Hargita, 1979. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

HÁZUNK TÁJA—ARANYBÁNYA A paszuly Mind a száraz paszulyt (ba­bot), mind a zöldpaszulyt a kiskertben, a háztájiban me­gyénk valamennyi falujában e­­redményesen termeszthetjük. Pontosabban: fontos, hogy na­gyobb figyelmet szenteljünk er­re a jelentős terményre is. Táp­lálkozási értéke nagy. A száraz bab fehérjeértéke tízszerese a burgonyáénak, s háromszorosa a kenyérének. A zöldpaszuly fe­hérjeértéke kisebb, ásványi­­anyag-tartalma viszont nagy. Változatos ételek készítésére al­kalmas. Mivel nem kell a bioló­­ó­giai érést bevárni, rövidebb te­nyészidejű, de ezen belül elté­rés van a fajták között is. A friss zöldpaszuly keresett, ezért célszerű a háztájiban, a kis­kertekben is termeszteni. A há­zikertben elsősorban a zöldpa­­szulynak (karós és gyalogpa­­szulynak) van jelentősége. A karóspaszuly-fajták közül a nagy, húsos, szálkamentes, sár­ga hüvelyű fajták elterjedtek, mint az Erdélyi vajpaszuly és a Cluj 65, de ezen kívül sok helyi fajta ismeretes. A gyalogpa­­szuly-fajták esetében a sárga hüvelyű, zsenge, szálkamentes fajták termesztése jelentősebb a I . házikertben. Sárga hüvelyű faj­ták a Vajkirálynő és a Beste von­allen, de sok helyi fajtát is termesztenek. A paszuly vetését a kései fa­gyok elmúltával kezdjük.­­ Ha a növényt védeni tudjuk, érdemes korábban vetni, hisz akkor ko­rábban kapunk termést. A ve­tést 5-6 naponként kétszer, há­romszor megismételjük, hogy mindig friss termés álljon ren­delkezésünkre. A karóspaszulyt 60—80 cm sor- és 50 cm növény­távolságra vetjük. A karóspa­szulyt­­leggyakrabban egysor­­ban a kerítés mellett, ösvények mentén és az ágyások szélein termesztjük. A karóspaszuly foly­­ton termő, míg a gyalogpaszuly a hüvelyek nagy részét egyszer­re hozza. A zöldpaszuly hideghajtatásá­­ra a korai gyalogpaszulyfajták alkalmasak. Korai hajtatásra a paszulyt sávosan vetjük­ két vagy három sorban. A sorok kö­zötti távolság 25-30 cm. A sá­vokat a vetés után fóliával ala­­gútszerűen borítjuk és azt csak a májusi fagyok elmúltával vesz­­szük le. A növények kikelése után rendszeresen szellőztetünk, talajt porhanyítunk, öntözünk. Őszi hajtatásnál a vetésre a fa­gyok beállta előtt ráhelyezzék a fóliát, sátor vagy ágy formájá­ban. A kései hajtatásnál az alagút kevésbé alkalmas. A karóspaszulyt főterményként kell termeszteni, mert folyamato­san a fagyokig szedhető, ha gondosan ápoljuk. Már a vetés előtt ki kell alakítani támasz­rendszerét. A zöldpaszuly értékesítése ko­rábban is, későbben is jöve­delmező, hisz állandóan kere­sett. Március végéig szerződéses alapon 18 lej egy kilogramm felvásárlási ára, április hónap­ban pedig 16 lej. Május köze­péig 12, május végéig 8 lej. Ér­demes hát foglalkozni a korai hajtatással is, hisz mind a szak­­vállalat, mind a piacon vásárló lakosság szívesen vásárolja a korai termést. Cikkeink nyomán A Hargita megyei Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ve­zérigazgatóság 2829. lapszá­munkban Gondolatok egy be­fe­jezetten ... címmel közölt cik­künkre válaszolva, az alábbia­kat közölte szerkesztőségünk­kel: A fentnevezett épület be­fejezésének és termelésbe való állításának fő okát, a tetőszer­kezethez szükséges azbeszt­lemez és üvegvatta hiánya jelentette, mivel erre nem volt elegendő kiutalás az elmúlt év­ben. A termelőszövetkezetek ve­zetőségének még 1978 folyamán sikerült beszerezni a szükséges lapokat, ez év második ne­gyedében pedig a kiutalásból fedezni lehet a fedélzethez szük­séges többi anyagokat, így le­hetőség van arra, hogy az év derekán befejeződjék az épít­kezés. A kicsire nem adunk című cikkünkre (2825 sz.) a csíkszent­­sz­ártoni községi néptanács vég­rehajtó bárója a következőket válaszolta: A hídépítésre az idő­járás felmelegedése után kerül sor. A néptanács biztosítja a szükséges építkezési anyagokat, a lakosok pedig, a képviselő irányításával, elvégzik a mun­kát. A Tusnád községi néptanács végrehajtó bárója a 2839. lap­számunkban megjelent Útszélen dideregve című cikkünkre vála­szolva közli, hogy a községren­dészeti tervet az elmúlt év végén hagyták jóvá, és abban szerepel egy váróterem építése is, ame­lyet a dolgozók pénzbeni hozzá­járulásával, segítségével fognak felépíteni. Ugyancsak a tusnádi néptanács, az Egy asszony há­rom éjszakája című cikkünkre (2796. szám) válaszolja. Betegh Erzsébet nyugdíjas, a néptanács végrehajtó bárójának intézke­dése nyomán megkapta a ki­utalt tűzifamennyiséget. Megjegyzésünk­. örvendetes, hogy B. E. gondjai orvoslást nyertek, de a jövőre nézve jó lenne, ha pártunk emberköz­pontú politikája szellemében a község és az mtsz. vezetősége a többi nyugdíjasra, vagy segít­ségre szoruló öregre is gondol­na, a nyugodt öregkor megte­remtéséért továbbra is állandó törődést tanúsítana. Mindennel nem kell 8 szakszer­­pekre várni (Folytatás az 1. oldalról) termelnek, a hozamot akár meg is kétszerezhetik. Említsük a csíktaplocai és a zsögödi mísz­­eket? Lehet és kell, hiszen ne­kik is van mit végezniük az Olt folyása mentén ahhoz, hogy a széna készítést géppel végezhes­sék. Vagy szóljunk ismét Csa­­tószegről? A Görgős nevű mo­csárról, amely immár oly igen el­terpeszkedett, hogy a falu széli udvarokat is kezdi birtokába venni. Igaz, itt már nagyobb a­­rányú munkavégzésre van szük­ség, amely beilleszkedik az Olt folyó Csíkszentsimon-Tusnád szakaszának szabályozási-lecsa­­polási munkájába, ám, ha kita­karítják azt a régi vízlevezető árkot, amelyet elődeik ástak a terület védelméért, bizony, sokat segíthetnek máris. S vajon a kecseti, székelypál­­falvi határban érdemes-e egy vagy két kivénhedt gyümölcsfát, amely immár csak neve szerint ez, a szántóföld kellős közepén tartani? Oldalakra menően sorolhat­nák a példákat. Csak kis hánya­dukat ismeri a nem helybéli, de akik ott élnek, azok jobban tud­ják, hol és mit kell tenniük, vé­gezniük. Valamennyi mtsz-ben van rá idő, lehetőség, hogy be­járják szántóföldjeiket, rétjeiket, megnézni, mi az, amit most el lehet végezni és el kell végezni. Mert pédául a brigádvezetők ebben az időszakban nincsenek túlterhelve munkával, a tavaszi idényre való előkészületek nem kötik le annyira, hogy ne for­díthatnának időt a területfelja­­vítás szervezésére, irányítására. És nyilván most maga a tagság is jól bekapcsolható ebbe a munkába. A községi mezőgazdasági pa­rancsnokságok feladata azonnal elkészíteni az akcióterveket és tenni azok végrehajtásáért. CSAK HELYESEN Amióta létezik hivatal — van hivatali nyelv, hivatalos stílus is. Úgy is mondhatnák, hogy a min­dennapi életünk tartozéka. Ta­lán nincs is olyan felnőtt állam­polgár, aki életében többször is ne folyamodott volna hivatalos kéréssel valamelyik szervhez, ne kapott volna hivatalos felszólí­tást, iratot valamelyik ügyviteli intézménytől. S közismert tény az is, hogy szocialista társadal­munkban mindenkinek törvényes joga van panaszaival, javasla­taival az illetékes szervekhez for­dulni, mint ahogy emezek tör­vényszabta kötelessége megha­tározott időn belül válaszolni, egyben, a lehetőségek arányá­ban, megoldani a felvetett gon­dokat, panaszokat, figyelemmel követni a közéleti ügyintézés jobbítására tett javaslatokat. S ezúttal ne a hivatalos iratok tar­talmáról, elintézésük törvényes­ségéről essék szó, hanem azok nyelvezetéről, stílusáról. Mert a hivatali nyelvhasználat tisztasága közügy, annál is inkább, mert elengedhetetlen, hogy a címzett könnyen, pontosan, egyszerűen, teljesen megértse a közlendő­ket. Ez pedig egyszerű, világos, tömör fogalmazás révén érhető el. Nehézkes, bonyolult monda­tok, pongyolaság, a laikus em­ber számára szokatlan szavak, értelmetlen kifejezések, vagy rég­­ megunt formák használata a mondanivaló közlésének akadá­lya. Egyben az ügyintézésnek is. A pontos tájékoztatás, egyértel­mű fogalmazás, bizonyos ,,te­­kintélytartás" jellemzője a hiva­tali stílusnak, ez az írás tárgyá­ból következik, s abból is, hogy a leírtak nem egy személy szub­jektív véleményét tükrözik, ha­nem egy-egy intézményét. S az intézmény tekintélyét csorbítja az esetleges érthetetlenség, az öncélú formalitás, ha a hivatali stílus távol áll a mindennapi nyelvhasználattól. Röviden: a hi­vatali stílusnak minden esetben tükröznie kell a közélet demok­ratizmusát,­ a társadalmi élet humánus légkörét. Az ügyintézés komolyságát is szemlélteti, ha például egy hi­vatalos válaszlevél megértéséhez a szomszéd segítsége szükséges, ha az átirat hemzseg a helyes­írási hibáktól, hivataloskodó for­mulákkal leplezi a hevenyészett fogalmazást, fontoskodást, a hiányzó közérthetőséget. Közéletünk demokratizmusá­nak szüntelen bővülését jelenti az is, hogy egyre több hivatalos levelet fogalmaznak anyanyel­vünkön, a szocialista alkotmá­nyunk szentesítette törvényes a­­nyanyelvhasználat jogával és kö­telességével élve. Annál szem­­beszökőbb aztán a hivatali stí­lusban eluralkodó hányaveti, nyelvhelyességi hibákban szinte minden mondatban bővelkedő fogalmazás. Mindezt nemcsak felelőtlenség anyanyelvünkkel szemben, olykor a felelős ügy­intézést is megkérdőjelezi. A helyesírási szabályok mellőzésé­vel, a körmönfont fogalmazás­sal, a nemtörődömséggel nem­csak a címzettet becsüljük le, hanem egyben hivatalunk, fela­dói minőségben, önmagunk tisz­teletét i­s, a hivatalba helyezett bizalom komolyságát is megin­gathatjuk. Mert igaz, hogy egy hivatalos levél az intézmény vé­leménye, de a megfogalmazói az egyes hivatalokban dolgozó személyzet tagjai. Nekik kell, hát elsajátítani, megtanulni a helyes nyelvhasználatot, tudato­san törekedni a formaságoktól, cifraságoktól mentes hivatali nyelvnek a köznyelvhez való kö­zelítésén, élni az élet nyelvének gazdagságával, ebből tölteni fel a hivatali nyelv olykor szegényes eszköztárát. Tudatosan elejét venni a nyelvrontásnak, a nyelv­­helyesség mellőzésének. A hiva­tali nyelvnek is megvan a ma­ga stílusa, jellemző fordulatai. De ezek sosem ellenkeznek a nyelvhelyességi szabályokkal, az­zal, hogy mindig szépen, ért­hetően, tisztán, tömören írjunk és beszéljünk. Következetesen kell törekednünk erre. Mert ez­ egyszerű, könnyen áttekinthető, érthető ügyintézést is jelent. S ez már nem nyelvművelés kér­dése. Bálint András MEGYÉNK DOLGOZÓI ! Amikor munkához kezdünk, tartsuk szem előtt : “ Egyetlen gép se működjön üresjárat­ban ! ” Egyetlen gyárcsarnokban, műhelyben és irodában se lépjük túl a törvénye­sen megszabott világítási normákat ! FONTOLJUK MEG ! • Az udvarokon, erkélyeken feleslegesen égve felejtett villanykörték évente ottho­nonként átlagban 500 kilowattóra villa­mos energiát fogyasztanak el. • A hűtőszekrények hűtőszerkezetének pon­tos beállítása egyharmadára csökkenti a készülék villamosenergia-fogyasztását. Felelősség* teljesebb anyag* gazdálkodást (Folytatás az 1. oldalról) a valós költségeket. Ez pedig bonyodalmat szül: vagy veszte­sége adódik a vállalatnak, vagy hiány a raktárban. Úgyszintén, ha a költségeket nem követik pontosan nyomon, egyéb fo­nákságok is előadódhatnak. U­­talhatunk arra például, hogy a Parajdon üzemeltetett taxi terve csak 86 százalékban teljesült, ám a javítási előirányzatot meg­duplázták. Sok fonákság jellemzi a bon­tásokból származó anyagok ke­zelését, felhasználását is. Ezek­nek a törvényes előírások értel­mében a raktárba kell kerülni­ük, s fel kell vezetni azokat a nyilvántartásokra. Nem mindig így történik. Toplicán például a törvényes formaságok mellőzé­sével bontási anyagokat hasz­náltak fel olyan munkálatokhoz, amelyek számára sem költség­vetés,­sem beruházási alap nem volt. Nem kis értékről van szó, hanem közel 70 ezer lejről. Az ismertetett esetek, jelensé­gek arra engednek következtet­ni, hogy a vállalatnál nem min­dig tartják tiszteletben a külön­böző anyagok kezelésére és fel­­használására vonatkozó szabá­lyokat. Ez pedig, a pénzügyi fe­gyelem megszegésén túl, indo­kolatlan fogyasztások forrása is. A hatékony anyaggazdálkodás megköveteli az igényesebb meg­előző pénzügyi ellenőrzést, a vonatkozó rendelkezések mara­déktalan tiszteletben tartását, a nagyobb igényességet. ------ VILLANÁSOK A FÉLJEGY. Vonatra vártam a tekerőpata­ki állomáson, amikor régi isme­rősöm, Daradics Erzsébet, a ki­­lyénfalvi misz­terkezelője két jegyet kért Sepsiszentgyörgyre. Miért nem másfelet­­ kérdeztem tő­le­m, hiszen a kislánynak elég volna a féljegy is. Nem úgy - válaszolta Editke most töltötte a tíz évet, ezután ő is egész jeggyel utazik. Igen, igen - vá­laszoltam immár elgondolkozva, mert közben eszembe jutott, hogy hányszor, de hányszor vol­tam fültanúja a vonaton olyan szülői ,,oktatásnak*­, amikoris a gyerek sehogy sem értette, miért is kell­ő kilencéves legyen, mi­kor már tíz is elmúlt... Mon­dom, ilyen esetek jutottak e­­szembe, közben a vonat is be­érkezett, mi is felszálltunk, én azonban csak Editkét figyeltem, ahogy kezében a jegyet szoron­gatva várta a jegykezelőt (Minner Pál) KOCKÁZAT. .. Vannak emberek, akik szeretik a kockázatot. Megvallom, ha van értelme a kockázatnak, ma­gam is rokonszenvvel figyelem ezeket az embereket, hisz vala­milyen jól meghatározott célért néha a bizonytalant is vállal­ják, csakhogy elérhessék, amit maguk elé tűztek. De az a koc­kázatvállalás, amit a minap a csikszerizsimoni félsorompós vas­úti átjárónál láttunk, bizony sem elismerést, sem dicséretet nem érdemel. Két kerékpáros fiatal­ember, fittyet hányva a robogva közeledő vonatnak, „hátha si­kerül" gondolattal a mozdony orra előtt vágott át a síneken, és bizony kicsin múlott, hogy a hátul karikázó életével nem fi­zetett az oktalanságért. Az 1900- as évek bur­eszk filmjeit idéző jelenet után arra gondoltam, hogy míg ez a trükk a filmek­ben mindig sikerül, az életben korántsincs ez így. De, remél­jük, másodszor már nem is kerül sor a kísérletre. (Péter László) MIÉRT NINCS? Jó, hogy Csíkszeredában a Szolgáltatás kisipari szövetkezet üvegező-rámázó egységgel is rendelkezik, hisz a lakosság igényli ezt a szolgáltatást. S gondoljunk arra, hogy sok kép­zőművész él a városban, a kép­zőművészeti kiál­lítások is egy­mást követik, s egyre többen vásárolnak képeket. Amelyeket mindjárt­ igyekeznek berámáz­ta­tni, mégpedig ízlésesen. Lega­lábbis így szeretnék, és csakis így, ha lenne választék, ha leg­inkább nem aranyozott, alapo­san­, kicifrázott rámákat lehetne itt kapni. Lehet, hogy ezek jobb üzletet jelentenek az egységnek, de ez kevés vigasz azoknak, a­­kik egyszerűbbet, természeteseb­bet szeretnének. Miért nincs te­hát ilyen is? (Ferencz Imre) 1979. MÁRCIUS 1. CSÜP­ÖRTÖK 2 JÓ REKLÁM Zsúfolt napok voltak szombat­­vasárnap Marosfőn. A hó ünne­pére érkezett versenyzők, ■ nézők százai nyüzsögtek a versenypá­lyákon, az Ifjúsági Tábor sétá­nyain, de bőven jutott belőlük az üdülőtelep vendéglátóipari egységeibe is, ahová étkezni, __ kávét fogyasztani tértek be a vendégek. Nem csoda hát, hogy vasárnap este rekordbevételt je­gyezhettek ezek az egységek. De a kiszolgáló személyzetük dicséretére legyen mondva, mindvégig kedvesek, figyelme­sek maradtak, és viselkedésük méltán vált az üdülőtelep leg­jobb reklámjává. Mi pedig szív­ből kívánjuk, hogy ez ne csak időleges, hanem állandó rek­lámmá is váljon. (László Péter).

Next