Hargita, 1982. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-21 / 16. szám
Az ország gazdasági fejlődésének követelményei a termelői és kiskereskedelmi árak összhangja Mindannyiunk előtt ismeretes az a következetes törekvés, amelyet pártunk tanúsít a gazdasági-társadalmi fejlesztési, valamint az életszínvonalemelési program maradéktalan gyakorlatba ültetése iránt. Nicolae Ceauşescu elvtárs nem egyszer nyomatékolta, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésben elért eredmények szintje kizárólag a munkavégzés hatékonyságától függ, attól, hogy miként, milyen teljesítménnyel hasznosítjuk a rendelkezésünkre álló műszaki és anyagi eszközöket. A munka sikere, eredményessége szavatolja a nemzetgazdaság erejét és valós lehetőségeit, valamint életszínvonalunk emelkedését is, illetve teremti meg a jólét-gyarapítás anyagi alapjait. Pártunk főtitkára a dolgozók tanácsai is. kongresszusán elhangzott beszédében rámutatott arra, hogy a munkásönigazgatás és az öngazdálkodás mindenekelőtt a saját költségvetésen, és a maximális jövedelem elérésén alapuló tevékenységet tételez fel. Csakis így érhető el a gazdasági tevékenység jó körülmények közti kibontakoztatása, a vállalati és az általános fejlődés igényelte alapok megteremtése, valamint a dolgozók keresetének a gyarapodása. Ennek beszédes bizonyítéka, hogy éppen a termelési sikerek tették lehetővé az 1976-1980-as időszakban a névleges javadalmazás 40 és a reáljavadalmazás 29 százalékos növelését az eredetileg előirányzott 18—20 százalékkal szemben. Pártunk XII. kongresszusa gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek valóra váltása azonban szükségessé teszi állandó korrelláció megteremtését, a termelési költségek és az árak között. Ismeretes, hogy az utóbbi időben világszerte erőteljesen növekedtek a nyersanyag, az energiahordozók árai. Úgyszintén egyes hazai nyersanyagok költségei is megnövekedtek, annak folytán, hogy bekerültek a gazdasági körforgásba a hasznos tartalomban szegényebb és nehezebben kitermelhető nyersanyagok. Mindez, valamint a megelőző ötéves terv időszakában eszközölt számottevő javadalmazásemelés, befolyásolta a termelési költségeket az iparban és mezőgazdaságban egyaránt. A termelési árak és a költségek összhangba h azása érdekében még 1981 január 1-én az iparban a termelési árakat mintegy 13 százalékkal emelték, a mezőgazdaságban pedig a termelési-, szerződéskötési- és felvásárlási árakat körülbelül 12 százalékkal. Érdemes utalni arra, hogy csupán 1981-ben a növényi és állati eredetű termények árának emelése eredményeként a termelők mintegy 10 milliárd tejes többletjövedelmet értek el. Az elmúlt év decemberében az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága újabb intézkedéseket dolgozott ki a mezőgazdasági termelők ösztönzésére. Ezek az intézkedések testesülnek meg a szerződéskötési és felvásárlási árak megjavítására vonatkozó törvényerejű rendeletekben. Alkalmazásuk eredményeként csupán ebben az évben a szocialista mezőgazdasági egységek és a földművelők közel 16 milliárd lej többletjövedelemre tehetnek szert, a terméshozamoktól függően. Azintézkedések arra hivatottak, hogy felszámolják a tényleges költségek és a forgalmazási árak közti arányeltolódást, s biztosítsák minden terményre a megfelelő jövedelmezőséget, és a termelők anyagi érdekeltségének a fokozódását. A termelés körülményei szüntelenül változnak, mozgásban vannak. Ennek az elemi igazságnak a függvényében, a helyes árpolitika gyakorlásáért az szükségeltetik, hogy a termelési árak összhangban legyenek a kiskereskedelmi árakkal. Nemzetgazdaságunkban, s különösképpen az élelmiszeriparban, sok év óta változatlanok a kiskereskedelmi árak, így például a cukor, a napraforgó olaj és egyéb termékek kiskereskedelmi árát több mint három évtizeddel ezelőtt állapították meg. A mezőgazdasági termelést ösztönző intézkedések nyomán az élelmiszeripari termelési árak túllépik a kiskereskedelmi árakat. Ennek a helyzetnek a fenntartása fékezőleg hatna az élelmiszeripar fejlődésére, a szektor számos termékének előállítása veszteségessé válna, ami szöges ellentétben van ez új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, az öngazdálkodás elveivel. Ezért objektív szükségszerűségként jelentkezik a költségek, a termelési árak és a kiskereskedelmi árak közti állandó korelláció megteremtése. Amint azt pártunk főtitkára az RKP KB novemberi plenáris ülésén hangsúlyozta, a méltányos árpolitika alkalmazása, a költség és a forgalmazási ár közötti megfelelő arány megőrzése törvényszerű követelménye a gazdasági tevékenység eredményes vezetésének, a szocializmus és a kommunizmus építésének. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának 1981 decemberi ülésén leszögezték, hogy az ipari termelési árak aktualizálása és javítása, valamint a mezőgazdasági szerződéskötési és felvásárlási árak emelése egy egész sor áru esetében szükségessé teszi a kiskereskedelmi árak kiigazítását, így megteremthető a szóbanforgó koreláció. Ebben az összefüggésben szem előtt van tartva a dolgozók javadalmazásának emelése is. Nevezetesen az 1981-1985-ös ötéves terv viszonylatában a reáljavadalmazás 14-16 százalékkal gyarapodik, a névleges pedig 24- 25 százalékkal. ALAP : A FÖLDALAPPAL VALÓÓ GAZDÁLKODÁS Kászonaitíz községben is sor került az állampolgári népgyűlésekre és a községi néptanácsi ülésszakra. Mint másutt is, elsősorban a területi önigazgatás és önellátás kérdésköre jelentette e tanácskozások tárgyát. Valamennyien megértettük, hogy ebben az esztendőben sokkal többet kell termeszteni, termelni, mint a tavaly, hogy maradjon is, jusson is belőle. Mindenekelőtt az állattenyésztés erőteljes fejlesztése, az ezzel kapcsolatos természeti adottságok ésszerű kihasználása került terítékre. Olyan megoldási formák, keretek meghonosítását kell bevezetni - hangzott el számos javaslat , amelyek jobb területföldalapgazdálkodást eredményeznek. Mert mindenképpen művelés alá kell venni azokat a területeket is, amelyek nem gépesíthetők, s amelyek az utóbbi években nem voltak kellően kihasználva. Szó esett a trágyázás fontosságáról, a területek feljavításáról. Végül is, mind a háztájiban, mind az mtsz területein többet kell termeszteni az idén, mint eddigelé. Mert a földalappal való jó gazdálkodás az önellátás alapja ! Szőke József Kászonaluz BORSZÉKI TERVEK Az igényesség jegyében zajlott le Borszéken is az állampolgári népgyűlés, majd pedig az ezt követő néptanácsi ülésszak. Az elhangzott jelentések, valamint a hozzászólások egyaránt méltatták az eddigi megvalósításokat, ugyanakkor javaslatok hangzottak el a területi önigazgatás és önellátás életbe ültetésével kapcsolatban. Az elmúlt évben minden vállalatunk határidőre teljesítette tervfeladatait, kivételt képezett a borvíztöltöde, amely nem tudott elegendő mennyiséget palackozni híres ásványvizünkből. De Borszék ipara más helyi lehetőségeket nagyszerűen hasznosított: 4500 tonna takarmányzálciumot adott terven felül a nemzetgazdaságnak, és háromszáz köbméter travertint. A mezőgazdasági tervfeladatokat legtöbb esetben túlszárnyaltuk. A tejtervet 101, a gyapjútervet 130, a hústervet 200 százalékban teljesítettük. Ezek az eredmények újabb lendületet adtak a lakosságnak, s már az idénre mindenki megkötötte szerződését az említett termékekre. Az állatállomány a tavalyhoz viszonyítva ugyancsak nagyobb lesz az idén, mind a szarvasmarha-, a sertés-, a juhlétszám emelkedett. E növekedéshez van takarmányalap, kaszáló és legelő. Örvendetes, hogy Borszék, mint üdülőtelep is tovább fejlődik, gyarapodik, az idei beruházások volumene meghaladja az 54 millió lejt, és megkezdődik az 1140 kezelési eljárást biztosító kezelőközpont építése. Ugyanakkor új kereskedelmi egységek, és 40 lakrész épül ebben az esztendőben. Farkas Aladár képviselő Borszék tesz, ha nem az ember érdekeit szolgálja s csak azok ellen irányul, akik nem akarnak beilleszkedni a társadalmi élet szabályozói közé. A fegyelmezetten, rendetlen ember viszont, ha nem akar beilleszkedni a közösség rendjébe, megérdemli a büntetést. Botos László Csíkszereda MI A HELYZET HÁZI FELADATTAL? Érdeklődéssel olvasom a Hargita pedagógiai tárgyú cikkeit A december 15-i lapszámban Sáfter Gizella az első osztályosok szülői megsegítéséről írt, ezzel kapcsolatban lenne per BORÍTÉKBONTÁS A MUNKAFEGYELEM MINDENEKELŐTT A cím semmit újat nem jelent, hiszen az már megszokott dolog, hogy jó munkát végezni, bármilyen tevékenységi területen, csak szigorú fegyelem mellett tehet. Hogy mindig akadtak, akik fittyet hánytak erre ? Sajnos igaz. Termelési folyamatban okozhat zavart, ipari berendezések károsulhatnak meg, a dolgozók testi épségét veszélyezteti a fegyelem hiánya, a munkavédelmi szabályok be nem tartása. A Csíkszeredai Szolgáltatás szövetkezet asztalos műhelyében néhány hiányzást és késést leszámítva, az utóbbi években nem történt súlyos fegyelmi kihágás. A szomszédos lakatosműhelyben viszont sajnálatos a jónéhány hónappal ezelőtt bekövetkezett baleset, amelyet kizárólag a munkafegyelem megszegése okozott. Érthető érdeklődéssel hallgatták az említett két műhely dolgozói és az autójavítók az Államtanács vonatkozó Törvényerejű Rendeletét, amelyet közgyűléseken ismertettek. Mindenki megértette: az előírások szigorú tiszteletben tartása a dolgozók javát és egyben a termelés ügyét szolgálja. A dolgozókat védi a Törvényerejű Rendelet, amikor szigorít, hogy egyetlen baleset se következzék be, s ezt jól meg kell értenie mindenkinek. A munkafegyelem megkövetelése nem „sanyargóészrevételem. Azt írja a szerző : „az I. osztályban legtöbbször a füzetben jegyzik meg a házi feladatot. Ha rendszeresen megnézzük a tanuló füzetét... megtudjuk, hogy nem felejtette-e el leírni a házi feladatot..." Rajtam kívül a cikk sokunk érdeklődését felcsigázta, ugyanis pár évvel ezelőtt minisztériumi rendelet tiltotta meg, hogy az I. osztálynak bármilyen írni való feladatot hagyjunk fel. E rendelet a tanulók túlterhelésének elkerülését szolgálja, de más célja is van, ugyanis az írás technikájának elsajátítását az óra keretében kell megoldani, amikor is szigorúan tiszteletben kell tartani a tanterv alapján elfogadott és jóváhagyott írott típusbetű alakokat. Ennek ellenére nem ritka mikor az I. osztályosok füzetében régebbi betűtípusok jelennek meg, melyeket a szülők tanultak hajdanán. Éppen ezért javallott, hogy otthoni írásgyakorlatot csak a tankönyvbe hagyjunk fel, ha már otthon is iratunk, mert a tankönyvben erre is van hely. Ez tulajdonképpen munkafüzetnek felel meg, ha ide hazunk a gyermekek nem kavarják össze az egységesített betűtípusokat. Mivel minden gyakorlatnál legfennebb csak hét-nyolc sort írhat a tanuló, a túlterheléstől sem kell félteni őket, még a cikkben említett túlbuzgó szülők sem eshetnek így ebbe a hibába. Gálfalvi Gábor tanító , Alsóboldogfalva TÉLEN SE FELEDKEZZÜNK MEG A TERMÉSZETVÉDELEMRŐL Téli időszakban sajnos sokan megfeledkeznek arról, hogy a tél nem szünteti meg a zöldövezetet, a virággruppokat, csak ideiglenesen eltakarja. A facsemeték sem olyan mutatósok, mint tavasszal, nyáron - de azért élnek, tetemek. Szóval télen sokan megfeledkeznek a környezetünk védelméről, holott ártani bizony ebben az időszakban is lehet. Nemrég a Jégpálya lakónegyedben, a tömbház mellett, ahol én is lakom — 2—3 évi munkám ment tönkre mások felelőtlensége, gondatlansága miatt. A közüzemek 21—HR—933 rendszámú piros dubája vontatás közben ráhajtott a tömbház előtti övezetre, és kitört néhány facsemetét. Keservesen, bosszankodva néztem a kitört csemetéket, és eltűnődtem, vajon miért nem tudunk ügyelni téten is (persze, vannak, akik máskor sem törődnek !) a természet szépségeire ? Vajon vaskerítés, szögesdrót kell ahhoz, hogy a szépet, a jót meg lehessen őrizni ? Milyen Árpád Csíkszereda GYERMEKEK ÖRÖME A tartós hideg beköszöntével, lehetőség nyílt szabadtéri jégpályák készítésére. A Csíkszeredai Nárcisz és Pacsirta sétányok között elhelyezkedő tebitumenezett játszótér ideális jégpályává válhatott a két sétány lakosainak hazafias munkájával. Minden este vizet öntenek a jégfelületre, így reggeltől estig kicsik és nagyok közkedvelt szórakozóhelyévé vált a szabad jégpálya. A municípium területén az említetthez hasonló bekerített játszótér több negyedben létezik. Hozzáállással ezek is állandó jégpályákká alakulhatnának. Amellett, hogy a gyermekek számára kitűnő szórakozó lehetőséget nyújtanak, előnyük az is, hogy a gyermekek nagy része felhagy a bármikor balesetveszélyt jelentő utcai korcsolyázással. Érdemes tehát jégpályát alakítani ott, ahol erre lehetőség van — bizonyíték a napi nonstop órarenddel működő jégpálya. Kovács László Csíkszereda ------ VILLANÁSOK —KORCSOLYAPÁLYA Csúszik, fenomád csúszik, nem csupán a város a fél világ irdatlan télben, reggelente hallom, mi újdonsága Londonnak, Párizsnak, Moszkvának, Chicagónak. Körülbelül ilyesmik: elfogyott utak, kétméteres hóból nagynehezen kiásott gépkocsik, a világtól (illetve csak a világvárostól) elzárt sportterem, egyebek. Két nagyváros között pedig: lavina, lágy halál, szóval van mit hallgatni a hírekben. Mindez eszembe jut, hogy tüzetesebben megnézem a közszemlére kipakolt kiskocsit. Csíkszereda központjában történt az ütközés, lehet, intő jelként marasztalják még egy keveset, az is lehet, közvetlen a baleset után érkeztem. S megnézi mindenki, no ez rosszul járt — orzzal tovább, gyalogosan, vagy első sebességbe kapcsolva. — De lehetett volna rosszabb is - így a borúlátó. Nem tudom, méltányoljam a kimondást vagy pedig bosszantson - hány, de hány dolgunk (téli, nyári) egyből a csöndes lajstromra kerül — mert ugye, kutyául is végződhetett volna ... (Oláh István) HELYES ! Egy szakliceumi diák beszélte, hogy az anyagismeret Hatol tanára (mérnök-tanára, ha jól emlékszem) az írásbeli feladatok javításakor különös gonddal korrigálja a nyelvhelyességi, helyesírási, fogalmazási hibákat. S valószínű az említett diáknak is azért tűnt fel ez a gyakorlat, mert a többi szaktantárgy esetében nem jellemző. Márpedig az a diák csak akkor lesz érett ember, ha nemcsak gondolkodni tud, hanem a gondolatait szabatosan ki is tudja fejezni. Szóban és írásban. Anyanyelven is. Még az anyagismeret szakszavait is. Ezért is dicsérendő a fiatal tanár törekvése, hisz a nyelvi ismeretek elsajátítása, helyes használatuk nemcsak az irodalom-, és nyelvtanárok dolga. A közhiedelemmel és az általános gyakorlattal ellentétben. Felmerülő gond ez sokszor elemi iskolákban is, nemegyszer parázs vita tárgya. Pedig ha a gyermek helytelenül ír és fogalmaz, s ha megszólal dadog, nyökög, szókincse kevert és szegényes, azért egy egész oktatói közösség is felelős. Az első osztálytól az utolsóig. (Bálint András) „LELEMÉNYESSÉG"... Akinek dolga akad vagy csak puszta kiváncsiságból ellátogat vasárnap a Csíkszeredai piaccsarnokba megállapíthatja, hogy árus és vásárló is kevés van. Főleg az eladók hiányoznak. Mert „vendég“ ott akad. ki már 17- én is három kisebb csoportot számláltunk meg (pontosan 14 személyt) akik kedélyesen italoztak a jó melegben. Ott helyben a zöldségkereskedésben vásárolták az itókát. S gondfeledt csevegés közepette húztak jókorákat az üvegből. (Mert ugye poharat ott és abban az óraban honnan. De hát számít a higiénia ?...) Leleményesség ez ! Hát mondjuk, hogy az, de sietünk hozzátenni, nélkülözni” kellene az ilyen „leleményességet . (Hajnal Attila) HA CSUROG A CSAP... Tény és való, hogy számos lakásnak fürdőszobájában, konyhájában csepegnek, csurognak a vízcsapok. Az ok egyik alkatrésznek a falból kiálló csevegnek a meghibásodására, bemaradására vezethető vissza. S a javítás elmaradása nem mindig múlik a vízvezetékszerelőn vagy a lakás tulajdonosán. Ki kellene cserélni a bemaródott csővéget, de a megfelelő típus a szaküzletben nem kapható. Ideig-óráig reszelgetik a csorba csővéget, de végül elfogy, nincs tovább. Marad a csurgó víz. Valaha lehetett kapni egy apró műanyagbetétet, amely megoldotta a dolgot, most az is eltűnt. Pedig akármelyik fröccsöntéssel foglalkozó műhely előállíthatná. Megérné mindenképpen, mind az egyén, mind a közösség szempontjából. (Bogos Sándor)