Hargita, 1978. december (11. évfolyam, 284-310. szám)
1978-12-01 / 284. szám
már közös hazánkban, a szocialista Romániában fs EGYEMBERKÉNT PÁRTUNK ZÁSZLAJA ALATT (Folytatás az 1. oldalról) tette az ember ember általi kizsákmányolásának felszámolását és a szocialista elosztási elvek érvényesítését. A szocialista tulajdonviszonyok megteremtették a feltételeket az ipar erőteljes fejlesztésére hazánkban. 1978-hoz viszonyítva például az új esztendőben az ipari össztermelés 11,3 százalékkal, a nettó termelés értéke pedig 11,5 százalékkal növekedik. Nagyjából ez az arány volt jellemző és jellegzetes az utóbbi évtized fejlődési ütemére is. Ez pedig ismételten meggyőző erővel bizonyítja pártunk következetes iparfejlesztési, arányos ipartelepítési politikájának bölcsességét, azt az elvitathatatlan tényt, hogy Románia, a IX. kongresszust követő időszakban, a világ iparilag legdinamikusabban fejlődő országai közé tartozik. Az 1976—80-as ötéves tervben előirányzott ezer milliárd lejes beruházás megvalósítása 2700 jelentős ipari, mezőgazdasági egység üzembe helyezését jelenti, a terv- és a beruházási kiegészítő programok megvalósítása lehetővé teszi az összes megyék további gyors ütemű gazdasági-társadalmi előrehaladását, a termelési erőknek az egész ország területén való elosztásának további javítását, az ország összes tartalékai jobb felhasználását. Megyénk az utóbbi években ugyancsak a gyorsütemű iparosítás korszakát éli. A hajdani kis gyárak és fűrésztelepek helyén korszerű, erős gazdasági egységek születtek. Csupán az utóbbi 10 esztendőben 33 új gazdasági egységet adtak át rendeltetésének és további 37 fontosabb egységet bővítettek, korszerűsítettek. Az utóbbi tíz esztendő lendületes ipari fejlődése azt eredményezte, hogy a megye jelenlegi ipari termelésének 75 százalékát az 1968 után épített ipari egységek biztosítják. Az új gazdasági egységek fontos társadalmi kérdést oldottak meg, biztos megélhetéshez juttatják a megye lakosságát. Csupán az utóbbi évtizedben megyénkben több mint 43 ezer új munkahely létesült. A mezőgazdaság új szocialista alapokra helyezése ugyancsak pártunk központi célkitűzései között szerepelt. A mezőgazdaság szövetkezetesítése mélyreható forradalmi átalakulásokat indított el a falu életében. A parasztság megszabadult a kizsákmányolás terheitől, ura lett saját sorsának s élvezheti munkája gyümölcsét. Pártunk helyes agrárpolitikája, átfogó politikai szervező munkája, a parasztság hozzáértése és szorgalma a mezőgazdasági termelés és a falusi társadalmi viszonyok gyökeres átszervezését, a mezőgazdasági termelés szüntelen gyarapodását, a munkafolyamat korszerűsítését eredményezte. Megyénk mezőgazdaságát mindezek függvényében ugyancsak az erőteljes fejlődés jellemzi. Csak az utóbbi nyolc évben eszközölt tetemes értékű beruházás eredményeként gépparkja 459 traktorral, 134 gabonakombájnnal, 97 silókombájnnal, 20 műtrágyaszórógéppel, 142 permetező és porszóró géppel, 189 burgonyabetokaritó géppel, 46 kaszálógéppel, 207 széna és szalmapréssel, valamint egyéb gépi berendezéssel gyarapodott. A műszaki ellátottság jóvoltából természetesen növekedtek a mezőgazdaság termésátlagai is, az össztermelés értéke pedig a szóban forgó időszakban megkétszereződött. A gyorsütemű ipargazdaságfejlesztés jóvoltából kiemelkedő eredményeket értünk el a nemzeti jövedelem és az életszínvonal növelése terén is. Míg az egy főre eső nemzeti jövedelem 1950- ben mindössze 2100 lej volt, addig 1977-ben elérte a 20 000 lejt. A nemzeti jövedelem gyarapításában, az ország gazdasági fejlődésében elért sikerek lehetővé tették a javadalmazások emelését, a dolgozók anyagi, szellemi szükségleteinek teljesebb kielégítését. Csak ebben az ötéves tervidőszakban 32 százalékkal növeljük a dolgozók javadalmazását, az eredetileg kijelölt 20 százalékkal szemben. Szocialista államunk jelentős anyagi eszközöket fordít a tanügy, az egészségvédelem céljaira, nyugdíjak, gyermekpótlékok és más társadalmi juttatások folyósítására, a városi és falusi dolgozók állandóan növekvő igényeinek egyre jobb körülmények közötti kielégítésére. Pártunkra hárult az a történelmi szerep is, hogy szüntelenül tökéletesítse a társadalmi, a politikai élet szervezeti kereteit. Hazánkban új vonások jelentkeznek az állam funkcióiban, növekszik szerepe, a tömegek pedig mind nagyobb mértékben vesznek részt a társadalmi életben, az állam és a közügyek vezetésében, elmélyül a szocialista demokrácia. Az élet valamennyi területén újabb gyümölcsöket érlelt pártunk következetes marxista-leninista nemzetiségi politikája, tovább erősödött és elmélyült a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók teljes jogegyenlőségen alapuló egységes, testvéri barátsága. Pártunk külpolitikája elválaszthatatlanul kötődik belpolitikájához, a pártvezette dolgozóknak, az új társadalmi rend fejlesztéséért, a haza felvirágoztatásáért kifejtett békés építő munkájához. Románia külpolitikája a nép alapvető érdekeit képviseli, a tömegek haladástörekvéseit fejezi ki, és teljes egészében összhangban van a jelenkori társadalom fejlődése követelményeivel, a szocializmus, a haladás és a béke általános érdekeivel. Románia a nemzetközi élet cselekvő részvevője. Fontos szerepet töltöttek be ilyen tekintetben az RKP IX., X., XI. kongreszszusának, a párt Országos Konferenciáinak határozatai. A XI. kongresszus utáni időszakban országunk még inkább fokozta nemzetközi tevékenységét, erőteljesen fejlesztette külkapcsolatait, új és új kezdeményezésekkel, építően járult hozzá azoknak a problémáknak a megvitatásához és megoldásához, amelyek,től az emberiség haladása és békéje függ. E gazdag és gyümölcsöző tevékenység kibontakoztatásában, Románia külpolitikájának kidolgozásában és érvényesítésében, országunknak a világpolitikai életben való fokozott részvételében döntő szerepet tölt be Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, Köztársaságunk elnöke. Az események alakulása teljes egészében igazolja a XI. kongresszusnak a nemzetközi élet fő alakulásáról, a jelenkori világnak forradalmi átalakulásáról megfogalmazott értékeléseit, következtetéseit és külpolitikai irányvonalunk realizmusát, bizonyítja pártunk és államunk külpolitikája, egész nemzetközi tevékenységünk bölcsességét. Ezt a külpolitikai irányzatot helyeslik és nagyra értékelik megyénk testvéri egységben élő és dolgozó magyar és román dolgozói, akik vállvetve, erejüket nem kímélve dolgoznak pártunk bel- és külpolitikájának maradéktalan életbeültetéséért, gazdasági-társadalmi, és művelődési feladataik példás teljesítéséért. Ez az egységes akarat és cselekvőkészség jut kifejezésre a megyei pártbizottságnak, a társadalmi szervezetek, a vállalatok és intézmények dolgozóinak, az RKP-hoz, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett távirataiban, amelyekben nagyra értékelik küldöttségünk, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtársnak a Varsói Szerződésben részt vevő országok Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai értekezletén kifejtett tevékenységét, állásfoglalását. Épp ezért a megyei pártbizottság távirata a többi között kihangsúlyozza: „A hatalmas lelkesedés és a forró hazafiság légkörében, amellyel az egész nép ezekben a napokban kifejezésre juttatja bizalmát, dicsőséges kommunista pártunk iránt, határtalan szeretetét, elismerését és értékelését ön iránt, drága Nicolae Ceausescu elvtárs, a haza e szépséges tájain testvéri egységben élő és dolgozó magyar és román lakosok újból kidomborítják azon szilárd elhatározásukat, hogy még szorosabbanelzárkóznak a párt köré, ön köré és teljes alkotó energiájukat a Román Kommunista Pár programja valóraváltásának a szolgálatába állítják“. MUNICIPIUM - 1978 (Nagy P. Zoltán felvétele) SZÉKELYUDVARHELY Csávossy György KÖSZÖNTELEK HAZÁM Ősi örökségünk e föld, tápunk s poraink hamuágya, s mind testvér, kit a végzete e tájra élni teremtett, fiad, hazám, mind s a szíve fáklyatüzével köszönt ma, s nem rest, hogy e korban, amelyben az ember e névre méltó lesz s tudás le nem dönthető bábeli tornyán lép az egekbe, megóvjon a régi romlástól s vasakarattal emeljen a büszke világok sorába. Ez a kívánságom, mindenem, drága hazám. Nicolae Tautu A PÁRT Mikor a „senki földjén" tűzben-hamuban vérzett el a hit, gyógyító írként fogadtuk sebünkre az ő szavait. Hogy eljöttek a diadal márványba dermedt pillanatai, reményünket a magasba emelték az ö szavai. (Farkas Dénes fordítása Franz Liebhard AZONOSULÁS - részletek -Ma békés virágozhat az élet minden virága nálunk, és a boldogság mindenkinek odanyújthatja az életfokozó nedvek kancsóját: a szomszédnak, fiának és mindenkinek ezen a tájon a parasztnak, az acélszerkezetek árbocán hegesztő munkásnak, a bányásznak és a költőnek, aki újra ébredő szívvel védi a maga és a mindenség békéjét. Ó, hazám egységesek mind a te fiaid mi sem választja őket el egymástól: sem a domborzatos föld, sem a hit, sem a nyelv, sem az ősi szokások. Büszkén beteljesítjük az idő kalapácsütéseit, és a legtávolabbi visszhang is a te dicsőségedet zengje. (Anavi Adam fordítása)