Hargita, 1981. április (14. évfolyam, 76-101. szám)
1981-04-01 / 76. szám
Az elemzés csak akkor eredményes, ha a valós tényekre alapoz Pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak az egész parasztság második kongresszusán határozatként elfogadott beszéde fényében megyénk mezőgazdaságára is megnövekedett feladatok hárulnak. Az új agrárforradalom végrehajtása, a feladatok teljesítése feltételezi, hogy a mezőgazdasági dolgozók magas fokú politikai és szakmai felkészültséggel rendelkezzenek. Ezért pártszervezeteink nagyobb figyelmet kell hogy szenteljenek a falusi lakosság körében folytatott politikai-kulturális nevelőmunka fokozásának, gondoskodniuk kell a párt sorainak szüntelen erősítéséről. Ha a fenti igények szemszögéből vizsgáljuk a csíkszentmártoni községi pártbizottság munkáját, megállapíthatjuk, hogy határozottabban kell törekedniük politikai irányító és szervező tevékenységük tökéletesítésére. A községben két erős mezőgazdasági termelőszövetkezet, egy mezőgépészeti központ és egy mezőgépészeti állomás tevékenykedik. Ezekben az egységekben több olyan mezőgépész, állatgondozó dolgozik, aki lelkiismeretes munkájával, egész magatartásával kiérdemelte, hogy felvételét kérje a párt soraiba. A községben működő pártszervek és -szervezetek e téren kifejtett tevékenysége az elmúlt évben csak a szentmártoni mtsz-nél volt eredményes, ahol öt új párttaggal bővítették alapszervezetüket. A csíkkozmási misz pártbizottságához tartozó három alapszervezetben és a PÁRTÉLET mezőgépészeknél sem a tavaly, sem az idei év első két és fél hónapjában egyetlen új párttagot sem vettek fel. A községi pártbizottság 1980 áprilisában és októberében elemezte a két mtsz pártszerveinek ésszervezeteinek a tagfelvétel terén kifejtett tevékenységét. Az elemzés hatékonysága viszont, az említett tények függvényében, elmaradt. Ajánlatos lett volna, hogy az elemzések előtt a pártbizottság mellett működő szervezési komisszió és a pártbizottság tagjai tanulmányozzák a lehetőségeket. Számba veszik, kik azok a dolgozók, akik megfelelnek a kommunisták iránt támasztott politikai, szakmai és erkölcsi követelményeknek. Mivel ezt elmulasztották, az előterjesztett egy-két oldalas jelentések csak általánosságokat, elvont következtetéseket tartalmazhattak. Ezért a vita sem tükrözte a fiatalok, a nők, a legjobb pártonkívüli dolgozók politikai, szakmai, erkölcsi nevelése terén kifejtett tevékenységet, az alapszervezetek báróinak munkáját, a legjobb földművesekkel való foglalkozást. Nem tartalmaznak konkrét feladatot a 3—4 pontból összeállított intézkedési tervek sem a pártbizottsági tagok, a propagandisták, a tömegszervezetek vezetősége részére, nem hívták fel a felelős tényezők figyelmét azokra a nevelési formákra, amelyek jól hasznosíthatók a párt sorainak erősítéséért kifejtett munkában. Az elemzések így nem tükrözték a reális csíkszentmártoni helyzetképet, nem jelöltek ki külön intézkedéseket a lázárfalvi falusi alapszervezet tevékenységének megjavítására, ahol az utóbbi három évben egyetlen új párttagot sem vettek fel. Mindez szükségessé teszi, hogy a hónap elején a községi pártbizottság aktívaülésen foglalkozzon a tagfelvétellel, a dolgozók nevelésével, s minden alapszervezetnek konkrét feladatokat jelöljenek ki a politikai és kulturális nevelőtevékenység tartalmasabbá tételéért, a tömegszervezetek munkájának hathatósabb támogatásáért. Mindez egyrészt a párt sorainak erősödését fogja eredményezni, másrészt hozzájárul a gazdasági eredmények javításához is. Füstös Jenő Másokat is ösztönözzön a példa Összefoglaló megbeszélés a bögözi mtsz-ben. Dolgos tavaszi nap estéjén gyűltek össze a falu kommunistái, hogy levonják a nyolc leckéből álló politikaiideológiai pártoktatás tanulságait, különös tekintettel azokra a tennivalókra, amelyek a termelőszövetkezet tagságára, a falu lakosságára hárulnak a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. A növénytermesztés és az állattenyésztés kérdéseinél időzve, természetesen szóba került az új agrárforradalom is. Nem hosszas, elméleti fejtegetés formájában, a propagandista, akárcsak a hallgatók, eléggé gyakorlatias emberek, azt vizsgálták inkább, helyi viszonylatban mi kell hogy jelezze az előremutató változásokat. Két problémakörnél időztek hosszabban: egyrészt a minőségi munkát szorgalmazták, másrészt a háztáji zöldségtermesztés lehetőségeit. Sok hasznos vélemény közül álljon itt példának a Papp Gergely bácsié. Felkészülten érkezett az összefoglaló megbeszélésre, papírján sorakoztak a számok, sorolta murokból, petrezselyemből, paradicsomból, másegyébből mennyit szándékszik termelni. Mindenből legalább annyit, hogy ne kelljen semmilyen zöldségért üzletbe, piacra mennie. Egyértelmű volt a következtetése : faluhelyen, főleg az olyan régi zöldségtermesztő hagyományokkal és kedvező éghajlati adottságokkal rendelkező faluban, mint Bögöz, mindenkinek hasonlóképpen kell vélekednie. Az ingázó munkásoknak is, a hétvégén hazajáró rokonoknak is, hogy maguk termeljék meg, amit elvisznek a szülőktől, rokonoktól. A jelenlévők egyetértettek Papp Gergely bácsi véleményével, hozzászólásaikban aláhúzták a háztáji zöldségtermesztés, általában pedig a nagyobbmérvű részvállalás fontosságát, legyen szó a cukorrépatermesztésről vagy a tejtermelés fokozásáról. Nem véletlenül említjük a kettőt egymás mellett, egész sor intézkedés kedvez például a háztáji cukorrépatermesztés meghonosításának, s mintha az állattartáshoz is megint több kedvet éreznének az emberek. Példamutató, ahogy Bögözön a háztájiakra előírt cukorrépatermesztést megoldották: egyetlen parcellába vetik el az egészet, hogy könnyebben megművelhessék, s legalább a gépi vetést biztosítsák. Mindez újabb előnyt jelent a tagoknak, feltétlenül érdemes bekapcsolódniuk az akcióba. Éppen e felismerés tudatosulását tartotta a propagandista is, az alapszervezet titkára is az összefoglaló megbeszélés egyik legfőbb eredményének. Ezt kell kamatoztatniuk az alapszervezet tagjainak a soron lévő időben, munkához kell látniuk, hogy példájukkal falustársaikat is hasonló cselekedetre ösztönözzék. Borbély László úzás nélkül : a tusnádi mtsz lakatosműhelye és a többi melléküzem együttvéve amolyan műszaki központja az mtsz-nek. A lakatosműhely pedig, amelynek tizennyolc dolgozója a fémipari mesterség csaknem valamennyi formáját gyakorolta már, kisebbfajta gyárnak is beillik. Picza János, aki Lőrinci Imre műszaki főnököt helyettesíti annak távollétében, megnyugtató büszkeséggel mondja, hogy még csak alig hét esztendeje, hogy a régi karbantartó műhelyből kiköltöztek ide, az út melletti tágas csarnokba, és a kis munkaközösség nagyobb üzemek erejét is próbára tevő munkálatokat is elvégez. Példának mondja Piczó János, hogy tavaly százezer darab éket gyártottak a brassói Traktorgyár megrendelésére, elvégezték a szentsimoni erdőgépesítő és szállító üzemegység gépkocsijainak nagyjavítását. Besegítenek a tusnádi mezőgépészeti egység karbantartóinak is, s ha úgy adódik, akkor a fogyasztási szövetkezeteknek is elvégeznek kisebb-nagyobb tennivalókat. Persze, időközben elvégzik a „házi feladatot" is: karbantartják az mtsz mezőgépeit. Jelenleg javában készülnek a tavaszi kampányra, a műhelycsarnokban három traktoron dolgoznak, egy utánfutót is javítanak, s az egyik burgonyaválogató gép görgőit is átszerelik. Van munkájuk bőven, mégsem panaszkodnak. Mi több , újabb és újabb munkalehetőséget keresnek. Bedolgoznának a balánbányai Bányaipari Vállalatnak is, jelenleg folynak a tárgyalások, vállalnának a tusnádi mezőgépészek mindent, csak éppen több munkához, több keresethez jutnának. Lám, Piczó János esztergagépet is hozott Aradról, fúrógépet Nagyváradról. Nevetve mondja, hogy a milicista leigazolta, igazolványt kért, ami a megrendelő egységet felmutatná, a szimpla megbízólevél nem sugallt elég bizalmat. így aztán úgy döntöttek, hogy a műszakiaknak külön igazolványt nyomtatnak, mutatják is, szép, piros fedelű igazolvány. S ez már azt is jelenti, hogy komoly gyáregységről van szó. S ha valóban több munkát kapnának, akkor bizony hazajönnének a tusnádi szakemberek, s talán megteremthetik az alapját egy majdani iparközpontnak is itt, Tusnádon. Hozzáértő, szakképzett emberek dolgoznak ebben a lakatosműhelyben. Többségük kommunista párttag is, nincs díja tehát a magas szintű felelősségtudatnak. Bartha Imre, Antal Sándor, Miklós Márton, Balázs Béla, Barta Antal, Biró Lőrinc és sok más társuk híresek a kezdeményezőkészségükről, munkás szorgalmukról. Emlegetik a munkás példákat: húsz kilométer összhosszúságú vízvezetéket építettek az állattenyésztési farm istállóinál, ötletesen felújították az itatóberendezést, tizennégy gumikerekű szekeret készítettek (kettőt a tusnádfürdői turisztikai hivatal megrendelésére). Központi fűtést vezettek be a műhelybe és az mtsz székházába. Csupán a kazánt vásárolták meg, de máris azon töprengenek, nem-e lehetne valahogyan kisebbíteni a kazánt, s esetleg gyártanának ők is hasonlót, megoldanák így a néptanács, kultúrotthon fűtését, esetleg másoknak is készíthetnének üzemi munkások is, meg nem is. Kampány idején ugyanis maguk is dolgoznak a mezőn. Kaszálnak, takarnak, segítenek a begyűjtésnél, vagy csak egyszerűen kocsikat terhelnek, egy pillanatig sem állnak le. Most, amíg még tart a hűvös időszakképesítési tanfolyam szervezésén munkálkodnak. Megbeszélték már a mezőgépészeti állomás szakembereivel, ebben a hónapban be is indíthatják a tanfolyamot. Naponta több százan ingáznak Csíkszeredába, még Brassóba is Nagy- és Újtusnádról. Ennek az üzemegységnek a távlati fejlődése talán lendületesebb iparosodás lehetőségét kínálja. A tusnádiak legalábbis így szeretnék. S nap mint nap ■tesznek is ezért, Bereczki Károly kommunisták Munkában a műszaki központ számvetés (Folytatás az 1. oldalról) sa is, amelyet ezúttal mezőgazdasági és gépipari szakemberekkel folytatott az új agrárforradalom kérdéskomplexumával kapcsolatosan. Március 25-i ülésén az Államtanács több törvényerejű rendeletet és megállapodást ratifikált. Március 26-án összeült a Nagy Nemzetgyűlés, amikoris módosításokat eszközöltek a kormány összetételében és elfogadták a Mezőgazdasági Országos Tanácsra vonatkozó törvény módosítását. Március 26-án ünnepségre került sor a Nagy Nemzetgyűlés Palotájában, ahol Nicolae Ceauşescu elvtárs magas kitüntetéseket nyújtott át egyes megyei pártszervezeteknek, megyei néptanácsoknak, gazdasági egységeknek, kutató és tervező intézeteknek, amelyek 1980-ban és az elmúlt ötéves tervben kiemelkedő eredményeket értek el a tervfeladatok és vállalásaik teljesítésében és túlszárnyalásában. Ez alkalommal megyénket a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend IV. fokozatával tüntették ki, míg a Csíkszeredai Vasúti Építőanyagkitermelő Vállalatnak és a vlahicai Vasipari Vállalatnak a Munkaérdemrend II., illetve III. fokozatát adományozták. E magas kitüntetések beszédesen igazolják egyrészt a megyei pártszervezet, a megyei pártbizottság eredményes vezető és irányító munkáját, szervezőkészségét, másrészt pedig a kitüntetett vállalatok, valamennyi munkaközösség szorgalmáról és tehetségéről tanúskodnak, megyénk magyar és román dolgozóinak arról a szilárd elhatározásáról, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek feladataik példamutató elvégzéséért. Ezt tükrözi I. negyedévi tevékenységük, s ezt példázza a mezőgazdasági dolgozók helytállása, akik leküzdötték az árvíz következményeit, s jóval korábban, mint más években, hozzákezdtek a tavaszi munkák elvégzéséhez. Fontos művelődési események zajlottak le márciusban, befejeződtek a Megéneklünk, Románia fesztivál jelenlegi rendezvénysorozatának megyei döntői, megyeszerte Bartók centenáriumi ünnepségeket tartottak. Európai rangú volt legjelentősebb márciusi sporteseményünk: Csíkszereda ismét kiváló házigazda módjáa rendezte meg az ifjúsági jégkorong EB B.-csoportjának küzdelmeit. ------ VILLANÁSOK ------ A KENYÉR TISZTELETE Osztozom ismerősöm kifakadásában. Abból indult ki, mire vélni, hogy oly sokan mennyire semmibe veszik mások munkáját, hányaveti módon értelmezik a köztulajdont stb. — Ami még ennél is felháborítóbb - folytatja -, és valahol a témához kapcsolódik : akadnak, akik még a a kenyeret sem tisztelik .Mert azt már sajnos megszokhattuk, a kereskedelem nem csomagolja, akkor legalább a vásárló venne annyi fáradságot, helyezze szatyorba, ne utcai ruhájának hóna alatt, kerékpár-csomagtartóra kötözve, vagy kétes tisztaságú zsákba dobigálva, csupaszon szállítsa haza. Jut eszembe erről nyári mezőgazdasági munkák dandárja, amikor a szőttes tarisznyából minden esetben hófehér asztalkendőből kerül elő a kenyér a föld emberének alkalmi asztalára . . . (Morvay Zoltán) A FELVÁSÁRLÁSI TERV TELJESÍTŐI Gyimesközéplok fogyasztási szövetkezete rendszerint a felvásárlási terv teljesítésének élenjárói között szerepel. Ebben az esztendőben már több mint 20 ezer tojást, 1470 kilogramm szárnyashúst, 155 tonna szénát vásároltak fel és juttattak el a központosított alapra - mindhárom tételből túlszárnyalva az első három hónapra beütemezett mennyiséget, de az első évnegyedre eső tervszámok közelében van még számos más felvásárolt termék is. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy a gyilmesközéploki gazdák becsületbeli kötelességüknek tekintik a központosított alapra szánt termékek biztosítását, s a család szükségleteit meghaladó állati és növényi termékek jórészét ilymódon értékesítik. (Demeter Zoltán) „ELINTÉZTÉK" ! ? Iskolások, VII—Vili. osztályos pionírok mesélték, s büszkén, hogy ,,elintézték" a hulladékanyaggyűjtési tervük teljesítését. „Vittünk néhány üveget, de pótoltuk műanyag tasakokkal, amit elintézett egyik osztálytársunk édesapja, aki olyan helyen dolgozik, hogy tud szerezni..." A szomszéd osztályban fémgyűjtésnél „segített be" a kedves szülő, autót is szerzett hozzá, amivel a vállalattól egyenesen a begyűjtő központba szállították, ne zavarják vele az iskolát. A harmadik osztályban rongyhulladékot, a negyedikben papírt „intéztek el". S a több-kevesebb, de mindenképpen rosszul értelmezett jóindulat mellett elvész a lényeg, a takarékosságra NEVELÉS nagy lehetősége. Hiszen ez lenne tulajdonképpen a fő szerepe az oktatási intézményekben szervezett hazafias, gyűjtő akcióknak. Mert ha mi, szülők, esetleg nem tanultuk meg jól a takarékosság leckéjét - s érezzük is következményét, planetáris méretekben -, hagyjuk meg tisztán, örökségül a most■ felnövő nemzedéknek. (Papp Dezső) FARAGOTT KÉPEK Az alsóboldogfalvi Palló János fafaragó munkáit évekkel ezelőtt már megcsodálhattuk különböző kiállításokon, s bár a mester immár hetvenhatodik évében, még mindig alkalmat ad — egyelőre a műhelyében — a gyönyörködésre. Jónéhány új darab került ki a keze alól, Petőfi és Arany versidézetekhez faragott körtefa deszkára egy-egy életképet, a naiv művészek sajátos látásmódjában. De csillá-rai, asztali lámpái is jól mutatnak a féldomborművek mellett, s ha kiállításra kerül sor, nemcsak helyi, de megyei jellegűre is, kár lenne ne szorítani helyet az idős mester munkáinak. Annál is inkább, mivel a vidéken mondhatni csak ő képviseli a népi fafaragást. (Ferenci Imre)