Hargita, 1978. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1978-06-01 / 128. szám
1978. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK Ma már elég gyakran és elég tömegesen utazunk külföldre. S mi tagadás, a külföldi utazás sokkal több izgalommal jár, mint a hazai. Talán nemcsak azért várt elz így, mert távolabbra, hanem mert igen goren olyan országba utazunk, amelynek kevésbé ismerjük hagyományait, szokásait, társadalmi viszonyait s esetleg az illető ország vagy országokban használt nyelvet sem ismerjük. Tehát mindenképpen egy új világ tárul fel előttünk, és gyakran foglalkoztat a gondolat, hogy miként fogunk az új környezetben eligazodni. Ugyanakkor itt kell leszögeznünk, hogy az alapvető illemszabályok mindenütt azonosak., Betartásuk viszont sokkal inkább szükséges, mint idehaza. Miért? Mert akarva-akaratlanul országunkat, hazánkat képviseljük. Viselkedésünk, magatartásunk sokkal nagyobb súllyal esik tehát latba, mint idehaza. Könnyen megeshet, hogy olyan emberekkel találkozunk, akik még soha nem jártak országunkban, vajmi keveset tudnak vendégszeretetünkről, szokásainkról, és megtörténhet, hogy a mi viselkedésünk alapján formálják meg első ítéletüket. Márpedig számunkra nem lehet mindegy az ítélet minősége. Ezért hangsúlyoznám mindenekelőtt, hogy magatartásunk külföldön sokkal súlyosabban megmérettetik, mint idehaza, s ha jót akarunk tenni, legyünk még körültekintőbbek és udvariasabbak minden helyzetben. Mindig tartsuk szem előtt, hogy más országban vendégek vagyunk, viselkedjünk tehát vendégekhez méltóan, és képviseljük méltóan hazánkat, még akkor is, ha nem kaptunk erre különleges megbízatást. Persze, az udvariasság nem jelent megalázkodást, ha szükséges, nyugodtan mondjunk véleményt, anélkül, hogy azzal bárkit is megsértenénk, de ne engedjük meg azt sem, hogy bárki is becsmérelje országunkat, vívmányainkat, hagyományainkat, szokásainkat. Ilyenkor kellő udvariassággal, de határozottan mondjunk véleményt, hiszen a mi problémáink csak ránk tartoznak, akik ebben az országban élünk és dolgozunk. Persze, aki idehaza nem áll hadilábon a viselkedéssel, az általában külfölden sem okoz kellemetlen meglepetést. Mégis van néhány olyan dolog, amire érdemes felhívni a kevésbé gyakorlott külföldre utazó figyelmét. Legfontosabb talán tisztáznunk magunkban, mit, mennyit tudunk arról az országról, ahová megyünk. S ha úgy érezzük, hézagosak földrajzi, történelmi, kulturális ismereteink, ne szégyelljük elolvasni legalább a legszükségesebb dolgokat. Ma elég dokumentáció, útleírás, útikalauz áll rendelkezésünkre,hogy ismereteinket pótoljuk. Érdemes ezt megtenni, mert így az idegen környezetben magabiztosabban mozgunk és megértünk olyan dolgokat is, amelyek számunkra eddig különösnek tűntek. Nem árt, hogy ártana, elolvasni (ha eddig nem tettük meg) egy-két ottani neves író regényét, mert eléggé illetlenség a vendéglátó ország irodalmából semmit sem tudni, de igen hasznos ismerni néhány nagy zeneszerzőt, képzőművészt. Az utazók nagy része társas kiránduláson vesz részt és arra gondol, hogy majd a leglényegesebbeket úgyis elmondja az idegenvezető. Valóban, az idegenvezetőnek ez a kötelessége, de nem mindegy, hogy vannak-e előzetes ismereteim, amelyek közé pontosan el tudom helyezni mindazt, amit mondanak, amit személyesen tapasztalok. De a kellő és alapos ismeret attól is megóv, hogy olyan kérdéseket tegyek fel az idegenvezetőnek, amelyek nevetségessé tesznek, s amelyek miatt szégyenkezhet esetleg az egész kiránduló csoport. Sose kérdeztem azt, hogy hány millió lakosa van egy országnak vagy fővárosnak, ezt már tudnom kell mielőtt elindulok itthonról. Az is furcsa lenne például, ha Prágában sétálva azt kérdezném : Mitől arany ez a város ? Az is illetlenség, amikor valamelyik utazótársunk más népek szokásait bamálja, mindenben hibát keres, ócsárolja a kasztot, felháborodik azon, hogy a németek miért esznek annyi krumplit, az olaszok olyan sok makarónit, a kínaiak asztaláról pedig nem hiányozhat a rizs, a csehek után meg folyik a sör. Igen, hajlamosak vagyunk az összehasonlításra. Persze, ez az összehasonlítás a legtöbbször felületes és anélkül vonunk le bizonyos következtetéseket, hogy aprólékosan tisztában lennnénk a meglátogatott ország történelmével, társadalmi helyzetének kialakulásával. Érthető tehát, hogy bármennyire is igaznak véljük a magunk véleményét, a felületes összehasonlítás, az mindig sántít. De mindezeknél is visszataszítóbb az úgynevezett csencselés. Sajnos, vannak turistáink, akik több időt töltenek el azzal, hogy pontos információt szerezzenek arról, mit lehet áron felül eladni és olcsón vásárolni, abban az országban, mint amennyi időt fordítanak hézagos ismereteik gyarapítására. Érthető, tehát, hogy ezt a fajta kirándulót nem láthatod a múzeumokban, képtárakban, hanem a szállodák, üzletek előtt botlunk beléjük, amint éppen itthonról vitt konyakot, csörgőt, kötött blúzokat, fehérneműt, s mit tudni milyen cuccot kínálgatnak arcpirulás nélkül a járókelőknek. S amikor hazajönnek, jóízűen mesélik el, mit hogyan adtak el, kit miként vertek át, de arról, hogy szellemileg mivel gazdagodtak, egy szót sem tudnak ejteni. Dali Sándor Külföldön is vendégek vagyunk A szocialista tudat formálásáért A politikai nevelő tevékenység szerepéről szólva, Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára hangsúlyozta: ,,A propagandistának lelkesítenie kell az emberé' ' j'Z új rendszert építő egész tehézténységükben, oda kell hatnia, hogy mindent megtegyenek, egész erejüket, munka- és alkotóképességüket a párt politikája megvalósításának, a szocializmus és a kommunizmus romániai győzelme ügyének szenteljék.” Ez az útmutatás arra kötelezi a pártszerveket és szervezeteket, hogy a politikai-ideológiai oktatás vezetése folyamatában egészítsék ki és aktualizálják a kiválasztott témákat, előtérbe kell helyezni azokat az útmutatásokat és feladatokat, amelyek a párt- és állami dokumentumokból fakadnak. Következetesen kísérjék figyelemme a kommunisták, a dolgozók politikai-ideológiai tanulmányait, segítsék abban, hogy megértsék pártunk politikájának helyességét, a teendőket a munkahelyükön alkalmazzák. Ha a fenti célkitűzéseik szellemében vizsgáljuk a székelykeresztúri Spárga- és Kenderfonodánál az 1977 —78-as évre szervezett politikaiideológiai oktatás folyamatát, egy hónappal az összefoglaló megítélések előtt, akkor az eredmények biztatóak. Az üzem több mint 300 munkásából szinte 203 párttag és ifjú kommunista a párt, és a KISZ politikaiideológiai oktatás tanulási formáján, a többi dolgozó pedig a tömegoktatáson vett részt. A 4 pártalapszervezet mellett szervezett tudományos szocializmus körök fontos témákat vitattal meg a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom elméleti és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatosan. A összefoglaló megbeszélésekre készülve városi pártbizottság a politikai körök vezetésével Szőke András, Nagy István, Balázs Béla és Józsa István propagandistákat bízta meg, akik már több éve eredményesen végzik ezt a munkát. A propagandisták rendszeresen részt vettek a felkészítőkön, tanulmányozzák a forrásanyagokat, vázlatot készítenek és szemléltető eszközökkel igyekeznek érdekessé tenni a vitákat. A propagandisták és a hallgatók szavaiból egyaránt kicsendül a politikai-ideológiai színvonal állandó emelése iránti törődés, a szocialista etika és méltányosság elvei szellemének a tudatosítása iránti felelősség. A rendszeres és a tartalmas politikai-ideológiai tevékenységnek, a tömegnevelő munkának a hatékonysága jól lemérhető a gazdasági egység életében. Egyre kevesebb az igazolatlan hiányzás a munkából, eltűnőben az önzés, a nemtörődömség, a dolgozók közötti kapcsolatokban. Fokozódott a párttagok, a KISZ- tagok és a szakszervezeti tagok részvétele a belső szervezeti élet megerősítésében. A párt sorainak bővítése terén is értek el eredményeket. A legjobb ifjú kommunisták közül Kovács Sándort, Urzică Nicolaet, Kis Ilonát és Papp Lászlót ez évben vették fel a pártszervezetbe. Egyre több dolgozó vesz részt a közügyek intézésében, a művelődési rendezvényeken. A gazdasági tevékenység minőségi javítása, a politikai nevelő munka változatosabbá és hatékonyabbá tétele arra kötelezi az egység pártbizottságát és az alapszervezeteket, hogy a jövőben még fokozottabb figyelmet fordítsanak a politikaiideológiai és kulturális nevelő tevékenység megszervezésére és irányítására. Az eredmények ellenére szükséges lett volna, hogy a politikai oktatás helyzetét az év folyamán mind az alapszervezetekben,mind pártbizottsági szinten legalább egyszer elemezzék és megfelelő intézkedéseket határozzanak meg. S akkor lehet, hogy sikerült volna megoldást találni arra is, hogy a körök hallgatói a sajtóban megjelent és a konzultációkon ismertetett fontos elvi kérdéseken kívül más témákat is alaposan elsajátítsanak. Most, amikor már csak néhány hét választ el az összefoglaló szemináriumok megtartásától, az egy évi tevékenység értékelésétől, szükséges, hogy az egység kommunistái, az összes dolgozók még jobban megértsék a pártvezetőség legutóbbi intézkedéseinek jelentőségét, azt, hogy egységükben többet, jobbat, olcsóbban termeljenek, magasabb műszaki és minőségi színvonalon. Mert gazdasági előrehaladásunk, jólétünk további növelése a hatékonyabb munkától függ. Füstös Jenő A műkedvelő közönség Milyen is ? Hálás vagy közömbös ? Vastapssal vagy tán cinikus mosollyal jutalmaz ? Alaposabb felmérést is megérdemelne az egész. Igen, mert a színjátszók esetében mondhatni sorsdöntő értékhordozó. Az első próbálkozás után betöltheti a lendítőkerék szerepét, fordított előjelű esetben meg szárnyát szegheti a leglelkesebb nekibuzdulásnak is. .Mindez a székelyudvarhelyi Színjátszás Hete eseményzuhatógában kezdett foglalkoztatni. Az egészségügyiek színjátszó csoportja május 16-án délután ugyanis kirukkoló formában adta elő Gagyi László: Krízis című egyfelvonásosát. A lelkes közönség érdemlegesen méltatta is a sok-sok fáradozást és Bodrogi Pálék tehetségét. Igen ám, de a szorgalmas szereplőgárda az előadás utáni napokban rájött, hogy az egészségügyiek közül vajmi kevesen tapsoltak, mert csekély számban voltak kíváncsiak a kollegaszínészek színpadi teljesítményére. Erre mondják, hogy öreg hiba. Szögezzük le : tiszteletlenség. Ilyet például falvaink lakossága nem tesz. Ha úgymond, övéi próbálkoznak a kíváncsiságból, de bizalmát is előlegezve, tiszteletét teszi a nézőtéren. S nemcsak mostanság, hanem ,amióta a falu szellemi élete világra hozta a műkedvelő színjátszást. Persze, ugyanilyen intenzitással vetődik fel a közönségszervezés ügye, egész problematikája is. Menetközben, illetve utólag derült ki, hogy nagyon sok egészségügyi nem is tudott az eseményről. Sem öles plakátok, sem pergőnyelvű „beharangozok'' nem tették eléggé közhírré szakszervezeti együttesük közelgő fellépését. Kár! Nehogy szárnyaszegés legyen a figyelmetlenség, a botladozó szervezés következménye. Kolozsi Márton A székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész és Matricagyár-járatánál tetszetős faliújságok vonzzák a tekintetet. Ismét egy példa arra, hogy a szemléltető propaganda eredményesen szolgálhatja a termékminőség javítását, a munkafegyelem erősítését. A városi közszállítás új díjszabása Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának május 9-i határozata értelmében a helységekben a közszállítás díjszabását június elsejétől emelik. A közszállítás díjszabásának emelése szerves részét képezi azoknak az intézkedéseknek, amelyek a közszállítás javítását célozzák. Abból a tényből kiindulva, hogy a gazdaságosság elvének érvényesülnie kell a városi közszállításban is, a vállalatok dolgozóival történt megbeszélések során kifejezésre jutott, hogy a díjszabások emelése egyetlen szakaszban történjék. E megbeszélések alapján a Hargita megyei néptanács Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy június elsejétől lépjenek érvénybe a következő egységes utazási díjszabások, jegyek és havi bérletek alapján : — helységekben! egységes díjszabás 1,25 lej — egységes díjszabás Mint ahogyan az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának május 9-i Határozatából is kitűnik, a városi közszállítás díjszabásának jelenlegi emelése - az alapdíjszabások az összes gépjármű típusokra 30 esztendeje nem változtak — objektív szükségesség következménye: a díjszabások és a közszállítás költségeinek egyeztetése, a közszállítás gazdasági és pénzügyi rentabilizálása. Az elmúlt 30 esztendőben az autóbuszok ára 5-7-szeresére növekedett, az üzemanyagok 2— 4-szeresével drágultak. Ugyanakkor a szállításban dolgozók javadalmazása 5—6-szorosára növekedett. Ezért az eddigi bevételek csak részben fedezték a Ettől az időponttól kezdődően létezik havi bérlet tanulók, egyetemisták, katonák részére, 50 százalékos árcsökkentéssel, vagyis egy vonalra — 30 lej, két vonalra 45 lej, meghatározatlan számú utazásra. A dolgozók munkaközösségeinek észrevételei és javaslatai alapján, amelyek a közszállítás javításával és gazdaságosságával kapcsolatos viták során hangzottak el, átfogó tevékenységi programot dolgoztak ki a szállítási költségek csökkentéséért a nagyobb üzemeltetési sebesség, a gépkocsipark-kihasználás, a jegykezelők nélküli szállítás révén, korszerű, civilizált és operatív közszállítást biztosítva, a közszállítás lebonyolításához szükséges költségeket. Kiemelendő az a tény, hogy ha a dolgozók bérletet váltanak, a havi utazási költségeik csökkennek. Jelentős kedvezményben részesülnek a tanulók és katonák is. A közszállítás díjszabásának emelése nem befolyásolja az 1976—1980-as időszakra előirányzott életszínvonal-emelés programját. Megállapításukkor figyelembe vették, hogy a jelenlegi ötéves tervben a névleges javadalmazás 40—42 százalékkal emelkedik, ami biztosítja a reáljavadalmazás 32 százalékos növekedését, az eredetileg kitűzött 18—20 százalékos emelkedéssel szemben. Balánbányán 1 lej havi bérletek - egy vonalra 60 lej — két vonalra 90 lej mimăm*