Hargita, 1980. március (13. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Befejeződtek a SZDEF-jelöltek találkozói a választókkal Átfogó demokratikus tanácskozások Február 28-án este megyénk négy városából, 27 községéből jelentették, hogy véget értek a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja jelöltjeinek találko­zói a választókkal, s így teg­napra már csak néhány munka­tanácskozással összekapcsolt látogatás, képviselőjelölt,vá­lasztói párbeszéd maradt. A nagy nemzetgyűlési választókerü­letek közül a Bélbor, Tölgyes, Borszék és Holló községet magába foglaló 5-ös számúban, és a Csíkszeredái déli 2-es szá­mú kerülethez tartozó Csíkpál­­falván került sor tegnap mun­katanácskozásra, a jelölt­láto­gatást követő gyümölcsöző meg­beszélésekre, a helységrendé­szeti és gazdaság­fejlesztési tervek megvitatására. Sorrend­ben a csíkpálfalvi volt az 58. munkamegbeszéléssel összekap­csolt nagy nemzetgyűlési képvi­selőjelölt látogatás megyénk választókerületeiben. A megyei néptanács­­ képviselőjelöltjei u­­gyanakkor 131 alkalommal, a municípiumiak 76, a városi je­löltek 160, míg a községiek 876 alkalommal találkoztak válasz­tóikkal. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a közügyintézés magas fórumain összesen 133 489-en jelentek meg, és e­­zeken a választópolgárok több mint 1500 javaslatot fogalmaz­tak meg, terjesztettek elő, s zö­mében olyanokat, amelyek kivi­telezése, közös erővel történő életbeültetése nagyban elősegíti az egyes helységek urbanizá­ciós szintjének további emelé­sét, a gazdasági, társadalmi és művelődési egységek ered­ményeinek fokozottabb gyara­pítását. Hírnevéhez méltóan — A Virág-negyed lakóinak nem kell a szomszédban keres­gélniük a vízmártyanyagot a választási propaganda eszköze­it, csak otthonukra és egymás­ra kell nézniük . . Ez a találó mondás Török Istvántól, a gyergyószentmiklósi néptanács alelnökétől szárma­zik, a SZDEF városi tanácsa végrehajtó bárójának megbízá­sából a 9-es számú városi vá­lasztókerület képviselőjelölt-vá­lasztói tanácskozását vezette. Gyergyószentmiklós új városne­gyedének lakói ugyanis mind­annyian az elmúlt általános vá­lasztások óta eltelt időben köl­töztek mai, kényelmes otthonuk­ba. Közel 2000 család­­ össze­sen öt városi választókerületre telik az új lakókból. Talán e­­zért is volt olyan erőteljes a há­la és felelősségérzet hangja a találkozói felszólalásokon. Páll Judit és Madaras Anna mun­kásnőknek, néptanácsi képvi­selőjelölteknek valamennyi fel­szólaló azt bizonygatta, hogy rájuk minden körülmények kö­zött számíthat a majdani kép­viselő, csak szóljon, és ők nyomban kézbeveszik a negye­det szépítő szerszámokat. Már­is díszcserjét, csemetefát igé­nyeltek. S azt is vállalták, hogy a tavasz folyamán rendbeteszik az összes gyermekjátszótereket. Blénessy Tibor, Kemenes Mik­lós, Bándroczki Berta, Szabó József, Dávid Alexandru, Bartis Tibor és mások az igényeket, az elvárásokat, összes javaslataikat a pillanatnyi és a távlati le­hetőségek teljes figyelembevéte­lével fogalmazták meg. Kilyén Márton azánk dolgozói a március 9-i nagy nemzetgyűlési és néptanácsi általános kép­viselőválasztásokra készülnek. A Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja lelkesítő kiáltványá­ra válaszolva, a haza valameny­­nyi román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozója az országépítés nagy művéhez való cselekvő hozzájárulásával, a XII. pártkongresszus határoza­taiból munkaközösségükre há­ruló feladatok teljesítésével és túlszárnyalásával juttatja kife­jezésre teljes azonosulását a párt bel- és külpolitikájával. Szocialista építőmunkánk múlt évi eredményeiről készített mér­leget az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának február 5-i­ ülése. Az 1979. évi egysé­ges országos gazdasági-társa­dalmi fejlesztési tervet — amint azt a február 7-én közzétett közlemény is tanúsítja — fő vo­natkozásaiban teljesítettük, foly­tatódott gazdaságunk gyors ü­­temű fejlődése, felgyorsult az anyagi termelés korszerűsödési folyamata. Egész sor termékből viszont nem teljesítettük a fizi­kai tervet, ami idén, az ötéves terv utolsó esztendejében, fo­kozott feladatokat ró a párt­szervekre és -szervezetekre, a kommunistákra, az­­ összes dol­gozókra. 1980. évi megnöveke­dett tennivalóink körülhatáro­lása, a végrehajtási utak és módozatok kijelölése szempont­jából nagy fontosságú volt az RKP Központi Bizottságánál február 25—26-án Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökle­tével megtartott munkatanács­kozás. A tanácskozáson Nicolae Ceauşescu elvtárs nagyszabá­sú beszédet mondott. A március 9-i nagy nemzet­gyűlési és néptanácsi általános képviselőválasztások előkészüle­teit­ vette számba a SZDEF Or­szágos Tanácsa Végrehajtó Bá­rójának február 5-i ülése, és megállapította, hogy a válasz­tási kampányban erőteljesen megnyilvánul társadalmunk mély demokratizmusa, az egész nép ereje és párt körüli egysége. Ezt tükrözi a SZDEF kiáltványa is, amelynek minden sora arra buzdít, hogy munkatetteinkkel, egész magatartásunkkal, a SZDEF jelöltjeire adott szavaza­tunkkal bizonyítsuk a szocialista demokrácia erejét, a párt és az állam bel- és külpolitikájához való ragaszkodásunkat. A bukaresti 1-es számú. Au­gusztus 23 választókerület ál­lampolgárai, valamennyiünk egységes akaratát kifejezve, Nicolae Ceauşescu elvtársat ja­vasolták választókerületük nagy­nemzetgyűlési képviselőjelöltjé­nek. Ez a bizalom elismerése és nagyraértékelése annak a fáradhatatlan munkásságnak, amelyet pártfőtitkárunk, állam­elnökünk fejt ki szocialista je­lenünkért és kommunista jö­vőn­kért. Nicolae Ceauşescu elv­társ találkozott az említett vá­lasztókerület állampolgári gyű­lésének küldöttségével, és biz­tosította őket - s általuk az e­­gész népet —, hogy a további­akban is forradalmi szenvedél­lyel, teljes munkabírásával mun­kálkodik a haza és a nép javá­ra. Az állampolgárokkal való közvetlen dialógus folytatása­ként Nicolae Ceauşescu elvtárs február 28-án és 29-én munka­­látogatást tett több fővárosi iparvállalatban. Február 11—12-én tartották meg a fővárosban az oktatás és nevelésügyi kongresszust, a­­hol beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs. Dinamikus külpolitikánk újabb megnyilvánulásaként február 13 -14-én Nicolae Ceauşescu elv­társ és Elena Ceauşescu elv­társnő baráti látogatást tett Bulgária Népköztársaságban, február 20-23 között pedig Husszein Ibn Talal, Jordánia ki­rálya tett hivatalos látogatást hazánkban. Február 27-én Nicolae Ceauşescu elvtársat és Elena Ceauşescu elvtársnőt kitüntették Az új nemzetközi gazdasági rend kérdéseivel foglalkozó in­tézet aranyérmeivel. Megyénk magyar és román dolgozói, a SZDEF lelkesítő ki­áltványától mozgósítva, kiemel­kedő sikerekkel köszöntik a már­cius 9-i választásokat. Megyénk iparvállalatai közül a Csíkszere­dai Fakitermelő és Szállító Vál­lalat, a Csíkszeredai Vasúti Épí­tőanyag- kitermelő Vállalat, a parajdi Sóbánya, a Csíkszere­dai Nyomdaipari Egység máris teljesítette az ötéves terv elő­irányzatait. Az idei tervfelada­tok teljesítése és túlszárnyalá­sa érdekében hasznos munka­­vállalások születtek a dolgozók februárban véget ért közgyűlé­sein. Miközben iparvállalataink munkaközösségei februári terv­feladataik teljesítéséért fáradoz­tak, a mezőgépészeti állomáso­kon a gépjavítások befejezésé­re, az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben a talajerő-utánpótlás biztosításá­ra, a tavaszi idénymunkák gon­dos előkészítésére összpontosí­tották az erőket. A munkásdemokrácia újabb megnyilvánulásaként több vál­lalatunkban, köztük a Csíksze­redai Kötöttárugyárban, a ba­­lánbányai Bányavállalatban, a gyergyószentmiklósi Bútorszö­vetgyárban, a székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Mat­ricagyárban ülésezett a demok­rácia fóruma. A március 9-i választások előkészületei során megyeszer­­te jelöltállító honpolgári gyűlé­seket tartottak, ezt követően pedig sor került a képviselője­löltek és a választópolgárok közti találkozókra, amelyeken számos közérdekű, a helységek gazdasági-társadalmi fejlődését szolgáló javaslat hangzott el. A választási előkészületek jegyé­ben tartották meg a székelyud­varhelyi és Csíkszeredai művelő­dési napokat, a falusi könyvhó­nap rendezvényeit. A megye­­szerte megélénkült politikai­ideológiai és kulturális nevelő­tevékenység a közelgő választá­sok napján csúcsosodik ki. Szántó Miklós februári számvetés Tanulságos színes dokumentumaim Hargita megye gazdasági társadalmi megújulásáról Tegnap a Csíkszeredai Tran­­szilvánia filmszínházban bemu­tatták az Alexandru Sahia film­stúdió Hargita megyéről készí­tett színes dokumentumfilmjét A film­­rendező és szövegkönyv­író David Reu, operatőr Pa­takfalvi Ferenc) helyszíni fel­vételeit tavaly készítették a Me­gyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság közremű­ködésével. Az egy órás dokumentumfilm a történelem bölcsőhelyeiről indul, hogy eljusson a haladás meredeken f­elfelé vezető lép­csőfokain megtett utunk rész­letes ábrázolásáig. Épp az u­­tóbbi jelenti a Mm erősségét, leginkább akkor válik való­ban dokumentum-értékűvé, a­­mikor napjaink szocialista va­lóságának tükrözésére vállal­kozik. Már a bevezető képso­rok — Nicolae Ceauşescu elv­társ Hargita megyei munkalá­togatása - tudatosítják a néző­ben e tájak eddigi történeté­ben példa nélkül álló jelenkori fejlődésünk igazi eredőit, ami nem más mint a párt- és állam­­vezetőség, Nicolae Ceauşescu elvtárs irántunk tanúsított messzemenő gondoskodása. Mert az Orbán Balázs-i álom, s annyi más neves elődünk tö­rekvése , amire a film is utal - csak a szocialista építés é­­veiben vált valósággá, s az or­szág közigazgatási-területi át­szervezése után hangsúlyozó­dott ki erőteljesen. A bemutatott dokumentum­film pontos képet nyújt i­­pargazdaságunk egészéről, jól érzékelteti a gépgyártó és a fémfeldolgozó ipar aránysú­lyának növekedését, a könnyű­ipar felfelé ívelését, a hagyo­mányos iparágak — mint a fa­­kitermelés és feldolgozás — mi­nőségi megújulását. A képkoc­kák a néző elé tárják korsze­rűsödő mezőgazdaságunk m­ai arculatát, a nagyüzemi, gé­pesített burgonyatermesztést, az állattenyésztés fejlődését. Megyénk gazdasági életé­nek ábrázolása mellett a film alkotói módot találtak az ok­tatás, az egészségvédelem, a művelődés, a sportélet erőtel­jes tartalmi és minőségi gaz­dagodásának felvillantására is. Jópár filmkocka népművé­szetünk gazdag hagyományait és mai továbbélését tárja a néző elé. Emlékezetes marad a zsögödi Tavasz a Hargitán folklórfesz­tivál színforgataga, a megyénkben székely-magyar és román népviseletek pom­pázó felvonultatása, a film leg­szebb, legművészibb részei megyénk természeti szépsége­it, a turisztika egyedülálló le­hetőségeit tárják a nézők elé. A film alkotói jó érzékkel tapintanak rá, hogy a megye gazdasági-társadalmi életében bekövetkezett jótékony válto­zások gyökeresen maivá for­­málták városaink és községeink arculatát, tartalmasabbá tet­ték az itt élők hétköznapjait, új életminőséget szültek a haj­danári gazdasági elmaradott­ságra kárhoztatott vidéken. Az alkotók­ megpróbálkoztak az­zal is, hogy a gyárak és szán­tóföldek, az óvodák, az iskolák, a művelődési intézmények hét­köznapjainak bemutatásával a dolgozó embert, a testvéri egy­ségben együtt élő, együtt mun­kálkodó megyénkben magya­rokat és románokat avassák a képsorok főszereplőivé. Ter­mészetes, az egy órás film nem ölelhette fel teljesen me­gyénk életének valamennyi ve­­tületét. Ezzel együtt vázlatosnak tűnt megyénk múltjának film­beli megjelenítése. A film e­­gy­es részeinél zavarólag ha­tott, hogy a képek és a — kü­lönben színvonalas — zenei a­­láfestés nem mindig volt szink­ronban egymással. örömmel hallottuk, hogy a közeljövőben elkészül a film magyar nyelvű szinkron­ változata. Tanulságos, érdekes filmet lát­tunk, amely jól hasznosítható a tömegek párt, haza és szülőföld iránti szeretetének fejlesztésé-­ nél, s amely Hargita megye mai, virágzó arculatának be­mutatásával a megye vala­mennyi lakójában tudatosítja a szülőföld és a közös haza, a szocialista Románia iránti hazafias kötelezettséget, a többre-jobbra törő munka szük­ségességét. Borbély László ----- VILLANÁSOK ------­A JÓ GAZDA TÖRŐDÉSÉN múlik legtöbbször, hogy ne vesszen el a jószág. A vlahicai vasasok is így gondolják, s tesznek. A vajdahunyadi, a tir­­govistei és a brassói henger­­dék, nyújtódák csarnokaiból kö­zös elhatározással összegyűjtik az elhasznált hengereket és Vlahicán újraolvasztják, s újat öntenek belőlük. Az így vissza­nyert krómot, nikkelt, molibdént jelentős összegű valutáért vásá­rolná meg az ország, úgy, ahány visszaolvasztott henger, arányo­san annyival kevesebb behoza­talból szükséges ötvöző anyag. S még valamit : Sepsiszent­­györgyről és a fővárosból visz­­sz­akapják az ott selejtessé vált motorházakat is maguknak, nyersanyagnak. Mennyit ér ez az ötlet? Majd év végén számo­lunk - volt a válasz -, de az előzetes becslés szerint sokat. Nézzünk elébe! (Koszta István) ÚTKORSZERŰSÍTÉS EGYÜTTES ERŐVEL Mintegy hatszáz köbméter kavicsot terítettek el a Simén­­falvához­­tartozó Nagymedesér falu lakói a­­ községközpontot a faluval összekötő négy kilomé­ter hosszúságú útszakaszra. Itt járnak nehéz vontatóművek és célgépek, autóbuszok és termé­szetesen egyéb közúti járművek, amelyek e korszerűsítés nyomán szó szerint is zökkenőmenteseb­­ben közlekedhetnek. A medgye­­si Gázvállalat segítségével vég­hezvitt útkorszerűsítés, melynek összértéke eléri a százezer lejt, jól szemlélteti azt a követendő, általánosítandó példát, hogy egy kis falu népe és az útsza­kaszt leginkább használó-ron­­gáló vállalat­a elhagyatottnak tűnő mellékutakat is eredmé­nyesen karbantarthat. (Demeter Zoltán) TELE ÜZLET ! A köröndi üzletház textil-rész­legén mindig talál újdonságot az alkalmi vásárló, nemegyszer olyan árucikkeket, amelyeket városon is sokat kell keresni. És az állandó­ vevők is elégedet­tek lehetnek az árubőséggel, annyi ruha, textília, cipőféle van felhalmozva az üzletben, hogy kedvére válogathat b­árki. Az egység elárusítói gyakran járnak beszerzői úton, nem fél­nek sok portékát rendelni, s átvenni a kiszállított árut, havi tervüket is rendszeresen teljesí­tik. Ők is hozzájárultak ahhoz, hogy Korond .p. tavaly a megye első három fogyasztási szövet­kezete közé tartozott, s a jó helyezést igyekszik megtartani az idén is. Különben tele pol­cok fogadják a vevőt az élel­miszerüzletben is. Úgy mondják, visszás lenne, ha a „pénzes“ községben nem lenne mit vásárolni. (Bálint András) LEHETNE SPORTSZERŰEN, FEGYELMEZETTEN.... A Március 9 kupa jégkorong­torna egyik mérkőzésén a Csík­szeredai Sportklub néhány já­tékosát a büntetőpadra ültet­ték. Ugyanennyien jutottak a kiállítás sorsára az ellenféltől is. A bírói ítélet igazságos és jogerős volt. Azt viszont nem hallgathatjuk el, hogy az érin­tett játékosok egyike-másika állandóan vitatja a játékveze­tői ítéletet, ártatlannak próbál a nézőközönség szemében fel­tűnni, amit sokan be is vesznek és a játékvezetőt csúnya sza­vakkal illetik, mint a­ogy ez a Gyergyószentmiklósi Lendület elleni mérkőzésen is történt. Sajnos épp a tapasztalt játé­kosokról van szó, akik példát kellene mutassanak fiatalabb társaiknak. Számtalanszor ta­pasztalhattuk, a fegyelmezet­lenség megbosszulja magát, árt a csapatnak a kiállítás, veszít szépségéből a játék. Kellő e­­réllyel rendre lehet utasítani a­­ fegyelmezetlenkedőket, mert­­ jégkorong mérkőzéseken nem ökölvívást és birkózást szeret­nénk látni, hanem sportszerű, szép játékot. (Rebendics Jó­zsef) 1980. MÁ­­CIUS 1. SZOMBAT

Next