Hargita, 1978. december (11. évfolyam, 284-310. szám)

1978-12-01 / 284. szám

már közös hazánkban, a szocialista Romániában f­s EGYEM­BERKÉNT PÁRTUNK ZÁSZLAJA ALATT (Folytatás az 1. oldalról) tette az ember ember általi ki­zsákmányolásának felszámolá­sát és a szocialista elosztási el­vek érvényesítését. A szocialista tulajdonviszo­nyok megteremtették a feltéte­leket az ipar erőteljes fejleszté­sére hazánkban. 1978-hoz vi­szonyítva például az új eszten­dőben az ipari össztermelés 11,3 százalékkal, a nettó termelés ér­téke pedig 11,5 százalékkal nö­vekedik. Nagyjából ez az arány volt jellemző és jellegzetes az utóbbi évtized fejlődési ütemére is. Ez pedig ismételten meggyő­ző erővel bizonyítja pártunk kö­vetkezetes iparfejlesztési, ará­nyos ipartelepítési politikájá­nak bölcsességét, azt az elvitat­hatatlan tényt, hogy Románia, a IX. kongresszust követő idő­szakban, a világ iparilag legdi­namikusabban fejlődő országai közé tartozik. Az 1976—80-as öt­éves tervben előirányzott ezer milliárd lejes beruházás megva­lósítása 2700 jelentős ipari, me­zőgazdasági egység üzembe he­lyezését jelenti, a terv- és a beruházási kiegészítő prog­ramok megvalósítása lehe­tővé teszi az összes me­gyék további gyors ütemű gaz­dasági-társadalmi előrehaladá­sát, a termelési erőknek az egész ország területén való elosztásá­nak további javítását, az ország összes tartalékai jobb felhaszná­lását. Megyénk az utóbbi években u­­gyancsak a gyorsütemű iparosí­tás korszakát éli. A hajdani kis gyárak és fűrésztelepek helyén korszerű, erős gazdasági egysé­gek születtek. Csupán az utóbbi 10 esztendőben 33 új gazdasági egységet adtak át rendeltetésé­nek és további 37 fontosabb egységet bővítettek, korszerűsítet­tek. Az utóbbi tíz esztendő len­dületes ipari fejlődése azt ered­ményezte, hogy a megye jelen­legi ipari termelésének 75 száza­lékát az 1968 után épített ipari egységek biztosítják. Az új gaz­dasági egységek fontos társadal­mi kérdést oldottak meg, biztos megélhetéshez juttatják a me­gye lakosságát. Csupán az u­­tóbbi évtizedben megyénkben több mint 43 ezer új munkahely létesült. A mezőgazdaság új szocialista alapokra helyezése ugyancsak pártunk központi célkitűzései kö­zött szerepelt. A mezőgazdaság szövetkezetesítése mélyreható forradalmi átalakulásokat indí­tott el a falu életében. A pa­rasztság megszabadult a kizsák­mányolás terheitől, ura lett saját sorsának s élvezheti munkája gyümölcsét. Pártunk helyes ag­rárpolitikája, átfogó politikai szervező munkája, a parasztság hozzáértése és szorgalma a me­zőgazdasági termelés és a falusi társadalmi viszonyok gyökeres átszervezését, a mezőgazdasági termelés szüntelen gyarapodá­sát, a munkafolyamat korszerűsí­tését eredményezte. Megyénk mezőgazdaságát mindezek függvényében ugyan­csak az erőteljes fejlődés jellem­zi. Csak az utóbbi nyolc évben eszközölt tetemes értékű beru­házás eredményeként gépparkja 459 traktorral, 134 gabonakom­bájnnal, 97 silókombájnnal, 20 műtrágyaszórógéppel, 142 perme­tező és porszóró géppel, 189 burgonyabetokaritó géppel, 46 kaszálógéppel, 207 széna és szal­mapréssel, valamint egyéb gépi berendezéssel gyarapodott. A műszaki ellátottság jóvoltából természetesen növekedtek a me­zőgazdaság termésátlagai is, az össztermelés értéke pedig a szó­ban forgó időszakban megkét­szereződött. A gyorsütemű ipargazdaság­­fejlesztés jóvoltából kiemelkedő eredményeket értünk el a nemze­ti jövedelem és az életszínvonal növelése terén is. Míg az egy fő­re eső nemzeti jövedelem 1950- ben mindössze 2100 lej volt, ad­dig 1977-ben elérte a 20 000 lejt. A nemzeti jövedelem gyarapítá­sában, az ország gazdasági fej­lődésében elért sikerek lehetővé tették a javadalmazások emelé­sét, a dolgozók anyagi, szellemi szükségleteinek teljesebb kielé­gítését. Csak ebben az ötéves terv­időszakban 32 százalékkal növeljük a dolgozók javadalma­zását, az eredetileg kijelölt 20 százalékkal szemben. Szocialista államunk jelentős anyagi eszközöket fordít a tan­ügy, az egészségvédelem céljai­ra, nyugdíjak, gyermekpótlékok és más társadalmi juttatások fo­lyósítására, a városi és falusi dolgozók állandóan növekvő igé­nyeinek egyre jobb körülmények közötti kielégítésére. Pártunkra hárult az a történel­mi szerep is, hogy szüntelenül tökéletesítse a társadalmi, a po­litikai élet szervezeti ker­eteit. Ha­zánkban új vonások jelentkeznek az állam funkcióiban, növekszik szerepe, a tömegek pedig mind nagyobb mértékben vesznek részt a társadalmi életben, az állam és a közügyek vezetésében, el­mélyül a szocialista demokrácia. Az élet valamennyi területén ú­­jabb gyümölcsöket érlelt pártunk következetes marxista-leninista nemzetiségi politikája, tovább erősödött és elmélyült a román, magyar, német és más nemzeti­ségű dolgozók teljes jogegyenlő­ségen alapuló egységes, testvéri barátsága. Pártunk külpolitikája elválaszthatatlanul kötődik bel­politikájához, a pártvezette dol­gozóknak, az új társadalmi rend fejlesztéséért, a haza felvirágoz­tatásáért kifejtett békés építő munkájához. Románia külpolitikája a nép alapvető érdekeit képviseli, a tö­megek haladástörekvéseit fejezi ki, és teljes egészében össz­hangban van a jelenkori társa­dalom fejlődése követelményei­vel, a szocializmus, a haladás és a béke általános érdekeivel. Románia a nemzetközi élet cselekvő részvevője. Fontos sze­repet töltöttek be ilyen tekintet­ben az RKP IX., X., XI. kongresz­­szusának, a párt Országos Kon­ferenciáinak határozatai. A XI. kongresszus utáni időszakban or­szágunk még inkább fokozta nemzetközi tevékenységét, erő­teljesen fejlesztette külkapcso­­latait, új és új kezdeményezések­kel, építően járult hozzá azoknak a problémáknak a megvitatásá­hoz és megoldásához, amelyek­,­től az emberiség haladása és bé­kéje függ. E gazdag és gyümöl­csöző tevékenység kibontakozta­tásában, Románia külpolitikájá­nak kidolgozásában és érvénye­sítésében, országunknak a vi­lágpolitikai életben való fokozott részvételében döntő szerepet tölt be Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, Köztársasá­gunk elnöke. Az események alakulása teljes egészében igazolja a XI. kon­gresszusnak a nemzetközi élet fő alakulásáról, a jelenkori vi­lágnak forradalmi átalakulásá­ról megfogalmazott értékeléseit, következtetéseit és külpolitikai i­­rányvonalunk realizmusát, bi­zonyítja pártunk és államunk külpolitikája, egész nemzet­közi tevékenységünk bölcsessé­gét. Ezt a külpolitikai irányzatot helyeslik és nagyra értékelik me­gyénk testvéri egységben élő és dolgozó magyar és román dol­gozói, akik vállvetve, erejüket nem kímélve dolgoznak pártunk bel- és külpolitikájának mara­déktalan életbeültetéséért, gaz­dasági-társadalmi, és művelődé­si feladataik példás teljesítésé­ért. Ez az egységes akarat és cselekvő­készség jut kifejezésre a megyei pártbizottságnak, a társadalmi szervezetek, a válla­latok és intézmények dolgozói­nak, az RKP-hoz, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárshoz in­tézett távirataiban, amelyekben nagyra értékelik küldöttségünk, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtársnak a Varsói Szerződés­ben részt vevő országok Po­­litikai Tanácskozó Testületének moszkvai értekezletén kifejtett tevékenységét, állásfoglalását. Épp ezért a megyei pártbizott­ság távirata a többi között ki­hangsúlyozza: „A hatalmas lel­kesedés és a forró hazafiság lég­körében, amellyel az egész nép ezekben a napokban kifejezésre juttatja bizalmát, dicsőséges kommunista pártunk iránt, határ­talan szeretetét, elismerését és értékelését ön iránt, drága Nicolae Ceausescu elvtárs, a haza e szépséges tájain testvéri egységben élő és dolgozó ma­gyar és román lakosok újból ki­domborítják azon szilárd elha­tározásukat, hogy még szorosab­ban­­elzárkóznak a párt köré, ön köré és teljes alkotó energiáju­kat a Román Kommunista Pár programja valóraváltásának a szolgálatába állítják“. MUNICIPIUM - 1978 (Nagy P. Zoltán felvétele) SZÉKELYUDVARHELY Csávossy György KÖSZÖNTELEK HAZÁM Ősi örökségünk e föld, tápunk s poraink hamuágya, s mind testvér, kit a végzete e tájra élni teremtett, fiad, hazám, mind s a szíve fáklyatüzével köszönt ma, s nem rest, hogy e korban, amelyben az ember e névre méltó lesz s tudás le nem dönthető bábeli tornyán lép az egekbe, megóvjon a régi romlástól s vasakarattal emeljen a büszke világok sorába. Ez a kívánságom, mindenem, drága hazám. Nicolae Tautu A PÁRT Mikor a „senki földjén" tűzben-hamuban vérzett el a hit, gyógyító írként fogadtuk sebünkre az ő szavait. Hogy eljöttek a diadal márványba dermedt pillanatai, reményünket a magasba emelték az ö szavai. (Farkas Dénes fordítása Franz Liebhard AZONOSULÁS - részletek -Ma békés virágozhat az élet minden virága nálunk, és a boldogság mindenkinek odanyújthatja az életfokozó nedvek kancsóját: a szomszédnak, fiának és mindenkinek ezen a tájon a parasztnak, az acélszerkezetek árbocán hegesztő munkásnak, a bányásznak és a költőnek, aki újra ébredő szívvel védi a maga és a mindenség békéjét. Ó, hazám egységesek mind a te fiaid mi sem választja őket el egymástól: sem a domborzatos föld, sem a hit, sem a nyelv, sem az ősi szokások. Büszkén beteljesítjük az idő kalapácsütéseit, és a legtávolabbi visszhang is a te dicsőségedet zengje. (Anavi Adam fordítása)

Next