Hargita, 1978. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1978-07-01 / 154. szám

TUDOMÁNYOS HORIZONT MI A TEMPERAMENTUM? Latin szótári je­lentése : idegalkat, vérmérséklet, természet, lel­kűlét. A köznapi szóhasználatban, irodalmi szö­vegezésben gyakran használják a vérmérséklet, a természet, a „vérévé vált", a „vérbeli“ kife­jezéseket, amely a nem szakemberek számára tudománytalan félreértésre adhatnak alkalmat. Kuriózumképpen : az említett kifejezések az ó­­görög orvosok, Hippokratész (ie. 460—375), Gü­terna (130—210) tanításai nyomán honosodtak meg. Azt vallották, hogy a testnedvek kevere­désének rendellenes arányai nemcsak a test be­tegségi állapotára, hanem a temperamentumá­ra, vérmérsékletére is kihatnak. Akinél a vér — sanguis — tulajdonságai uralkodnak, a szang- N­ apjaink tudományos álláspontja a hippokré­­tészi megállapítások tényleges létének okait nem a testnedvek, hanem az idegrendszerünk tulajdonságaiban látja igazoltnak. Éspedig a köz­ponti idegrendszer serkentési (excitációs) és gátlási (inhi­biciós) tényleges idegfolyamatainak erősségé­ben, amelytől függ idegrendszerünk teherbíró ké­pessége, egyensúlyán, amelyből adódik a fellépő idegfolyamatok erősségének aránya­ a mozgékony­ságon, amely biztosítja az idegfolyamatok átállí­­tód­ásának tónusát. P. Popescu,Neveaviu és N. Sz. Lejtesz a jelleg­zetes viselkedési formák és laboratóriumi kísérletek során utalnak a magasabb rendű idegtípusok fel­ismerésére. Szerves egységben, négy plasztikus, egy­mást átható jellegű alaptípust különböztetnek meg, amelyek, az alábbiak szerint, a mindennapi eligazodásunkat is jól biztosítják. Erős, kiegyensúlyozott, moz­gékony az idegműködése az élénk típusú (szangvinikus) em­bernek. Az élet minden nehéz­sége, gyors változása között megállja helyét, az új helyze­tekben hamar feltalálja magát. Kifele élő, extrovertált lelkivilá­­gú. Számára a külvilág tárgyai és személyei, a velük való kapcsolat a jelentős, azok hatásai döntően hotnak aktivitására. A han­gulati élet hangsúlyozottsága jellemző : derűs, köz­vetlen, felhangolt, túlmozgékony, beszédes. A nyugodt típusú (flegmatikus) ember idegműkö­dése erős, kiegyensúlyozott, lassú. Jól viseli a rá­háruló információkat. Keményen tud cselekedni, lelkileg nem omlik össze. Új helyzetekben azon­ban kissé lassabban „áll át". Introvertált, befelé élő lelki beállítottságú. Lelkivilágát szeméyes érzései, belső élményei irányítják, saját személyiségét, él­ményeit tartja irányadónak. Amíg az extrovertált ember például empirikus, megfigyelő, kísérletező, addig az intravertált inkább rendszerető, spekulatív elme. A féktelen, ingerlékeny (kolerikus) típusú ember idegműködése erős, de kiegyensúlyozatlan. Ki ne ismerné az ún. „hevesvérű”, hamar fellobbanó em­bert? A serkentési folyamatok túlsúlyban vannak a gátló folyamatok felett. Hamar „tűzbejön", harcias típus, nehezen képes nyugalmat erőltetni magára. Hangsúlyozottan kifelé élő, extrovertált lelki beállí­tottságú. A gyönge (melankolikus) típusú ember idegfolya­­matai gyengék. Nem beszélhetünk a serkentés­­gátlás túlsúlyáról vagy mozgékonyságáról. Az élet gondjai megviselik, hamar összeomlik. Visszavonult, introverzióra hajlamos, szenzibilis lelkivilágú. Ese­tenként erősen gátolt, bezárult, egocentrikus ma­gatartást mutat. virákus ember , hamar fellobban, de könnyen le is hal. A kolerikus, akiben a sárga epe — kőlé­­ dominál, könnyen dühbe gurul (,,elönti az epe"), rendkívül ingerlékeny. A fekete epe - melania­­kolé — irányítja a bánatra hajló, könnyen elbá­­tortalanodó, ingerekre lehangoltsággal válaszo­ló melankolikus embert. A flegmatikus ember lassú, nehézkes, közömbös, semmi sem izgatja, rs­ érzékelteti a fenti vérmérsékleteket az ókori költő . Ha a flegmatikus ember útjába kő kerül, közömbösen megy el mellette, a melankolikus bánatosan visszafordul, a kolerikus bősz­ültén félrerúgja, a szangvinikus pedig átugorja. Hogyan áll e hagyományos, évezredes fel­fogás értékelésével a mai tudomány? Velünk születik-e típusunk, változtathatunk-e raj­ta? Melyik az „értékesebb" típus? És én milyen tí­pusba tartozom? E kérdések gyakorta felvetődnek. Az ember életmódja, lassúsága vagy gyorsasága idegalkati sajátosságának (temperamentumának) függvénye, mint ilyen, öröklött tulajdonság, örök­lődésének lehetősége a párokra elkülönülő kromo­szómákban található génállománytól függ, ahogyan e gének összekapcsolódnak a környezeti informá­ciók változásaira. Az idegalkati sajátosságokért fe­lelős gének a becslések szerint 70 — többezer. Ez a szülőkben megszámolhatatlan variációs lehetősé­get jelent, így ugyanazon szülők gyermekei is eltérő idegtípusúak lehetnek (élénk, nyugodt, féktelen-in­gerlékeny, gyönge). A környezet hatásai és ama működések, amelyekkel az idegrendszer reagál rá­juk, befolyásolják az öröklött idegalkati sajátosságokat, tu­datosítással, figyelem-összpon­tosítással, gyakorlással - amo­lyan molliméter-taktikával. Úgynevezett tiszta típusok nin­csenek. Arról lehet csupán szó, hogy a különböző típusok fontosabb vonásai megvannak mindenkiben. A legtöbb em­­­ber „közép­ típus", átmeneti tí­pus. Ez annyit jelent, hogy az emberek javarésze meglehetősen sokoldalú, az élet sokféle helyzetében megállja a helyét. Melyik típus értékesebb? Elvben a magasabb idegműkö­désnek bármely típusa lehet bármilyen értelmi ké­pességű. A közép­típusú Leonardo da Vinci nagy festő és tudós volt egyszemélyben. A leíró empiri­kus tudósok közül Darwin, Pasteur, Koch, Pavlov az élénk és féktelen típusok jegyeit viselték. Míg a nagy rendszerezők, elvont filozófusok — köztük Kant, Spinoza — a befelé élő, nehezen kiismerhető, nyu­godt típus képviselői voltak. Valamennyi típusnak megvannak a maga viszony­lag erős és viszonylag gyönge vonásai. Ha valaki alaposan kiműveli saját típusának erős vonásait és nem hanyagolja el gyöngébb tulajdonságainak művelését sem, elmondhatja magáról, hogy „érté­kes", „szerencsés" típusú ember­­ akármilyen típus képviselője is. De sem „követésre“, sem „irigylés­re" nem méltó az az ember, aki bármilyen típusú legyen is, saját típusának kimunkálása helyett má­sok „értékes típusát", „szerencsés természetét" em­legeti. Az élethelyzetek, életpályák bőséges válto­zatai közt minden típus találhat több olyan válto­zatot, amelyben jobban boldogul, mint más típus. S ezen túl, minden ember sajátos idegalkatával a ter­mészet különleges, egyedi esete. S éppen ezért, minden természetű embert tisztelni kell . . . Mert hiszen nem tudjuk, hogy milyen, hogy miért szüle­tett, hogy mi telik ki tőle . . . Lehet, hogy a mi bol­dogságunkra született Zsoók János • HOGYAN ÁLLUNK ÁT? • NINCS TISZTA TÍ­PUS • SZERENCSÉS TERMÉSZET? • ÖRÖK­LŐDÉS, KÖRNYEZET • Moszkva egyik építkezésén szokatlan úttal kísérleteznek. A rugalmas út különálló és az a­­lappal összekötött részekből áll. A konstrukció lehetővé teszi, hogy az útelemek törés nélkül alkalmazkodjanak az alaphoz. A rugalmas, hajlékony úton a nehéz szállítmányokat is zavar­talanul, az építés színhelyére juttathatják. Japán újdonság az elektroni­kus Háztartási kötőgép. Az au­tomatát a beépített mikrokom­­puter vezényli, amely a minta­lapról „leolvassa" a kívánt min­tázatot. Gombnyomással lehet választani az előregyártott, vagy saját tervet tartalmazó hat prog­­ramkártyá­ból. Huszonhat tiszta fém villamos ellenállása szűnik meg az ab­szolút nulla fok közelében, ezen kívül több mint kétezer vegyület­­ről és ötvözetről ismert, hogy szupravezető. A kutatások most olyan szupravezetők kifejleszté­sére irányulnak, amelyeket nem kell annyira lehűteni, így gaz­daságosabbak. Ilyen tekintetben sikert ígér egy lutécium-vegyü­­let, amelyet amerikai tudósok állítottak elő. CIKKCAKK CSÚZDA. A veszé­lyes 20 centimétert meghaladó, akár több méteres magasságból is ütődés nélkül jut a burgonya a tárolóba az újfajta csúzdán. A 63 kilogramm súlyú angol ta­lálmányt a rakodónyításra rög­zítik, és bekapcsolják villanymo­torját. A „vászonlépcső” harmo­­nikaszerűen aláereszkedik a kí­vánt hosszúságban, majd a ra­kodás előrehaladtával rekeszen­ként „visszakapaszkodik". Fél­órás tapintatos és folyamatos „utazással” 60 tonna burgonyát lehet a célba juttatni­­ ép álla­potban. E­ GY PILLANATRA sem gon­do­lják a NASA, az ameri­kai űrkutatási hivatal szakemberei, hogy az 1965-ben Föld körüli pályára juttatott Pe­gasus nevű mesterséges hold ennyi bosszúságot okoz majd. A körülbelül kétszáz négyzetmé­teres meteoritpargyűjtő felületű műholdat 1968-ban kikapcsolták, ugyan, az év elején azonban ön­magától újra bekapcsolódott és zavarta más mesterséges holdak rádióüzenetét. Az amerikai szak­­­­embereknek sikerült rádiópa­rancsokkal elhallgattatásuk, a­­z orrban nem sokáig ; a műhold két hét után újra beleszólt abba a koncertbe, amely a földi meg­­figyelőállomásokhoz érkezik, az­tán még kétszer megismétlődöt a játék : a NASA csendet pa­rancsolt, a Pegasus viszont csu­pán egyetlen napig fogadott szót, aztán tovább ontotta sa­ját működéséről az információt. A NASA műszakiai most lépés­­ről-lépésre újból átnézik az en­gedetlen műhold tervrajzait, fel­építését, hogy a rejtélyes visel­kedés titkaira bukkanjanak. Sok­kal egyszerűbb, problémermen­­tesebb viszont a kapcsolat egy másik, nagyszabású űrkísérlet­ben : sikerrel folytatódik a Szo­juz— Szaljut közös űrkísérlet, a­­melynek során immár lengyel űrhajós is tevékenykedik az égi laboratóriumban, a többlépcsős szrterkozmosz kísérletek második lépcsőzete is tehát kiválóan mű­ködött. A csehszlovák nyitány után egy újabb szocialista or­szág űrhajósa végezhet igen fontos vizsgálatokat, és a ter­vek szerint a következő években a sorozat folytatódik. A szocia­lista országok — köztük hazánk — űrhajósjelöltjei közösen végzik felkészülésüket a nagy erőpró­bára. Az Irrterkozmosz kísérletek egyelőre a nagyobb Ügyeimet felkeltő kozmikus események, a világűr kutatása és a Föld ,,égi" megfigyelése a mesterséges holdakkal, a távközlés korszerű­sítése stb. azonban szenzáció­mentesen folyik tovább. Immár az űrkorszak eredmé­nyes hétköznapjaikérrt. Szívinfarktus gyanúja esetén általában elektrokardiogramot készítenek, nem ritkán azonban infarktus esetén is alig észre­vehető az EKG-lelet normálistól való eltérése. Ezért sokkal biz­tonságosabb az enzimteszt. Az ehhez szükséges reagens-készlet sorozatgyártását kezdték meg az NSZK-ban. A Max-Planck csillagfizikai intézet (München) kutatói olyan újfajta égi atlaszt tettek közzé, amely a nagy energiájú gamma­­sugarak alapján mutatja csillag­­városunkat, a Tejútrendszert Az újfajta atlasz összeállításához a Cosa B jelzésű kutatóműhold a­­datait használták fel. Tíz éves előkészítő munka után a Cos-B jelzésű mesterséges holdat 1975 augusztusában vezérelték Föld körüli pályára, hogy különleges gamma-távcsövével megkezdje vizsgálatait. A Cos—B egyebek között eddig 15, pontszerű gam­­masugár-forrást fedezett fel, legalább négy közülük pulzár. Az oldalt szerkeszti : 1978. JÚLIUS 1. SZOMBAT 3 K­ÖNYVESPOLC TUDOMÁNYFILOZÓFIAI ÍRÁSOK A Politikai Könyvkiadó évek hosszú sora óta tiszteletreméltó következetességgel jelenteti meg a Dialektikus materializmus és a modern tudományok című so­rozatát, amely immár a XVII. kötethez jutott el. Minden egyes kötet, akárcsak ez a legutóbbi is, több szempontból is elemzi a marxizmus és a tudomány vi­szonyát. A társadalom- és természet­tudományok, valamint a filozófia viszonyáról igen sok téves nézet forgott fenn : a természettudo­mányok igen gyakran nem von­ták le azokat a lehetséges szem­léleti és módszertani következ­tetéseket, amelyeket a filozófia nyújtott számukra, máskor meg csupán a filozófiai alaptételek illusztrálására használták fel a szaktudományok eredményeit, jóllehet, a kapcsolat ennél jó­val mélyebb. A filozófia, mint rendező-rendszerező elv, nagy­mértékben befolyásolja a tudo­mányos kutatás irányát, mód­szertanát, ugyanakkor lehetővé teszi magának a tudományos jelenségnek, a tudomány fejlő­désének a vizsgálatát. Végsőso­ron egy olyan szintézis ez, a­­melyhez hosszas próbálkozás u­­tán csak századunkban jutott ki az emberi szellem. A viszonyulás azonban nem független a társa­dalmi alapállástól ; az utóbbi évtizedekben nyugaton olyan fi­lozófiai irányzatok alakultak ki, amelyek vagy elhatárolták ma­gukat a tudományos fejlődés hozta, filozófiailag is feldolgoz­ható eredményektől, vagy ép­pen ellenkezőleg, arra töreked­tek, hogy a filozófiát természet­­tudományos értelemben tegyék tudománnyá. Ezekkel a különbö­ző szubjektív és objektív idea­lista irányzatokkal folytat pár­beszédet az alkotó marxizmus, elemezve a logikai pozitivizmus, a frankfurti iskola, a struktura­lizmus, a wittgen­stein­i tudo­­mányfelfogás és más elméletek legfőbb tételeit. A könyv neves hazai szerzők­től tartalmaz tanulmányokat, Octav Onicescu akadémikus a matematikai gondolkodás fejlő­déséről ír, Valter Roman a tu­domány fejlődésének egyes tör­vényszerűségeit elemzi. Mircea Flonta igen érdekes tanulmá­nyában a tudományos elméle­tek hasonlóságát vagy éppen összehasonlíthatatlanságát vizs­gálja, számos írás mutatja be a különböző tudománytörténeti modelleket, figyelmeztetve azok hiányosságaira is. Egészében a könyv kiváló szintézist nyújt ko­runk természet- és társadalom­­tudományos gondolkodásáról, a dialektikus materializmus alap­állásáról. (Materialismul dialec­tic şi ştiinţele moderne, vol. XVII. - Politikai) KOROKNAY: AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA A könyvből sok új, hasznos ismeretet szerezhetünk az „Isme­retlen Déli Földről” és az ezer sziget birodalmáról. Az első rész Ausztrália álta­lános leírása. A szerző részle­tesen ír az itt élő növény- és állatvilágról. Beszámol az auszt­rál mezőgazdaságról, elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyész­tésről. Bemutatja Ausztrália je­lentősebb városait, mint: Sydney (ahol a világ legmodernebb operaháza és legrégibb parla­mentépülete látható), Melbour­ne, Canberra, Perth. Végül át­tekinthetjük Ausztrália történel­mét attól az évtől (1606), amikor az első európai megjelent Auszt­ráliában. A könyv második részében Óceániáról olvashatunk. A szer­ző ismerteti a három szigetcso­portot: Melanéziát, Mikronéziát és Polinéziát, a hozzájuk tarto­zó jelentősebb szigetekkel. Ezek közül bemutatja Új-Zélandot, Új-Guineát, Tahitit, a Salamon­­szigeteket. Megismertet a pápu­ák életével és a közöttük hosz­­szabb ideig élő, életmódjukat tanulmányozó személyekkel­­(Mikluho Maklaj, Bíró Lajos). A könyv végén lévő statiszti­kából, valamint a néhány szí­nes és sok fehér—fekete felvétel­ből még alaposabban megis­merhetjük a tárgyalt földrajzi területeket. (Antal Csaba) Székedi Ferenc

Next