Hargita, 1982. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1982-06-01 / 127. szám

r KEDD 1982. JÚNIUS A népviselet, a népdal, a népi tánc nagyszabású seregszemléje A­ mikor pont tíz órakor a Csíkszeredai Művelődési Ház előtt megszólalt a Csíkszeredai és kápolnásfalusi egyesített fúvószenekar, új for­maruhájában, amelyet erre az alkalomra rekordidő alatt varrt a székelyudvarhelyi Akarat kisipari S­zövetkezet, még nagyon kerge­­tőztek a felhők az égen, az idő­járás azonban a résztvevőkkel tartott, akik már a kora reggeli óráktól érkeztek autóbuszokkal a megyeszékhelyre , nemsokára ki­derült és tizenegy óra tájban, amikor megyénk különböző folk­lórövezeteinek képviselői szemet­­szívet gyönyörködtető felsorako­­zásban vonultak végig a váro­son, már tudni lehetett: zsúfolá­sig megtelnek a zsögödi hegy­oldalak ezen a kerekszámú, a tizenötödik nagyszabású sereg­szemlén is. „A XV. Tavasz a Hargitán folk­lórfesztiválon — hangzottak el a több mint harminc műkedvelő csoport fellépését megelőző sza­vak a szabadtéri színpadon — olyan népdal- és népszokás-cso­portjaink lépnek fel, amelyek a Hargita tájain élő magyar és ro­mán dolgozók legszebb folklór­­hagyományait ápolják. A feszti­vál egyben tisztelgés a haza, a Román Kommunista Párt és főtitkára, Nicolae Ceauşescu elv­társ előtt, azért a gondoskodá­sért, amelyben hazánk valameny­­nyi lakosa részesül, nemzetiségre való tekintet nélkül." És éppen a testvériségnek, az egységnek ebben a szép jelké­pében léptek színpadra a fesz­tivál műsorát megnyitó együtte­sek : a szakszervezetek Hargita művészegyüttese, a toplicai Au­gusztus 23 munkásklub, a szé­kelyudvarhelyi szakszervezeti e­­gyüttes, hogy a népi tánc szín­­pompás forgataga is bizonyítsa a munkában, az életben kifor­rott barátságot. Azután egymást követték a megyénk különböző vidékeiről érkezett együttesek, a legtöbb közülük a Megéneklünk, Románia fesztivál díjazottja, hogy ismételten bizonyítsák a műkedvelés erejét, folytonossá­gát, a hagyományok ápolását és továbbvitelét. Örömmel lehetett felfedezni több csoportban is, hogy szinte a nézők szeme lát­­tára adták át egymásnak ennek a nemes feladatnak a stafétáját a nemzedékek, hisz hatvan éven túliak együtt táncoltak, együtt mókáztak a színpadon a tíz-ti­zenöt évesekkel, hogy ma éppen­séggel azokra támaszkodhat el­sősorban a műkedvelő tömeg­­mozgalom, akik az első zsögödi fesztivál idején még gyermekek voltak ami egyben azt is je­lenti, a fesztivál is felnőtt, éretté vált, céljai elképzelései teret hó­dítottak. És örömmel lehetett fel­fedezni, hogy aki egyszer meg­látta ilyenkor Zsögödfürdőt, az már nehezen tud elszakadni von­zásétól, hisz a műkedvelő cso­portok javarésze évről évre visz­­szatér és sok-sok szakirányító m mondhatja el: életének immár szerves része, elszakíthatatlan tartozéka a zsögödi színpad is, hisz másfél évtized­­ alatt a mű­kedvelők százait, ezreit vonultat­ta itt fel. Persze, minden együttesről le­hetetlen szólni, hisz a csíkmena­­sági, a kászoni népszokások be­mutatása éppúgy megérdemelné a méltató szót, mint a toplicai­­ak, a bélboriak, a tölgyesiek népi táncai, dalcsoportjai, a gyimesközéplokiak csángó nép­szokásokat felelevenítő jelenete, a Csíkszeredai Traktorgyár és a Rét- és Legelőgazdálkodási Vál­lalat dal­csoportjai, a vlahicaiak friss, üde táncegyüttese, a gyer­­gyócsomafalviak citeraegyüttese, a Csíkszeredai 1-es számú ipari líceum műsort záró táncjelene­te, a Barozda és a Venyige fel­lépte, de talán érdemes külön is kiemelnünk az idei fesztivál nagy újdonságát : a Tiszta forrásos­ok színpadra állását. Hisz már így nevezik magukat is azok a nóta­­fák, tánckútfők, táncosok, akik a megye különböző­ övezeteiben már színpadra álltak és most mondandójuk legértékesebbjét hozták el Zsögödre. Eredeti, sal­langmentes táncmo­vumaikkal, egyszerű, közvetlen előadásmód­jukkal nem véletlenül keltettek oly nagy figyelmet. Már délután hat óra is el­múlt, amikor a fesztivál színpa­dára lépett az utolsó együttes , közben Zsögödfürdő élte az ilyen­kor már megszokott vidám éle­tét, a korondiak és a Csíkszere­dai keramikusok elhozták termé­keiket, a Hargita Művészete­k szőtteseit, szedetteseit, a keres­kedelem elárusítói tudnák csak megmondani, hogy hányezerszer hajoltak le enni- és innivalóért, hogy mindenkit ki tudjanak szol­gálni, a fúvósok az erdő szélébe telepedtek, ahol rögtönzött mű­sort adtak elő és több együttest is látni lehetett, amint a zöld fű­ben, a tisztásokon az összeverő­dött közönségnek, vagy csak úgy önmagának mintegy megismétli műsorát. Aki pedig a zsögödi ol­dalból az országútra tekintett, a maga nemében igazi rekordot láthatott : a parkoló autók és autóbuszok sora a fürdő bejá­ratától elérte a benzinkutat. Volt dolguk tehát a rendezőknek min­den tekintetben, és odaadásuk­nak, fáradozásuknak is köszön­hető, hogy több tízezer dolgozó zsögödi vasárnapja kitűnően si­került. Természetesen, a színpad­ról is elhangzó kívánság jegyé­ben , viszontlátásra — 1983-ban, a XVI. fesztiválon. Székedi Ferenc és Nagy P. Zoltán riportja 2 Népművészeti kirakóvásár A Csíkszeredai Traktorgyár férfikara Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál Tölgyesi táncosok Bors Julianna (Menaság) újból jelen volt együttesével Részlet a Tiszta forrás műsorából W* Hí Ditróiak és kászoniak - helyi népszokással Nagy a sürgés-forgás a kereskedelmi egységek körül Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) A Politikai Végrehajtó Bizott­ság kérte a minisztériumoktól, a fővállalatoktól és vállalatoktól, lépjenek fel a leghatározottabban azért, hogy nyers-, segédanyag-, anyag-, tüzelőanyag- és villa­­mosenergia-fogyasztást a kije­lölt és minimálisnak tekintendő előirányzatokon felül csökkent­sék és nagyfokúan hasznosítsák azokat, növeljék a visszanyerhető és újrahasznosítható anyagok hasznosítási fokát, a gépek és berendezések kihasználási mu­tatóját, pótlólagosan növeljék a munkatermelékenységet, csök­kentsék az importot. Mindezek­nek a kiadások és a költségek általános csökkenéséhez kell ve­zetniük olyképpen, hogy a föld­gáz és nyersolajárak emelkedé­sének hatása minél kisebb le­­gyen. A beruházások tekintetében utasította a minisztériumokat, a többi központi és helyi szerve­ket, hogy biztosítsák az anyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasz­tás további csökkentését, a ha­tékonyabb és olcsóbb új techno­lógiák és konstrukciós megoldá­sok alkalmazását, s ezen az úton a költség-előirányzatok csökken­tését, a helyi anyagforrások na­gyobb fokú hasznosítását, a be­rendezések egész kapacitásának kihasználását olyképpen, hogy érezhetően csökkenjen az építé­si-szerelési munkálatok ára. Ki­emelte továbbá, hogy határozott akciókat kell foganatosítani az összes termékek, s különösen az exporttermékek minőségének és tr műszaki-funkcionális paraméte­reinek szüntelen javításáért, a román áruknak a külföldi piacon való jobb értékesítéséért. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság úgy értékelte, hogy a terme­lési és leszállítási árak újraszá­mítása hozzájárul a hatékonyság és a rentabilitás növekedéséhez minden tevékenységi szektorban, s ezen az úton a nemzeti jöve­delem gyarapodásához, egész né­pünk anyagi és szellemi életszín­vonalának a XII. pártkongresszu­si határozatokkal összhangban történő szüntelen javításához. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság programot vizsgált meg és hagyott jóvá, amely arra hiva­tott, hogy növelje a román ten­geri flotta részvételét a külkeres­kedelmi áruk szállításában oly­képpen, hogy 1985 végéig az összvolumen 75 százalékának szállítását biztosítsa. E célból egész sor intézkedést jelölt ki azért, hogy a jelenlegi ötéves tervre előirányzott fela­datoknak megfelelően újabb ha­jókkal lássák el a tengeri és a folyami szállítást, a hajógyári te­vékenységben javítsák a techno­lógiákat és felkarolják a mű­szaki haladást, új, termelő kapa­citásokat építsenek és hatéko­nyabban kihasználják a meglé­vőket, növeljék a hajók kihasz­nálási mutatóját, biztosítsák a hajók javítását és a megfelelő munkaerő felkészítését. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság kérte a Gépipari Minisztériu­mot, a Közlekedés- és Távközlés­ügyi Minisztériumtól és az ezen a téren illetékes többi minisztéri­umtól, lépjen fel a legnagyobb felelősségérzettel az elfogadott intézkedések idejében és jó kö­rülmények közötti megvalósítá­sáért, a román tengeri, folyami és halászati flotta fejlesztési és korszerűsítési programjának gya­korlatba ültetéséért. Az ülésen Nicolae Ceauşescu elvtárs tájékoztatót terjesztett elő arról a hivatalos baráti látoga­tásról, amelyet Hafez Al-Asszad­­nak, az Arab Szocialista Baath­­párt főtitkárának, a Szíriai Arab Köztársaság elnökének a meghí­vására május 25-én és 26-án tett a Szíriai Arab Köztársaságban. Egyöntetűen jóváhagyva az újabb magas szintű román-szí­­riai dialógus alkalmából létre­jött konklúziókat és megállapo­dásokat, a Politikai Végrehajtó Bizottság kijelölte az ahhoz szük­séges intézkedéseket, hogy jó körülmények között megvalósul­janak a kijelölt együttműködési és kooperációs megállapodások és objektumok, szüntelenül, sok­oldalúan fejlődjenek a két or­szág és nép közötti baráti kap­csolatok. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság ugyanakkor megoldotta a párt és állami tevékenység napi­renden szereplő problémáit.

Next