Hargita, 1981. október (14. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-01 / 232. szám
1981. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK A FELELŐTLENSÉG KÖVETKEZMÉNYE Tetemes anyagi kár, környezetünk szennyezése A TÉNY. Szeptember 26-án, szombaton reggel az Olt Csíkszereda melletti szakaszán öszszefüggő pakuraréteget észleltek a vizen, amely vastagon hömpölygött a víz sodrásával. A Gyapjúfonoda szivattyúházától azonnal értesítették a vállalatot, ugyanis az obből kapják a festéshez szükséges vizet, valamint a Vízgazdálkodási Hivatalt. Az utóbbiak rögtön kiszálltak a helyszínre, ahol megállapították, hogy a szennyeződés a Csíkszeredai Fafeldolgozó Vállalattól származik. A HELYSZÍN: Idvai Melinda, a Vízgazdálkodási Hivatal technikusa . Amikor szombaton reggel nyolc órakor kiszálltunk, még javában folyt az Oltba a pakura. Mi hoztuk a vállalatbeliek tudomására, hogy mi történik. Persze, azonnal rájöttek, hogy honnan származik a hiba, és elzárták a kifolyás útját. De sajnos, későn, mert minden valószínűség szerint egész éjszaka szennyezték a folyót. A közvetlen vétkeseket még akkor 3000, illetve 1000 lejre büntettük. Az Olt vize azonban még egész délelőtt vastag volt a szennytől. KI A HIBÁS? Deák Ignác, a Fafeldolgozó Vállalat energetikusa . A pakuratartályokban spirálrendszerű csővezetékkel történik a tüzelőanyag előmelegítése. Ez esetben megrepedt a spirálvezeték, a pakura pedig, a kondenzvízzel együtt, visszafolyt a szennycsatornába, onnan pedig az Oltba. A szolgálatos szivattyúkezelőknek kötelességük gyakran belenézni az ellenőrző aknába, ahol azonnal észlelni lehet, ha pakura is folyik a kondenzvíz ki-fzetésére szolgáló csövön. Ezt mind Császár Gyárfás éjszakai, mind Dombi Áron délelőtti szolgálatos elmulasztotta, így lett ilyen nagyfokú a szennyeződés, mert ha idejében észreveszik, egyszerűen lezárják a kivezető csatornát. Véleményünk szerint körülbelül 1000 liter pakura folyt el. A HELYSZÍNEN, A TÉNYEN, A VÉTKESEKEN TÚL. Miklós Levente, a Gyapjúfonoda technikusa : Délelőtt tízkor jártam kint a szivattyúháznál, az Olt vizén még akkor is ujjnyi vastagon hömpölygött a pakura, még látni is megdöbbentő volt. A szivattyúházunk medencéjében pedig legalább öt centiméter vastagságú réteg úszott a víz színén. Vállalatunknál szerencsére nem történt termelési kiesés, mert idejében leállítottuk a szivattyúkat, de még elgondolni is rossz, mi történhetett a folyó élővilágával. Véleményem szerint több ezer liter pakura juthatott az Oltba. Somai Péter, a Vízgazdálkodási Hivatal irodavezetője : Nem első alkalom, hogy ilyesmi előfordul a Fafeldolgozó Vállalatnál, de ilyen méretű még nem volt. Már több esetben büntettünk. A múlt év novemberében, ez év márciusában, áprilisában és legutóbb június 8-án. Véleményem szerint súlyos mulasztásról van szó, amit nem lehet csak közvetlenül a tartályoknál dolgozó személyek terhére írni. Munkaszervezési, fegyelmi probléma is, amit a vállalat vezetőségének kell(ene) orvosolnia. Nekünk nincs olyan mérőberendezésünk,, amellyel pontosan megállapítható lenne az Oltba befolyt pakuramennyiség, de Alcsik több helységéből értesítettek, egészen Tusnádig észlelték a nagyméretű szennyeződést, ezért ki merem jelenteni, több tízezer liter pakurával szennyezték ezúttal a folyót. Mincsor Bálint, a Fafeldolgozó Vállalat igazgatója : Nincs mit szépíteni, súlyos mulasztás történt. A közvetlen vétkesek felelősségrevonása nem is maradt el, a vízügyiek büntetése mellett az elpocsékolt, körülbelül 1000 liter pakura értékét is meg kell fizetniük. Nyilván, más intézkedéseket is kell foganatosítanunk, a munkafegyelem erősítése megköveteli a személycserét a szivattyúháznál, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő. Mindenhol és minden percben a gyár vezetősége sem lehet jelen, éppen ezért valamennyi munkahelyen fokoznunk kell az egyéni felelősséget. Az eset súlyos figyelmeztető, ami a továbbiakban még nagyobb éberségre kell késztessen bennünket. KÁR, FELELŐSSÉG, KÖRNYEZETVÉDELEM. Annak megállapítása, hogy ezer, több ezer, vagy több tízezer liter pakura értéke ment kárba és szennyezte-e be szombatra virradó éjszaka az Oltót, az illetékes szervekre tartozik. A tény, az tény marad. Nem először értesülünk olyan jelenségekről, hogy egyes vállalatok szennyezik folyóvizeinket, a levegőt, környezetünket. Pedig természetvédelmi törvény írja elő a gazdasági egységek erre vonatkozó kötelességeit. Sajnálattal kell megállapítanunk azonban, hogy az Öltön, a Nagyküküllőn, a Maroson néha olajfoltok úsznak, vizük már annyira szennyezett, hogy kipusztulás fenyeget minden élőlényt. Nem lehet, nem szabad szemet hunyni az ilyen mulasztások felett, örökre meg kell előzzük a fentihez hasonló esetek előfordulását. Péter László Rebendics József (Folytatás az 1. oldalról) Van megyében tett munkalátogatást Nicolae Ceauşescu elvtárs. Ezek a látogatások ismételten meggyőzően tanúsítják azt a meghatározó szerepet, amelyet a pártfőtitkár az összes hazai dolgozóknak a pártpolitika megvalósítására való mozgósításában és ösztönzésében tölt be, sokatmondóan tükrözik azt, hogy Nicolae Ceauşescu elvtárs következetesen gondot fordít arra, hogy gyakran tartózkodjon az anyagi javak termelői körében, életközelből ismerje meg a dolgozók életét, eredményeit, törekvéseit, s megvitassa velük a szocialista építés lényeges problémáit. Külön emlékezetes marad Nicolae Ceauşescu elvtárs Dolj megyei munkalátogatása, a szeptember 15-i tanévnyitón as- craiovai népgyűlésen tartott beszéde, amelyben meghatározza a tanügyi dolgozók, a tanulók feladatait az oktatás új minőségének megvalósításában. Szeptember 18-án Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével illést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, amelyen megvizsgálták és jóváhagyták a vámügyi szabályzat elfogadására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét, a helyi adókra és illetékekre vonatkozó törvénytervezetet. Az ülésen hasonlóképpen jóváhagyták Romániának az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakán való részvételére vonatkozó irányelveket és az országunk által előterjesztendő javaslatokat. Szeptember 9—10-én Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével munkatanácskozást tartottak az RKP Központi, Bizottságánál a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási kutatás és oktatás kádereivel, ahol megvitatták az új agrárforradalom megvalósításával kapcsolatos kérdéseket és intézkedéseket az oktatásnak a kutatással és a termeléssel való szorosabb kapcsolatának megvalósításáért. A tanácskozáson programértékű beszédet értendott Nicolae Ceauşescu elvtárs. A világ összes országaival való együttműködési külpolitikánk újabb megnyilvánulásaként szeptemberben hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Jaber Al-Ahmad Al-Jaber Al-Szabah sejk, Kuvait állam emirje, illetve Moammer El Geddafi, Líbia államvezetője. A látogatás során Nicolae Ceauşescu elvtárs a barátság és a kölcsönös tisztelet jegyében dialógust folytatott a két állam vezetőjével. Hargita megye dolgozói hasonlóan az ország egész lakosságához negyedévi feladataik teljesítésére összpontosítottak az elmúlt hónapban. Ipargazdasági egységeink munkaközösségének erőfeszítései nem maradtak hatástalanok, jónéhányan határidő előtt teljesítették kilenc havi árutermelési tervüket, köztük a balánbányai Bányavállalat, a Hargita Bányavállalat, a vlahicai Vasipari Vállalat, a székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész és Matricagyár, a Csíkszeredai Vasúti Építőanyagkitermelő Vállalat, a gyergyószentmiklósi Lenfonoda,a Megyei Malom- és Sütőipari Vállalat stb. Kihasználva a kedvező időjárást megyeszerte élénk munka bontakozott ki a szántóföldeken. A Csíki- és a Gyergyói-medence gazdaságaiban a burgonyaásás jelentette az elsőrendű teendőt, elsőként a gyergyószárhegyi AGRIT taggazdaságai fejezték be e fontos élelmiszeripari termény betakarítását. Az őszi terménybetakarítással egyidőben a felszabadított területeken megkezdődött és jó ütemben halad a szántás és az őszi vetés. Az mtszek tagságának jelentős segítséget nyújtanak iskolásaink, akik a szeptember 15-i tanévnyitót követően a megye legtöbb helységében megkezdték az őszi mezőgazdasági gyakorlatot. A hónap kulturális eseménye között rangos helyet foglal el az Enescu centenárium alkalmából tartott Csíkszeredai ünnepség. Szeptemberi számvetés A DOLGOZÓK SZOLGÁLATÁBAN Több éves múltja van a vlahicai Vasipari Vállalat patropálásával működő kantin-vendéglőnek. Még nagyobb a látogatottsága mióta az iskolaközpont étkezdéjében működik. Napi rendszerességgel déli egy órakor nyílik az ajtaja, ahol elsőnek az iskolások, majd üzemi dolgozók, nyugdíjasok sorakoznak, hogy idejében haza vigyék az ebédet. Jómagam is innen viszem, s biztosan állítom, hogy nemcsak én, hanem mások is meg vannak elégedve az étel minőségével, mennyiségével. E mellett változatos is, ami elsősorban Szabó Mária főszakácsnő érdeme. Közel 800 személynek főznek itt, körülbelül 150-en helyben fogyasztják el és 600-an hazaviszik. De nemcsak Szabó Mária érdeme az ízletes étel, hanem a képen is látható dolgozó kollektívának, s nem utolsó sorban Szabó Dénes beszerzőnek, aki hét éve szorgoskodik, hogy megfelelő áruval lássa el a kantint. Ahhoz, hogy zökkenőmentesen dolgozhassanak szükség volna egy új főzőkazánra és megfelelő mennyiségű edényre. Ferenczy Lajos Vlahica (Lázár András felvétele) MI, SOMLYAIAK SZERETNŐK ... Többen is szóvá tettük már a csíksomlyói autóbuszmegálló helyzetét. Tudott dolog, hogy az üzleten felüli buszmegálló felszámolódott. S mi pedig, akik ingázunk nap mint nap a városba, munkahelyünkre, kénytelenek vagyunk felgyalogolni a templomon felül. A munkábajárók zöme a Somlyó utcából való. Miért nem lehet visszaállítani a régi megállót, annál is inkább kérjük ezt (somlyóiak) mivel közeleg a tél, s a fenti megálló amúgyis huzatos. S aztán meg a téli időszakban semmi értelmét sem látjuk annak, hogy 500 rétret még felfelé gyalogoljunk, amikor a város az ellenkező irányba esik. Akkor is jobb, hogyha egyenesen a város felé indulunk el gyalogszerrel, legalább mozgunk és nem fázunk annyira, mint a huzatos megál lóban amíg a társasgépkocsira várunk. Hát már ezért is indokolt volna a megállót visszaállítani a régi helyére. S mi, csíksomlyóiak szeretnénk, hogyha kérésünk meghallgatásra találna az illetékeseknél. Fonya Júlia Somlyó MEGLEPETÉSEK ! ? Vastagon, égszínkékre festett szemhéjakkal, feltupirozott hajjal, pizsama-szerű kiengedett bő ingben, kopott farmernadrágban és nem tudni milyen cipőben állt az osztály előtt szeptember 15-én egy újonnan végzett tanügyi káder az egyik felcsíki faluban. Azután . . . — A nevem... Én vagyok az új osztályfőnökötök. . ... ? — Ki volt az osztályfőnökötök az elmúlt tanévben ? — ... ? — Na mi az, már elfelejtettétek ? ... ? — Talán engem is ilyen rövid idő alatt el fogtok felejteni? — Ó, dehogy (kórusban) a tanár nénit soha ! Páll Zoltán Csíkszereda NEVÜK-NINCS KISZOLGÁLÓNŐK Reggel van, ülök a székelyudvarhelyi „Carpaţi" kávézóban. Rágyújtok egy cigarettára. Nincs hamutálca. Látom, az asztaltársam a földre veri a hamut. Akarva-akaratlanul példát kell vegyek tőle. Nézem, a szomszéd asztalnál sincs. — Kérek két kávét és egy hamutálcát . . . Hozza a kávét, a hamutálca elmaradt. Mire szólnék, már nincs a közelben. Várok. Már tíz perce „tárgyal" a másik sarokban egy fiatalemberrel. Még először azt hittem, hogy ott is kiszolgál, de látom, a kolléganője szolgál fel azon a részen. Fogom a kávéscsésze fülét... de nincs mit fogjak, nincs füle. Helyet kér az asztalomnál egy férfi és egy nő. A beszélgetésükből kiderül, hogy vendégek a városban. Kértek két kávét. Hozzák. - Bocsánat - mondja a férfi megilletődött hangon, és kicseréli a társnője fületlen kávéscsészéjét az ő füles csészéjével. - Mindegy — mondja a nő, és mutatja, hogy „ez is" ki van csorbulva a szájánál. Rágyújtanak. Felállok és megszólítom a kiszolgálónőt, aki karbatett kézzel támasztja a pultot : - Lesz szíves hozni egy hamutálcát ? - Nincs. - Akkor hamutálca helyett kérem a panaszkönyvet. Erre fel egy kávéscsészéhez tartozó tányérkát teremt az asztalunkra hamutálcának. A szomszéd asztalnál valaki panaszkodik, hogy hideg a kávéja, holott ő egy meleg kávéra jött az éjszakai váltásból. Közben veri az asztal alá a hamut. Ő még nem tudja a varázsigét, amire megjelenik a hamutálca(helyettes) (Panaszkönyv !) Hirtelen eszembe jut, hogy legalább a kiszolgálónő nevét. . . De hiányzik a névfeltüntető cetlicske, a falon viszont ott van színes betűkkel . MINTA EGYSÉG...! Bágyi Bencze Jakab Székelyudvarhely BORÍTÉKBONTÁS SZÉP VOLT FIÚK ! Szeptember 22-én a székelyudvarhelyi Gránit és az általa vendégül látott Passió együttesek a gyergyószentmiklósi szakszervezeti Művelődési Házban koncerteztek. Előadásukkal kellemes meglepetést szereztek. Népszerűségükkel, előadásmódjukkal, ötletességükkel nagy sikert arattak, megnyerték a közönség tetszését. Hajrá fiúk, hajrá lányok ! További sok sikert és mindig szeretettel várunk. Asztalos Enikő Gyergyóremete NYUGDÍJASKÉNT is FIATALOS MUNKALENDÜLETTEL Sokan vannak akik várják, hogy nyugdíjba vonuljanak, mások meg idegenkednek tőle, mondván megöregedtem. Nem ezt vallja Dezső Endre bácsi, aki közel egy évtizede nyugdíjas. Mindig fiatalosan mozog, kiveszi részét a társadalmi munkából, önkéntesen végzi a tömbhözfelelősi teendőket, besegít a város néptanácsnak — a volt munkahelyén, pártalapszervezeti titkár. A keresztúriak becsületes embernek ismerik, példaképül szolgál mindannyiunknak.. Azt kívánjuk Endre bácsinak, hogy továbbra is egészségben, hoszszú éveken át becsülettel szolgálhassa városunkat, úgy, ahogyan eddig is tette. Krizsán József Székelykeresztúr VOLT EGYSZER... A viszonylag régebbi személygépkocsi tulajdonosok bizonyára még emlékeznek autószervizeink egyik jó szokására ; a javítás idején a gépkocsik ülésére, külső sárvédőire védőhuzatot helyeztek, így óva a járművet az esetleges horzsolástól, bepiszkolódástól. Végsősoron nem is „szokásról" volt szó, hanem a civilizált kiszolgálás kötelező „kellékéről". Általában drágák az üléshuzatok, s tisztításuk is költséges, körülményes. Jó szolgálatot tett tehát a védőtakaró. De ez már a múlté. Nemigen látni, hogy használnák manapság. Hogy miért ? Mndenek előtt a kényelmesség, a felületesség okán. Mérned g Vacs rendjén Ha annak idején előírták használatát, bizonyára nem ok és cél nélkül történt. Használják hát a védőhuzatot az autószervizek dolgozói. A civilizált kiszolgálásért, hogy a szolgálati kötelezettségről ne is beszéljünk). Bizonyára egyikük sem örvendene, ha a saját gépkocsija üléseire olaj, piszokfoltok kerülnének. S amit nem akarsz magadnak, azt másnak se kívánd . .. Portgrácz Zsigmond Csíkszereda