Hargita, 1981. október (14. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-01 / 232. szám

1981. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK A FELELŐTLENSÉG KÖVETKEZMÉNYE Tetemes anyagi kár, környezetünk szennyezése A TÉNY. Szeptember 26-án, szombaton reggel az Olt Csík­szereda melletti szakaszán ösz­­szefüggő pakuraréteget észlel­tek a vizen, amely vastagon hömpölygött a víz sodrásával. A Gyapjúfonoda szivattyúházától azonnal értesítették a vállala­tot, ugyanis az ob­ből kapják a festéshez szükséges vizet, vala­mint a Vízgazdálkodási Hivatalt. Az utóbbiak rögtön kiszálltak a helyszínre, ahol megállapították, hogy a szennyeződés a Csíksze­redai Fafeldolgozó Vállalattól származik. A HELYSZÍN: Idvai Melinda, a Vízgazdálkodási Hivatal techni­kusa . Amikor szombaton reggel nyolc órakor kiszálltunk, még ja­vában folyt az Oltba a pakura. Mi hoztuk a vállalatbeliek tudo­mására, hogy mi történik. Per­sze, azonnal rájöttek, hogy hon­nan származik a hiba, és elzár­ták a kifolyás útját. De sajnos, későn, mert minden valószínűség szerint egész éjszaka szennyezték a folyót. A közvetlen vétkeseket még akkor 3000, illetve 1000 lej­re büntettük. Az Olt vize azon­ban még egész délelőtt vastag volt a szennytől.­­ KI A HIBÁS? Deák Ignác, a Fafeldolgozó Vállalat energetiku­sa . A pakuratartályokban spirál­­­rendszerű csővezetékkel történik a tüzelőanyag előmelegítése. Ez esetben megrepedt a spirálveze­ték, a pakura pedig, a kondenz­­vízzel együtt, visszafolyt a szenny­csatornába, onnan pedig az Oltba. A szolgálatos szivattyú­kezelőknek kötelességük gyakran belenézni az ellenőrző aknába, ahol azonnal észlelni lehet, ha pakura is folyik a kondenzvíz ki-­­f­zetésére szolgáló csövön. Ezt mind Császár Gyárfás éjszakai, mind Dombi Áron délelőtti szol­gálatos elmulasztotta, így lett ilyen nagyfokú a szennyeződés, mert ha idejében észreveszik, egyszerűen lezárják a kivezető csatornát. Véleményünk szerint körülbelül 1000 liter pakura folyt el. A HELYSZÍNEN, A TÉNYEN, A VÉTKESEKEN TÚL. Miklós Leven­te, a Gyapjúfonoda technikusa : Délelőtt tízkor jártam kint a szi­­vattyúháznál, az Olt vizén még akkor is ujjnyi vastagon höm­pölygött a pakura, még látni is megdöbbentő volt. A szivattyú­­házunk medencéjében pedig legalább öt centiméter vastag­­ságú réteg úszott a víz színén. Vállalatunknál szerencsére nem történt termelési kiesés, mert idejében leállítottuk a szivattyú­kat, de még elgondolni is rossz, mi történhetett a folyó élővilá­gával. Véleményem szerint több eze­r liter pakura juthatott az Oltba. Somai Péter, a Vízgazdálko­dási Hivatal irodavezetője : Nem első alkalom, hogy ilyesmi elő­fordul a Fafeldolgozó Vállalat­nál, de ilyen méretű még nem volt. Már több esetben büntet­tünk. A múlt év novemberében, ez év márciusában, áprilisában és legutóbb június 8-án. Véle­ményem szerint súlyos mulasztás­ról van szó, amit nem lehet csak közvetlenül a tartályoknál dolgo­zó személyek terhére írni. Mun­kaszervezési, fegyelmi probléma is, amit a vállalat vezetőségének kell(ene) orvosolnia. Nekünk nincs olyan mérőberendezésünk,, amellyel pontosan megállapítha­tó lenne az Oltba befolyt paku­ramennyiség, de Alcsik több helységéből értesítettek, egészen Tusnádig észlelték a nagymére­tű szennyeződést, ezért ki me­rem jelenteni, több tízezer liter pakurával szennyezték ezúttal a folyót. Mincsor Bálint, a Fafeldolgo­zó Vállalat igazgatója : Nincs mit szépíteni, súlyos mulasztás történt. A közvetlen­ vétkesek fe­lelősségrevonása nem is maradt el, a vízügyiek büntetése mellett az elpocsékolt, körülbelül 1000 liter pakura értékét is meg kell fizetniük. Nyilván, más intézke­déseket is kell foganatosítanunk, a munkafegyelem erősítése meg­követeli a személycserét a szi­vattyúháznál, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő. Min­denhol és minden percben a gyár vezetősége sem lehet jelen, éppen ezért valamennyi munka­helyen fokoznunk kell az egyéni felelősséget. Az eset­ súlyos fi­gyelmeztető, ami a továbbiakban még nagyobb éberségre kell késztessen bennünket. KÁR, FELELŐSSÉG, KÖRNYE­­ZETVÉDELEM. Annak megálla­pítása, hogy ezer, több ezer, vagy több tízezer liter pakura értéke ment kárba és szennyez­te-e be szombatra virradó éj­szaka az Oltót, az illetékes szer­vekre tartozik. A tény, az tény marad. Nem először értesülünk olyan jelenségekről, hogy egyes vállalatok szennyezik­ folyóvizein­ket, a levegőt, környezetünket. Pedig természetvédelmi törvény írja elő a gazdasági egységek erre vonatkozó kötelességeit. Sajnálattal kell megállapítanunk azonban, hogy az Öltön, a Nagy­­küküllőn, a Maroson néha olaj­foltok úsznak, vizük már annyira szennyezett, hogy kipusztulás fenyeget minden élőlényt. Nem lehet, nem szabad szemet huny­ni az ilyen mulasztások felett, örökre meg kell előzzük a fen­tihez hasonló esetek előfordulá­sát. Péter László Rebendics József (Folytatás az 1. oldalról) Van megyében tett munkaláto­­gatást Nicolae Ceauşescu elv­­társ. Ezek a látogatások ismétel­ten meggyőzően tanúsítják azt a meghatározó szerepet, ame­lyet a pártfőtitkár az összes ha­zai dolgozóknak a pártpolitika megvalósítására való mozgósí­tásában és ösztönzésében tölt be, sokatmondóan tükrözik azt, hogy Nicolae Ceauşescu elvtárs következetesen gondot fordít ar­ra, hogy gyakran tartózkodjon az anyagi javak termelői köré­ben, életközelből ismerje meg a dolgozók életét, eredményeit, törekvéseit, s megvitassa velük a szocialista építés lényeges prob­lémáit. Külön emlékezetes ma­rad Nicolae Ceauşescu elvtárs Dolj megyei munkalátogatása,­­ a szeptember 15-i tanévnyitón a­­s- craiovai népgyűlésen tartott be­széde, amelyben meghatározza a tanügyi dolgozók, a tanulók feladatait az oktatás új minősé­gének megvalósításában. Szeptember 18-án Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével il­lést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, amelyen megvizsgálták és jóváhagyták a vámügyi szabályzat elfogadá­sára vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét, a helyi adók­ra és illetékekre vonatkozó tör­vénytervezetet. Az ülésen ha­sonlóképpen jóváhagyták Romá­niának az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakán való részvételére vo­natkozó irányelveket és az or­szágunk által előterjesztendő ja­vaslatokat. Szeptember 9—10-én Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével munkatanácskozást tartottak az RKP Központi, Bizottságánál a mezőgazdasági, élel­mi­szeri­pari, erdőgazdálkodási és vízgazdál­kodási kutatás és oktatás káde­reivel, ahol megvitatták az új agrárforradalom megvalósításá­val kapcsolatos kérdéseket és intézkedéseket az oktatásnak a kutatással és a termeléssel való szorosabb kapcsolatának meg­valósításáért. A tanácskozáson programértékű beszédet érten­dott Nicolae Ceauşescu elvtárs. A világ összes országaival va­ló együttműködési külpolitikánk újabb megnyilvánulásaként szeptemberben hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Jaber Al-Ahmad Al-Jaber Al-Szabah sejk, Kuvait állam emirje, illetve Moammer El Geddafi, Líbia ál­lamvezetője. A látogatás során Nicolae Ceauşescu elvtárs a ba­rátság és a kölcsönös tisztelet jegyében dialógust folytatott a két állam vezetőjével. Hargita megye dolgozói ha­sonlóan az ország egész lakos­ságához negyedévi feladataik teljesítésére összpontosítottak az elmúlt hónapban. Ipargazdasági egységeink munkaközösségé­nek erőfeszítései nem maradtak hatástalanok, jónéhányan ha­táridő előtt teljesítették kilenc havi árutermelési tervüket, köz­tük a balánbányai Bányaválla­lat, a Hargita Bányavállalat, a vlahicai Vasipari Vállalat, a székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész és Matricagyár, a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag­kitermelő Vállalat, a gyergyó­szentmiklósi Lenfonoda,­­a Me­­gyei Malom- és Sütőipari Válla­lat stb. Kihasználva a kedvező idő­járást megyeszerte élénk mun­ka bontakozott ki a szántófölde­ken. A Csíki- és a Gyergyói-me­­dence gazdaságaiban a burgo­nyaásás jelentette az­ elsőrendű teendőt, elsőként a gyergyószár­­hegyi AGRIT taggazdaságai fe­jezték be e fontos élelmiszeripa­ri termény betakarítását. Az őszi terménybetakarítással egyidő­ben a felszabadított területeken megkezdődött és jó ütemben ha­lad a szántás és az őszi vetés. Az mtsz­ek tagságának jelen­tős segítséget nyújtanak isko­lásaink, akik a szeptember 15-i tanévnyitót követően a megye legtöbb helységében megkezd­ték az őszi mezőgazdasági gya­korlatot. A hónap kulturális eseménye között rangos helyet foglal el az Enescu centenárium alkalmából tartott Csíkszeredai ünnepség. Szeptemberi számvetés A DOLGOZÓK SZOLGÁLATÁBAN Több éves múltja van a vla­­hicai Vasipari Vállalat patropá­­lásával működő kantin-vendég­­lőnek. Még nagyobb a látoga­tottsága mióta az iskolaközpont étkezdéjében működik. Napi rendszerességgel déli egy óra­kor nyílik az ajtaja, ahol elsőnek az iskolások, majd üzemi dolgo­zók, nyugdíjasok sorakoznak, hogy­ idejében haza vigyék az e­­bédet. Jómagam is innen vi­szem, s biztosan állítom, hogy nemcsak én, hanem mások is meg vannak elégedve az étel mi­nőségével, mennyiségével. E mel­lett változatos is, ami elsősorban Szabó Mária főszakácsnő érde­me. Közel 800 személynek főz­nek itt, körülbelül 150-en hely­ben fogyasztják el és 600-an hazaviszik. De nemcsak Szabó Mária ér­deme az ízletes étel, hanem a képen is látható dolgozó kol­lektívának, s nem utolsó sorban Szabó Dénes beszerzőnek, aki hét éve szorgoskodik, hogy meg­felelő áruval lássa el a kantint. Ahhoz, hogy zökkenőmentesen dolgozhassanak szükség volna egy új főzőkazánra és megfele­lő mennyiségű edényre. Ferenczy Lajos Vlahica (Lázár András felvétele) MI, SOMLYAIAK SZERETNŐK ... Többen is szóvá tettük már a csíksomlyói autóbuszmegálló helyzetét. Tudott dolog, hogy az üzleten felüli buszmegálló fel­számolódott. S mi pedig, akik ingázunk nap mint nap a vá­rosba, munkahelyünkre, kényte­lenek vagyunk felgyalogolni a templomon felül. A munkábajá­­rók zöme a Somlyó utcából való. Miért nem lehet visszaállítani a régi megállót, annál is inkább kérjük ezt (somlyóiak) mivel kö­zeleg a tél, s a fenti megálló a­­múgyis huzatos. S aztán meg a téli időszakban semmi értelmét sem látjuk annak, hogy 500 r­étret még felfelé gyalogoljunk, amikor a város az ellenkező i­­rányba esik. Akkor is jobb, hogyha egyenesen a város felé indulunk el gyalogszerrel, leg­alább mozgunk és nem fázunk annyira, mint a huzatos megál­ lóban amíg a társasgépkocsira várunk. Hát már ezért is indo­kolt volna a megállót visszaál­lítani a régi helyére. S mi, csík­­somlyóiak szeretnénk, hogyha kérésünk meghallgatásra talál­na az illetékeseknél. Fonya Júlia Somlyó MEGLEPETÉSEK ! ? Vastagon, égszínkékre festett szemhéjakkal, feltupirozott haj­jal, pizsama-szerű kiengedett bő ingben, kopott farmernadrág­ban és nem tudni milyen cipő­ben állt az osztály előtt szep­tember 15-én egy újonnan vég­zett tanügyi káder az egyik fel­csíki faluban. Azután . . . — A nevem... Én vagyok az új osztályfőnökötök. .­­ ... ? — Ki volt a­z osztályfőnökötök az elmúlt tanévben ? — ... ? — Na mi az, már elfelejtetté­tek ?­­ ... ? — Talán engem is ilyen rövid idő alatt el fogtok felejteni? — Ó, dehogy (kórusban) a ta­nár nénit soha ! Páll Zoltán Csíkszereda NEVÜK-NINCS KISZOLGÁLÓNŐK Reggel van, ülök a székelyud­varhelyi „Carpaţi" kávézóban. Rágyújtok egy cigarettára. Nincs hamutálca. Látom, az asz­taltársam a földre veri a hamut. Akarva-akaratlanul példát kell vegyek tőle. Nézem­­, a szom­széd asztalnál sincs. — Kérek két kávét és egy ha­mutálcát . . . Hozza a kávét, a hamutálca elmaradt. Mire szólnék, már nincs a közelben. Várok. Már tíz perce „tárgyal" a másik sa­rokban egy fiatalemberrel. Még először azt hittem, hogy ott is ki­szolgál, de látom, a kolléganője szolgál fel azon a részen. Fogom a kávéscsésze fülét... de nincs mit fogjak, nincs füle. Helyet kér az asztalomnál egy férfi és egy nő. A beszélgetésükből kiderül, hogy vendégek a városban. Kér­tek két kávét. Hozzák. - Bocsánat - mondja a férfi megilletődött hangon, és kicseré­li a társnője fületlen kávéscsé­széjét az ő füles csészéjével. - Mindegy — mondja a nő, és mutatja, hogy „ez is" ki van csorbulva a szájánál. Rágyújtanak. Felállok és meg­szólítom a kiszolgálónőt, aki karbatett kézzel támasztja a pultot : - Lesz­ szíves hozni egy hamu­tálcát ? - Nincs. - Akkor hamutálca helyett ké­rem a panaszkönyvet. Erre fel egy kávéscsészéhez tartozó tányérkát teremt az asz­talunkra hamutálcának. A szom­széd asztalnál valaki panaszko­dik, hogy hideg a kávéja, holott ő egy meleg­ kávéra jött­­ az éj­szakai váltásból. Közben veri az asztal alá a hamut. Ő még nem tudja a varázsigét, amire meg­jelenik a­­ hamutálca(helyettes) (Panaszkönyv !) Hirtelen eszem­be jut, hogy legalább a kiszolgá­lónő nevét. . . De hiányzik a név­feltüntető cetlicske, a falon vi­szont ott van színes betűkkel . MINTA EGYSÉG...! Bágyi Bencze Jakab Székelyudvarhely BORÍTÉKBONTÁS SZÉP VOLT FIÚK ! Szeptember 22-én a székely­udvarhelyi Gránit és az általa vendégül látott Passió együtte­sek a gyergyószentmiklósi szak­­szervezeti Művelődési Házban koncerteztek. Előadásukkal kel­lemes meglepetést szereztek. Népszerűségükkel, előadásmód­jukkal, ötletességükkel nagy si­kert arattak, megnyerték a kö­zönség tetszését. Hajrá fiúk, haj­rá lányok ! További sok sikert és mindig szeretettel várunk. Asztalos Enikő Gyergyóremete NYUGDÍJASKÉNT is FIATALOS MUNKA­LENDÜLETTEL Sokan van­nak akik várják, hogy nyugdíjba vonuljanak, mások­ meg idegenked­nek tőle, mondván­­ megöre­gedtem. Nem ezt vallja Dezső Endre bácsi, aki közel egy évtizede nyugdí­jas. Mindig fiatalosan mozog, kiveszi részét a társadalmi mun­kából, önkéntesen végzi a tömb­­hözfelelősi teendőket, besegít a város­ néptanácsnak — a volt munkahelyén, párta­lapszervezeti titkár. A keresztúriak becsületes embernek ismerik, példaképül szolgál mindannyiunknak.. Azt kívánjuk Endre bácsinak, hogy továbbra is egészségben, hosz­­szú éveken át becsülettel szolgál­hassa városunkat, úgy, ahogyan eddig is tette. Krizsán József Székelykeresztúr VOLT EGYSZER... A viszonylag régebbi sze­mélygépkocsi tulajdonosok bizo­nyára még emlékeznek autó­szervizeink egyik jó szokására ; a javítás idején a gépkocsik ü­­lésére, külső sárvédőire védőhu­zatot helyeztek, így óva a jár­művet az esetleges horzsolástól, bepiszkolódástól. Végsősoron nem is „szokásról" volt szó, ha­nem a civilizált kiszolgálás kö­telező „kellékéről". Általában drágák az üléshuzatok, s tisztí­tásuk is költséges, körülményes. Jó szolgálatot tett tehát a vé­dőtakaró. De ez már a múlté. Nemigen látni, hogy használnák manapság. Hogy miért ? M­n­­denek előtt a kényelmesség, a felületesség okán. Mérned g Vacs rendjén Ha annak idején előírták használatát, bizonyára nem ok és cél nélkül történt. Használják hát a védőhuzatot az autószervi­zek dolgozói. A civilizált kiszol­gálásért, hogy a szolgálati kö­telezettségről ne is beszéljünk). Bizonyára egyikük sem örvende­ne, ha a saját gépkocsija ülése­ire olaj, piszokfoltok kerülné­nek. S amit nem akarsz magad­nak, azt másnak se kívánd . .. Portgrácz Zsigmond Csíkszereda

Next