Hargita, 1978. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1978-03-01 / 50. szám

iy/0. mwh uwj »., 9 A z utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott vendéglátóipari egysége EC külső arculata is. A korszeki szállodák, vendéglők, bárhelyiségek megjelenésével szinte parancsoló módon változott meg a vendégek viszonyulása, e kocsmai szokások lassan elfelejtődnek, s teret követel magának a civilizált életmódot, magatartást igénylő vendéglátás korszerű formája. Gyergyószentmiklóson, a Maros szálló és vendéglő az egyik jó példa ilyen vonatkozásban, a valamikori családi összejövetelek hagyományának felkarolója, ahová főleg szombat esténként férj-feleség-barátok társasága kellemes hangulatban fogyaszthat ételt, italt, zenét hallgathat, táncolhat. „Itt is elhúzzák az ember nótáját” — mondja tréfásan Csergő Juliánna teremfelelős. Igen, mert a zenekar mindenki kedvére játszik, s az asztaloknál csendesen folyik a beszélgetés, nem harsogja senki túl a másik asztaltársaságot. Azért megyünk a vendéglőbe, hogy néhány kellemes órát töltsünk ismerőseink, barátaink körében. Azért vagyunk vendégek, mert ez nem mindennap történik meg ... Bárcsak minden vendéglőben, vendégfogadóban ilyen képpel találkozhatnánk. Sajnos, azonban gyakori még egy másik, régmúlt időkből ittfelejtett kép is. Délelőtt, a nyitás utáni órákban, még csendes a Maros vendéglő (Volt Szilágyi). A forgalom a délutáni váltás után kezdődik. A vendégek iránti elverések itt is azonosak, lehetőleg megfelelő öltözék, civilizált magatartás, első kérés: sapkát le! Záróráig azonban változik a kép. Egy ilyen késő esti jelenet láttán az az érzése támad a belépőnek, azért van itt az ember, hogy ne legyen otthon. A vendégek zöme férfi, fiatal, túlsúlyban van az italfogyasztás, szóváltásra, összetűzésekre gyakran kerül sor, amit, ha nem is a teremben, de az illemhelyen, az udvaron intéznek „végleg" el. Persze, ilyen feltételek mellett a csendes fogyasztónak itt nincs mit keresni. Február másodikán is kellemetlen jelenetnek voltak szemtanúi a bentlévők. Bánfi János és Bodor Gyula a közüzemek dolgozói belekötöttek a szomszédos asztaltársaságba, szó szót követett, minek a vége verekedés, bicskázás lett, s az áldozat Balázs Sándor, aki megpróbálta csendesíteni, békíteni a vitatkozókat. Balázst 8 késszúrással kórházba szállították, a tett színhelyén jelentős anyagikár maradt, összetört székek, asztalok, üvegek, evőeszközök. Az ilyen élmény senkinek sem hiányzik. „Igyekszünk nevelni a vendéget" — vélekedik a felelős, ehhez a pincérek egyénisége, határozott fellépése is hozzájárul, de ha valakinél hiányzik az „otthoni hét év" — ahogy köznyelven mondják — ebben a korban már nehéz alakítani. Nevelni, alakítani márpedig minden korban, minden körülmények között szükséges, és ennek jelen esetben egyik eszköze a vendégek kiszolgálására vonatkozó törvényes rendelkezések tiszteletben tartása. Sok helyen díszeleg az „Ittas embert nem szolgálunk ki” felirat, hogy részeg-e valaki, vagy sem, azt nem saját maga határozza meg ... A kényes helyek közé tartozik a Virág negyedi és a Köztársaság utcai söröző is. Ez utóbbi olyan faluvégi kurta kocsma hírében áll, a záróra nem megy olyan simán. Italra ital kell, s hazafelé az út biza nem mindig egyenes. Ezt a környék lakói érzik, pontosabban, hallják legjobban, akik fültanúi a személyes sérelmek utcán történő intézésének. A múltkoriban T. I. hazamenet belekötött női ismerősébe, akinek segélykiáltására P. I. 81 éves nyugdíjas érkezett elsőnek, balszerencséjére, mert sokak láttára, ő húzta a kurtát az összetűzésből. Az 1500 lejes büntetést T. I. lehet, elfelejtette már, de az idős embernek adott pofont aligha tudja elfelejteni, saját magának is megbocsájtani. A Virág negyedi lakóknak is megvan a véleményük a sörözőről, zárórával még nem fejeződik be itt sem a hangos mulatozás. Lassan eltünedeznek a teligonálló, gyorskiszolgáló büfék. A formai változtatást tartalmi átalakulás kell kövesse. A vendéglátóiparban a fogyasztók nevelése nem mellékes tennivaló, aminek a feltétele a kiszolgáló személyzet alapos felkészítése, a vendég iránti magatartás. De a közbotránykeltők neveléséért, a milícia szervein túl, a munkahelyen is többet lehet és kell is tenni, ami nem maradhat hatás nélkül. Ezt igazolja a gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalatnál Gy. A. esete is, akit verekedésért munkatársai rögtönzött gyűlésen marasztaltak el, persze, nem feledkeztek meg a kellő tanácsokról sem. A példa követendő, mert a közrend erősítéséért, mindennapjaink nyugalmáért valamennyien felelősek vagyunk. Rebendics József Túl hangos vigadalom! A nők a gazdasági-társadalmi életünk fontos tényezői Megye szerte javában tartanak e nőszervezetek beszámoló és választási közgyűlései, konferenciái, amelyek arra hivatottak, hogy számbavegyék a vállalatok, intézmények, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari szövetkezetek, a lakónegyedié-és a nem szövetkezetesített falvak nőszervezeteinek, a municípiumi, városi és községi nőbizottságoknak, a pártszervek és -szervezetek közvetlen irányításával kifejtett tevékenységét, és megválasszák az új vezető szerveket. Gazdag és változatos tevékenységről számolhatnak be megyénk valamennyi nőszervezetében, kidomboríthatják a nők fokozott arányú részvételét gazdasági-társadalmi életünk minden egyes területén, meggyőző tényekkel, adatokkal érzékeltethetik, hogy a lányok, asszonyok Hargita megyében is cselekvően részt vállalnak megsokasodott tennivalóink példamutató teljesítéséből, azáltal, hogy ki-ki a maga munkahelyén hiánytalanul teljesíti a ráháruló szakmai és társadalmi feladatokat. Soha ennyi megvalósítást, ennyi eredményt nem sorakoztattak fel a városi és községi nőbizottságok, mint az idén. Az utóbbi tíz évben, amelyet joggal nevezhetünk Hargita megye arany-évtizedének, megyénk* gyorsiramú gazdaságitársda* j^-k előrehaladásával arányosan növekedett a nők szerepe és hozzájárulása merész céljaink valóra váltásához. A nők előreléptetésére vonatkozó párthatározatoknak megfelelően megyeszerte növekedett a felelős tisztségeket betöltő nők száma a párt- és állami apparátusban, ma már természetesnek tartjuk, ha valamely gazdasági egység igazgatói, vagy valamely mtsz elnöki tisztjét nő tölti sze. Az eddig megtartott közgyűléseken a részvevők nem elégedtek meg eredményeik számbavételével, a bírálat és önbírálat szellemében felszínre hozták tevékenységük árnyoldalait is, sürgették a nőszervezetek és más tömegszervezetek közötti kapcsolat javítását, számos közérdekű javaslatot tettek, amelyek tovább javíthatják a nők munka- és életfeltételeit. Több vállalatban szorgalmazták például a vállalati falatozók jobb ellátását, Csíkszeredában időszerű igényként vetődött fel a kantinvendéglők számának növelése, ugyanitt szóvá tették a bemutató üzletekben forgalmazott termékek minőségének javítását, esztétikusabbá tételét, mindenfelé sürgették a gyermekruhák választékának bővítését a konyhakész ételeket forgalmazó boltok áruellátásának javítását, több helyütt javaslatok hangzottak el a napköziotthonok befogadóképességének növelésére. A felvetett problémák orvoslása, s általában a szolgáltatási hálózat javítása és bővítése nagyban megkönnyítené a nők ún. második műszakját, s így még több időt és energiát fordíthatnának közéleti-társadalmi feladataik elvégzésére, növekedne munkájuk termelékenysége is, ami közvetlen összefüggésben van gazdasági fejlődésünk ütemével. A Csíkszeredai Készruhagyárban, a Kötöttárugyárban, a székelyudvarhelyi Cérnagyárban, a gyergyószentmiklósi Bútorszövetgyárban és másutt, ahol a munkaerő nagy részét a nők teszik ki, a nőszervezet gyűlésén bebizonyosodott, hogy a munkásnők tisztában vannak megsokszorozódott feladataikkal, s tudatosan, mélységes felelősségérzettől áthatva vállalták, hogy minden erejükkel munkálkodnak idei tervük és terven felüli vállalásaik teljesítéséért, ily módon viszonozva a párt- és államvezetőség irántuk tanúsított állandó gondoskodását. Hasonló lelkes légkörben zajlottak le a csíkszentsimoni, a csíkdánfalvi, a gyergyóújfalvi és más községek nőszervezeteinek közgyűlései, ahol a részvevők vállalták a növénytermesztés és az állattenyésztés fellendítésére vonatkozó legutóbbi párthatározatokból rájuk háruló feladatok példás valóra váltását és ''felhívással fordultak az mtsz-tagokhoz, az illető községekből a városokba ingázó munkásnőkhöz, hogy példamutatóan vegyék ki részüket az idei termelési tervek teljesítéséből. Kápolnásfalun, Zetelakán, Madéfalván és másutt, a lakosság jobb ellátása érdekében, a tej- és hústermelésfellendítésére hangzottak el javaslatok. A gyűlések tanulságait mindenhol intézkedési tervekben rögzítik, amelyek kijelölik az újonnan megválasztott komiszsziók és nőbizottságok időszerű tennivalóit, s amelyek hozzásegítik megyénk lányait, aszszonyait, hogy újabb kiemelkedő sikerekkel köszöntsék a megyei nőbizottság közelgő konferenciáját, valamint a nők áprilisban sorra kerülő országos konferenciáját a gazdaságitársadalmi élet minden területén. Bocskor Lucreţia, a Megyei Nőbizottság titkára V éget ért a szemléltető propaganda, faliújságok, szatirikus faliújságok megyei versenye, amelynek az volt a célja, hogy a dicsérő szó, a közkínccsé tett tapasztalat, a komoly vagy humoros elmarasztalás eszközeivel, az emberformáló nevelőmunka még hatékonyabban, még erőteljesebben beleszólhasson abba az országra szóló nagy igyekezetbe, amely a XI. Pártkongresszus, valamint az Országos Pártkonferencia történelmi jelentőségű határozatainak maradéktalan megvalósításáért folyik. Azért, hogy minden egyes üzemben, vállalatban vagy intézményben sokasodjanak az embert, az országot építő, szépítő hétköznapi tettek, növekedjék a személyes helytállás foka, végeredményben gondtalanabbá és jobban éljünk. Az 1977 január 1 — december 30 között lezajlott verseny első és legjelentősebb tapasztalata szerint ismételten bebizonyosodott, hogy a nevelőmunkának egyik legmobilisabb, leghatékonyabb fegyvere a szemléltető propaganda. Bárhol, üzemben vagy mezőgazdasági egységben szóbaálltunk a megdicsért vagy elmarasztalt elvtársakkal, valamennyien őszintén vallották, hogy nem múlt el nyomtalanul fölöttük a közvélemény elé való állítás. Ha dicséretről volt szó, jó munkájuk erkölcsi elismerését látták benne, biztatást erőfeszítéseik fokozására. Bírálat esetében megfogadták, hogy ,,engem ugyan többé nem pellengéreznek, mert nem adok rá okot". Mások (ritkán ilyen esetek is előfordultak) szégyenükben még el is sinkofálták az őket bíráló cikket vagy karikatúrát. Tehát sem egyik, sem másik változatában nem maradt hatástalan a szemléltető propaganda. Mindenütt igen érzékenyen reagáltak rá az emberek. S az a pártszervezet, amelyik megértette, megérezte, hogy milyen messzehordó fegyvert tart a kezében (a győztesek névsorát már közzétettük) sok gondot és nehézséget tett le a válláról az embertől emberig szóló nevelőmunkában, s így erőfeszítéseit az emberformálás más frontjain összpontosíthatta. Nyilván gazdasági stb. eredményei is amolyanok voltak. Általában azokról a pártszervezetekről van szó, amelyek a szemléltető propaganda megszervezésébe, a faliújságok szerkesztő bizottságaiba a vállalat, a helység legjobbjait, a köz dolgai VERSENY iránt érzékeny embereket, élmunkásokat, tollforgatásban jártas értelmiségieket, mérnököket, rajzolni, fényképezni tudó szakkádereket vontak be. Tehát nem tessék-lássék módra viszonyultak a kis közösség kiválasztásához, így aztán tartalmas, az időszak legfontosabb kérdéseit kompetensen elemző cikkek, fotó-ankétok, célba találó és tehetséges kézből származó karikatúrák is napvilágot láthattak a faliújságon. (És nem akadt járókelő, aki néhány percig meg ne állott volna előtte). A szemléltető propagandának ez a formája keltette fel az igényt az amolyan esztétika iránt is. Az emberek ezeken a helyeken egy adott pillanatban szükségét érezték, hogy a nevelésnek ez a fóruma külsőleg is szép, igényes legyen. Az értékelésnek a kifejezése, hogy nem egy helyen, díszesen faragott keretbe kerüljenek pártunk felhívásai, a cikkek sőt az iskolák egy részében sajátkészítményű varrottasokkal is szépítették a faliújságokat. Éppen ezért meggondolkoztató egyes pártszervezetek közömbössége (erre is fényt derített a megyei elemzés) a nevelésnek ezen formája iránt. Nem egy helyen (a ditrói bútorgyár, galócási fafeldolgozó egység, vaslábi kőbánya, székelyudvarhelyi, Csíkszeredai, toplicai építkezési munkatelepek, parajdi sóbánya, tusnádfürdői turisztikai hivatal, csíkszentmártoni, gyergyószentmiklósi mezőgépészeti állomások, csikszentmártoni, kabátfalviaká- - UTÁN, - ELŐTT... szenájfalvi, kászonaltízi mezőgazdasági termelőszövetkezetek, Dánfalva község, zeteváralji, máréfalvi, gagyi, lövétei, bánkfalvi általános iskolák) jóval 200 főt, 100 ponton aluli eredményeket értek el. Tehát a politikai nevelés és a szocialista kultúra említett helyi tanácsai közelről sem mérték fel, milyen nagy lehetőségét mulasztották el így a tömegnevelő munkának. A helyzeten, nyilván késedelem nélkül változtatni kell, amire igen jó alkalmat kínál a szemléltető propaganda legújabb versenye, amelynek első szakasza ez év, második a jövő esztendő végén zárul. Ugyanazzal a céllal, de igényesebb követelményekkel. Végeredményben valamennyiünk közös érdekében, megyénk, hazánk további előrehaladásához való jobb hozzájárulásért. Zöld Lajos A gyergyószentmiklósi Bútorszövetgyárban, akárcsak megyénk más könnyűipari egységében, a munkaerő zöme a nők soraiból került ki. A tanulékony lányok, asszonyok gyorsan megismerték választott szakmájuk titkait,, szorgalmas munkájukkal döntő részt vállalnak magukra a tervfeladatok teljesítéséből. Köztük a felvételünkön látható Ferencz A. Mária fiatal szövőnő is, aki napi tervfeladatai rendszeres túlteljesítése mellett még az új munkásnők szakmai nevelésére is szakít időt magának.