Hargita, 1978. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1978-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I XI. évfolyam 50. (2573.) szám 1978. március 1., szerda 4 oldal, ára 30 bani A Hargita megyei mezőgazdasági aktíva tanácskozása Tegnap zajlott le Csíkszere­­dában a megyei mezőgazda­­sági aktíva tanácskozása, a­­melyen részt vettek a m­egyei pártbizottság egyes tagjai, a megyei­­ mezőgazdasági és élel­miszeripari vezérigazgatóság és az mtsz-ek megyei szövetségé­nek apparátusa, a municipiumi a városi és a községi pártbi­zottságok titkárai, a megyebe­li állami és szövetkezeti me­zőgazdasági egységek felelős beosztású dolgozói, a nem szö­­vetkezetesített övezetek föld­műveseinek képviselői. A tanácskozás, amely pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a megyei pártbizott­ságok első titkáraival lezaj­lott tanácskozáson elhangzott cím­útásaira alapozott, al­kalmul szolgált egy mélyreha­tó és alapos elemzés elvég­zéséhez a bírálat és az önbírá­,­lat szellemében. Behatóan e­­lemezték jelent ötéves tervünk első két esztendejének mező­­gazdasági vonatkozású ered­ményeit, valamint azokat a tennivalókat, amelyek megyénk mezőgazdaságban dolgozói e­­lőtt állanak az 1978-as év terv­­feladatainak, az ötéves terv e­­lőírásainak teljesítéséért. A jelentés rámutatott arra, hogy az eltelt két év alatt me­gyénk mezőgazdasága ért el sikereket. Növekedett a mező­­gazdaság globális termelése, a gabonatermesztés, az állatállo­mány számbeli gyarapítása mel­lett emelkedtek a hozamok, fő­leg az mtsz-ekben, erőteljesen gyarapodott a mezőgazdaság anyagi alapja, előbbretört a gépesítés és korszerűsítés az á­­gazat egyes szektoraiban. De ez-­ zel együtt a jelentés arra is részletesen kitért, hogy még számos hiányosság fellelhető a munkaszervezésben, a tech­nológiák be nem tartásában, a termelési költségek túllépé-­­ sében. Mindezek a hiányosságok oda vezettek, hogy megyénk mezőgazdasága nem tudta e­­gészében teljesíteni az ötéves terv első két esztendejének elő­irányzatait. A jelentés vitája a plenáris ülésen és három szakbizottság - állami mezőgazdasági válla­lat, mezőgépészeti­ állomások trösztje, termelőszövetkezetek, nem szövetkezetesített öveze­tek — keretében zajlott le. Az e­­gyüttes ülésen felszólaltak a következő elvtársak: Mátéffy Csaba, Molnár Imre, Loy Friede­­rich, Kerekes Ferenc, Rusu Vio­rel, Benes József, Bedő Gyula, Bán Gergely, Nagy Attila, Ba­lázs István, Balázsi Albert, és Lakatos Ádám. A szakbizottságokban 52 elv­társ kapcsolódott be a vitába. A felszólalók számos, a me­zőgazdaság valamennyi szek­torában folyó tevékenység meg­javítását célzó javaslatot ter­jesztettek elő, és vállalták, hogy mindent elkövetnek a feladatok maradéktalan végre­hajtásáért. A munkatanácskozás végén Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára emelkedett szólás­ra, aki egyebek mellett hang­súlyozta a munkaszervezés meg­javításának, a munkafegyelem és az egyéni felelősség meg­erősítésének szükségességét. Azt, hogy minden mezőgazda­­ságban dolgozó megértse: vég­ső soron az embertől függ a termelés sorsa, az emberi hoz­záállás ennek a meghatározó­ja. A szónok beszélt a még ki nem használt lehetőségeikről, azok magasabb fokú értékesí­téséről, a gazdaságosabb szemlélet meghonosításának és általánosításának szükségessé­géről.­ kihangsúlyozta, hogy az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a földalap éssze­rű és gazdaságos hasznosításá­ra, a technológiai fegyelem be­tartására, főleg ami a növény­sűrűséget illeti, a­­ kukoricater­melés fokozására, az állatlét­szám növelésére és ezzel pár­huzamosan az állati eredetű termékek termelésére. Rámuta­tott arra, hogy ez az esztendő megyénk vonatkozásában is az összes mezőgazdasági ágaza­tokban a gazdasági hatékony­ságnak és a nagy termelési e­­redményeknek az esztendeje kell hogy legyen. Az aktívaülés alkalmul szol­gált a termelőszövetkezetek szö­vetkezetközi tanácsai között ki­bontakozott szocialista mun­kaverseny kiértékelésére és az él-szövetkezetközi tanács címet jelző versenyzászló átnyújtására, amelyet ez évben a csíkkarc­­­falvi tanács nyert el. Az élen­járó tanács vezetősége felhí­vással fordult megyénk többi tanácsához, és szocialista ver­senyre hívta fel őket. hírek - hírek - hírek - hírek - hírek • Tegnap, a Termékminőség Ellenőrző Felügyelőség szerve­zésében kiértékelőt és felkészí­tőt tartottak a megye élelmi­­szeripari vállalatainak minő­ségellenőrei számára. • Blokklakások lerendezé­séhez alkalmas új bútortípusok érkeztek a Csíkszeredai Központi Áruházba. "... És a mai nap újdonsága: sok vásárló óhaját teljesítve, március 1-től reggel 9-től este 7-ig meghosszabbítot­ták a részletvásárlási iroda mű­ködését. • Az aragáztartály és kályha gondatlan kezelése okozott B. A. Gyermekszáj : — Miért nem kapható az üzletben tej estefelé ? - Azért, mert a boltos­nénik csak reggel fejnek, családja számára végzetes tra­gédiát Vlahicán. Miközben a család aludt, a hibás szelepen és a rosszul felfogott tömlőn át szivárgó gáz elöntötte a la­kást, s a szobában égő melegí­tőkályha lángjától felrobbant, felgyújtotta a házat. A helyszín­re siető mentőalakulatok loka­lizálták a tüzet, D. A. és hatéves fia megmenekült, egy kétéves kislány, egy másfél­ hónapos kis­fiú és az édesanya a baleset ál­dozata lett. Hírszerkesztő: Papp Dezső ár elhozták a tejet — jegyzik meg a koránke­lők — városokban ,falvak­ban, mikor az üzletek előtt so­rakozó, friss tejet tartalmazó rácsokat látják. Rendszerint az üzletek nyitásakor már kínál­ják a friss tejet az elárusítók. A vásárlóknak mindez magától értetődő, sokan nem is gondol­nak arra, hogy valakik hajnal­ban, van rá eset, hogy éjjel 2-3 óra körül kelnek azért, hogy megyénk minden üzleté­be eljusson reggelre a friss tej. Benkes József és Balázs Fülöp gépkocsivezetők a Gyergyói medence, Toplica és Borszék la­kosságának tejellátásáért fe­lelnek. Benkes József 1959-től, Balázs Fülöp 1972-től dolgozik a­ tejipari válla­lóknál. Mind­ketten Gyergyószentmiklóson él­nek, ezért esett rájuk a válasz­tás, amikor felmerült a kérdés, kiknek adják feladatul a Gyer­­gyói-medencében a tejszállí­tást. Sokszázezer kilométert jeleznek a kilométerórák azo­kon a gépkocsikon, amelyekkel eddig jártak. Mert habár a tej­­szállítás a fő feladatuk, nem egy esetben — főleg csúcsidény­ben — eljutnak a legfélreesőbb esztenákra átvenni a friss saj­tot, vagy szükség esetén, lesza­ladnak Konstancára egy-egy te­rű exportáruval. ,,Nem panasz­kodhatunk, egy óránk sem te­lik el tétlenül — jegyzi meg Ba­lázs Fülöp —, ha nem vagyunk úton,­ akkor a gépkocsik kar­bantartásával foglalkozunk, vagy pedig a vállalat központ­jában segítünk, ha szükség van a munkánkra". A gépkocsipark garázsai Gyer­­gyóremetén vannak. Ők azon­ban nem a garázsban, hanem Gyergyószentmiklóson végzik el az apróbb­­ javításokat. Kisebb javításokat említenek, de való­jában szinte nem is veszik i­­génybe a remetei karbantartók segítségét. Az elmúlt évne­gyedben például Benkes József gépkocsijának karbantartása mindössze 104 lejbe került a vállalatnak, míg a Balázs Fülö­­pére egyetlen lejt sem kellett költeni. Pedig a lefutott kilo­méterek száma megközelíti a háromszázezret. És egyetlen egyszer sem vitték járműveiket főjavításra. (A vállalatnál je­gyeznek olyan gépkocsikat is, amelyek javítására 1977 utolsó évnegyedében közel kétezer lejt költöttek). Mindemellett a pontos indu­lás, a lakosság kiszolgálása, ez legfőbb érdemük. Mindketten régóta párttagok, aktívan részt vesznek a gyűlé­seken, észrevételeiket a veze­tőség tudomására hozzák. Párt­feladatuk megegyezik szakmai feladatukkal — pontosan indul­ni, pontosan érkezni. S ha port­rét rajzolunk róluk, az is hozzá­­tatoziik, hogy munkájukkal, magatartásukkal kapcsolatban soha panasz nem érkezett.. .­­ A vállalat leglelkiismerete­sebb munkásai közé tartoznak — egészíti ki Kovács Béla, a me­gyei tejipari vállalat gyergyó­­szentmiklósi kirendeltségének vezetője. Benkes József évekig a vállalat élmunkása volt. Most is kifogástalan a munkája, de mint mosolyogva megjegyzi: „már öregszik a legény, ezért átadtam helyemet a fiatalok­nak". Évek hosszú során át u­­gyanazt végezni — unalmassá válhatna, de Benkes József és Balázs Fülöp nem érzik annak. Tudják : ha késnek, számos kisgyermek, munkába induló felnőtt reggeli nélkül marad. Ez pedig megengedhetetlen. Minner Pál kommunisták — Mindig pontosan — Az életre, a jövőre Az elmúlt napokban fontos tanácskozásra került sor hazánk fővárosában. A Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetsége tartotta XI. konferenciáját. Az esemény jelentőségét növelte az a tény, hogy a konferencia munkálatai Nicolae Ceauşescu elvtárs je­lenlétében kezdődtek meg és pártunk főtitkára ez alkalommal nagy elméleti értékű és gyakorlati jelentőségű, egész oktató-nevelési rendszerünk jövője szempontjából fontos beszédet tartott. A szónok, miután méltatta azokat a kiemelkedő gazdasági, társadalmi, művelődési, a dolgozók életszínvonala emelésében el­ért kiemelkedő sikereket, amelyeket a pártvezette dolgozók az öt­éves terv első két esztendejében elértek, részletesen szólt azokról a nagyszerű adottságokról és tanulási lehetőségekről, a nemze­tiségek anyanyelvén biztosítottakról is, amelyeket az egyetemi, a diákifjúságnak szocialista államunk teremtett és azokról a leg­fontosabb feladatokról, amelyek az egyetemi, a főiskolai és a középfokú oktatásban tevékenykedő tanszemélyzetre és a tanuló if­júságra hárulnak az oktatás további korszerűsítése, színvonalának emelése érdekében. Ezzel összefüggésben Nicolae Ceauşescu elv­társ a többi között kihangsúlyozta: „Pártunk és államunk... intézke­dett, hogy új, forradalmi alapokra helyezzük az oktatást minden fo­kon, szorosabban összekapcsoljuk a kutatással, termeléssel s a je­lenkori műszaki-tudományos forradalom követelményei jegyében sokoldalúan felkészítsük az ifjú nemzedéket, hogy az példásan tel­jesíthesse majd felelősségteljes feladatait a hazai szocialista épí­tés bármely területén.” Ez az elvárás mindenek előtt pártunk biztos jövőt alapozó, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat mielőbb felépíteni, cél­kitűzéséből adódik, abból a követelményből, hogy a tanulóifjúsá­got minél alaposabban felvértezzük az élet, a jelen és a jövő szük­ségletei diktálta teendők sikeres megoldására. A pártfőtitkári expozé ugyanilyen súllyal nyomatékosa az egye­temi és a tanuló ifjúság gyakorlati oktatása kivitelezésének, töké­letesítésének szükségességét. Ismételten felhívja az összes érdekelt tényezők figyelmét arra, hogy minden intézkedést meg kell tenniök az egyetemi hallgatók és a diákok termelési gyakorlatának példás megszervezéséért. Világosan kell látnunk, hogy csakis az oktatás, a kutatás és a termelés szoros összekapcsolása biztosítja a magas képzettségű szakemberek utánpótlását, olyan káderek kinevelését, akik az anyagi és szellemi élet minden területén sikeresen képesek teljesíteni a legbonyolultabb feladatokat is. Bár iskoláink országos viszonylatban is a legrégebbiek közé tar­toznak, közismerten nem vagyunk egyetemi központ. Ez persze nem jelenti azt, hogy a főtitkári útmutatások egésze ne vonatkozna me­gyénkre is. Nagyon sok, értékes, nagytudású tanárral rendelkezünk, akiknek a kutató, tudományos munkásságára ugyancsak számít az ország. Megyénk KISZ szerveinek és szervezeteinek is sokat kell ten­niök a diákság felkészültsége fokozásáért, a fegyelem és a rend erősítéséért, azért, hogy valamennyi tanuló fokozott erőfeszítéseket tegyen az előadott ismeretek elsajátításáért, a tudományos és gya­korlati képzésért. A diákegyesületek, az ifjúság forradalmi szervezetei és szervei egész tevékenységét a tanintézetekben tevékenykedő pártszerveknek kell magabiztosan irányítaniuk. Igen fontos teendőjüknek kell te­­kinteniök az oktató, nevelő tevékenység színvonala emelésére vonat­kozó párthatározatok, intézkedések és törvények töretlen érvényesí­tését. Pártunk politikai vezető szerepének következetes érvényesítése végett is egyre nagyobb szerepet kell vállalniok az oktatás, a neve­lés, a politikai-ideológiai tevékenység egész folyamatában. Új szervezési keret — sürgős szervezési teendők Ez év elejétől külön munka­telepe alakult meg Gyergyó­szentmiklóson a Megyei Építő- Szerelő Vállalatnak. Vagyis a társadalmi-művelődési rendel­tetésű beruházások kivitelezé­se - fontosságukhoz mérten, s akárcsak az ipari jellegűeké - tökéletesebb szervezési-vezetési feltételek között történik. Az új szervezési kerettől mind a város néptanácsa, mind a megyei kivitelező hatékonyabb munkát várnak, s ez a lehetőség eleve előttük is áll ..., csupán kér­dés, mennyi idő alatt sikerül is talpra állnia a munkatelep­nek, mikorra sikerül megszer­vezni úgy annak tevékenysé­gét, hogy az valóban hatékony is legyen? Mert akár a munka­erő, akár a műszaki-anyagi a­­lap szempontjából szerény ,,ö­­rökséggel” indulnak, s a megnö­vekedett feladatok gondját te­tézik a volt alegység múlt évi lemaradásai is... Az állami megrendelésre épülő lakások­ból nyolcvanat­­, a személyi tulajdonúakból pedig hetvenet nem adtak át 1977 december végéig, igaz, hogy az előbbi­ekből 40 lakást sikerült átadni január folyamán. A munkatelep idei tervében összesen 667 lakás felépítése szerepel (ebből 120 személyi tulajdonú), s emel­lett a terv fontos elemei a vá- GYORSABBAN, ÜTEMESEBBEN í­ rosi vízmű és vízhálózat bőví­tése, a Virág-negyedi új hő­központ, 354 személyes legény­lakás, óvoda és napközi (200, illetve 363 helyesek), egy 1000 személy ellátására alkalmas ét­kezde kivitelezésének a meg­kezdése, szintén az idén kell hozzálátniuk egy általános áru­ház felépítéséhez is. Az eredményes munkához munkaerőre, megfelelő műsza­ki-anyagi­­alapra van szükség. A munkáslétszámnak gyakor­latilag meg kell kétszereződ­nie, a legnagyobb gondot elő­reláthatólag a szakképzett munkaerő — különösen a vas­betonszerelők - toborzása fog­ja okozni. A műszaki-anyagi alapot illetően : nehézgépekre­­jelenleg is már négy torony­daru kellene a meglévő kettő (Folytatás a 2. oldalon) Váti József

Next