Hargita, 1984. november (17. évfolyam, 260-284. szám)
1984-11-02 / 260. szám
R 2 „ PÉNTEK A XII. ÉS XIII. PÁRTKONGRESSZUS KÖZÖTT iparunk szamos fejlődését szavatoló számottevő beruházások „A termelőerők erőteljes fejlődése, hazánk vagyonának és gazdasági erejének növekedése alapján elő lehetett irányozni a gazdasági-társadalmi fejlesztéshez, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emeléséhez szükséges eszközöket. Ezen az alapon átfogó beruházási programot lehetett végrehajtani az iparban, a mezőgazdaságban és a nemzetgazdaság többi ágazatában, ami évről évre növekedett. . ." NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak 1984. augusztus 22-én az RKP KB, a Nagy Nemzetgyűlés, a SZDEF Országos Tanácsa együttes ünnepi ülésszakán elhangzott beszédéből a termelőerők arányos és álramos fejlesztését előtérbe helyező, szorgalmazó, tudományosan megalapozott gazdaságpolitika életbeültetése valóságos építőteleppé varázsolta az egész országot. Pártunk ésszerű ipartelepítési politikájának eredményeként az ország összes tájegységében újabb és újabb gazdasági egységek létesültek, szüntelenül gyarapodott és gyarapodik az állóalapok volumene, erőteljes korszerűsödési folyamatot ismer a műszaki-anyagi lellátmány, így például nemzetgazdaságunk első alapjainak volumene 1945- 1983 között tizenhatszorosára növekedett, az egy lakosra jutó értékük elérte a TO0 ezer fejt. De vegyünk egy hozzánk közelebb álló — és rövidebb időszakra vonatkozó — példát: megyénk állóalapjainak az értéke az utóbbi 14 esztendőben több mint négyszeresére emelkedett. Ez a dinamika is sokatmondó bizonysága annak a gondoskodásnak, amelyet párt- és államvezetőségünk, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárs tanúsít Hargita megye ipara erőteljes fejlesztése iránt. Új gazdasági létesítményeink megannyi fegyvertényei a szocialista építés megyénkben beteljesedésének, hűen tükrözik napjaink realitásait. A korszerű műszakianyagi ellátmány pedig egyszersmind megteremtette az összes dolgozók teljes jogegyenlőségének konkrét feltételeit, az érvényesülés tényleges, valós lehetőségeit. Csupán a jelenlegi ötéves tervből eddig eltelt időszak során több mint 8,4 milliárd lejnyi beruházásra került sor - amelyből több mint 4 milliárd lej él iparban -, ez az összeg nagyobb, mint például az 1956- 1970-es időszak, azaz 15 év beruházásai. Az utóbbi 15 évben megyénkben többek között 60 fontosabb ipari kapacitást adtak át rendeltetésének, köztük jónéhány jelentősét a XII. pártkongresszust követő időszakban. A székelykeresztúri Acélművet, a gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalat egyes új létesítményeit, a topsicai Cipőgyárat, a Csíkszeredai Traktorgyár új kapacitásait (présműhely stb.) —, hogy csak néhányat említsünk a nagyobbak közül. Ugyanakkor számos vállalatunknál került sor nagyarányú fejlesztési-korszerűsítési, illetve kapacitásnövelési beruházásra. Jelenleg is számottevő beruházások végrehajtása van folyamatban a megye faiparában, a Csíkszeredai Traktorgyárnál, a székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyárnál, a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalatnál és másutt. Az ipartelepítést célzó beruházásokról szólva feltétlenül említést kell tennünk azok szerepéről a munkalehetőségek gyarapodásában. Az új gazdasági létesítmények újabb és újabb munkahelyeket jelentettek, csupán az utóbbi tíz esztendőben több mint 19 000-et. Körülményes lenne felleltározni részleteiben (is) az összes iparfejlesztő beruházásainkat. A vázolt tények azonban sokatmondóan sugalmazzák gazdasági előrehaladásunk arányait, méreteit, annak az útnak a lépcsőfokait, amelyekre a szocialista iparosítás emelte megyénket, így lesz a jövőben is, hisz pártunk XIII. kongresszusának Irányelv-tervezete az újabb előrelépés távlatait körvonalazza, amit többek között az előirányzoti beruházások is szavatolnak. HECSER ZOLTÁN NAGY P. ZOLTÁN felvételei 1984 . ^VEMRE Az arányos és gyorsütemű ipari fejlődés „kiemelte” a névtelenség homályából Székelykeresztúrt is. Az egykori kisvárosban az utóbbi években, számottevő beruházások eredményeként, országos rangú agrozootechnikai és ipari egységek kezdték meg tevékenységüket. Ez utóbbiak közé tartozik az Acélmű is, amely több százmilliós értékű beruházás megtestesülését jelenti. A maga nemében megyénkben egyedülálló fémipari vállalat országos jelentőségű is : az itt gyártott különleges acélok (szerszámacél) hivatott helyettesíteni a hazai szerszámgyártás jórészt importált nyersanyagát. És mindezen túl, közel 1000 keresztúri és környékbeli lakosnak teremt biztos munka- és kenyérkereseti lehetőséget. A korszerű gyár berendezései jobbára ugyancsak országos újdonságnak számítanak, importhelyettesítéssel készültek, s itt került (kerül) sor homplogálásukra. A termelés felfuttatása jelenleg a fő napirendi pont, oly módon, hogy 1985 a tervezett paraméterek elérésének évévé váljon. Az utóbbi évek során számottevő beruházásokra került sor a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalatnál is. Ezek eredményeként adták át rendeltetésének 1983 ban az ország legnagyobb feldolgozási kapacitású kőbányáját Gyergyóújfaluban. Itt korszerű berendezések tették lehetővé a kitermelés komplex gépesítését. Ugyancsak jelentős beruházással folyamatban van a bányát Vaslábbal összekötő iparvágány kivitelezése. A vállalat gépgyártási kapacitásának növelése érdekében új részlegek épültek, épülnek. Köztük a felvételünkön látható korszerű acélöntöde, amelynek átadása ebben az évben esedékes. E vállalat sokoldalú fejlesztésének meggyőző bizonysága az a tény, hogy csupán az utóbbi négy esztendőben több mint 300 millió lej értékű beruházás öltött testet. A jelenlegi ötéves tervben eddigelé több mint 680 millió lejt fordítottak a Csíkszeredai Traktorgyár fejlesztésére, ami lehetővá tette a gyár egyre nagyobb fokú integrálását, összhangban a vonatkozó pártfőtitkári útmutatásokkal. Új részlegek épültek, új kapacitások üzembehelyezésére került sor. Évi 4000 tralétorral nőtt a gyártási kapacitás, s ezen kívül 211 millió lej/év alkatrész-kapacitást, 10 000 tonna/év kovácsolt terméket és 5000 tonna/év matricáit terméket előállító részlegek kezdték meg a termelést Az idén, illetve 1985 folyamán újabb részlegek átadására kerül sor. Mindennek eredményeként a hazai gépgyártás egyik jelentős egységévé növi ki magát a Csíkszeredai vállalat A beruházások eredményeként megvalósított műszaki ellátmány fő jellegzetessége a magas műszaki színvonal, korszerűség. Felvételünk az új fémmegmunkáló üzemcsarnokban készült, előtérben a maxiprések láthatók. 1981—1985 között a székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyár nagyarányú fejlesztési munkálatait hajtották végre, illetve vannak folyamatban. Jelenlegi ötéves tervünk első négy esztendejében közel 400 millió lej értékű beruházással romolnak. 1981-ben 750 tonna/év matricagyártási kapacitás átadására került sor, amit 1982-ben 750 tonna/év öntöttnádrész-kapacitás követett, majd 1983-ban évi újabb 1000 tonna öntvény. Az idén eddigelé évi 200 tonna mechanikai tömítés gyártási kapacitást és évi 100 torma matricás termék kapacitást helyeztek üzembe, így a maga nemében az ország legjelentősebb vázllalatává vált a székelyudvarhelyi. Ez többek között az újabb importhelyettesítő termékek sorozatgyártásának a felfuttatását jelenti. Felvételünkön a gyár egyik új, az idén átadott üzemcsarnoka látható. A szocialista építés során még egy évtizedre sem volt szükség ahhoz, hogy Gyergyószentmiklóson több százmilliós beruházás eredményeként korszerű fémipari vállalat létesüljön. Helyiipari egységből vált komplex arcélű, mintegy 2000 dolgozót foglalkoztató nagyvállalattá. Gyergyószentmiklós, a megye egyik jelentős ipari létesítményévé. A beruházások mindenekelőtt az öntödei kapacitás növelését célozták, s így a gyár jellege ma elsődlegesen fémipari. Ugyanitt országos viszonylatban is számontartott öntödei modellgyár kezdte meg a tevékenységét a jelenlegi ötéves tervben. A megyénkbeli traktorgyártás integrálási programja értelmében a Mechanikai Vállalat 1983-ban átkerült a Traktoripari Fővállalat kötésiekébe, s mint ilyen, termékszerkezetet is váltott : folyamatban van az öntött traktorai egészek gyártására vcó szakosodás. Beindul továbbá az acélöntés is, amit jelentős beruházások végrehajtása tesz lehetővé.