Hargita, 1978. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1978-02-01 / 26. szám
Munkában a Szocialista Egységfront Gyergyócsomafalva községi tanácsa Sokoldalú feladatot teljesít a Szocialista Egységfront községi tanácsa Gyergyócsomafalván. A szocialista demokrácia elmélyítésének, továbbfejlesztésének az érdekében egységbe vonja, úgymost közös nevezőre hozza a kő valamennyi tömeg- és társadalmi szervezetének - a helység gazdasági-társadalmi előrehaladása érdekében kifejtett - erőfeszítéseit, gondoskodik arról, hogy a pártszervezet vezetése alatt minél szélesebb tömegeket lehessen mozgósítani azoknak a feladatoknak maradéktalan valóraváltásában, amelyeket pártunk XI. kongreszszusa, a párt Országos Konferenciája tűzött a dolgozók elé, megvalósítandó. Tehát olyan célkitűzéseket lát előre, amelyek a község valamennyi lakosát érdeklik, így ösztönzi is a közösségi életben való tevékeny részvállalásra. Lévén, hogy tél derekán vagyunk, a politikai tömegnevelő munka, akulturális ismeretterjesztés teljében, az emberformálásért kifejtett munkának néhány vetületével próbáljuk alátámasztani fenti megfogalmazásunkat, tehát, hogy életes, figyelemre méltó a SZÉF gyergyócsomafalvi tanácsának a tevékenysége, s így módszereik is száll*" -tarthatnak a közérdeklődésre. Elkezdenénk a SZÉF negyedévi programjával, amelyben szinte napi rendszerességgel feltüntették azokat a nevelő jellegű akciókat, amelyekre a politikai-ideológiai, szakmai ismeretterjesztés, a művelődés közkinccsé tétele érdekében, a művelődési otthonban, a gazdasági egységekben, intézményekben, az iskolákban sor kerül. Bonyolult, aprólékos, nehéz feladat ennek a programnak az összeállítása, de megéri a fáradtságot, mert ki-ki pontosan tudja teendőjét, elkerülhetők a párhuzamosságok, ugyanakkor pedig lehetőséget biztosít az adottságok (előadó, terem, jármű stb.) jó kihasználására, végül minél nagyobb tömegek mozgósítására és az ellenőrzésre. Nyilván, valamennyinek külön-külön és együtt is megvan a maga jelentősége a rendezvények sikerében. Ez a jó előrelátás, a teendők pontos és aprólékos felszínen tartása tette egyebek mellett lehetővé, hogy a SZEF községi tanácsának valamennyi, október, november, december hónapokra tervezett akciója jó körülmények között lezajlódhatott. Mindenekelőtt sikerült a község lakosságával megismertetni az RKP KB-nál megtartott szeptember 9-i, illetve 23-i munkatanácskozások nagyjelentőségű dokumentumait, valamint a párt Országos Konferenciájának határozatait, pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak nagyjelentőségű jelentésében foglaltakat, napirenden tartani a dolgozókat pártunk nemzetközi politikájának eseményeivel, felhasználni a tömegnevelés és a propaganda valamennyi eszközét e nemes cél érdekében. Hasonló eredménnyel járt az a széles körű akció, amelyet a SZEF helyi tanácsának valamennyi részvevője kifejtett az ősz és a tél folyamán azért, hogy minél többen nevezzenek be a Megéneklünk, Románia országos fesztivál második kiadásának rendezvényeibe, így a jelentkezők száma ma már megközelíti a háromszázat, hét csoport készül a tömegszakasz vetélkedőire, mi több, már vendégszereplésen is voltak a közeli községekben, és három alkalommal sikerült különböző helyen Ady-estet rendezni, a nagy költő születésének centenáriuma alkalmából stb. Tehát nem telt el olyan szombat, vagy vasárnap este, amikor a község lakosságának ne nyílt volna lehetősége a művelődési otthonban hasznos szórakozással tölteni idejét. Figyelemre méltó az a törekvés, amelyet a SZEF községi tanácsa, a részvevők aktív bekapcsolódásával, törvényeinknépszerűsítéséért, az ifjúság munkára való neveléséért, a társadalmi ellenőrzés tökéletesítése érdekében kifejtett. Jól képzett előadók sora járta az intézményeket törvényeink szavával, sikerült az iskolaműhelyeket tökéletesen felszerelni, a községnek szükséges termékeket gyártani, bevonni a diákokat a néptanács gazdasági tevékenységébe, valamennyi egységben megejteni a társadalmi ellenőrzést stb. Íme, néhány a sok akció közül, bizonyítandó, hogy a SZEF gyergyócsomafalvi tanácsa hivatásának magaslatán áll. Ez az aprólékos figyelem jellemzi az idei teendők szétosztását, a távlatos akcióik folytatását, a téli esték hasznosítása, az új típusú ember formálása érdekében, amelynek programját ezekben a napokban véglegesítik, azzal a céllal, hogy ezután is mozgósíthassák a tömegeket pártunk politikájának maradéktalan valóra váltására. Zöldi Lajos A termőföld (Folytatás az 1. oldalról) Jár, hogy ha Gidró Dezső, Süket Lászlóné, Both András, Sugár Béla és még néhány tagtársuk nem engedi elgyomosodni a cukorrépát, akkor nem éri mintegy 50 ezer lej veszteség a termelőszövetkezetet, a közösséget. Sorra vették az egyes kultúrákat, beszéltek a jóról, de főleg a hibákról, nem feledkezve meg a hegyi kaszálókról sem. Arról, hogy néhány tagtársuk bent a rézben levágta a füvet, de kint a hegyen lábán hagyta, pedig felférne a pénz a gazdaságnak. Maguk javasolták, hogy a termelési tervben szereplő hektáronkénti burgonyahozamot emeljék meg egy tonnával, mert nem lehet kevesebbet tér gazdáiként... verni, mint amennyit múlt évben megvalósítottak. A karcfalvi gazdák szavából ki lehetett érezni a föld iránti szeretetet, azt, hogy a termőföldtől lehet sokat várni, de csak akkor, ha megfogják a munka végét, ha mindenki egyformán, lelkiismeretesen dolgozik. És sokat beszéltek a munkaerő gazdaságos felhasználásáról, önmagukról szóltak, önmaguknak. Bizony, elgondolkoztató volt a beszámolónak az a része, amely megemlítette, hogy a tagság munkája után 250 tonna burgonyát osztott szét, de 125 tonnát a máshonnan szerződtetett munkásoknak kellett kifizetni, holott ha mindenki csak két-három nappal dolgozik többet a szedéskor, nem kellett volna segítséghez folyamodni. De azt is megkérdezték a fogatosoktól, miért, hogy két évvel ezelőtt nem kellett gépkocsit igénybe venni a burgonya beszállításához, most pedig igen? És ismét határozatot hoztak. Jövőben csoportosan dolgoznak a burgonyaföldeken, a csoportban ott lesznek a mezőgépészek, a fogatosok és a kétkezi munkások. És nem lesznek ott a szerződtetett idénymunkások. És teremnie kell minden talpalatnyi földnek, annyit, vagy többet, mint tervezték most. A csikkarcfalvi mtsz tagsága komoly felelősségtudattal vitatta meg saját dolgait, igazi gazdaként hozott helyes döntéseket, azért, hogy jövőben és azután is mindig csak ezt mondhassák zárszámadó közgyűlésükön. Az idei esztendő volt a legjobb, a legeredményesebb.. A székelyudvarhelyi vasútállomáson kiszélesedik a pálya, legalább öt pár sín szalad párhuzamosan, majd folytatódik egyetlen vonalban. Kedvem volna immár tovább talpalni a talpfákon, megnézni a végét is, de a sínek besiklanak a fafeldolgozó és szállító vállalat vaskapuja alatt, s eltűnnek valahol az udvaron, a fatönkök között. Akárhogyis , a párhuzamos sin csakis kettőspontban végződik, földrakásba bújtatva, ami egyetlen nagy pont, mozdonyokkal szembeszegülő bika. Szabad a pálya, így a két vonalon, mint irkalap vonalközein, az emlékezet és a képzelet mondatai tolathatnak ... Akár idézeteket is gördíthet pályára az ember, a vidék történelmének krónikájából, hisz a múlt század végétől nemcsak tanú ez a vasút, de kelléke is a dolgoknak. Mindenekelőtt Tomcsa szavait iktatom ma is érvényes menetrendbe . Az itteni végállomáson is emberek szállnak le a vonatról, vagy szállnak föl rá. Persze, jónéhányszor Tomcsa Sándor is felült, és leszállod a vonatról, de inkább maradt helyben, mint az irodalom legszáguldóbb utazója. Mondják, sokszor a rokonai készen vonatjegyet küldtek, s barátai nem egyszer tették vonatra, másnap azonban Tomcsa újra Udvarhelyen volt, leszállt az első állomáson, és hazagyalogolt. Tamási Áron 1923-ban szintén az udvarhelyi vasútállomásról indult Amerikába, miután szekérrel érkezett idáig Farkaslakáról, s világjáró útjának végállomása, és minden szerzett gazdagságának kirakópályája ez a föld maradt. Emlékek tolatnak a pálya sínein, a századeleji vicinális már nem is győzi, legalább normál távnyomó vasút kell ehhez is ... Munkakeresők, székely kivándorlók elvezető útja is volt, s így nemigen lehetett eldönteni, hogy a kettőspontban végződő vasút milyen irányba jelöli a következményt. Ma már egyre határozottabban állíthatjuk, hogy a végállomás nemcsak az indulásé, de az érkezésé is. Hajdú István állomásfőnök Csíkból jött Székelyudvarhelyre, s nyilván, autóbusszal, de bizakodva jegyzi meg : eljön az idő, amikor egyszer vonattal látogathat haza, az Udvarhelyről Madéfalvára igyekvő személlyel, vagy gyorssal. Lám, itt Tamási szállt vonatra, ott Ábel indult országba, világba. S az állomásfőnök képzeletében máris az ezredforduló vasútvonala rajzolódik ki: jön a Gyimesek felől a vonat, s a hangosbemondó sorolja : Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Segesvár .. . Temesvár. S nemcsak a képzelet játéka az állomásfőnök beszéde, de inkább a valóság képzelete. A székely vasút majd az ország jelentős vasútvonalnak tesz egyszer a tartozéka, szerves része. Addig is , jelenére figyeljünk. Havonta 3000 vagon fordul meg a székelyudvarhelyi vasútállomáson, s mintegy 450 ezek közül nagyvilágot is lát, exportra szállítja a vidék új iparának, mezőgazdaságának keresett termékeit. A vasúti szállításban közel hetven intézmény, vállalat érdekelt. De ugyancsak sokatmondó a személyszállításra utaló adat is : havonta több mint 22 ezer ingázó, utas száll fel, száll le munkahelyén, illetve szülőfalujában. Része tehát a ma történelmének is a vasút, új tartalmak pályája. Az emlékezek után gördül rajta a jelen valósága, a jövő képzelete is. S persze, mindehhez új állomás is épül, korszerű, a fejlődés távlatainak csomópontjául. .. Kószálok az állomáson, nézem a menetrendet : most indul Segesvárról a személy, 49 kilométer Székelyudvarhely, 17 lej a jegy ára. Mintha hallanám : valaki kiáltja, hogy „indul a székely!" arrább pedig románul erősíti meg valaki : „porneşte secuiul!". S a vidék múltján, jelenén, jövőjén töprengve a szülőföld menetrendjét is látom : bérletese annak a táj minden egyes becsületes, szorgalmas dolgozója. Ferencz Imre Menetrend a végállomáson Központi Áruház — reggeltől estig A Csíkszereda központjában álló nagyáruház a megye legnagyobb üzletháza, összvásárlófelülete, a hozzá tartozó udvarral együtt kb. 4000 négyzetméter, ebből csak eladófelület 2500 négyzetméter. A személyzet száma is nagy, 22 részlegen mintegy 120 kiszolgáló áll a vásárlók rendelkezésére. Reggel 8 óra. Az első vásárlók belépnek az áruházba. A kiszolgáló személyzet már fél nyolc körül megérkezett, nyolc órakor mindenki saját részlegén, a maga munkahelyén várja a vevőt. Az áruház lassan felveszi a megszokott délelőtti arculatát. Sok embernek nincs is szándékában vásárolni, de ha már itt van, végigjár néhány részleget, hátha megtetszik valami közben. ... Délelőtt tizenegy óra. A forgalom nagy, elkeltek az első, részletre vásárolt bútorgarnitúrák, az első televíziók, mosógépek, konyhai robotgépek, hogy csak a nagyobbakat említsük, még egy hűtőszekrény is. ... Délután fél négy. Csúcsforgalom. A délelőtti műszakkal végzett munkások, más, vásárolnivalóért betérők, iskolások árasztják el az áruház különböző szintjeit és részlegeit, öt óra után csökken a forgalom. A könyvstandon állandóan kézben vannak a könyvek. A cipőrészlegen is egyre több lábbeli talál gazdára, az elárusítók készségesen segítenek eligazodni a cipőrengetegben. A rádiók, televíziók előtt nagyobb csoportosulás, négy-öt tv-készülék is működik egyszerre... és a nagy érdeklődés magyarázata : jégkorongmérkőzés folyik. De a csíkmenasági Dániel Imre valahogy másképpen nézegeti az egyik készüléket mint a többiek. Ö és falubelije, Csiszer Árpád vásárolni jöttek. Ez a legjobb alkalom, mondják, hiszen nagy árleszállítások voltak, a Lux. E is, amit meg akarnak vásárolni, 3963 lejről 3200- ra csökkent. .. . Közben lassan eljött este nyolc óra. Az utolsó vásárlók is elhagyják az épületet. Az üzletház dolgozói takarítanak, tisztán hagyják maguk után az épületet. Simó Mihállyal, a délutáni váltás felelősével a napi eredményeket összegezzük. Eszerint: a nap folyamán az áruházban 8009 vásárló fordult meg, a látogatók száma ennek többszöröse. A legtöbb vásárló (703) a cérna- és gombrészlegen volt legtöbb a bevétel (48 643 lej) a férfi készruháknál, a legkevesebb (4303 lej) pedig a bőrdíszmű áránál. Gazdára talált többek között négy mosógép, öt darab konyhai robotgép, huszonöt elektromos hősugárzó, kilenc televíziós készülék, 227 darab könyv, kb. 400 pár zokni. Az összbevétel 512 985 lej, ami bő 187 726 lej a részletre vásárolt áruk értéke. Pedig januárban mindig ,,gyengébben megy az üzlet". Péter László