Hargita, 1983. július (16. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

,*b*. JULIUS 2„ SZOMBAT GY PILLANATRA figyeljünk a képre : két kvarcórát látunk, amelyeket ma már közömbösen veszünk szemügyre és alig jön, hogy elhiggyük, nem is olyan régen, éppen 12 esztendővel ezelőtt még ezek — pontosabban ez a két mintapéldány jelentették a technika diadalát, noha az igazi órás szakemberek inkább aféle kuriózumnak, semmint komoly vetélytársnak tekintették. „A legújabb mutató nélküli kvarcórát - mutatták be a lapok - miniatűr elem működteti s a kvarcrudacskán kívül egyetlen mozgó alkatrészük sincsen, de többszáz tranzisztor van bennük. Az áramköri elemeknek az a feladatuk, hogy a kvarckristály rezgéseinek parancsára biztosítsák az órák, a percek és másodpercek számjegyeinek megjelenését. Ezek az órák olyan pontosak, hogy évente legfeljebb egy percet késnek, vagy sietnek." És akkor ki gondolta volna, hogy egyetlen évtized leása alatt a kvarcórából tömegcikk lesz, ára néhány éven belül a kezdetinek 50—100-szorosára csökken ? Ki gondolta volna, hogy éppen ez lesz az az árucikk, amely olyan válságba juttatja a hagyományos óraipart, amelyből csak most kezd kilábalni ? Mert közben kiderült ugyan, hogy a kvarcóra valóban pontos, de az is, hogy akkumulátorai elég hamar kimerülnek, kiderült ugyan, hogy bármilyen méretben lehet miniatürizálni, de az is, hogy irányító gombjainak méretei korlátot állítanak a kicsinyítés útjába. Kiderült az is, hogy számítógépekkel, más feladatot ellátó mikroprocesszorokkal is össze lehet kapcsolni, de az is, hogy az egyre bonyolultabb funkciókat tömegméretekben szükségtelen gyártani, mert amúgy sem használják. Tény az, hogy a műszaki haladás és a piac soha olyan mértékben nem fonódott össze mint éppen a kvarcóra — majd a zsebszámítógépek — esetében és végsősoron több mint egy évtized után a tapasztalatot is levonhatják már a szakemberek : minden új műszaki-fogyaszási cikk esetében nagyon óvatosan kell bánni a jóslásokkal, mert a valóság gyakran megcáfolja a nem elég körültekintő állításokat. Ami persze nemcsak a kvarcóra esetében igaz... Az „ősök" Kuriózumnak tekintették Az oldalt szerkeszti : Székedi Ferenc TUDOMÁNYOS HORIZONT A TEXTÍLIÁK kifejezés manapság a képzőművészetben is meghonosodott, de így neveznek minden olyan anyagot, amely természetes , vagy műszálból készül. Az utóbbi évtizedek folyamán a műszálak rendkívül sokat fejlődtek és a szintetikus szálak manapság már nem csupán a természetes szálak tartósságát lépik túl, hanem gyakran megközelítik vagy túllépik ezeket kinézésben — tapintásban, teltségben — is. A természet például a gyapjúszálnál igen érdekes megoldást használ : a szál attól kapja a hullámosságot, hogy kétféle, félhenger alakú sejtekből áll, amelyek a hetvenes évek elején több pályázatot is hirdettek Velence árvízvédelmére, a lagúnák városát ugyanis veszélyezteti az Adriai-tenger vízszintemelkedése, a dagály, ha nem is mindig azonnal, de több neves épületet is fenyeget. Végsősoron arról van szó, hogy Velencét vagy legalábbis egyes részeit függetleníteni kell a tengertől, úgy kell elszigetelni, hogy közben se a kikötő működését, se a turistaforgalmat ne zavarják és ne bolygassák meg az évszázadok során kialakult hidrológiai és biológiai egyensúlyt sem. Egész sor terv, elképzelés született meg a hetvenes években a tervezők asztalán, a legérdekesebb, amelyet részben már ki is próbáltak éppen a gumírozott textíliák" felhasználásán alapszik. A Pó völgyében ugyanis kísérletképpen ekkor már néhány esztendeje működött az ilyen anyagból készült védőgát. A hajlékony (flexibilis) védőgát végsősoron nem más, mint mindkét oldalán gumírozott tömlő, amelynek igen nagy a szakítószilárdsága, abszolút vízálló és korróziómentes és ezenkívül legnagyobb előnye, amely Velence eseté ■fcben is számba jöhetett , változtathatósága. Ez a gát ugyanis mintegy 25 méter szélességben tapad a mederfenékre és vízzel teleszivattyúzva akkorára megnő, hogy teljesen kiemelkedik a vízből. A velencei elképzelés azt szorgalmazta, hogy minden tenger felől jövő csatorna, illetve folyó medrében el kell helyezni egy-egy nagyméretű tömlőt. Ahol rendszeres hajóközlekedés folyik, ott olyan tömlőt helyeznek a mederbe, amelyet szükség esetén kellőképp le lehet apasztani, hogy fölötte akadálytalanul áthaladhassanak a vízi járművek. Ha ez megtörtént, újra felnövesztik a rugalmas gátat. Amikor az árvízveszély véget ért, az egész tömlőrendszert visszasüllyesztik a mederfenékre és Velence megmarad régi, érintetlen állapotában. A gumírozott textíliákkal egyéb gát- és útépítési, valamint alapcsövezési munkálatokat is el lehet végezni és különösen az afrikai országokban egyre inkább hasznosítják ezeket kisebb-nagyobb méretű víztárolókként is. Más, a lehető legváltozatosabb felhasználási területük is van az ilyen és hasonló anyagoknak. Készi egymással szemben helyezkednek el és levegőnedvesség okozta duzzadásuk különbözik egymástól, egyik oldal jobban megnyúlik mint a másik. A természetnek e megoldását a technika „lemásolta" az úgynevezett bikomponens szálakkal, de se szeri se száma azoknak az eljárásoknak, amelyekkel műanyagszálak készülnek. E nagy változatosságnak egyik magyarázata a divat állandóan változó hullámverésén kívül az, hogy a textíliák egyre inkább benyomulnak a legkülönbözőbb területekre. Cikkünk a textiliáknak ezzel a sokoldalúságával foglalkozik fenek és forgalmaznak már textíliából készült kocsiemelőt, a kis helyen elférő párnát a kocsi kipufogógázaival lehet felfújni és a kocsi alá helyezve könnyűszerrel megemeli azt. Nem csak szilárd talajon, hanem bármilyen körülmények között elvégezhető így a kerékcsere, nem kell félni, hogy a kocsi lezökken. A motortechnikánál maradva meg kell említenünk, hogy az utóbbi években igen jelentős módosuláson mentek át a motorkerékpáros bukósisakok, az újszerű textilanyagok bedolgozásának eredményeként könnyebbé s egyúttal stabilabbá váltak ezek a fejvédők. Hasonlóképpen az 1976-ban, majd 1980-ban tartott olimpiai játékokon megjelentek a textíliákat felhasználó kenuk és egyéb csónaktípusok és manapság ez a tendencia egyre inkább hódít, hisz a textillel megerősített konstrukciók könynyebbek, hosszabb életűek és nehezebben elnyűhetők, mint a közönséges fa- vagy műanyag hajótestek. Az újfajta textíliákból készült kerek, jurtaszerű sátrak is felülmúlják a hagyományosakat ; a három külső tartóelemmel stabilizált 10 méter átmérőjű sátrak belül nemcsak az akadálymentes és hajlongás nélküli járkálást teszi lehetővé, hanem a fokozott fényeresztő képességnek köszönhetően világosabbak is. Sokat köszönhet az új textilipari találmányoknak az autógumi-ipar és — különösen ami a vérérsebészetet és a műszív-készítést illeti — az orvostudomány. Manapság már olyan mesterséges vérereket készítenek, amelyek minden tekintetben megfelelnek a korszerű érsebészet követelményeinek. A rugalmas textília a vér ütemes lökéseinek megfelelően tágul ki és húzódik össze és centiméterenkénti 20—25 szemes szerkezetével megvan a kellő sűrűsége is, és nem váltja ki a visszautasítási jelenséget. Ezekből a textíliákból egyébként nemcsak artériákat, hanem elágazásokat, a természetes erek szűkülő formáját is ki lehet alakítani. Az ilyen és hasonló anyagok nélkül el sem képzelhető a műszívek gyártása, a különböző rugalmas és hajlékony részek készítése mind-mind a textilipar eredményeinek köszönhető. Az ilyenfajta termékek előállítása kimondottan interdiszciplináris munka, hisz orvosok, textilesek, vegyészmérnökök, fizikusok — a felületi feszültségek szakértői — dolgoznak együtt. A textilipar egyébként továbbra is az egyik leglendületesebben fejlődő ágazat, a nyugat-európai országokban közös informatikai rendszer teszi lehetővé a szakmai információk állandó frissességét, a textilipari szaklapok egyre változatosabbá válnak, és eljutnak a világ legkülönbözőbb részeire, terjesztve az egyik legrégibb iparág huszadik század végi újdonságait. A kezdeti műszál-kísérletek, amikor csupán kör keresztmetszetű műszálakat állítottak elő, ma már a múlté , immár mindenütt terjedelmesítik, formagazdaggá teszik a szálakat, különböző alakú nyílásokon préselik át, vagy különböző mechanikai- és hőkezelés segítségével módosítanak a szerkezeten és így készülnek azok a különböző márkanevű fonalak, amelyek öltözködésünk alapját jelentik. De — amint láttuk — a textilipar ennél jóval szélesebb területeket is meghódít. • UTÁNOZNI A TERMÉSZETET • TERV VELENCE MEGMENTÉSÉRE • RUGALMAS TÖMLŐK A VÍZ ALATT • AUTÓEMELŐ - TEXTÍLIÁBÓL • MÜSZÍV ÉS VÉREREK • Fogasszerekes eljárással készült szőnyegfonal Az új termékek előállítása kimondottan interdiszciplináris munka Tapasztalatok, elképzelések „A kommunistákat, a dolgozókat fel kell vérteznünk a tudomány vívmányaival, a dialektikus és történelmi materialista filozófia ismeretével, bontakoztassunk ki széleskörű tevékenységet a világ, a társadalom eredete, a világegyetemet vezérlő törvények tudományos értelmezésének ismertetése végett" — mondotta többször is pártunk főtitkára és ez az útmutatás vezérelte a Csíkszeredai tudományos művelődési egyetem előadóit, akik nemrég kerekasztal-értekezleten beszélték meg az elmúlt tanév tapasztalatait, és rögzítették a további elképzeléseket, miközben több gazdasági egységben az előadások nyáron sem szünetelnek. Munkatársunk, a tudományos művelődési egyetem egyik előadója e tanácskozás néhány vonatkozásáról számol be. MŰHELY A tudománynépszerűsítő tanfolyamok tematikáit a Csíkszeredát gazdasági egységekben, intézményekben és vállalatokban nem ötletszerűen, hanem a konkrét igényekre figyelve, a dolgozók által kitöltött kérdőívek alapján állították össze. A hallgatóság igényelte témák között válogatva azután olyan előadássorozatokat állított össze a tudományos-művelődési egyetem vezetősége, amelyek társadalmi, történelmi és filozófiai kurzusok mellett olyan témákkal foglalkoztak, mint a vallás napjainkban, a szekták világa, a biológia és az orvostudomány jelenkori kérdései, földünk élete és a csillagok világa, civilizációk, kultúrák, az ember és környezete stb., ezenkívül több kaleidoszkóp jellegű — különböző réteghallgatóságot feltételező — előadássorozat is szerepelt a tudományos művelődési egyetem programjában (családpedagógia, a nőkről-nőknek stb.) A megbeszélésen kiderült az is, hogy az elmúlt tanévben nagyobb mértékben sikerült felhasználni — és így a résztvevők figyelmét fokozni — az audiovizuális eszközöket, a diapozitívek, diafilmek, az elektromos audiovizuális eszközök mindmind jó szolgálatot tettek az előadások hatékonyságának a növelése érdekében, s a jövőben pedig — ahol erre lehetőség van — még nagyobb mértékben igénybe kell venni a megyei mozivállalat tudományos ismeretterjesztő rövidfilmjeit, hisz ezeket témakörönként csoportosítva a vállalat szívesen a tudományismeretterjesztők rendelkezésére bocsájtja. Úgyszintén felmerült az a kérdés is, hogy a jövőben még több számú értelmiségit — főleg műszaki értelmiségit - kell bevonni ebbe a munkába és így a tudományosművelődési egyetem egyben hasznos eszköze lehet a megyeszékhely szellemi potenciálja jobb hasznosításának. A tanácskozás számvetéséből az is kiderült, hogy az 1982/83- as tanévben széleskörű érdeklődést tanúsítottak a kötöttárugyár, a fonoda, a készruhagyár, az iparcikk kereskedelmi vállalat, a fafeldolgozó vállalat és más egységek dolgozói, valamint a 10-es, 12-es és az 1-es számú általános iskolák tanulóinak szülei, ami egyben azt is jelentette, hogy az említett vállalatok, intézmények és iskolák vezetőségei nagy gondot fordítottak a tanfolyamok megszervezésére, rendszeressé tételére, a megfelelő részvétel biztosítására. Zsoárc János Munkában az egyik csikszeredai tudományos brigád Nagyobb mértékben be kell vonni a műszaki értelmiséget Könyvespolc D. GABOR - U. COLOMBO - A. KING - R. GALLI " A TÉKOZLÁS KORSZAKA "UTÁN A Római Klub felkérésére a hetvenes években több jelentés is készült a világ várható alakulásáról, Forrester, Meadowsék, Pester és Mesarovic, Tinbergen és mások foglalkoztak különböző világgazdasági modellekkel, amelyek a fejlődés mostani irányvonalaiból próbálkoztak következtetni a jövőre. Valamennyi jelentés, akárcsak az ENSZ tanulmányai alapos kritikák kereszttüzébe kerültek, közös eredményeik azonban, hogy felhívták a figyelmet az emberiség globális gondjaira. Az idei contemporane sorozatban most megjelent kötet a Nobel-díjas Gábor Dénes (az angol tudós nem csupán holográfiával, hanem futurológiával is foglalkozott) vezetésével összeülő munkacsoport nézeteit tömöríti és végigvezeti az olvasót az energiaellátás, a nyersanyagfelhasználás, az élelmezés, a tudomány- és technológiafejlesztés jelenlegi és várható problémáin. A könyv alapkicsengése optimista. Kifejezzük azt a meggyőződésünket — zárják eszmefuttatásukat a szerzők — hogy a növekedés határai inkább politikai, társadalmi és adminisztrációs, semmint tudományos vagy technológiai jellegűek, és ugyanakkor érvelnek egy új gazdasági világrend érdekében. (Să ieşim din epoca risipei — Politikai). EDMOND NICOLAU : A VALÓSÁG BŰVÖLETÉBEN A szerző ismert az olvasók, a televízió nézői és a rádió hallgatói előtt, hisz évtizedek óta széleskörű tudományos ismeretterjesztő munkát fejt ki és több kötete is megjelent. Ez a könyv Nicolau professzor legújabb eszszéit tartalmazza, amelyek a mikrokozmosztól a makrokozmoszig az emberi megismerés legkülönbözőbb területeit átfogják és ugyanakkor a tudomány és a művészet között fennálló kapcsolatokat vizsgálják. (Căutînd realul — Albatrosz)