Hargita, 1978. december (11. évfolyam, 284-310. szám)

1978-12-01 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA . évfolyam 284. (2807.) szám 1978. december 1. pénteki oldal­ára 30 báni Éljen szeretett hazánk, Románia Szocialista Köztársaság ------------ 1918 — 1978 ---------­egyemberként PÁRTUNK ZÁSZLAJA ALATT A sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építésében el­ért kimagasló gazdasági-társa­­lalmi, művelődési sikerekkel, az egységes akarat és cselekvőkész­­ség légkörében, a párt és főtit­kára, Nicolae Ceausescu elvtárs körüli megbonthatatlan egység jegyében ünnepeljük országunk egyik jelentős eseményének, Er­dély Romániával való egyesülésé­nek 60. évfordulóját. Az egyesü­lésben erőteljesen megnyilvánult a néptömegek történelemalakító szerepe, ez betetőzte az egysé­ges román állam megteremtésé­ért folytatott évszázados harcot. Eredményeként kedvező feltéte­lek születtek a termelőerők, a gazdasági élet erőteljesebb fej­lődésére, a művelődés, a tudo­mány fellendítésére, a munkás- és forradalmi mozgalmak kibon­takoztatására, a társadalom ha­ladó erői tevékenységének átfo­­góbbá tételére. Hat évtizeddel ezelőtt azonban az államvezetés élén a burzsoázia és a földesurak képviselői álltak, akik az egyesülést osztályhelyze­tük megszilárdítására és a dol­gozók elnyomásának fokozásá­ra használták fel. A társadalmi élet nagy problémáit így nem lehetett megoldani, a tömegek vágyai és törekvései nem telje­sülhettek. Az egyesülés után pártunkra, a Román Kommunista Pártra várt az a történelmi szerep, hogy a haza gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésének objektív törvényszerűségeit megértve, a haladásért, a társadalmi igaz­ságért, a dolgozók jogegyenlősé­ge biztosításáért, a demokráciá­ért és a békéért, a nemzeti füg­getlenség és a haza szuvereni­­tásáért vivott harc élére álljon és győzelemről győzelemre vezes­se a román nép és a vele test­véri egységben élő és dolgozó romániai magyarság, a hazai németek, szerbek és más nemze­tiségű dolgozók harcát. Pártunk - amelynek soraiban megalaku­lásának első napjaitól, a román elvtársakkal együtt keményen küzdöttek a romániai magyar munkások, földművesek, értelmi­ségiek is — ádáz küzdelmet vívot ■a polgári földesúri kizsákmányo­lás ellen, a tömegek érdekeinek védelméért, a társadalmi fel­sza­badulásért, nemzeti jogegyenlő­ségért. Pártunk az egyedüli o­­lyan politikai erőnek bizonyult, amely valóban az egész nép, a tömegek törekvéseit szolgálta , a dolgozók élén olyan megújító, forradalmi átalakulások véghez­vitelére vállalkozott, amelyek megnyitották az utat a haladás előtt s biztosították a kizsákmá­nyolás felszámolását, a dolgozók felszabadulását, jogfosztottságuk megszüntetését. A párt politikai­szervezeti egysége, a dolgozók körében gyakorolt befolyásának szüntelen növekedése teljes mér­tékben megmutatkozott a haza történelmének különböző szaka­szaiban, különösképpen a kato­nai fasiszta diktatúra megdönté­séért folytatott küzdelemben. Pártunkra hárult az a fontos tör­ténelmi szerep, hogy kezdemé­nyezze, előkészítse és győzelemre vigye az 1944 augusztusi antifa­siszta, antiimperialista fegyveres felkelést. Ezt követően ugyan­csak kommunista pártunk veze­tésével a viharos osztálycsaták idején, a munkásosztály vezető­szerepének érvényre juttatásával, kikovácsolódott és megszilárdult a munkás-paraszt szövetség és a dolgozók megtörték a reakció erőit, beiktatták a népi demok­ratikus hatalmat, megnyitották hazánk előtt a társadalmi hala­dás, az új társadalmi rend épí­tésére való áttérésnek az útját. Az RKP az állam politikai ve­­zető ereje lett s becsülettel telje­sítette is történelmi szerepét, maradéktalanul eleget téve a dolgozók által ráruházott továb­bi sokrétű feladatoknak. Az új társadalmi rend megte­remtése szempontjából a lényeg a politikai hatalom átvétele volt, pontosabban, hogy az államha­talom átkerüljön a dolgozók, é­­lükön a munkásosztály kezébe. Ezt követte a termelési viszonyok új alapokra helyezése, a terme­lőeszközök szocialista tulajdon­ba vétele. Ez ugyanis lehetővé (Folytatás a 2. oldalon) Szántó Miklós „Ugyanazon erő vezetett a mába. Ugyanazon zászló lobog most felettünk. Román, magyar, német bízva néz a Pártra Földünkön, hol végre mind hazára leltünk.*1 (E. Radulescu : Gyulafehérvár, 1918) Megyénk magyar és román dolgozói feladataik példás teljesítésével fejezik ki azonosulásukat pártunk politikájával - TÁVIRATOK AZ RKP KB-HOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ - Megyénk munkaközösségei továbbra is táviratokban adnak hangot teljes egyetértésüknek hazánk küldöttségé­nek és Nicolae Ceausescu elvtársnak a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete moszkvai értekezletén ki­fejtett tevékenységével kapcsolatban, nagyra értékelték a­­zokat az elveket, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs legutóbbi beszédei, az RKP KB plénumának Határozata tartalmaznak. A táviratok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy megyénk lakossága továbbra is teljes alkotó ener­giája latba vetésével azon munkálkodik, hogy maradékta­lanul teljesítse feladatait, egyre jobban hozzájárulva így a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésé­hez, Romániának a kommunizmus felé való haladásához. Folytatjuk a szemelvények közlését ezekből a táviratokból. A megye fiataljainak nevében egyetértenek és támogatják kül­a megyei KISZ-bizottság inté­­döttségünknek a Varsói Szerze­zett táviratot pártunk főtitkára- dés Politikai Tanácskozó Testü­hoz , Hargita megye magyar lete moszkvai értekezletén ki-és román fiataljai egész né- fejtett álláspontját. Hazafias pünkkel együtt teljes mértékben büszkeséggel vettük tudomásul azt a módot, ahogyan ön, sze­retett Nicolae Ceauşescu elv­társ, kifejtette pártunk és orszá­gunk nézeteit az emberiség lét­­fontosságú kérdéseiben, a béke, a leszerelés, a nemzeti függet­lenség és szuverenitás vonatko­zásaiban. Mi, fiatalok, nemze­tiségi különbség nélkül, ebben az állásfoglalásban pártunk gon­doskodásának újabb megnyilvá­nulását látjuk népünk sorsa, ha­zánk további töretlen fejlődése iránt, hogy mi, fiatalok, ezután is a legjobb feltételek között tudjunk dolgozni, tanulni. Min­den tekintetben maradéktalanul támogatjuk pártunk politikáját, amely az államok közötti új tí­pusú kapcsolatok kialakítására, a béke megőrzésére irányul. (Folytatás a 3. oldalon) - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek­­ • A Megyei Ipari Építőtelep­­csoport székelyudvarhelyi épí­­tőtelepe megkezdte egy újabb fontos ipari létesítmény , a ház­elem-gyár felvonulási honijá­nak előkészítését. Előirányzatok szerint a jelentős ipari létesít­mény átadására jövő év novem­ber 1-én kerül sor.­­ Csíkszeredában megkez­dődtek a sörgyár nagyarányú bővítési munkálatai, amelynek során felépül egy malátakészí­­tő részleg is. A munkálatok be­fejezése után megkétszereződik a sörtermelés. • A tusnádi borvíztöltöde szor­galmas munkaközössége tegnap, november 30-án teljesítette e­­gész évre szóló fizikai termelési tervét és így lehetőség nyílik ar­ra, hogy az idei nagyjavítások megkezdéséig mintegy 600 000 üveg borvizet töltsenek terven felül. Ugyanakkor árutermelés­i értéktervüket 110,9 százalékban teljesítették. A kiváló eredmé­nyek elérésében jelentős szere­pük volt a munkában élenjáró csoportoknak, dolgozóknak, mint a Kötődi Lajos vezette 2-es bri­gád, a Kasztér Attila vezette 2. szállító csoport, valamint Sánteis Irma és Keresztes Friderika töltő­gép-kezelők és mások.­­ A székelyudvarhelyi Művelő­dési Házban tegnap délután, a Femina klub szervezésében sor­ra került találkozón. Kozma Elza, a Dolgozó Nő munkatársa terep­járási tapasztalatairól, az így megismert eredetibb, vonzóbb módszerekről, rendezvényekről tájékoztatta a folyóirat székel­y­­­udvarhelyi olvasóit. A tanulságos eszmecserét hangulatos, rövid műsor zárta. Hírszerkesztő: Bondják József Ma délelőtt (9 óra körül) rádió és televí­zióállomásaink helyszí­ni közvetítést adnak a Köztársasági Palota Terméből, az egységes román nemzeti állam megalakulásának 60. évfordulója alkalmából összeülő ünnepi ülés­szakról.

Next