Hargita, 1979. november (12. évfolyam, 257-282. szám)

1979-11-01 / 257. szám

NOVEMBER 15-IG Befejezik az őszi szántást (Folytatás az 1. oldalról) A felsorolt munkák arról is képet adnak, hogy mivel foglal­koznak ebben az időszakban a mezőgépészek. Traktorállomá­nyukból 47-et irányítottak ezidá­­ig a szántáshoz, s ez nem volt elegendő a napi ütem betartá­sához, de mostantól kezdve, a­­milyen arányban leépülnek a többi munkák, olyan arányban növelhető a szántó traktorok száma. Ilyenformán a napi 130 hektáros ütem helyett 170—180 is elérhető. Ami gondot okoz az AGRIT vezetőségének, az a csöves ku­korica. A termés jórészét gépek­kel szedték le, s bizony ezek a gépek nem éppen a legtökéle­tesebb munkát végezték, mivel a csöveken jócskán maradt csu­hé. Ilyen állapotban viszont ne­hézségeket okoz az értékesítés, az állammal szembeni kötelezett­ség teljesítése, amire egyébként van lehetőségük. A gond tehát az, hogy mikép­pen morzsolják le a csöveket. Lehetőségként kínálkozik a szé­kelyudvarhelyi AGRIT-ben alkal­mazott módszer, ahol hasonló nehézségek álltak fenn. A szé­­kelyudvarhelyiek módosítottak a kombájnokon, és így sikerült el­végezniük a morzsolást. A szent­­páli gazdaságban hasonló lehe­tőségek kínálkoznak, de létezik más megoldás is. Tény az, hogy sürgősen meg kell találni a megfelelő megoldást, nehogy a leszedett és halmokban heverő rengeteg kukorica befülledjen. A jövőre nézve azonban olyan megoldást kell találniuk a me­zőgépészeknek, hogy az idei eset ne ismétlődjék meg, azaz, úgy tegyék rendbe gépeiket, hogy azok végezzenek tökéletes mun­kát. AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS HELYZETE OKTÓBER 31 -IG ! A 6 * 1 T m & 2 l.l O • 0 ll 1 Teljesítmény Pl . » g -î 1 «Î11 fi­'5. » ■g á-· 1El 1 e X1 1 1 1. Gyergyószentmiklós 2152 1950 90,6 70,0 20 2. Kászonalt­z 1927 1270 65,9 61,2 66 3. Gyergyószárhegy 4122 2611 63,3 103,1 151 4. Csíkszentkirály 2746 1697 61,8 67,2 105 5. Csikkarcfalva 3006 1695 56­,4 71,7 131 6­ Csikszentmárton 4121 2204 53,5 56,9 192 7. Farkaslaka 2358 1224 51,9 35,1 76 8. Gyergyóditró 3542 1838 51,9 74,1 170 9. Bögöz 1659 790 47,6 23,9 58 10. Székelykeresztúr 3902 1625 41,6 31,5 152 11. Etéd 1626 630 38,7 29,4 66 12. Székelyudvarhely 2346 870 37,1 34,5 98 13. Csíkszereda 4297 1420 33,0 96,1 288 14. Homoródszentmárton 2528 550 21,7 26,0 132 15. Kányád 1861 313 16,8 22,1 103 Külön az AMV 1200 835 69,6 31,6 36 (Folytatás az 1. oldalról) vak termelőivel. Pártunk főtit­kára ezúttal Ilfov és Ialomiţa megyében tett munkalátogatást, szemrevételezte az őszi betaka­rítási munkálatokat, helyszíni észrevételeivel, utasításaival hozzájárult a betakarítás üte­mének felgyorsulásához. E gon­dolatsorhoz kapcsolódik pártunk főtitkárának az az üzenete is, amelyet a Termés Napja alkal­mából intézett a szövetkezeti földművesekhez, az állami me­zőgazdasági vállalatok dolgozói­­hoz, a mezőgépészekhez és szakemberekhez, valamennyi mezőgazdasági dolgozóhoz. Ni­­colae Ceauşescu elvtárs üzene­te hatására az ország dolgozó földművesei valóságos rekord­nappá változtatták a Termés Napját, hogy mielőbb befejez­zék az összes őszi mezőgazda­­sági munkát. Az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának már említett október 23-i ülésén nagyra érté­­kelték és teljes mértékben jó­váhagyták pártunk és államunk, Nicolae Ceauşescu elvtárs kül­politikai téren , kifejtett tevé­kenységét. Ahmed Szeku Taré elvtársnak, a Guineai Demok­rata Párt főtitkárának, Guinea Forradalmi Köztársaság elnöké­nek országunkban tett látogatá­sa, akár Todor Zsivkov elvtárs­­nak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárá­nak, Bulgária Népköztársaság Államtanácsa elnökének baráti látogatása hozzájárultak az or­szágaink és pártjaink közti e­­gyüttműködés fejlődéséhez. Az ország egész népével e­­gyütt Hargita megye magyar és román dolgozói is kiemelkedő munkasikerekkel köszöntik az RKP XII. kongresszusát. A kong­resszusi szocialista munkaver­senyben megyénk 12 ipargazda­sági egysége máris teljesítette a jelenlegi ötéves terv négy esz­tendei előirányzatait. Ezek a vállalatok a következők: Balán­­bányai Bányavállalat, Parajdi Sóbánya, Székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Mat­ricagyár, Csíkszeredai Fakiter­melő és Szállító Vállalat, Topli­­cai Fakitermelő és Feldolgozó Kombinát, Székelyudvarhelyi Ru­haipari Vállalat, Székelyudvar­helyi Cérnagyár, Gyergyószent­­miklósi Bútorszövetgyár, Csíksze­redai Vasúti Építőanyag-Kiter­­melő Vállalat, a Malom és Sütő­ipari Vállalat. Kiváló eredményeket értek el megyénk mezőgazdasági dolgo­zói is, befejezték az őszi beta­karítást és vetést, jelenleg pe­dig az őszi mélyszántásra kon­centrálják az erőket. Gazdag volt az idei ősz, kiváló eredmé­nyekről számolhattak be föld­műveseink a Termés Napján. A tusnádi mész 36 000 kg-os hek­táronkénti átlagtermésével me­gyei rekordot ért el a burgonya­termesztésben, de 30 000 kg-on felüli átlagtermést takarítottak be a gyergyószentmiklósi és csíkkozmási mtsz-ekben is, a csíkszentmártoniak hektáronként 40 tonnán felüli cukorrépa ter­mést értek el, a gyergyóremetei­ek pedig idén is meghaladták részlenből az ötezer kilós hek­­tárátlagot. E nagyszerű eredmények elé­réséhez hozzájárult az a­ tény is, hogy a Hargita megye 1981- 1985-ös időszakra szóló gazda­sági-társadalmi fejlődésének Irányelv-tervezetéből kirajzolódó nagyszerű távlatok ösztönzőleg hatottak megyénk minden egyes dolgozójára. Az október elején közzétett tervezet, amelyet szé­les körben megvitattak megyénk dolgozói, biztosítja az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az oktatás, a művelődés erőtel­jes továbbfejlődését. A fokozott munkalendület má­sik forrása, hogy október else­jétől újabb dolgozó­ kategóriák javadalmazása emelkedett, va­lamint az is, hogy ugyanettől az időponttól nőtt az állami gyer­­m­ekpótlék összege is. A gazdasági-társadalmi tevé­kenység magasabb szinten való kibontakozásához értékesen hoz­zájárultak a municípiumi, városi és községi pártszervezetek ok­tóberben véget ért konferenciái, amelyeken számos olya­­ határo­zatot dolgoztak ki, amelyek elő­segítik az eddigi hiányosságok felszámolását, a munkastílus és a­ munkamódszerek tökéletesíté­sét. Egész októberben a kongresz­­szusi előkészületek fémjelezték megyénk megélénkülő művelő­dési életét. Ennek jegyében rendezték meg a Kriterion Na­pot Csíkszeredában, ezt tanúsí­totta a Gyímesekben tartott folklórfeszivál. Ugyancsak októ­berben nyílt meg a székelyud­varhelyi állandó képzőművészeti tárlat, amely sokat ígérő előhír­nöke a leendő képtárnak. Októberi számvetés 8 Bt wm i® * iX. 'l gy. í ¥ V lí' S­­í :•:' : •: *mt *†?•*:*: A fizikai feladatok is teljesíthetők (Folytatás az 1. oldalról) részlegére. Mert ha „Szerencsé­sek", akkor esetleg lerövidül a főjavítás ideje. Utólag is baljós előjelű tényezők adódtak: októ­berben 10 órás kiesést okozott a nyersanyag hiánya, október 29-én pedig az enyvezőanyag (az urenit) hiányában állt a részleg termelése. Ilyen körül­mények között problematikus a lemaradások bepótlása. No meg arra is utalhatunk, hogy a vál­lalat és a fővállalat terve nem talál, az utóbbinál egy terme­lési grafikonról állítják, hogy hivatalos terv, a vállalat pedig ekként csak az állami tervet is­meri el . . . Mindkettőtől függet­lenül, a részleg tevékenysége az utóbbi időben javult, képesek eleget tenni az utolsó évnegyed megnövekedett feladatának. A javuló tendenciát tükrözi az a tény is, hogy a legmagasabb minőségi osztályba tartozó for­gácslemez részaránya a terve­zett 81,5 százalékkal szemben 82,6 százalékra emelkedett. Az oxigéngyártásban bejegy­zett kilenc havi 70 000 köbméte­res lemaradást „múlt időbe" kell tennünk, ugyanis rövidesen bepótolják. Összegezésképpen elmondhat­juk, hogy a tevékenység maga­sabb minőségi szintre emelését célzó törekvések során igyekez­nek fizikai feladataikat is telje­síteni. S hogy ez valóban zavar­talan legyen, még az ellátáson kell javítani, valamint növelni a munkatermelékenységet, ugyan­is e téren még akadnak tarta­lékok. Még most sem késő... Két község példája bizonyít­ja, hogy még mindig be lehet hozni azoknak a mulasztások­nak egy részét, amelyek ebben az esztendőben komolyan aka­dályozták a szövetkezeti felvá­sárlásokat. S ezek a mulasztá­sok Ditróban például még ta­vaszi keletűek. Mert megkéstek a burgonyaültetéssel (lapunk hasábjain ezért el is marasztal­tuk az AGRIT vezetőségét), a vegyszerezéssel. Így aztán a vá­ratlanul bekövetkező szárazság bizony meg is tette a magáét. Tizenháromezer kiló lett a hek­tárhozam, az amúgy is agyagos földben. Ilyen körülmények kö­zött a mezőgazdasági termelő­­szövetkezet képtelen volt eleget tenni szerződéses kötelezettsé­gének. Komoly mulasztások jel­lemezték a szabadfelvásárlások megkezdését is, úgyhogy néhány nappal ezelőtt a tervezett 1500 tonna burgonyából még csak 90 tonnát vásároltak fel. A tartha­tatlan helyzet elemzése után a szövetkezeti szervek, a községi néptanács hathatós támogatá­sával hozzáláttak a mulasztások bepótlásához. Csoportok alakul­tak a szövetkezeti dolgozókból és tagokból, amelyek a termelő­­szövetkezetben történő burgo­nyaosztás alkalmából helyszínen beszélgetnek el a dolgozókkal, és kukorica ellenében, vagy pénzért burgonyát vásárolnak a központosított alap számára. Ez pedig több előnnyel is jár : a szerződő félnek nem kell szállí­tással, raktározással, külön vá­logatással törődnie, mert a szö­vetkezet elszállítja a terményt, ugyanakkor még aznap, vagy másnap fel lehet venni a csere­kukoricát. Amikor ez az akció befejeződik, az említett csopor­tok, továbbá a néptanácsi kép­viselők házról házra járnak, hogy a lakosságnak alkalma legyen értékesítenie áruburgonyáját. (Nem lehetett ezt hamarább, a burgonyaásáskor megtenni?) Természetesen, a felvásárolt bur­gonyát a szövetkezet szállítja el a gazdáktól. S a hozzáállás természetesen a felvásárolt bur­gonya tonnáinak növekedésé­ben hamarosan meglátszott. Rö­vid néhány nap alatt 170 ton­nára nőtt a leszállított burgo­nya mennyisége. (Csibi Mária, Balla Sándor, Bíró Dezső és Vass László csoportjait illeti el­sősorban a dicséret.) Akadtak olyanok is, mint Páll Bálint és Csibi Péter, akik több mint 2000 kiló burgonyát értékesítettek így. Az említett sikerek, nyilván, ösz­tönzést kell hogy jelentsenek a többi tervbe vett felvásárolniva­­ló termék­e- tojás, szárnyas, szé­na stb. — mennyiségének növe­lésére, mert - íme -, sok min­dent lehet, ha az ember fela­datai mellé áll. Hasonló jelenségeket tapasz­talni Vaslábon is, ahol a szö­vetkezeti szervek hatékonyabb munkája, a helyi néptanácsi képviselők fokozottabb segítsé­gének következményeként meg­élénkült a felvásárlások üteme. (Persze, ide társult az a lehető­ség is, hogy kukoricát is vásá­rolhat az eladó). Itt választási körzetenként szervezték meg a burgonyafelvásárlást. Természe­tesen a képviselők és a szövet­kezeti vezetők voltak azok, akik jó példával előljártak, és jelen­tős mennyiségű burgonyát érté­kesítettek. Az eredmény nyilván, itt is kezd mutatkozni, mert le­hetőség nyílott így még húsz tonnával megtoldani a felvásá­rolt burgonyamennyiséget. Zöld Lajos ------ VILLANÁSOK —­SZÉP ÉS HASZNOS Nagy sikerük volt a farkas­­laki almatermesztőknek a Tér a másnapon. Csíkszeredában pél­dául a vásárlók gyorsan szét­kapkodták a szebbnél szebb al­mákat, a Jonatánt, a Golden delicioust, a Starkrimsont, a Ko­lozsvári pirosat. Pedig nem volt kevés a felhozatal. A nagy ke­reslet nyilván elsősorban az al­ma kiváló minőségével magya­rázható, de volt egy másik oka is. Ha úgy tetszik, egy apróság, amit egyöntetű helyesléssel fo­gadtak a vásárlók. Arról van szó, hogy a farkaslaki mtsz er­re az alkalomra kétnyelvű fel­irattal ellátott nylon tasakokat és papírszalvétákat készíttetett. Nemcsak szebb, tetszetősebb, higiénikusabb is a tálalás, ha minden almát külön papírszal­vétába csomagolnak. Kereskedelmi vállalataink, zöldség- és gyümölcsforgalma­­zóink is tanulhatnának tőlük, ők is előrukkolhatnának ilyen szép és hasznos ,,apróságokkal". (Borbély László) A BIZALOM ISMÉT MEGTÉRÜLT Néhány hónappal ezelőtt a gyergyószentmiklósi Gyilkostó kisipari szövetkezet asztalosai új konyhabútort terveztek. Miután megvizsgálták a lakások kony­háinak a konstrukcióját, mére­teit, rájöttek, hogy nekik is al­kalmazkodni kell az adott hely­zethez. Tehát olyan falra akaszt­ható szekrényeket, tálalókat stb. kell gyártani, amelyek lehetősé­get nyújtanak a hely gazdasá­gos kihasználására, s arra, hogy a lakó ésszerűen helyezhesse el háztartási gépeit. Le is gyártot­tak belőle egy kísérleti szériát. Mondanunk sem kell, hogy az ügy megérte az utánajárást, így most már arról is beszámolha­tunk, hogy az új konyhabútor nem kevesebb, mint háromszáz­­ezer lej forgalmat hozott a szö­vetkezetnek. Tehát, csak így to­vább ! (Zöld Lajos) NÉZELŐDTÜNK Az idős asszony nagy gond­dal rendezgeti áruját. Szépen sorba rakosgatja a mézesüve­geket, halomba csomózza a szép piros hagymát, tisztán sze­degeti elő zsákjából az almát, körtét, diót s még sok más ter­mékét. Körülötte példás rend és tisztaság. Néhány lépéssel ar­rébb a zöldség- és gyümölcsáru­­sító üzlet, amelyben riasztó ösz­­szevisszaságban hányódnak az üres ládák. Áru alig van, ha­csak nem számítjuk a néhány karalábét, a sorsgyötört káposz­tahalmot, meg a néhány kilónyi almát, talán be is zárhatnának. Ezért nem csoda, hogy a vásá­rolni szándékozók csak bekuk­kantanak a galác­si zöldségüz­let ablakán, s máris állnak sor­ba az idős néni portékájáért. Mert mindenekelőtt az áru mi­nősége vonzza a vevőt. S hogy ebben a szaküzletnek kellene példát nyújtania?1. Nyilvánvaló. (Benedek Imre) NYOMTATOTT KIMENŐCÉDULA Okozott már némelykor bo­nyodalmat a gyergyószentmikló­si Salamon Ernő líceum bentla­kóinak eltávozása - elvben írás­beli jóváhagyás szükséges min­den kilépéskor, ez viszont a kö­rülményességre való hivatkozás­sal olykor elmaradt, s így aztán fordult az is elő, hogy jóval a kimenőidő letelte után szállin­góztak vissza egyesek, szóbeli engedélyre hivatkozva.­­ Nos, ezen a helyzeten kíván segíteni az a kisméretű nyom­tatott űrlap, amely - a gyári kilépők mintájára - minden szükséges és elégséges adatot tartalmaz a bentlakók kimenő­jének engedélyezésére, s ez o­­lyan pontos nyilvántartást tesz lehetővé, amely minden indoko­latlan távolmaradást kiküszöböl­het. Ezért bátran ajánlhatjuk bevezetését más bentlakásokban is. (Demeter Zoltán)

Next