Hargita, 1980. február (13. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
1980. FE^şUAR 1„ PËNTEK . TUDJA-E HOGY... Megyénkben több millió seprűt készítenek ? KÉRDEZZÜK A KERESKEDELEMTŐL : MIÉRT NEM KAPHATÓ ÜZLETEINKBEN ? Háziasszonyok, takarítószemélyzet évek óta orvosolatlan panasza : nem lehet a kereskedelemben seprűt vásárolni és amihez hozzájutnak nagyritkán, az is elég silány minőségű. A következő tény ismeretében viszont egyenesen elképedünk : Hargita megyében csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek évente milliós tételben kötnek seprűt, s ez kiegészül még egy párszázezerrel, amelyet a fogyasztási szövetkezetek gyártanak. Ennek alapján kereskedelmi egységeinkben kifogyhatatlan készletekkel kellene számolni. A tapasztalat pont a fordítottját bizonyítja : akár alkalomszerűen, akár rendszeresen keressük, a seprű az egyik leggyakoribb hiánycikk az üzletben. Keressük az okot. A bögözi misz az elmúlt esztendőben 258 000 seprűt készített. Ebből, mint ahogy András Péter főkönyvelő elmondotta, csak tizenötezer darab került a megyébe, az is a Műszaki Anyagellátó Vállalaton keresztül. A kereskedelem egyetlen darabot sem rendelt. — Nekünk természetesen megéri, ha a seprűink közvetlen fogyasztóhoz kerülnek és nem viszonteladóhoz, mint amilyen a kereskedelem — érvel —, így tetemesebb a nyereségünk. Oda szállítunk, ahonnan megrendelést kapunk. Tudjuk azt is, hogy a kereskedelem igényesebb, az általuk támasztott feltételek nagyobbak. Állunk ebbe. Ha rendelnek, a kért minőséget tudjuk szállítani. Nem fizetünk így sem rá, hiszen a szükséglet a termeléshez képest elenyésző... A háziasszony mégis a hetipiacra van utalva. Íme egy székelyudvarhelyi példa : a keddi hetivásáron rendszerint három kötél seprű a felhozatal. Tíz óráig darabja huszonöt-harminc lejért elkel. Az állami kereskedelemben ugyanez a minőség 12,50. A közületeket ellátó kisangrók műanyagszéles, tiszavirágéletű tisztítószerszámokat ajánlanak. Orbán Károly, a székelyudvarhelyi Helyi Iparcikkereskedelmi Állami Vállalat igazgatója . Szerződéses kötelezettségei alapján minket a marosvásárhelyi nagybani lerakat kellene ellásson a szóbanforgó árucikkel. A múlt évben egyetlen darabot sem szállított, idei ajánlataiban pedig egyáltalán nem szerepel. A forgalmazott minimális mennyiséget — 1979-ben kb .—6000 darab — a környékbeli fogyasztási szövetkezetektől szereztük be. A gazdaságoktól nem rendeltünk, számunkra előnytelenek árlehetőségeink. . . Itt álljunk is meg egyelőre. Magyarázatnak máris bőven sok. Marad hát továbbra is a kérdés: mikor vásárolhatunk már seprűt az üzletekben is, hisz mi készítjük és nem a túlvilágról importáljuk. Morvass Zoltán A madéfalvi községi pártbizottság a 3160. lapszámunkban a Feje tetején a csrcsoi misz tehenészeti farmja címmel megjelent cikkünkre válaszolva közli : A községi pártbizottság 1980. január 26-án rendkívüli büróülést tartott a csicsói mtsz székházában. Meghívottként részt vettek a Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vezérigazgatóság, a csíkszeredai AGRIT képviselői, valamint a helyi mtsz vezetőtanácsának tagjai és más felelős beosztású dolgozók. A helyszíni szemle után a büra elemezte a tehenészeti farm helyzetét, valamint január 23-án a Hargita lapban megjelent bíráló cikket. A vita után a községi pártbizottság burája határidőhöz kötött intézkedéseket határozott meg e farmon létező cikkeink nyomán hiányosságok megszüntetésére, úgy, hogy azok folyó év február 6-ig megoldást nyerjenek. A büró határozata értelmében, ha a vezetőtanács a fenti határidőig nem számolja fel a lapban említett hiányosságokat, szervezési intézkedéseket foganatosít a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében. A Csíkszeredai Élelmszerpari és Közétkeztetési Állami Kereskedelmi Vállalat a 3159. lapszámunkban a Nem keletkezett szóváltás címmel megjelent cikkünkre válaszolva közli : Az elárusítónő kénytelen volt kézzel tenni a tasakba a zselédarabokat, mert a gyári hibás csomagolás miatt azok összeragadtak és fogóval nehezebb lett volna a kiszolgálás. Mindezek ellenére, a vásárlónak igaza volt, mert a kezeügyében levő fogót nem használta. Ezért a kiszolgálónő szóbeli megrovásban részesült és egyúttal figyelmeztették, hogy hasonló esetért a jövőben nagyobb büntetésben részesül. Faraid község művelődési otthona vezetőtanácsának VERSENYFELHÍVÁSA a megye művelődési otthonai vezetőtanácsaihoz A párt XII. kongresszusa történelmi jelentőségű dokumentumainak célkitűzései, e dokumentumokból ránk háruló feladatok, Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk főtitkárának a kommunisták magas fórumán, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja II. kongresszusán az egész néphez intézett lelkesítő felhívásai erőteljesen mozgósító,,nak, jobb munkára ösztönöznek bennünket. A soronlévő időszakban előttünk álló nagyszerű feladatok valóra váltásáért . Parajd községi művelődési otthon vezető tanácsa lelkes felhívással fordul a megye összes falusi művelődési otthonához, vállalva az alábbiakat : 1. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál nagyszabású megnyilvánulásaiba bekapcsolódva a kultúraktivisták, a műkedvelők, az alkotók egész alkotómunkájukat mó politikai, gazdasági és társadalmi téren adódó feladataik teljesítésének szentelik. 2. Egész politikai-nevelő és kulturális-művészeti tevékenységünk középpontjába pártunk politikájának és ideológiájának, a világról és az életről vallott forradalmi, dialektikus-materialista felfogásának népszerűsítését helyezzük, a forradalmi hazafiság, et haza, a párt, a nép iránti hűség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók közti egység és testvériség szellemében neveljük a parajdi és a hozzátartozó falvak dolgozóit. 3.Igyekszünk egyre több lakost bevonni rendezvényeinkre, változatosabbá tesszük a politikainevelő és kulturális-művészeti tevékenységünk sajátos formáit és módszereit, hogy művelődési otthonainkban állandósítsuk a naponkénti rendezvényeket. 4. A tudományos ismeretterjesztés érdekében a tudományosművelődési egyetem 6 kurzusára 165 hallgatót toborzunk, ezenkívül 6 tudományos brigádot és 4 tudományos lektorátust szervezünk. Ezzel biztosítjuk a dolgozók szocialista tudatának fejlesztését, gazdasági ismereteik gazdagítását, hogy tudatosan munkálkodjanak a gazdasági-társadalmi feladataik teljesítéséért, s életvitelükben egyre erőteljesebben érvényesítsék a szocialista etika és méltányosság elveit. 5. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál széleskörű rendezvényein a 28 művészi műkedvelő csoport 656 műkedvelője, valamint az 5 alkotókör 178 alkotója fog részt venni. Nagy szerep hárul a műszakigyakorlati, valamint az agráripari tanfolyamok tevékenységére a kezdeményezések gyakorlatiasulásában, a dolgozók mozgósításában az előttük álló gazdasági feladatok teljesítésében és túlszárnyalásában. 6. A művelődési otthon vezető tanácsa a helyi művelődési-nevelési erők összefogásával számos komplex akciót szervez a könyvvel és filmmel végzett nevelőmunka terén csakúgy, mint az irodalmi vagy zenei alkotások, a helyi múzeum kiállításainak népszerűsítésével kapcsolatosan, amelyek többek között előadásokban, szimpozionokban, vitákban, kerekasztal-értekezletekben, könyv- és filmismertetőkben, irodalmi és filmművészeti rendezvényekben versenyekben, író-olvasó találkozókban, kiállításokban, diákelőadásokban, mesedélelőttökben konkretizálódnak, s mindez hozzájárul a haza, párt és nép iránti szeretet elmélyítéséhez, a dolgozók erkölcsi és esztétikai neveléséhez. 7. Az év folyamán széleskörű akciókat szervezünk a képviselőválasztások időszakában az első központosított független dák állam megalapítása "2050 évfordulójának tiszteletére, valamint más események kapcsán, így hatodszor is megszervezzük a Testvériség ifjúsági alkotótábort, amelyet képzőművészeti tárlat zár; a Zúg a fenyves elnevezésű fúvószenekari találkozót a bányásznap tiszteletére, a művészi-műkedvelő csoportok és alkotók találkozóját, s ugyanakkor a községközpont, valamint" az ide tartozó települések dolgozói tehetségének, alkotóerejének és képességeinek mozgósításával műkedvelő csoportjaink 20 kiszállást szerveznek megyénk helységeibe. 8. A tömegművelődési-nevelési tevékenység megújítása és tökéletesítése érdekében ettől az évtől kezdődően községünkben egy kísérleti-tanulmányi központot hozunk létre, amelynek feladata a párt- és állami dokumentumokban lévő tömegművelődési feladatok sikeres megvalósításának kidolgozása. 9. A rendelkezésünkre álló eszközök és felszerelések felhasználásával a községi művelődési otthonban és másutt vonzó és gazdag politikai nevelő tartalommal telített rendezvényeket szervezünk, biztosítjuk a közönség részvételéhez e legjobb feltételeket annak érdekében, hogy e legjobban működő és a legjobban irányított művelődési otthonért kiírt versenyben előkelő helyre kerüljünk. Forosd község művelődési otthonának vezető tanácsa Épül, szépül Borszék a városlakók és a vendégek örömére Borszék a téli napfényben sziporkázó csendjével a nyugalom hatását kelti. De mindez csak látszat, mert a gazdasági egységekben és intézményekben lázas munka folyik. Tervek, elgondolások, ötletek születnek, a megnövekedett gazdasági-társadalmi feladatok megvalósításának módozatát, túlteljesítésének lehetőségeit latolgatják az emberek. Eről tájékoztatott Moşneag Vasile elvtárs, a városi néptanács elnöke. — A napokban tartottuk meg a városi néptanács ülésszakát, amelyen felmértük tavalyi munkánk hatékonyságát, gazdasági egységeink és intézményeink tevékenységét. Megyénk városai között elsők lettünk a munkatermelékenységi mutatónál, 104,5 százalékban teljesítettük kiviteli feladatainkat, de lemaradtunk az össztermelésnél. Különösen szép eredményekkel zárta az évet a Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalat egysége, a travertinbánya, valamint az üdültető vállalat — Milyen új létesítményekkel gazdagodott Borszék 1979-ben ? — Felépítettünk egy 20 lakrészes tömbházat, befejezéshez közeledik egy második, elvégeztük egy 120 személyes óvoda alapozását és bővítettük az ivóvíz hálózatot. — Említene néhányat legfontosabb idei célkitűzéseik közül ? — Idei beruházási tervünk mintegy negyvenöt millió lej. Folytatjuk az ivóvíz hálózat fejlesztését, hatvan lakosztályt építünk, elvégezzük a művelődési ház főjavítását és megkezdjük a nagyteljesítőképességű hőközpont építését. Emellett a nagyarányú komfort javítási program keretében újabb 700 első kényelmi fokozatú helyet biztosítunk a villákban, amivel hozzájárulunk az évi ötvenezer vendégünk pihenési feltételeinek további javításához. — Borszék turisztikai jelentőségének tulajdoníthatóan erőteljes szolgáltatási hálózattal rendelkezik. Milyen intézkedéseket fogadott el az ülésszak ezek javításáért ? — Szolgáltatásainkat toobngute olyan alegységek végzik, amelyek technikai és ügyvitel vezetése a toplicai városgazdálkodási vállalathoz, a Közös Munkaszövetkezethez és a városi kereskedelmi hálózathoz tarozik. A „távirányítás" miatt, sorozatos intézkedéseink ellenére, gyakran fogyatékosságok mutatkoznak egyes szolgáltatásoknál, akadozik az ütemes ellátás. E nemkívánt helyzet megszüntetéséért szorosabbra kívánjuk fűzni együttműködésünket a vo'lo'c'-nk vezetőségeivel. — Borszék földrajzi és éghajlati adottságai kedveznek az ollattenyésztésnek. Hogyan hasznosítják e feltételeket ? — Tavalyi feladatainkat, a tejtermelés kivételével, sikeresen teljesítettük. 111,5 százalékban tettünk eleget hústermelési kötelezettségeinknek és 308 százalékban túlszárnyaltuk gyapjúieadási mutatónkat. Egyéni termekőinket a továbbiakban ,s minél jobb eredmények elérésére ösztönözzük. Különösen fontos feladat 1980-ban a törzsállomány számbeli, és minőségi összetételének javítása, a legelők terméshozamának növelése. — Hogyan kapcsolódik be a város lakossága a helységrendezési, környezetszépítési akciókba ? — Hívó szavunkra mindig igennel válaszolnak, otyan nap is volt a tavaly, amikor ötszázan dolgoztak, összesen hatmilló lej értékű hazafias munkát végeztünk. Kijavítottuk és korszerűsítettük a kétsávos tekepályát, bekerítettük a labdarúgópályát és sok más közérdekű munkát végeztünk el. Elhatározásunk, hogy az idén sem adjuk alább, tovább építjük-szépítjük városunkat, magunk és vendégeink örömére. Benedek Imre Ismét a levegőszennyeződésről A Hargita egy késő őszi lapszáma az olvasók emlékezetébe idézte azt az örvendetes tényt, hogy immár kereken egy éve működik „nonstop", a megyeszékhely levegőjének minőségét ellenőrző laboratórium. A vizsgált időszak egészére jellemző, hogy a folyamatosan mért tucatnyi szennyező anyag nagy többsége a törvényesen megengedett határértékek alatt található. Mit mutatnak a mostani mérések ? Összehasonlítottuk a 24 órás átlagkoncentrációkat október, november és december hónapokra, az 1978-as és 1979- es mérések alapján, a következő fontosabb szennyező anyagoknál : kéndioxid, nitrogéndioxid, lebegő por, korom, ammónia és klór. Figyelmes szemlélés után megállapítottuk, hogy a kéndioxid a tavalyelőtti szintnél jóval alacsonyabb. örvendetes tényezés a jobb minőségű tüzelőanyagok használatával magyarázható. Az ammónia hajszálnyi pontossággal ismételi az egy évvel ezelőtti eredményeket, tehát az érdekelt ipari és szociális egységek (tejgyár, húsipari üzem, jégpálya) tartják a szintet. A főként égésből származó nitrogén-dioxidból az 1978-as eredményekhez viszonyítva magasebb koncentrációkat mértünk. Ennek egyik oka, hogy a hőközpontokban a jól beállított égési folyamat, megfelelő oxigénmennyiséggel, magasabb hőfokot biztosít. Viszont kedvezőbb körülmények teremtődtek a nitrogénoxidok képződéséhez. Ugyanakkor ennek , a folyamatnak egy mási, előnyösebb követelménye a levegőbe jutó korom menyiségének a csökkenése. Mégis e tudományos szakirodalom adataival szöges ellentétben, az említett három hónapban (1979. október, november, december), az 1978-as év megfelelő időszakához viszonyítva nagy koromkoncentráció emelkedést észleltünk Csíkszereda municipium levegőjében. A pormennyiség viszont ugyancsak ebben az időszakban a felére csökkent. Lévén, hogy a két periódus között még olyan meteorológiai tényezők közötti különbség sem volt észlelhető, amely legalább részben magyarázatot nyújtana a megállapított kétirányú változás okára, marad az egyetlen logikus és kézenfekvő megállapítás : a Csíkszeredai préseltlemezgyár évek óta gondot okoz a környezetvédelemért felelős szerveknek, hiszen hatalmas mennyiségű port juttat a levegőbe. Történt ez mindaddig, amíg októberben működésbe helyezték azt a bizonyos kazánt, amely a hulladéknak számított fűrészport (ezt a legfontosabb porforrást) hivatott elégetni. Dicséretes teljesítmény ez, hiszen energia és fűtőanyagmegtakarítást tesz lehetővé, ugyanakkor a levegőt szennyező pormennyiséget csökkenti. Sajnos, az érem másik oldala már kormosabb : a préseltlemezgyár által „szolgáltatott" korom átlag két és félszeresen haladja meg a törvényszakta határt. A probléma nem megoldhatatlan és kulcsa az optimális égési körülmények megteremtésében rejlik. Fábián Ferenc