Hargita, 1980. december (13. évfolyam, 286-310. szám)

1980-12-25 / 306. szám

DECEMBER 25. CSÜTÖRTÖK Emelkedik a tőkés világ válságának „lázgörbéje" 1981-ben: 26 millió munkanélküli Megszokott, szomorú látvány e nyugati országok ipari köz­pontjaiban: reménytelen, hosz­­szú sorok a munkaerő nyilván­tartó irodák előtt. Kiszámították: ha egyetlen hosszú oszlopba so­rakoztatnák fel, 10 000 km-es emberfolyamot alkotnának a tő­kés államokban nyilvántartott munkanélküliek ... A munkanélküliség, a kapita­lista országok gazdasági válsá­gának e „lázgörbéje", merede­ken felfelé ível. 1975-ben az OECD (a 24 legfejlettebbnek számító tőkés állam gazdasági szervezete) statisztikája 15 mil­lió munkát kereső embert tartott nyilván, 1980 elején azonban már 20 milliót. Ez év derekán úgy vélték, jövő esztendő köze­péig 23 millióra növekszik a munkanélküliek száma, de a ro­hamléptekkel fokozódó nyuga­ti gazdasági válság már most „beváltotta" ezt a jóslatot. A legtöbb tőkés országban 1 szá­zalék alatti, vagy ún. „zérónöve­­kedésre" számítanak az ipari termelés terén, ami a munka­erőfelhasználással kapcsolatos borúlátást is indokolttá teszi : az OECD szakszervezeti kon­zultatív bizottságának tanulmá­nya úgy véli, hogy 1981 végére legkevesebb 26 millió munka­­nélkülivel kell számolniuk a tő­kés államoknak. A Binantial Ti­mes szerint 1985-ig megkétsze­reződik az állást keresők szá­ma. Nemrég megingathatatlan­nak vélt nyugati cégek sora csökkenti alkalmazottainak lét­számát. A Constructions Métal­liques des Provence francia vál­lalat 1300—1400 munkást, a Bri­tish Steel Corporation angol társaság 20 000 kohászt, a ja­pán vasútak 74 000 alkalmazot­tat, a Grundig nyugatnémet konszern újabb 2000 személyt, szándékszik a közeljövőben el­bocsátani, a spanyolországi Seat-gépkocsigyár 5000-ről 3000- re csökkentette a munkáslétszá­mot, a Ford társaság kölni vál­lalata 8000 munkása csökkentett programmal dolgozik, természe­tesen csökkentett bérért. Nagy- Britanniában a világháború e­­lőtti krízis arányait is megha­ladja a munkanélküliség: csu­pán novemberben több mint 100 000-rel csökkent a munka­helyek száma, s legutóbbi jelen­tés szerint 2 162 874 ember ke­res munkát, miközben 110 743 i­­dén végzett fiatal sem jutott al­kalmazáshoz. Nyugat-Németor­­szágban novemberben 967 500, az USA-ban több mint 8 millió, Franciaországban pedig több mint másfélmillió ember keres munkát. Az utóbbi ötven év leg­súlyosabb gazdasági recesszió­ja sújtja Belgiumot, állapították meg a Bank Laber szakértői. Az aktív lakosság 8,8 százaléka, több mint 365 000 ember állás­talan, s nagyrészük­­ 220 614 személy­­ nő. Spanyolországban a munkaképes lakosság 11 szá­zaléka (1 350 000 ember, s kö­zöttük mintegy 10 000 mérnök és műépítész) állástalan. Hírügy­nökségek tragikus szenzáció­ként adták hírül a napokban, hogy Olaszországban létrehoz­ták az első olyan „világban­kot", amely adatokat fog gyűj­teni és szolgáltatni a munka­­nélküli értelmiségiekről, illet­ve értelmiségieknek. Az Interna­tional Herald Tribune arról szá­mol be, hogy a társadalombiz­tosítás segélyalapjai a legtöbb tőkés államban, így például az USA-ban is kimerülőben vannak. Mindehhez hozzájárul a pénz felhígulása, az infláció. Év vé­gén a nyugat-európai polgárok 10—18 százalékkal drágábban kénytelenek vásárolni jónéhány élelmiszercikket, többet fizetnek a metróért, a vasúti szállításért, a fűtésért, a benzinért, a laká­sért, mint januárban. S a kilá­tások e téren sem kedvezőek : az EGK-bizottság évvégi gaz­dasági jelentése a tagországok­ban mintegy 10 százalékos to­vábbi áremelkedéssel számol . . . Zselyki Dezső BÖGÖZI VENDÉG­LÁTÁS Az utóbbi időben sok bírálat érte a községi vendéglátó egy­ségeket. A leggyakoribb kifogá­sok: nincs meleg étel, szegényes úti választék, nem eléggé civili­­■i szólt a kiszolgálás, nem tartják be a higiéniai szabályokat, stb. De lám, ellenpélda is akad. A bögözi vendéglő valóban ven­déglő. Itt mindig ízletes, friss ételféleségeket kínálnak a fo­gyasztónak. Már csak azért is, mert a vendéglő mellett sertés­hizlalda is van, amelyből meg­oldják a húsellátást. Az ízletes eteleket pedig szépen berende­zett helyiségben, tisztaságban szolgálják fel. Itt senkinek sem jut eszébe a hangoskodás, hisz mindenki látja, hogy itt a civi­lizált viselkedés elvárt. A kitűnő étkek mellett az italféleségek is jók, változatosak. Ottjártunk­­kor, például tizenkétféle bort kínáltak, ami bármelyik rangos vendéglőnek dicséretére válna. Nem véletlen, hogy az egység népszerű, s még Székelyudvar­helyről is gyakran érkeznek ide vendégek. Jól vizsgázott a fia­tal felelős, Kerekes Péter Tiva­dar, aki rövid idő alatt hírnevet szerzett a bögözi vendéglőnek. Geréb Gábor Homoródszentpál HALLÓ. MEGYEI POSTA­IGAZGATÓSÁG! A Parajdon, október elején átadott új tömbház lakóinak ne­vében keressük fel megyei saj­tónk hasábjain, mert telefonké­szülékeinket nem használhatjuk. Azok, mint holt tárgyak a szek­rények tetején porosodnak. Miről is van szó ? E tömbház lakóinak túlnyomó többsége régi telefonelőfizető, akik a készülé­ket nem fényűzésből, hanem mindennapi szükségletből sze­reltették be. Most érthetetlen számunkra az, hogy az október­ben beadott kérésünkre (mely­ben a telefon átszerelését kér­tük) semmi választ nem kaptunk. Azt is megtudtuk, hogy a helyi posta vezetősége rendes idő­ben továbbította kérésünket a megyei szervhez. Tehát helyben nem múlott semmi. Nem tudjuk megérteni viszont ezt, hogy egy olyan munkát, melyet 2-3 szerelő egy fél nap el tud végezni, miért halogat­ják hónapokig ? Nagyon szeretnők, ha új évi jókívánságainkat a Megyei Pos­ta Igazgatóságának is a fel­szerelt telefonkészülékek útján tolmácsolhatnánk. László Miklós Parajd NEM MINDEGY ! Az utóbbi hónapokban egyre kevesebb panasz merül fel a kereskedelmi egységekben vá­sárolt áruk becsomagolásával kapcsolatban. Sok esetben ízlé­ses, szemnek is tetsző reklám­­rajzzal, szöveggel ellátott papír­ba csomagolják a termékeket. Egyetlen dologról feledkeznek meg az elárusítók, s ez különö­sen a félkésztermékkel, húsne­­műekkel kapcsolatban jelentős probléma. Sok esetben az árut a papír színes oldalába cso­magolják, hogy a fehér kívül maradjon, s a pénztárosnő könnyebben kiolvashassa a rá­írt összeget. A baj ott kezdődik, hogy megfeledkeznek arról, hogy a nyomdafesték különösen ha zsíros húsneművel kerül kap­csolatba, oldódik, s ilyenformán a reklámszöveg egy része „be­szívódik" az áruba. S aztán gondolkozhat a naiv vásárló, hogy vajon mitől vannak gyo­morfájdalmai, görcsei, hiszen az áru, amit vásárolt, friss volt. Nem mindegy, hogy a cso­magolópapír melyik felét mire használjuk, s inkább okozzanak az elárusítók kissé több gondot a pénztárosnőnek, habár ezt sem hinném, minthogy esetleges okozói legyenek akár mérgezés­nek is. Kovács László Csíkszereda fődését a múzeum iránt, köny­­nyen meglehet, örök életükre elriasztjuk őket az ilyen intéz­ményektől. Ha felismerjük e ve­szélyt, tehetünk ellene. Legin­kább úgy, hogy megakadályoz­zuk a tanulók túlterhelését. Ma­gam ezt úgy tartom megvalósít­hatónak, hogy gondosan elő­készítem a látogatást, meghatá­rozom, mi és mennyi az az a­­nyag, amit tanulóimmal feltét­lenül meg akarok nézetni, jó előre felhívom figyelmüket a lát­nivalókra. A látogatás idején óvakodunk attól, hogy rohanás­sá változzon a múzeumban töl­tött idő, az előzetes felkészítő alapján minden tanuló képes arra, hogy önállóan nézze, vizs­gálja meg a múzeumban kiállí­tott tárgyakat. Mindenki jegy­zetfüzetet tart a kezében, hogy lejegyezze első benyomásait, megjegyzéseit. Ezzel a módszer­rel elérem, hogy tanulóim mély benyomásokkal távoznak a mú­zeumból, s persze, a rendetlen­­kedők megfegyelmezésére sincs gondom, mert nem rendetlen­kednek az önálló vizsgálódás közben. Az élmény még mara­dandóbbá válik, ha a látoga­tást követően megbeszéljük az TÉLI UTAZÁSOK Decemberben többször is u­­taztam autóbusszal, s lemérhet­tem az utazási körülményeket. Minden esetre, örülhetnek az utasok, amikor Vágási Ferenc, vagy Hajdú Miklós gépkocsive­zetők ülnek a volánnál, mert ak­kor meleg fogadja őket. De mi­vel az ők járataik pontosak, még kint sem kell fagyoskod­­niuk az utasoknak. Márpedig ők pontosak, annak ellenére, hogy a Nagyhomoród mentén főleg a szentpáli,­ városfalvi részeken rossz az út. Úgyszintén elége­dettek lehetünk Gábos László és Egyed Vince egyezményes já­ratokon dolgozó sofőrökkel is, akikre egyetlen ingázótól sem hallhattam panaszt. Igaz, érvé­nyes a közmondás is: amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Nos, az utasok is civilizált viselkedés­sel hálálják meg a gépkocsi­vezetők emberséges viszonyu­lását. Miltin János nyugdíjas, Homoródszentpéter BÜKKFA ÉS TRÉFA Hetvennyolc éves öregember vagyok, Becsenyéden lakom. A Hargitában többször írtak az ö­­regek tűzifa gondjairól, ezért fordulok levelemmel a szerkesz­tőséghez. Már a nyáron gondoltam a téli tüzelőm beszerzésére, ép­pen ezért szerződést kötöttem az oklándi mtsz-el, melynek ér­telmében 2000 lej ellenében 4000 kilogramm méterbe vágott fát szállít a gazdaság. Hogy többen is kedvet kapjanak a fa­luban a vásárlásra, hoztak is egy kocsi jó bükkfát, mire töb­ben lefizették a 2000 lejt. Az al­­elnök megígérte, hogy az e­­gyesség nem tréfa, hanem bükkfa ... Én augusztus óta minden motorzúgásra az ablak­hoz mentem, de a fa nem érke­zett. Nem is mertem elmenni ha­zulról, nehogy véletlenül hoz­zák a fát. Nos, november 21-én megjött a fa, de ,nem olyan, a­­milyenről szó volt. Gircses-gör­­csös tűzifát hoztak, de még mu­tatóban sem volt közte bükk­fa. Hozzáfogtam felhasogatni, de nem ment... Bizony csúnya BORÍTÉKBONTÁS VONZÁS ÉS TASZÍTÁS Sok felnőtt számára jóformán nem létezik a múzeum, ha útjá­ba is esik, elkerüli, anélkül, hogy kinyitná kapuját. E jelen­ség főleg a falusi emberek kö­rében figyelhető meg. Mi ennek az oka, mire vezethető vissza a múzeumtól való tartózkodás ? Több mint két évtizedes peda­gógusi munkásságom tapasz­talatai alapján, arra a következ­tetésre jutottam, hogy legtöbb­jüknél a gyermekkori negatív benyomásokra vezethető vissza ez a magatartás. A falusi iskolák tanulói rend­szerint nem mulasztják el a kö­zeli városok múzeumainak meg­látogatását. Több-kevesebb fel­készítő után be is vonul 25—30 vagy még ennél is több tanuló egyszerre az épületbe, aztán elkezdenek vonulni jobbról­­balra, közben a tanító vagy a múzeológus magyaráz, amit csak a csoport élén álló 10—15 gyer­mek hallhat. Megtörténik, hogy az érdeklődőbbek elidőznének egy-egy számukra érdekesebb­nek tűnő tárgynál, de nem le­het, a gyorsan tovahaladó sor könyörtelenül magukkal sodorja őket. Rossz szokás, hogy egy­szerre mindent meg akarunk né­zetni a gyermekekkel. Ez még egy kisebb múzeum esetében is több órás aktív figyelést igé­nyelne, amire az I—IV. osztályos tanuló képtelen. Ilyen múzeumlátogatás után az eredmény épp fordítottja a reméltnek, ahelyett, hogy fel­ébresztenek a gyermekek érdek­észlelteket. A megfigyelések számbavételére rendszerint fel­adatlapot állítok össze. Véleményem szerint az így szervezett múzeumlátogatások maradéktalanul elérik célju­kat, taszítás helyett felébresztjük tanulóinkban a múzeum iránti vonzást, megteremtjük az előfel­tételeit annak, hogy a múzeum valóban a tudományos-hazafias nevelés ügyét szolgálja. Gálfalvi Gábor tréfát űzött velem és másokkal is az oklándi gazdaság. S van­nak még, akik ezidáig meg sem kapták a megígért fát, holott még a nyáron kifizették a pénz­összeget. Nem erről volt szó, amikor a kötelezvényt aláírták az mtsz vezetőtanácsa részéről... Béres Dénes Recsenyéd KEDVESEBBEN IS LEHETNE Nemrégiben egy nagy táska tejesüveget cipeltem a Tábor negyedi önkiszolgáló üzletbe, gondolván, cserébe vásárolok egyet-mást. Sajnos, tervem füst­be ment, mert a tejtermékeknél dolgozó László Etelka elárusító­nő elég nyersen, egyáltalán nem udvariasan kijelentette, nem veszi el az üvegeket, mert nincs láda, amibe belerakja. Nem is esett volna olyan rosszul kijelen­tése, ha másképpen, kedveseb­ben hozza tudomásomra. Hűvösvölgyi Zsuzsanna Székelyudvarhely EREDMÉNYES TÉLI KALÁKA A gyergyóalfalvi általános is­kola igazgatósága nemrégi­ben kalákát szervezett a jég­pálya „újjáélesztésére", előké­szítésére a téli idényre. A kalá­kán szülők, tanerők, tanulók vet­tek részt, akik szorgalmasan dol­goztak. Kitűntek: Gál Antal, Kercsó Péter, Szilveszter József szülői bizottsági tagok, Szilvesz- ter Levente, Kiss Lóránd, Cse­­gedi Ferenc, Iszlai Rudolf tan­ügyi dolgozók. A képen: kalá­­kázók — munka közben. Czirják István Gyergyóalfalu HOL KÉSNEK AZ ÚJSÁGOK? Szenvedélyes újságolvasó va­gyok, megszoktam, hogy a he­ti- és napilapokat általában szabadeladásból vásárolom. Az utóbbi hónapokban azonban az a­ furcsa jelenség állt elő, hogy a megyei lapokat kivéve, szom­baton és vasárnap nem találni újságokat a Csíkszeredai lap-­ kioszkokban. Mindenki tudja, hogy az Utunk, például, pénte­ken jelenik meg Kolozsvár-N­*4 pocán, Csíkszeredába mégis kedden vagy szerdán érkezik meg. Hasonló a helyzet a Bras­sói Lapokkal, az Ifjúmunkással és más sajtótermékekkel is.­ Nem tudom mire vélni ezt a kés­lekedést, nem hinném, hogy Ko­lozsvárról vagy Brassóból két- három napig érkezne Csíkszere­dába a sajtótermék. S ha nem így van, akkor mi a magyaráza­­ta ennek a sorozatos késésnek ? Márton János Csíkszereda NEM UTASÍTÁS — TÖRVÉNY ! A Törvény vagy utasítás cí­mű, lapjuk 3442 számában, a Borítékbontás rovatban megje­lent cikkel kapcsolatban kén­tük szíveskedjenek közölni az alábbi választ: A Polgári Törvénykönyv 1176. szakasza szerint a magánokira­toknak az érdekelt felek között van joghatálya, míg a hiteles okirat az állami jegyzőnek 12 ügyben, történt megállapításai­ra vonatkozólag - beleértve e felek nyilatkozatát, hogy szer­ződést kötöttek - teljes értékű és bárkivel szemben érvényes bizonyíték. (Polg. tvk. 1173. sza­kasza). A milícia szervei helyesen jár­nak el, amikor a személygépko­­­csik adásvételét csak hiteles közjegyzői okirat alapján ve­szik figyelembe, tekintve, hogy a magánokirat az ügyleten kí­vülálló szervek szempontjából nem teljes bizonyító erejű. A Legfelsőbb Törvényszék idevonatkozó 1591/1978. számú eseti döntése szerint csak a fe­lek egymás közötti jogviszonyá­nak az igazolásához elégséges a magánokirat, ez azonban nem vonatkozik a személygép­kocsiknak a milícián történő for­galmi nyilvántartásba vételére. A 189/1977 számú Törvény­erejű Rendelet szerint az álla­mi intézmények és társadalmi szervek dolgozói és házastársai nem szerezhetnek fizikai szemé­lyektől értékes javakat (1, 2. és 4. szakasz). Az állami jegyző­­ség előtti adásvételi szerződés megkötésénél a vevő e törvény alapján kell igazolja házastársa munkahelyét és beosztását. A törvényes előírások betartását az illetékes szervek részéről nem tekinthetjük törvényen kívüli vagy bürokratikus eljárásnak. Köszönjük a cikk írójának, hogy a kérdés felvetésével le­hetőséget adott arra, hogy ez­úttal a szélesebb körű érdeklő­dők jogi ismereteit is kiegészít­hessük. Szabó Sándor állami főjegyző

Next