Hargita, 1978. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1978-03-01 / 50. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I XI. évfolyam 50. (2573.) szám 1978. március 1., szerda 4 oldal, ára 30 bani A Hargita megyei mezőgazdasági aktíva tanácskozása Tegnap zajlott le Csíkszeredában a megyei mezőgazdasági aktíva tanácskozása, amelyen részt vettek a megyei pártbizottság egyes tagjai, a megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari vezérigazgatóság és az mtsz-ek megyei szövetségének apparátusa, a municipiumi a városi és a községi pártbizottságok titkárai, a megyebeli állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek felelős beosztású dolgozói, a nem szövetkezetesített övezetek földműveseinek képviselői. A tanácskozás, amely pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a megyei pártbizottságok első titkáraival lezajlott tanácskozáson elhangzott címútásaira alapozott, alkalmul szolgált egy mélyreható és alapos elemzés elvégzéséhez a bírálat és az önbírá,lat szellemében. Behatóan elemezték jelent ötéves tervünk első két esztendejének mezőgazdasági vonatkozású eredményeit, valamint azokat a tennivalókat, amelyek megyénk mezőgazdaságban dolgozói előtt állanak az 1978-as év tervfeladatainak, az ötéves terv előírásainak teljesítéséért. A jelentés rámutatott arra, hogy az eltelt két év alatt megyénk mezőgazdasága ért el sikereket. Növekedett a mezőgazdaság globális termelése, a gabonatermesztés, az állatállomány számbeli gyarapítása mellett emelkedtek a hozamok, főleg az mtsz-ekben, erőteljesen gyarapodott a mezőgazdaság anyagi alapja, előbbretört a gépesítés és korszerűsítés az ágazat egyes szektoraiban. De ez- zel együtt a jelentés arra is részletesen kitért, hogy még számos hiányosság fellelhető a munkaszervezésben, a technológiák be nem tartásában, a termelési költségek túllépé- sében. Mindezek a hiányosságok oda vezettek, hogy megyénk mezőgazdasága nem tudta egészében teljesíteni az ötéves terv első két esztendejének előirányzatait. A jelentés vitája a plenáris ülésen és három szakbizottság - állami mezőgazdasági vállalat, mezőgépészeti állomások trösztje, termelőszövetkezetek, nem szövetkezetesített övezetek — keretében zajlott le. Az együttes ülésen felszólaltak a következő elvtársak: Mátéffy Csaba, Molnár Imre, Loy Friederich, Kerekes Ferenc, Rusu Viorel, Benes József, Bedő Gyula, Bán Gergely, Nagy Attila, Balázs István, Balázsi Albert, és Lakatos Ádám. A szakbizottságokban 52 elvtárs kapcsolódott be a vitába. A felszólalók számos, a mezőgazdaság valamennyi szektorában folyó tevékenység megjavítását célzó javaslatot terjesztettek elő, és vállalták, hogy mindent elkövetnek a feladatok maradéktalan végrehajtásáért. A munkatanácskozás végén Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára emelkedett szólásra, aki egyebek mellett hangsúlyozta a munkaszervezés megjavításának, a munkafegyelem és az egyéni felelősség megerősítésének szükségességét. Azt, hogy minden mezőgazdaságban dolgozó megértse: végső soron az embertől függ a termelés sorsa, az emberi hozzáállás ennek a meghatározója. A szónok beszélt a még ki nem használt lehetőségeikről, azok magasabb fokú értékesítéséről, a gazdaságosabb szemlélet meghonosításának és általánosításának szükségességéről. kihangsúlyozta, hogy az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a földalap ésszerű és gazdaságos hasznosítására, a technológiai fegyelem betartására, főleg ami a növénysűrűséget illeti, a kukoricatermelés fokozására, az állatlétszám növelésére és ezzel párhuzamosan az állati eredetű termékek termelésére. Rámutatott arra, hogy ez az esztendő megyénk vonatkozásában is az összes mezőgazdasági ágazatokban a gazdasági hatékonyságnak és a nagy termelési eredményeknek az esztendeje kell hogy legyen. Az aktívaülés alkalmul szolgált a termelőszövetkezetek szövetkezetközi tanácsai között kibontakozott szocialista munkaverseny kiértékelésére és az él-szövetkezetközi tanács címet jelző versenyzászló átnyújtására, amelyet ez évben a csíkkarcfalvi tanács nyert el. Az élenjáró tanács vezetősége felhívással fordult megyénk többi tanácsához, és szocialista versenyre hívta fel őket. hírek - hírek - hírek - hírek - hírek • Tegnap, a Termékminőség Ellenőrző Felügyelőség szervezésében kiértékelőt és felkészítőt tartottak a megye élelmiszeripari vállalatainak minőségellenőrei számára. • Blokklakások lerendezéséhez alkalmas új bútortípusok érkeztek a Csíkszeredai Központi Áruházba. "... És a mai nap újdonsága: sok vásárló óhaját teljesítve, március 1-től reggel 9-től este 7-ig meghosszabbították a részletvásárlási iroda működését. • Az aragáztartály és kályha gondatlan kezelése okozott B. A. Gyermekszáj : — Miért nem kapható az üzletben tej estefelé ? - Azért, mert a boltosnénik csak reggel fejnek, családja számára végzetes tragédiát Vlahicán. Miközben a család aludt, a hibás szelepen és a rosszul felfogott tömlőn át szivárgó gáz elöntötte a lakást, s a szobában égő melegítőkályha lángjától felrobbant, felgyújtotta a házat. A helyszínre siető mentőalakulatok lokalizálták a tüzet, D. A. és hatéves fia megmenekült, egy kétéves kislány, egy másfél hónapos kisfiú és az édesanya a baleset áldozata lett. Hírszerkesztő: Papp Dezső ár elhozták a tejet — jegyzik meg a koránkelők — városokban ,falvakban, mikor az üzletek előtt sorakozó, friss tejet tartalmazó rácsokat látják. Rendszerint az üzletek nyitásakor már kínálják a friss tejet az elárusítók. A vásárlóknak mindez magától értetődő, sokan nem is gondolnak arra, hogy valakik hajnalban, van rá eset, hogy éjjel 2-3 óra körül kelnek azért, hogy megyénk minden üzletébe eljusson reggelre a friss tej. Benkes József és Balázs Fülöp gépkocsivezetők a Gyergyói medence, Toplica és Borszék lakosságának tejellátásáért felelnek. Benkes József 1959-től, Balázs Fülöp 1972-től dolgozik a tejipari vállalóknál. Mindketten Gyergyószentmiklóson élnek, ezért esett rájuk a választás, amikor felmerült a kérdés, kiknek adják feladatul a Gyergyói-medencében a tejszállítást. Sokszázezer kilométert jeleznek a kilométerórák azokon a gépkocsikon, amelyekkel eddig jártak. Mert habár a tejszállítás a fő feladatuk, nem egy esetben — főleg csúcsidényben — eljutnak a legfélreesőbb esztenákra átvenni a friss sajtot, vagy szükség esetén, leszaladnak Konstancára egy-egy terű exportáruval. ,,Nem panaszkodhatunk, egy óránk sem telik el tétlenül — jegyzi meg Balázs Fülöp —, ha nem vagyunk úton, akkor a gépkocsik karbantartásával foglalkozunk, vagy pedig a vállalat központjában segítünk, ha szükség van a munkánkra". A gépkocsipark garázsai Gyergyóremetén vannak. Ők azonban nem a garázsban, hanem Gyergyószentmiklóson végzik el az apróbb javításokat. Kisebb javításokat említenek, de valójában szinte nem is veszik igénybe a remetei karbantartók segítségét. Az elmúlt évnegyedben például Benkes József gépkocsijának karbantartása mindössze 104 lejbe került a vállalatnak, míg a Balázs Fülöpére egyetlen lejt sem kellett költeni. Pedig a lefutott kilométerek száma megközelíti a háromszázezret. És egyetlen egyszer sem vitték járműveiket főjavításra. (A vállalatnál jegyeznek olyan gépkocsikat is, amelyek javítására 1977 utolsó évnegyedében közel kétezer lejt költöttek). Mindemellett a pontos indulás, a lakosság kiszolgálása, ez legfőbb érdemük. Mindketten régóta párttagok, aktívan részt vesznek a gyűléseken, észrevételeiket a vezetőség tudomására hozzák. Pártfeladatuk megegyezik szakmai feladatukkal — pontosan indulni, pontosan érkezni. S ha portrét rajzolunk róluk, az is hozzátatoziik, hogy munkájukkal, magatartásukkal kapcsolatban soha panasz nem érkezett.. . A vállalat leglelkiismeretesebb munkásai közé tartoznak — egészíti ki Kovács Béla, a megyei tejipari vállalat gyergyószentmiklósi kirendeltségének vezetője. Benkes József évekig a vállalat élmunkása volt. Most is kifogástalan a munkája, de mint mosolyogva megjegyzi: „már öregszik a legény, ezért átadtam helyemet a fiataloknak". Évek hosszú során át ugyanazt végezni — unalmassá válhatna, de Benkes József és Balázs Fülöp nem érzik annak. Tudják : ha késnek, számos kisgyermek, munkába induló felnőtt reggeli nélkül marad. Ez pedig megengedhetetlen. Minner Pál kommunisták — Mindig pontosan — Az életre, a jövőre Az elmúlt napokban fontos tanácskozásra került sor hazánk fővárosában. A Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetsége tartotta XI. konferenciáját. Az esemény jelentőségét növelte az a tény, hogy a konferencia munkálatai Nicolae Ceauşescu elvtárs jelenlétében kezdődtek meg és pártunk főtitkára ez alkalommal nagy elméleti értékű és gyakorlati jelentőségű, egész oktató-nevelési rendszerünk jövője szempontjából fontos beszédet tartott. A szónok, miután méltatta azokat a kiemelkedő gazdasági, társadalmi, művelődési, a dolgozók életszínvonala emelésében elért kiemelkedő sikereket, amelyeket a pártvezette dolgozók az ötéves terv első két esztendejében elértek, részletesen szólt azokról a nagyszerű adottságokról és tanulási lehetőségekről, a nemzetiségek anyanyelvén biztosítottakról is, amelyeket az egyetemi, a diákifjúságnak szocialista államunk teremtett és azokról a legfontosabb feladatokról, amelyek az egyetemi, a főiskolai és a középfokú oktatásban tevékenykedő tanszemélyzetre és a tanuló ifjúságra hárulnak az oktatás további korszerűsítése, színvonalának emelése érdekében. Ezzel összefüggésben Nicolae Ceauşescu elvtárs a többi között kihangsúlyozta: „Pártunk és államunk... intézkedett, hogy új, forradalmi alapokra helyezzük az oktatást minden fokon, szorosabban összekapcsoljuk a kutatással, termeléssel s a jelenkori műszaki-tudományos forradalom követelményei jegyében sokoldalúan felkészítsük az ifjú nemzedéket, hogy az példásan teljesíthesse majd felelősségteljes feladatait a hazai szocialista építés bármely területén.” Ez az elvárás mindenek előtt pártunk biztos jövőt alapozó, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat mielőbb felépíteni, célkitűzéséből adódik, abból a követelményből, hogy a tanulóifjúságot minél alaposabban felvértezzük az élet, a jelen és a jövő szükségletei diktálta teendők sikeres megoldására. A pártfőtitkári expozé ugyanilyen súllyal nyomatékosa az egyetemi és a tanuló ifjúság gyakorlati oktatása kivitelezésének, tökéletesítésének szükségességét. Ismételten felhívja az összes érdekelt tényezők figyelmét arra, hogy minden intézkedést meg kell tenniök az egyetemi hallgatók és a diákok termelési gyakorlatának példás megszervezéséért. Világosan kell látnunk, hogy csakis az oktatás, a kutatás és a termelés szoros összekapcsolása biztosítja a magas képzettségű szakemberek utánpótlását, olyan káderek kinevelését, akik az anyagi és szellemi élet minden területén sikeresen képesek teljesíteni a legbonyolultabb feladatokat is. Bár iskoláink országos viszonylatban is a legrégebbiek közé tartoznak, közismerten nem vagyunk egyetemi központ. Ez persze nem jelenti azt, hogy a főtitkári útmutatások egésze ne vonatkozna megyénkre is. Nagyon sok, értékes, nagytudású tanárral rendelkezünk, akiknek a kutató, tudományos munkásságára ugyancsak számít az ország. Megyénk KISZ szerveinek és szervezeteinek is sokat kell tenniök a diákság felkészültsége fokozásáért, a fegyelem és a rend erősítéséért, azért, hogy valamennyi tanuló fokozott erőfeszítéseket tegyen az előadott ismeretek elsajátításáért, a tudományos és gyakorlati képzésért. A diákegyesületek, az ifjúság forradalmi szervezetei és szervei egész tevékenységét a tanintézetekben tevékenykedő pártszerveknek kell magabiztosan irányítaniuk. Igen fontos teendőjüknek kell tekinteniök az oktató, nevelő tevékenység színvonala emelésére vonatkozó párthatározatok, intézkedések és törvények töretlen érvényesítését. Pártunk politikai vezető szerepének következetes érvényesítése végett is egyre nagyobb szerepet kell vállalniok az oktatás, a nevelés, a politikai-ideológiai tevékenység egész folyamatában. Új szervezési keret — sürgős szervezési teendők Ez év elejétől külön munkatelepe alakult meg Gyergyószentmiklóson a Megyei Építő- Szerelő Vállalatnak. Vagyis a társadalmi-művelődési rendeltetésű beruházások kivitelezése - fontosságukhoz mérten, s akárcsak az ipari jellegűeké - tökéletesebb szervezési-vezetési feltételek között történik. Az új szervezési kerettől mind a város néptanácsa, mind a megyei kivitelező hatékonyabb munkát várnak, s ez a lehetőség eleve előttük is áll ..., csupán kérdés, mennyi idő alatt sikerül is talpra állnia a munkatelepnek, mikorra sikerül megszervezni úgy annak tevékenységét, hogy az valóban hatékony is legyen? Mert akár a munkaerő, akár a műszaki-anyagi alap szempontjából szerény ,,örökséggel” indulnak, s a megnövekedett feladatok gondját tetézik a volt alegység múlt évi lemaradásai is... Az állami megrendelésre épülő lakásokból nyolcvanat, a személyi tulajdonúakból pedig hetvenet nem adtak át 1977 december végéig, igaz, hogy az előbbiekből 40 lakást sikerült átadni január folyamán. A munkatelep idei tervében összesen 667 lakás felépítése szerepel (ebből 120 személyi tulajdonú), s emellett a terv fontos elemei a vá- GYORSABBAN, ÜTEMESEBBEN í rosi vízmű és vízhálózat bővítése, a Virág-negyedi új hőközpont, 354 személyes legénylakás, óvoda és napközi (200, illetve 363 helyesek), egy 1000 személy ellátására alkalmas étkezde kivitelezésének a megkezdése, szintén az idén kell hozzálátniuk egy általános áruház felépítéséhez is. Az eredményes munkához munkaerőre, megfelelő műszaki-anyagialapra van szükség. A munkáslétszámnak gyakorlatilag meg kell kétszereződnie, a legnagyobb gondot előreláthatólag a szakképzett munkaerő — különösen a vasbetonszerelők - toborzása fogja okozni. A műszaki-anyagi alapot illetően : nehézgépekrejelenleg is már négy toronydaru kellene a meglévő kettő (Folytatás a 2. oldalon) Váti József