Hargita, 1978. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1978-07-01 / 154. szám
TUDOMÁNYOS HORIZONT MI A TEMPERAMENTUM? Latin szótári jelentése : idegalkat, vérmérséklet, természet, lelkűlét. A köznapi szóhasználatban, irodalmi szövegezésben gyakran használják a vérmérséklet, a természet, a „vérévé vált", a „vérbeli“ kifejezéseket, amely a nem szakemberek számára tudománytalan félreértésre adhatnak alkalmat. Kuriózumképpen : az említett kifejezések az ógörög orvosok, Hippokratész (ie. 460—375), Güterna (130—210) tanításai nyomán honosodtak meg. Azt vallották, hogy a testnedvek keveredésének rendellenes arányai nemcsak a test betegségi állapotára, hanem a temperamentumára, vérmérsékletére is kihatnak. Akinél a vér — sanguis — tulajdonságai uralkodnak, a szang- N apjaink tudományos álláspontja a hippokrétészi megállapítások tényleges létének okait nem a testnedvek, hanem az idegrendszerünk tulajdonságaiban látja igazoltnak. Éspedig a központi idegrendszer serkentési (excitációs) és gátlási (inhibiciós) tényleges idegfolyamatainak erősségében, amelytől függ idegrendszerünk teherbíró képessége, egyensúlyán, amelyből adódik a fellépő idegfolyamatok erősségének aránya a mozgékonyságon, amely biztosítja az idegfolyamatok átállítódásának tónusát. P. Popescu,Neveaviu és N. Sz. Lejtesz a jellegzetes viselkedési formák és laboratóriumi kísérletek során utalnak a magasabb rendű idegtípusok felismerésére. Szerves egységben, négy plasztikus, egymást átható jellegű alaptípust különböztetnek meg, amelyek, az alábbiak szerint, a mindennapi eligazodásunkat is jól biztosítják. Erős, kiegyensúlyozott, mozgékony az idegműködése az élénk típusú (szangvinikus) embernek. Az élet minden nehézsége, gyors változása között megállja helyét, az új helyzetekben hamar feltalálja magát. Kifele élő, extrovertált lelkivilágú. Számára a külvilág tárgyai és személyei, a velük való kapcsolat a jelentős, azok hatásai döntően hotnak aktivitására. A hangulati élet hangsúlyozottsága jellemző : derűs, közvetlen, felhangolt, túlmozgékony, beszédes. A nyugodt típusú (flegmatikus) ember idegműködése erős, kiegyensúlyozott, lassú. Jól viseli a ráháruló információkat. Keményen tud cselekedni, lelkileg nem omlik össze. Új helyzetekben azonban kissé lassabban „áll át". Introvertált, befelé élő lelki beállítottságú. Lelkivilágát szeméyes érzései, belső élményei irányítják, saját személyiségét, élményeit tartja irányadónak. Amíg az extrovertált ember például empirikus, megfigyelő, kísérletező, addig az intravertált inkább rendszerető, spekulatív elme. A féktelen, ingerlékeny (kolerikus) típusú ember idegműködése erős, de kiegyensúlyozatlan. Ki ne ismerné az ún. „hevesvérű”, hamar fellobbanó embert? A serkentési folyamatok túlsúlyban vannak a gátló folyamatok felett. Hamar „tűzbejön", harcias típus, nehezen képes nyugalmat erőltetni magára. Hangsúlyozottan kifelé élő, extrovertált lelki beállítottságú. A gyönge (melankolikus) típusú ember idegfolyamatai gyengék. Nem beszélhetünk a serkentésgátlás túlsúlyáról vagy mozgékonyságáról. Az élet gondjai megviselik, hamar összeomlik. Visszavonult, introverzióra hajlamos, szenzibilis lelkivilágú. Esetenként erősen gátolt, bezárult, egocentrikus magatartást mutat. virákus ember , hamar fellobban, de könnyen le is hal. A kolerikus, akiben a sárga epe — kőlé dominál, könnyen dühbe gurul (,,elönti az epe"), rendkívül ingerlékeny. A fekete epe - melaniakolé — irányítja a bánatra hajló, könnyen elbátortalanodó, ingerekre lehangoltsággal válaszoló melankolikus embert. A flegmatikus ember lassú, nehézkes, közömbös, semmi sem izgatja, rs érzékelteti a fenti vérmérsékleteket az ókori költő . Ha a flegmatikus ember útjába kő kerül, közömbösen megy el mellette, a melankolikus bánatosan visszafordul, a kolerikus bőszültén félrerúgja, a szangvinikus pedig átugorja. Hogyan áll e hagyományos, évezredes felfogás értékelésével a mai tudomány? Velünk születik-e típusunk, változtathatunk-e rajta? Melyik az „értékesebb" típus? És én milyen típusba tartozom? E kérdések gyakorta felvetődnek. Az ember életmódja, lassúsága vagy gyorsasága idegalkati sajátosságának (temperamentumának) függvénye, mint ilyen, öröklött tulajdonság, öröklődésének lehetősége a párokra elkülönülő kromoszómákban található génállománytól függ, ahogyan e gének összekapcsolódnak a környezeti információk változásaira. Az idegalkati sajátosságokért felelős gének a becslések szerint 70 — többezer. Ez a szülőkben megszámolhatatlan variációs lehetőséget jelent, így ugyanazon szülők gyermekei is eltérő idegtípusúak lehetnek (élénk, nyugodt, féktelen-ingerlékeny, gyönge). A környezet hatásai és ama működések, amelyekkel az idegrendszer reagál rájuk, befolyásolják az öröklött idegalkati sajátosságokat, tudatosítással, figyelem-összpontosítással, gyakorlással - amolyan molliméter-taktikával. Úgynevezett tiszta típusok nincsenek. Arról lehet csupán szó, hogy a különböző típusok fontosabb vonásai megvannak mindenkiben. A legtöbb ember „közép típus", átmeneti típus. Ez annyit jelent, hogy az emberek javarésze meglehetősen sokoldalú, az élet sokféle helyzetében megállja a helyét. Melyik típus értékesebb? Elvben a magasabb idegműködésnek bármely típusa lehet bármilyen értelmi képességű. A középtípusú Leonardo da Vinci nagy festő és tudós volt egyszemélyben. A leíró empirikus tudósok közül Darwin, Pasteur, Koch, Pavlov az élénk és féktelen típusok jegyeit viselték. Míg a nagy rendszerezők, elvont filozófusok — köztük Kant, Spinoza — a befelé élő, nehezen kiismerhető, nyugodt típus képviselői voltak. Valamennyi típusnak megvannak a maga viszonylag erős és viszonylag gyönge vonásai. Ha valaki alaposan kiműveli saját típusának erős vonásait és nem hanyagolja el gyöngébb tulajdonságainak művelését sem, elmondhatja magáról, hogy „értékes", „szerencsés" típusú ember akármilyen típus képviselője is. De sem „követésre“, sem „irigylésre" nem méltó az az ember, aki bármilyen típusú legyen is, saját típusának kimunkálása helyett mások „értékes típusát", „szerencsés természetét" emlegeti. Az élethelyzetek, életpályák bőséges változatai közt minden típus találhat több olyan változatot, amelyben jobban boldogul, mint más típus. S ezen túl, minden ember sajátos idegalkatával a természet különleges, egyedi esete. S éppen ezért, minden természetű embert tisztelni kell . . . Mert hiszen nem tudjuk, hogy milyen, hogy miért született, hogy mi telik ki tőle . . . Lehet, hogy a mi boldogságunkra született Zsoók János • HOGYAN ÁLLUNK ÁT? • NINCS TISZTA TÍPUS • SZERENCSÉS TERMÉSZET? • ÖRÖKLŐDÉS, KÖRNYEZET • Moszkva egyik építkezésén szokatlan úttal kísérleteznek. A rugalmas út különálló és az alappal összekötött részekből áll. A konstrukció lehetővé teszi, hogy az útelemek törés nélkül alkalmazkodjanak az alaphoz. A rugalmas, hajlékony úton a nehéz szállítmányokat is zavartalanul, az építés színhelyére juttathatják. Japán újdonság az elektronikus Háztartási kötőgép. Az automatát a beépített mikrokomputer vezényli, amely a mintalapról „leolvassa" a kívánt mintázatot. Gombnyomással lehet választani az előregyártott, vagy saját tervet tartalmazó hat programkártyából. Huszonhat tiszta fém villamos ellenállása szűnik meg az abszolút nulla fok közelében, ezen kívül több mint kétezer vegyületről és ötvözetről ismert, hogy szupravezető. A kutatások most olyan szupravezetők kifejlesztésére irányulnak, amelyeket nem kell annyira lehűteni, így gazdaságosabbak. Ilyen tekintetben sikert ígér egy lutécium-vegyület, amelyet amerikai tudósok állítottak elő. CIKKCAKK CSÚZDA. A veszélyes 20 centimétert meghaladó, akár több méteres magasságból is ütődés nélkül jut a burgonya a tárolóba az újfajta csúzdán. A 63 kilogramm súlyú angol találmányt a rakodónyításra rögzítik, és bekapcsolják villanymotorját. A „vászonlépcső” harmonikaszerűen aláereszkedik a kívánt hosszúságban, majd a rakodás előrehaladtával rekeszenként „visszakapaszkodik". Félórás tapintatos és folyamatos „utazással” 60 tonna burgonyát lehet a célba juttatni ép állapotban. E GY PILLANATRA sem gondolják a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei, hogy az 1965-ben Föld körüli pályára juttatott Pegasus nevű mesterséges hold ennyi bosszúságot okoz majd. A körülbelül kétszáz négyzetméteres meteoritpargyűjtő felületű műholdat 1968-ban kikapcsolták, ugyan, az év elején azonban önmagától újra bekapcsolódott és zavarta más mesterséges holdak rádióüzenetét. Az amerikai szakembereknek sikerült rádióparancsokkal elhallgattatásuk, az orrban nem sokáig ; a műhold két hét után újra beleszólt abba a koncertbe, amely a földi megfigyelőállomásokhoz érkezik, aztán még kétszer megismétlődöt a játék : a NASA csendet parancsolt, a Pegasus viszont csupán egyetlen napig fogadott szót, aztán tovább ontotta saját működéséről az információt. A NASA műszakiai most lépésről-lépésre újból átnézik az engedetlen műhold tervrajzait, felépítését, hogy a rejtélyes viselkedés titkaira bukkanjanak. Sokkal egyszerűbb, problémermentesebb viszont a kapcsolat egy másik, nagyszabású űrkísérletben : sikerrel folytatódik a Szojuz— Szaljut közös űrkísérlet, amelynek során immár lengyel űrhajós is tevékenykedik az égi laboratóriumban, a többlépcsős szrterkozmosz kísérletek második lépcsőzete is tehát kiválóan működött. A csehszlovák nyitány után egy újabb szocialista ország űrhajósa végezhet igen fontos vizsgálatokat, és a tervek szerint a következő években a sorozat folytatódik. A szocialista országok — köztük hazánk — űrhajósjelöltjei közösen végzik felkészülésüket a nagy erőpróbára. Az Irrterkozmosz kísérletek egyelőre a nagyobb Ügyeimet felkeltő kozmikus események, a világűr kutatása és a Föld ,,égi" megfigyelése a mesterséges holdakkal, a távközlés korszerűsítése stb. azonban szenzációmentesen folyik tovább. Immár az űrkorszak eredményes hétköznapjaikérrt. Szívinfarktus gyanúja esetén általában elektrokardiogramot készítenek, nem ritkán azonban infarktus esetén is alig észrevehető az EKG-lelet normálistól való eltérése. Ezért sokkal biztonságosabb az enzimteszt. Az ehhez szükséges reagens-készlet sorozatgyártását kezdték meg az NSZK-ban. A Max-Planck csillagfizikai intézet (München) kutatói olyan újfajta égi atlaszt tettek közzé, amely a nagy energiájú gammasugarak alapján mutatja csillagvárosunkat, a Tejútrendszert Az újfajta atlasz összeállításához a Cosa B jelzésű kutatóműhold adatait használták fel. Tíz éves előkészítő munka után a Cos-B jelzésű mesterséges holdat 1975 augusztusában vezérelték Föld körüli pályára, hogy különleges gamma-távcsövével megkezdje vizsgálatait. A Cos—B egyebek között eddig 15, pontszerű gammasugár-forrást fedezett fel, legalább négy közülük pulzár. Az oldalt szerkeszti : 1978. JÚLIUS 1. SZOMBAT 3 KÖNYVESPOLC TUDOMÁNYFILOZÓFIAI ÍRÁSOK A Politikai Könyvkiadó évek hosszú sora óta tiszteletreméltó következetességgel jelenteti meg a Dialektikus materializmus és a modern tudományok című sorozatát, amely immár a XVII. kötethez jutott el. Minden egyes kötet, akárcsak ez a legutóbbi is, több szempontból is elemzi a marxizmus és a tudomány viszonyát. A társadalom- és természettudományok, valamint a filozófia viszonyáról igen sok téves nézet forgott fenn : a természettudományok igen gyakran nem vonták le azokat a lehetséges szemléleti és módszertani következtetéseket, amelyeket a filozófia nyújtott számukra, máskor meg csupán a filozófiai alaptételek illusztrálására használták fel a szaktudományok eredményeit, jóllehet, a kapcsolat ennél jóval mélyebb. A filozófia, mint rendező-rendszerező elv, nagymértékben befolyásolja a tudományos kutatás irányát, módszertanát, ugyanakkor lehetővé teszi magának a tudományos jelenségnek, a tudomány fejlődésének a vizsgálatát. Végsősoron egy olyan szintézis ez, amelyhez hosszas próbálkozás után csak századunkban jutott ki az emberi szellem. A viszonyulás azonban nem független a társadalmi alapállástól ; az utóbbi évtizedekben nyugaton olyan filozófiai irányzatok alakultak ki, amelyek vagy elhatárolták magukat a tudományos fejlődés hozta, filozófiailag is feldolgozható eredményektől, vagy éppen ellenkezőleg, arra törekedtek, hogy a filozófiát természettudományos értelemben tegyék tudománnyá. Ezekkel a különböző szubjektív és objektív idealista irányzatokkal folytat párbeszédet az alkotó marxizmus, elemezve a logikai pozitivizmus, a frankfurti iskola, a strukturalizmus, a wittgensteini tudományfelfogás és más elméletek legfőbb tételeit. A könyv neves hazai szerzőktől tartalmaz tanulmányokat, Octav Onicescu akadémikus a matematikai gondolkodás fejlődéséről ír, Valter Roman a tudomány fejlődésének egyes törvényszerűségeit elemzi. Mircea Flonta igen érdekes tanulmányában a tudományos elméletek hasonlóságát vagy éppen összehasonlíthatatlanságát vizsgálja, számos írás mutatja be a különböző tudománytörténeti modelleket, figyelmeztetve azok hiányosságaira is. Egészében a könyv kiváló szintézist nyújt korunk természet- és társadalomtudományos gondolkodásáról, a dialektikus materializmus alapállásáról. (Materialismul dialectic şi ştiinţele moderne, vol. XVII. - Politikai) KOROKNAY: AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA A könyvből sok új, hasznos ismeretet szerezhetünk az „Ismeretlen Déli Földről” és az ezer sziget birodalmáról. Az első rész Ausztrália általános leírása. A szerző részletesen ír az itt élő növény- és állatvilágról. Beszámol az ausztrál mezőgazdaságról, elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyésztésről. Bemutatja Ausztrália jelentősebb városait, mint: Sydney (ahol a világ legmodernebb operaháza és legrégibb parlamentépülete látható), Melbourne, Canberra, Perth. Végül áttekinthetjük Ausztrália történelmét attól az évtől (1606), amikor az első európai megjelent Ausztráliában. A könyv második részében Óceániáról olvashatunk. A szerző ismerteti a három szigetcsoportot: Melanéziát, Mikronéziát és Polinéziát, a hozzájuk tartozó jelentősebb szigetekkel. Ezek közül bemutatja Új-Zélandot, Új-Guineát, Tahitit, a Salamonszigeteket. Megismertet a pápuák életével és a közöttük hoszszabb ideig élő, életmódjukat tanulmányozó személyekkel(Mikluho Maklaj, Bíró Lajos). A könyv végén lévő statisztikából, valamint a néhány színes és sok fehér—fekete felvételből még alaposabban megismerhetjük a tárgyalt földrajzi területeket. (Antal Csaba) Székedi Ferenc