Hargita, 1979. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1979-12-07 / 288. szám

MESTERSÉG - HIVATÁS Egy negyed évszázad nem is oly kevés az ember életében, fő­leg ha azt egyazon munkahe­lyen, egyazon mesterségben­­jö­­ti. A székelykeresztúri Törek­vés kisipari szövetkezet karban­tartó mestere Murvai Dezső kö­zel 25 éve ugyanazon a helyen tölti be hivatását. A gép minde­ne, igazán hozzánőtt. A szövet­kezet több mint 150 gépe állan­dó működésben van, naponta termelnek rajtuk. Ha meghibá­sodnak, elromlanak, mindig ott van, ahol segíteni kell. Mester­ségét igazi hivatásának tartja. Nemcsak gépeket javít, hanem magyaráz, irányít, tanít A keze alól kikerült „neveltjei" megáll­ják helyüket. Nemcsak a mun­kahelyén tisztelik, becsülik, ha­nem az egész városban - mél­tán. Kásán József Székelykeresztúr AZ ELHATÁROZÁST TETT KÖVETTE A fenyőkútiak régi óhaja, hogy új művelődési otthon le­gyen falujukban. El is határoz­ták, hogy az őszi mezőgazda­sági munkák végeztével hozzá­fognak a régi megjavításához, átalakításához. Nem törődve a sűrű ködös idővel, a hideggel, férfiak, nők, ifjak gyülekeztek a művelődési otthon előtt, hozzá­kezdtek a munkálatokhoz, hogy minél előbb használható álla­potba tegyék a művelődés haj­lékét A község vezető szervei és a művelődési otthon igazgatója támogatták a kezdeményezést, minden segítséget megadnak a munkálatok gyorsütemű elvég­zéséhez. Szilágyi László Fenyőkéz CSAK A HIDEGRE VÁRUNK Vonatkozik ez mindenek előtt városunk korcsolyázni óhajtó fiatalságára, akik látva az új korcsolyapálya előrehaladott é­­pítkezéseit egyre türelmetle­nebbül kérdik tőlünk : mikor is lesz már kész ? A nyár folyamán fogtunk hoz­zá az építkezésekhez, amelyek anyagi fedezetét a bányaüzem szakszervezeti bizottsága vállal­ta magára. Nem kevesebb mint kétszázötven­ezer lejről van szó, amellyel bővíteni kívánjuk a szórakoztató, nevelést szolgáló létesítményeknek a számát. A korcsolyapálya, ahol a villany bevezetése a jövő hét folyamán fejeződik be, egy sportkomp­lexumnak a részét alkotja. Itt a város végén egy 50x25 méte­res korszerű strand (melegített vizet szándékszunk benne hasz­nálni), minifutbal-pálya és te­niszpálya áll majd a sportolni vágyó fiatalok, idősek rendelke­zésére. Ebben az esztendőben csak a korcsolyapályát adjuk át, ígér­hetem tehát, hogy mire megfagy a víz Balánbányán is bátran le­het korcsolyázni. Papp András, a balánbányai városi néptanács alelnöke NÉHÁNY SZÓ KENYÉR-ÜGYBEN Egy község, egy város gazdá­it talán úgy ítélhetjük meg a legjobban, ha megvizsgáljuk a kenyeresboltok, a fogyasztók asztalára kerülő kenyér minősé­gét, a választékot. Mert lám, mennyi gond, baj, fáradságos munka van abban a folyamat­ban,­ míg az elvetett mag friss kenyérré, kaláccsá válik. A jó kenyér egyben az elvégzett mun­ka, a munkába járó ember meg­ becsülését, elismerését jelenti. S a csíkszeredaiak büszkék is lehetnek mindennapi kenyerük­re, a bő választékra, és dicséri ez azokat kik sütik, kik ellenőr­zik­ a kereskedőket, a város gazdáit. Sajnos nem mindenütt van ez így. Mert, a csíkszentsimoni ke­reskedők - ez a pékség látja el a csíkszentmártoni fogyasztókat is — nem sokat adnak hírne­vükre, az a lesik­i községek fo­gyasztóira. Ugyanis, az innen ki­kerülő kenyér minősége messze elmarad a környék pékségeiben előállított termékek minőségé­től. Az árakhoz képest rendkí­vül barna, morzsálódik, agyon sült vagy sületlen, ragacsos és a választék egy-két termékben ki is merül. Ez is gyakran már kihűlt, száraz állapotban kerülő boltba. És hiába tér be a vá­sárló például a csíkszentmárto­­ni kenyérüzletbe fehér kenyér, kifli, zsemle, kalács után, fehér hollót hamarább lehet fogni mint fehér terméket kapni. Ezért aztán a többszáz ingázó a kö­zeli megyeszékhelyen szerzi be a kenyeret, saját hibáján kívül fölösleges időt, energiát pocsé­kolva a mindennapos cipekedés­­sel. Úgy vélem, ha már az illető egység, a fogyasztási szövetkezet csőházban tapogatóznak a 45 és tömbház H­ lépcsőházának lakói, még mindig hidegek a lakások, annak ellenére, hogy „a melegvíz-szolgáltatásért úgy fi­zetünk, mintha lenne is. (Van, a megadott időpontok között kb. egy negyed órányit.) A me­leg szolgáltatásba olyan hiba csúszott, hogy gyermekeink für­detését csak úgy oldhatjuk meg, hogy külön melegítünk vizet, ak­kor amikor fűtenek is, mert a negyedórányi ideig csordogáló melegvíz elviszi négy-öt órára a fűtőtestek melegét". Szocialista társadalmunk ko­moly hangsúlyt fektet a dolgo­zók civilizált életkörülményei­nek megteremtéséért. Egyes hi­vatalnokaink komoly hangsúlyt fektetnek a tétlenségre, papír­­özönre. A lakók - garancia idő alatt - nem szabd megjavítta­­sanak olyan hibákat, amelyek az építők, szerelők munkáját „dicsérik". Egyet tehetnek csu­pán: küldözgethetik panaszai­kat, s egyszer, ha jó sok lesz, talán akad egy bizottság, ame­lyik kiszáll, és megállapítja majd, hogy még meddig kell panaszkodni. Bajna György, Gyergyószentmiklós címet érdemelné. Ez év október 14-én a Csíkszeredai Olimpia - Lövéte mérkőzés elmaradt, mert a házigazdák nem jelen­tek meg sem a szépvízi, sem a Csíkszeredai pályán. Mi mind a két helyen jelen voltunk, akár a bírói hármas és 45 percet vár­tunk. A szabályzat értelmében a játékvezető beírta a bírói lap­ra a 3—0-ás eredményt, termé­szetesen javunkra. Dolgunk vé­geztével, azt gondoltuk minden tiszta és világos. A megyei lab­darúgó Szakbizottság november 1-i körleveléből kiderült, hogy még egyszer meg kell jelenjünk Csíkszeredában. Ki érti ezt ? Úgy érezzük, hogy ez a mél­tánytalan megoldás sérti a sport­­etika szabályait és fényt derít a bajnokság szervezésbeli fo­gyatékosságaira, egyes sportve­zetők pártoskodó álláspontjára. Mihály L. László, a Bányász sportegyesü­let tagja (Lövéte) BORÍTÉKBONTÁS vezetői nem szándékoznak sem­mit sem tenni a helyzet megja­vításáért, akkor a község gaz­dáinak nem ártana a ,,cipősü­tögetők­" körme alá nézni ! Tekse Antal Csíkszen­tmárton MÁSKOR IS SZÍVESEN VÁRJUK Alsóboldogfalván szerepelt a napokban a gyergyószentmikló­­si Hóvirág együttes. Megyénk több együttese látogatott el ed­­digelé hozzánk, de a gyergyói­akat nem ismertük. Szereplésük jó hatást keltett a közönségben. Különösen tetszett az ördög István által irányított tánccso­port, mely kibédi, udvarhely­széki, csíki, marosmenti és bi­hari táncaival gyönyörködtette a jelenlevőket. Az előadás leg­sikerültebb számai közt kell megemlítenünk Cristoreanu Ma­riana, György Mária, Laczkó Fe­renc és Hirlav Vasile szólistá­kat, valamint Danaliszin József ötletes, humoros jeleneteit. Köszönjük, hogy ellátogattak hozzánk, máskor is szívesen lát­juk Alsóboldogfalván. Gálfalvi­ Gábor Alsóboldogfalva KÖVETENDŐ PÉLDA Évek óta megoldatlan problé­ma az iskolák megfelelő bü­fékkel való ellátása, ahol a ta­nulók szünetekben hozzájuthas­sanak olcsó és ízletes tízórai­hoz. Éppen ezért tartom emlí­tésre méltónak a Csíkszeredai Mocca cukrászda kezdeménye­zését. Még az 1978—79-es tan­évben egy kioszkot létesítettek a 10. számú általános iskolában, ahol hűsítőkhöz, tésztákhoz és édességekhez juthattak hozzá a tanulók. Az idei tanévben to­vább gazdagították a kioszk el­látását. Előbb a Malom- és Sü­tőipari Vállalattal, majd a Tej­ipari Vállalattal kötöttek szer­ződést, mely értelmében napon­ta reggel 9 órától délután 4 ig friss kifli, valamint jaurt és szá­nó kapható, mely nagy kereset­nek örvend a tanulók körében. Kiss Rozália és Gáli Lenke egy­ségfelelősök javaslatára, mint­egy három héttel ezelőtt újabb sikeres próbálkozást vezettek be. A kioszkban most már az élelmiszeren, hűsítőkön, édes­ségeken kívül beszerezhetők a szükséges tanfelszerelések is ; kapható itt mindenfajta füzet, ceruza, ceruzahegyző és más elengedhetetlenül szükséges is­koláskellék. Lám, mire vezethet a kezde­ményezőkészség. S mindenki jól jár. A tanulók helyben, utána­járás nélkül hozzájuthatnak a szükséges tanszerekhez, tízórai­hoz, a kereskedelmi egység pe­dig jelentős összeggel növeli na­pi árusítását. E sikeres próbálkozás ösztön­ző kellene legyen más kereske­delmi egységek számára is, hisz általánosításával megoldódna az iskolai büfék évek óta hú­zódó kérdése. Kovács László Csíkszereda máris fogyóban levő hanglemez újdonságra. Szerény kislemez, a borítóján piros virágok és sár­ga betűk: György Dénes sza­val. Hátsó oldalán a szavaló fényképe, a versek címe és szer­zői. A versmondó a tizedik év­tizedében jár, több előadáson szavalt az egyetemes, valamint a romániai magyar költők versei­ből, a világirodalom gyöngysze­meiből. Nemcsak kislemezre va­ló tellene belőle, hanem egész lemez albumra. Nyugton el­mondhatjuk, hogy egyik legna­gyobb versmondónk. Igazán ö­­rültünk, hogy ezzel is gazdago­dott lemeztárunk, s reméljük, hogy még lesz egy kiadás s ak­kor nagyobb lemezről szól vers kedvelőihez. Egy másik lemezről Kós Ká­rolyt hallgathatjuk. Sajnos már az utókorhoz szól. Nem tudom mikor született az elhatározás, de kissé megkésett. Jó hogy van, s szeretnék, ha máshonnan nem is, a rádióstúdiók szalagtárá­ból lemezre kerülne Bartalis János, Szemlér Ferenc, Szőcs Kálmán, Horváth István, Szilágyi Domokos és még sok más költő és író hangja. Forrai Tibor Homoródszentpál MINÉL TÖBB REKLAMÁCIÓT ? A tömbházgyűlések jegyző­könyveit nyugodt lélekkel nevez­hetjük reklamáció gyűjtemények­nek, hiszen mást sem tartal­maznak mint a lakók panaszai­nak hosszú sorát. Ezekkel a rek­lamációkkal indulnak el mi­n­­den gyűlés után a tömbházfe­­lelősök a különböző hivatalokba ahol nagy szeretettel fogadják őket. . . irányítják újabb iro­dákba. A „kibírhatatlan" lakók ugyanis állandóan sürgetik ci­vilizált életkörülményeik miha­marabbi helyreállítására a fele­lősöket, nem sokat törődve az­zal, hogy szegény felelősök a legtehetetlenebb emberek, sza­vaik elvesznek egyes hivatalok­ban. Van azért rendes, becsüle­tes hivatalnok, az legalább készségesen fölvilágosítja a panaszost hogy minden rende­ződik, ha jó sok reklamációt he­lyeznek letétbe. „Jöjjenek jó sokszor kedves, akkor majd ösz­­szeül egy bizottság és megvizs­gálja az ügyet. De jó sok rek­lamációt, el ne felejtsék!" A pa­,­nászok pedig gyűlnek, hisz má­jus óta még mindig sötét lép­ HOL VOLT, HOL NEM VOLT ... AZ IGAZSÁG A Hargita napilap november 9-i számában a Borítékbontás rovatban Hol volt, hol nem volt. . címmel cikket közölt a Székely­keresztúr - Lövéte mérkőzésről. Nos, a cikkírónak hol volt iga­za,, hol nem volt, mert a házi­gazdáktól nem sérült le egyet­len játékos sem, nem kellett 9 emberrel játszaniuk, sportszerű játék folyt végig. Az igaz,­ hogy mellőzték 3—4 legjobb játéko­sukat. Egy másik történetet mondanék el, amely „Hol itt az igazság ?" HANGLEMEZ­ÚJDONSÁGOK A verskedvelők — de nemcsak az ők — figyelmét szeretném felhív­ni egy nemrégiben megjelent, de MEGELŐZÉS ÉS TŰZVÉDELEM Nem titok, hogy a tűzveszély elhárítása és a tűzesetek meg­előzésének a munkájában igen hathatós­­ segítséget nyújtanak az egyes gazdasági egységek és a községek szintjén is megszer­vezett önkéntes tűzoltó alakula­tok. Ha ezek hozzájárulásának a hatékonyságát akarnák pél­dázni, akkor feltétlenül meg kell említenünk, hogy ezidáig, a ta­valyi évhez viszonyítva 28 száza­lékkal csökkent a megyében a tűzesetek száma és ezek követ­kezményeként közel 45 százalék­kal az anyagi károk értéke Szemléltető adatok, az elvégzett munka minőségének az alátá­masztására. Mindenképpen dicséret illeti a vlahicai Vasipari Vállalat és Vlahica város alakulatát, amely összehangolt és operatív köz­belépésével megfékezte a fű­résztelepen kiütött tüzet és mintegy 4 millió lejt érő faanya­got mentett ki az elharapózó tűzből. De jelesre vizsgáztak a székelykeresztúri önkéntes tűz­oltók is, akiknek a közbelépése nélkül aligha lehetett volna megmenteni a helybéli mtsz ta­karmánytárolójában, vagy az aszfaltozó állomáson elhara­pózó tüzet. De ott voltak a szent­ lélek mtsz bogárfalvi istállóinál is, ahol a korábban érkező kö­röndi önkénteseknek segédkez­tek. De sorolhatnák a példákat Toplicáról, s a megye sok más helységéből is, ahol a szervezett, gyors beavatkozás jelentős a­­­nyagi károk keletkezését fékez­te meg, ártalmatlanná téve a fenyegető veszélyt. Nem lenne azonban teljes a kép, ha pár szóban nem szólnánk arról a segítségről, amit a tűzoltók - a katonai alakulat és az önkéntes csoportok egyaránt - a lakos­ság részéről kaptak, valahány­szor a helyzet úgy kívánta. Ter­mészetesen voltak hibák is eb­ben a munkában, s ez alkalom­mal külön kitérnék a tűzjelzés halogatására, az önállóskodás­­ra, ami­ szinte lehetetlenné tette a hatékony beavatkozást és ko­moly károk keletkeztek. Emlé­keztetőül idézném a bogárfalvi brigádban, a székelyudvarhelyi vasúti rakodón vagy a rákos­­újfalusi Kovács portán történte­ket, ahol a késéssel jelzett tűz­ből már alig lehetett valamit megmenteni. Tény az, hogy számítunk to­vábbra is önkéntes segítőtársa­ink munkájára, hisz közös fela­datunk a közös anyagi javak védelme és biztosítása, de ebben a felelős munkában csak akkor érünk el maradéktalan si­kert, ha mindenekelőtt a meg­előzési munkából valamennyien kivesszük a részünk. Mayor Jenő tűzoltó alezredes ELEK NAGYAPÓT ÜNNEPELTÜK A nagy mesemondó születésé­nek 120. és halálának 50. év­fordulója alkalmából a töl­gyesi iskola tanuló­is Be­nedek Elek emlékünnepélyt rendeztek. A VI. és VII. osztályos gyermekeink meséltek egymásnak és szüleiknek Elek apó életéről és munkásságáról. Az irodalomkedvelő Péter Kata­lin, Geröffy Dalma, Szabó Eri­ka, Jánosi Edit, Dakó Csilla, Kiss Edit és Gál László, a szín­pad lelkes szereplői ismertették­­a nagy mesemondó gyűjtemé­nyeit, a Kék-, az Arany-, az E­­züst mesekönyvet, a Rókáné ko­maasszonyt, amelyekkel „csoda­lámpát" adott kezükbe, ezzel intve őket a jóra, igazságra, becsületre. Előadták kedvenc meséiket, a Táltos kecskét, a Három kívánságot. Elek nagyapó tovább­á is ott él lelkükben, örökre a gyerme­kek kedvence marad. Magukévá teszik nagyszerű tanításait, in­téseit, bíztatását. Vezérszöveg­ként is Testamentumának üzene­tét választották : „Lehet belőled nagy ember - és hadd legyen —, de szív nél­kül, szeretet nélkül igazán nagy­­gyá nem leszel." Varga Gyöngyi Tölgyes KISZÁLLÁSON IS BIZTASSUK A CSAPATOT Amíg a megyei bajnokságban játszott a Maros, sokan elkísér­ték a kinti mérkőzésekre. A re­kordot a C-osztályba jutásért játszott selejtező mérkőzés tart­­tartja, közel ezer toplical biztat­ta a kiszálláson! - kedvenceit. A csapat helytállt ősszel, s nemcsak hazai pályán, hanem másutt is. Sok örömet szerezve a szurko­lóknak. Sokan vannak, akik szí­vesen elmennének a csapattal Brassóba, vagy Sepsiszent­­györgyre, ha a város sportveze­tősége ezt kezdeményezné. Most kezdődik a holtidény a labda­rúgásban, van tehát idő arra, hogy a csapatvezetők a népta­­nácsal és a turisztikai hivatal vezetőivel közös nevezőre jus­sanak ebben az ügyben. Hadd szóljon !­ vendéglátó pályákon is a sportszerű „Hajrá, Maros !" bíztatás. Huszár Gábor Toplica

Next