Hargita, 1980. július (13. évfolyam, 154-180. szám)

1980-07-01 / 154. szám

I­ dei tervfeladataink mara­déktalan teljesítése, a kö­vetkező ötéves terv gon­dos előkészítése,, a XII. párt­­kongresszus határozatainak é­­letbeültetése szempontjából megkülönböztetett jelentőségű­ek a Nicolae Ceauşescu elvtárs kezdeményezésére megtartott országos munkatanácskozások. Pártunk főtitkára a Dolgozók Országos Tanácsa bővített ple­náris ülésén, az állattenyésztési káderek munkatanácskozásán, illetve a kistermelés és a la­kossági szolgáltatások kérdései­ről tartott országos tanácsko­záson nagy elméleti és gyakor­lati jelentőségű beszédeket mondott, melyek továbbviszik az RKP KB-nál tartott május végi munkatanácskozáson felvetett kérdéseket, konkrét útmutatáso­kat tartalmaznak az ipari, me­zőgazdasági és szolgáltatási te­vékenység megjavítására, kije­lölik a gazdasági hatékonyság növelésének útjait, hozzájárul­nak az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus elveinek követke­zetesebb alkalmazásához. A kommunisták, nemzetiségi kü­lönbség nélkül az ország vala­mennyi dolgozója saját tevé­kenységi területükre vonatkoz­tatva konkrét akcióprogramnak tekintik Nicolae Ceauşescu elv­társ gondolatgazdag, tettekre serkentő beszédeit, a bennük foglalt nagyszerű útmutatáso­kat, s egyemberként azok ma­radéktalan valóra váltásáért fáradoznak. E munkatanácsko­zásokat értékelve, az RKP KB Politikai V­égrehajtó Bizottsága június 14-i ülésén leszögezték, hogy ezek szervesen hozzátar­toznak pártunknak, a párt fő­titkárának ahhoz a következetes gyakorlatához, hogy a haza gazdasági-társadalmi fejleszté­sének kérdéseit rendszeresen megvitatja a párt- és állami aktívával, a gazdaság, a kuta­tás és a tervezés terén dolgo­zó káderekkel, a dolgozók leg­különbözőbb kategóriáival, s ezáltal biztosítja minden állam­polgár, az egész nép részvéte­lét a gazdaság, az egész tár­sadalom vezetésében. Lényegé­ben ezt szolgálják pártfőtitká­runk gazdasági egységekben tett munkalátogatásai (június­ban a fővárosi Victoria vegy­ipari és az Aurora textilvállala­tot kereste fel Nicolae Ceauşescu elvtárs), amikor köz­vetlen dialógust folytat az anya­gi, javak termelőivel, gyakorlati megoldásokat javasol tevékeny­ségük hatékonyabbá tételére. Az ország gazdasági-társa­dalmi fejlesztése kérdéseinek e­­redményes megoldásával egy­­időben Nicolae Ceauşescu elv­társ, párt- és államvezetőségünk következetesen munkálkodik az Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, Bulgária Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke közötti megbeszélé­sek, a látogatás során meg­kötött egyezmények hozzájárul­tak a két párt és ország, a román és bolgár nép hagyomá­nyos baráti kapcsolatainak el­mélyítéséhez. Hasonló eredményekkel zárult az Erich Honecker elvtárs ve­zette NDK párt- és állami kül­döttség hazánkban tett hivata­los baráti látogatása. Nicolae Ceauşescu elvtárs és Erich Ho­necker elvtárs, a Németországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke meg­beszélései,­ az aláírt dokumen­munkálkodhatunk a megyénk gazdasága előtt álló megnöve­kedett feladatok eredményes teljesítéséért, azért, hogy esz­tendő végére az országos szo­cialista verseny élenjárói közé emelkedhessünk. Ipargazdasági egységeink zö­me az elmúlt hónapban is e­­redményesen teljesítette terv­feladatait. A munkaközösségek fokozott igyekezetéről tanúsko­dik az a tény, hogy több vál­lalatunk — köztük a székelyud­varhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyár, a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalat, a gyergyószentmiklósi Bútorszövetgyár­­ határidő e­­lőtt teljesítette félévi tervét. A mezőgazdaságban a növény­ápolási munkák kötötték le az erőket, ugyanakkor az állatte­nyésztés fellendítéséért meg­kezdődött a kaszálás, silózás, a takarmányalap biztosítása. Júniusban városokon is befe­jeződött a politikai-ideológiai pártoktatás, az összefoglaló megbeszélésekkel viszont nem ért véget a párttagok, a dol­gozók ismereteinek gyarapítá­sáért végzett nevelőmunka. Hogy csak egy példát említ­sünk, a napokban színvonalas ideológiai vitát tartottak Csík­szeredában az új életminőség­ről. Nagy nevelő hatású, a po­zitív tapasztalatok általánosítá­sát szolgálja az újrafelhasznál­ható anyagok értékesítését szemléltető Csíkszeredai kiállí­tás. A hónap művelődési esemény­krónikájában élve kívánkozik a Csíkszeredai régizene-fesztivál, valamint a Gyergyószárhegyen megtartott Kriterion írótábor. Ugyancsak itt említjük a júni­usban megtartott tanévzárót, a pionírnapi ünnepségeket, a bal­lagást, valamint a végzősök most zárult sikeres érettségi vizsgáját. Szántó Miklós JÚNIUSI SZÁ összes szocialista országokkal a világ többi országaival való kapcsolataink bővítéséért. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának június 24-én Nicolae Ceauşescu elvtárs el­nökletével megtartott ülése jó­váhagyta a KGST 34. ülésszakán részt vett román küldöttség te­vékenységét, megállapította, hogy az Ilie Verdeţ elvtárs ve­zette küldöttségünk, a rábízott mandátum szellemében, ered­ményesen tevékenykedett a tag­országok gazdasági együttmű­ködésének és termelési koope­rációjának fejlesztéséért. Rendkívül gyümölcsöző és e­­redményes volt az a hivatalos baráti látogatás, amelyet a Todor Zsivkov elvtárs vezette bolgár párt- és állami küldött­ség tett hazánkban. A Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Todor tumok tovább erősítik együtt­működési és szolidaritási kap­csolatainkat. A békéért és szo­lidaritásért, a népek közötti megértésért, a két párt és or­szág közti kapcsolatok fejlesz­téséért kifejtett rendkívüli érde­meiért a látogatás során át­nyújtották Nicolae Ceauşescu elvtársnak a Karl Marx Érdem­rendet. A fővárosban megtartott mun­katanácskozásokon elhangzott pártfőtitkári beszédek ösztönző­leg hatottak megyénk kommu­nistáira, valamennyi magyar és román dolgozójára. A Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédeiből megyénkre háruló feladatok körvonalazásához hasznosan hozzájárult a megyei pártbizott­ság aktívával megtartott jú­nius 19-i plénuma, amelyen le­szögezték, hogy akcióprogram­nak tekintve a pártfőtitkári út­mutatásokat, eredményesen Mozgósítsuk az erőket... (Folytatás az 1. oldalról) zottabb a gyomosodás. A nö­vények fejlettsége még nem a­­kadályozza a munkát. Még min­dig be lehet és kell hatolni a sorok közé. Termelőegységeink ne idegenkedjenek a fogatos kapálástól, ezekkel az egyszerű gépekkel nagyon jó töltögetést lehet végezni. (így csinálják a háztájiban is!) Egységeinkben úgy szervezzék meg a munkát, hogy legkésőbb JÚLIUS 6-ig vé­gezzenek a II. töltögetéssel. Ki­­hangsúlyozottan vonatkozik ez a székelyszentléleki, a vaslábi, a gyergyóújfalusi, csomafalvi, a szárhegyi, a ditrói, a gyergyó­­remetei és a csíkpálfalvi misz­­ekre, de máshol is akad még tennivaló, mint például Gyer­­gyószentmiklóson, Madarason, Madéfalván, Csíkszentimrén, Kozmáson és a Kászonokban. E­­gyébként, a múlt évek gyakor­latától eltérően, a burgonya kézi kapálása elmaradhatatlan. Néhány szót a réstlenről is. A vegyszeres gyomtalanítás még mindig időszerű. Ajánla­tos a Brominal Flax használa­ta. S ha már a vegyszerezésre terelődött a szó, ki kell hang­súlyoznunk a betegségek meg­előzésének fontosságát, a kár­tevők elleni védekezést. Különö­sen a burgonyavész elleni küz­delemre hívnák fel szakembe­reink figyelmét. És arra, hogy ne várjanak mindig a repülő­gépekre, hanem használják ki a földi eszközöket. Egyébként is az első permetezést földi gé­pekkel kell végezni, valósággal lemosatva a leveleket. Esős időben 7, szárazabb időjárás közepette tíz naponként meg kell ismételni a védekezést. Ra­gaszkodjanak a komplex keze­lésekhez, hiszen a nagyobb ha­tásfok mellett ez az eljárás ü­­zemanyag-takarékosságot is je­lent. Nyilvánvaló, hogy a házi ker­tek, egyéni termelők kultúráinak védelméről is kell gondoskod­ni. A megyei növényvédelem rendelkezik a szükséges vegy­szerekkel, a néptanácsok ren­deljék meg azokat és szakem­bereink adjanak megfelelő szakmai tanácsokat kiszórásuk­hoz. A túlzott vegyszerfogyasz­tás káros és pazarlás is. A földi gépek mellett repülő­géppel is rendelkezünk, de ezt elsősorban a búza lisztharmat elleni permetezéséhez kell igény­be venni. Ezt az akciót 6-7 nap alatt kell elvégezni. A liszthar­mat károsításának veszélye a gyümölcsösökben is fenyeget. Szakembereink maradéktalanul tartják be az előrejelző szol­gálat utasításait. Az időszakhoz viszonyítva na­gyon gyengén bontakozik ki a takarmánykészítés, így például az ÁMV csak 466, az mtsz-ek pedig 4000 hektáron végezték el a szénafüvek vágását. A napi ütem nem haladta meg az 500 hektárt, holott lehető­ség van a napi 2500 hektárt meghaladó ütem elérésére. Má­tól kezdve ennek teljesítése kö­telező, azért, hogy július 15-ig kb. 40 000 hektár kaszáló fű­termését betakaríthassuk, és itt sarjút készíthessünk. Ezzel egy­­időben — főleg gépekkel — a vetett takarmányokból naponta 6000 tonna zöldtömeget kell begyűjtenünk, amelyből 5000 tonnát siló és szenázs formájá­ban. Valamennyi AGRIT-ban ké­szítsék el a pontos ütemtervet és ellenőrizzék annak betartá­sát. Az állattenyésztésre vonatko­zóan : mindenhol a legszigo­rúbban tartsák be a megyei néptanács Végrehajtó Bizott­ságának 86-os és 90-es számú végzéseiben foglaltakat. Na­ponta végezzenek ellenőrzést a tejtermelő farmokon, gondos­kodjanak az ésszerű legelőki­használás előírásainak betartá­sáról, arról, hogy növekedjék a tejtermelés. Ha most, ebben az időszakban sem sikerül lénye­gesen emelni a tejhozamot, ak­kor mikor? A tejtermelés növe­lésével egyidőben fordítsanak fokozott gondot a tej higiéniá­jára. Különösen felhívom egy­ségeink figyelmét a tej hűtésé­nek fontosságára. Nem enged­hetjük meg magunknak, hogy a már megtermelt tejet — egyesek hanyagsága miatt - elveszítsük. Az állati eredetű termékek termelése elválaszthatatlan a takarmányozástól, de elválaszt­hatatlan a következetes tenyész­tői munkától is. Éppen ezért legkésőbb augusztusig vala­mennyi mtsz-ben a tehenészeti farmok mellett rendezzék be a tenyészüsző-neveldéket, gondos­kodjanak a húsállatok csopor­tosításáról és ezek szabványsze­rű takarmányozásáról ; az ál­lategészségügyi személyzet pe­dig kiint a terepen vizsgálja felül az elhullások és kényszer­­vágások okait, gondoskodjanak azok elhárításáról. Azt mondják, hogy a Trabant nagyon ráz, hogy ki­rázza a lel­ket is az emberből, lecsó lesz a zöldségből, a tojásból rán­totta, és így tovább. Kérem, ez merő rágalom. Tessék csak Tra­banttal utazni az újonnan asz­faltozott „Lina“-kanyartól lefelé. Döccenés nélkül fut a kocsi. Vagy tessék beereszkedni Ko­­rond felé a kalondai úton. Sze­mernyi rázás sincs ! Úgyhogy, hagyjuk a rágalmakat ! Az igaz, hogy a Nyikó­ mentén helyenként a lelket is kirázza az emberből. Nem egy helyen az út annyira elromlott, hogy hamarosan köz­lekedni sem tehet rajta, főleg Si­­ménfalva és Keresztúr között. Másutt akkora sáncok, gödrök Megsértődtem éktelenkednek, hogy óhatatla­nul beleroppan a kocsi, bár egy figyelmeztető tábla sincs. Haj­lamos vagyok azt hinni, hogy itt azért ment tönkre az út he­lyenként, mert kifelejtették az átereszeket a szivárgós részeken. Hogy a sáncok takarításáról rég­óta megfeledkeztek, az kétség­telen ... Szóval, itt ráz a Trabant, ke­gyetlenül döcög, s igen a sze­mélygépkocsik is, mindenfajta jármű tengelytörés veszélyével közlekedik. Pedig, ha most állnának neki javítani, feleannyiba sem kerül­ne, mint fog például egy hónap múltán, egy félév teltével. Az lenne a spórlás, ha most javíta­nák, még nagyobb spórlás lett volna, ha jobbra építik, ha nem hagyják ennyire elromlani. Mert itt a bibi, nem a Tra­bantban, hiába próbálta ezt „bemagyarázni" útitársam, aki, mintha a megyei útügynek kere­sett volna mentséget, állandóan a „rázós péfélé-dobozt” szidta az útkarbantartás helyett. Koján­­kodott, élcelődött. Gondoltam, kirakom a kocsiból, de a szá­nalom visszatartott , hisz gyalog még nehezebben haladt volna eb­be azon az úton. Bálint András Terjed a kis­kert-mozgalom Amikor Csíkmadéfalván, Csík­­dánfalván és Csíkszentdomoko­­son megkérdeztük a néptaná­csok illetékeseit, mennyi föld maradt bevetetlenül, elcsodál­kozva tekintettek ránk. „Bár mindenkinek tudnánk a népta­nács gondozásában lévő terü­letekből adni egy-egy ágyasra való földet.” Csíkmadéfalván nem kevesebb, mint 36 állam­polgár fogott hozzá udvarán a fóliaházas zöldségtermesztés­hez, a tanárok pedig az iskolák környékén lévő udvarok végében ültettek pityókát, zöldséget. A dánfalvi néptanács tisztviselői­nek is jutott ötven ár föld házi kertnek, amit közösen művelnek. Az orvosi rendelő környékét is erre használják. Csíkszentdomokoson minden igénylőnek biztosítottak kisker­tet. Itt csak az ingázó tisztvise­lők, tanárok nem foglalkoznak házi zöldségtermesztéssel. Terjed tehát a kiskert-mozga­lom, s minden valószínűség sze­rint, az elkövetkezendő tava­szokon még nehezebb lesz ki­elégíteni az igényeket. Érdemes már most szétnézni a környé­ken, hol van még kiskertnek va­ló föld, hegyoldali terasz, par­cella ... Zöld Lajos VILLANÁSOK CSIKSZÉPVIZI PILLANATKÉP 50—60 év körüli asszony, ke­zében kapával, ballag Csikszép­­vizen. A Nád felé eső mezőről érkezik, bizonyosan fáradt, ez meglátszik a menésén is. Nem csoda, hogy ha ebben a hőség­ben a kapanyél is megneheze­dik. Az útszélen egy magányos almafa, tövét felvetette a fa. A hazafelé tartó asszony a kert mellé helyezi batyuját. Jól ki­mért mozdulatokkal a fa felé közeledik. Kivagdalja az oda nem illő fűcsomókat, megka­pálja a fa tövét. Környezetünk­re való ráfigyelés, a gondosko­dás bontakozik ki minden egyes kapamozdulatból. Érdemes el­töprengeni ezen a szép gesztu­son. Vajon, fiataljaink közül há­nyan figyelnek fel egy-egy fű­­felvette almafára, gyomlepte vi­rágágyásra, mert egy dolog bi­zonyos, ők azok, akik leggyak­rabban elhaladnak az iméntiek mellett. Lám, a csíkszépvizi asz­­szony példája éppen ezért idő­szerű. Csak egyvalamit sajnálok, e pillanatkép nem lehet teljes­­, a környéken nem volt egyetlen fiatal sem. (Kristó Tibor~) KÉRDŐJELEK Vajon szükségszerű velejárója lenne városaink fejlesztésének az ésszerűtlen „áskálódás"? Le­hetetlen volna időben, átgon­doltan megtervezni egy-egy ut­carész csatornahálózatát, ilyen­olyan vezetékrendszerét? Vajon nem tudja a jobb kéz, mit tesz a bal? Ilyen és hasonló kérdé­seket sugallt a Csíkszeredai Ka­lász és Park utcák keresztező­désénél látott elszomorító kép. Még jóformán meg sem száradt az aszfalt, s lám, máris törik fel a járdát, méghozzá a kel­lős közepén. Mert a telefonve­zetéket elfelejtették idejében lefektetni. De ha már így tör­tént, vajon az a vezeték nem fért volna el nagyon jól a járda melletti részen? Kinek használ az ilyen tervezés, a sok fölös­leges költekezés, anyag- és mun­kaerő-pazarlás? Vajon, jó ez így? (Benedek Imre) ERDŐTŰZ IS LEHETETT VOLNA BELŐLE... Az elmúlt napokban szokat­lan erősségű tűzre figyelhettek fel az embereik Marosfőn. Ki is szállt gyorsan a tűzoltóság, hogy kiderüljön : valaki kaszá­lót takarított, s nem messze az erdőtől gyújtotta meg az összegyűjtött ágakat. Nap­nyugta után, mi több, anélkül, hogy erre a törvények előírásai szerint az erdészektől engedélyt kérjen, vagy szokás szerint, be­jelentse az illetékes néptanács­nál. Jó, hogy végül is szerencsé­sen végződött a kaszálótakarí­­tás, de történhetett volna más­képp is, ha nyár elején, szél­­fúvás közepette tüzet fog az erdő. Érdemes tehát levonni a szükséges tanulságokat. (Zöld Lajos) SPORTBÁZIS ÉS LABORATÓRIUM A jövő tanévre való felkészü­lés jegyében kezdődött az eté­­di központi iskolánál a nyári szünidő, hiszen két fontos te­endőre összpontosítanak a tan­erők ebben az időszakban: mi­előbb el szeretnék készíteni az iskolai sportbázis alapjául szol­gáló 25x50 méter alapterületű aszfaltszőnyeget, s ugyanakkor hozzáfogtak egy fizikai-kémiai laboratórium beszereléséhez. Mindkét objektum átadási ha­tárideje szeptember elseje len­ne, ám a szakos tanárok sza­badidejüket, sőt, pihenőszabad­ságukat sem sajnálják arra­ használni, hogy mielőbb esktro-­y szüljön a sportbázis, valamint ar­­a­tiz-kém.­labor. (Demeter Zol­tán)

Next