Hargita, 1987. április (20. évfolyam, 76-101. szám)

1987-04-02 / 77. szám

1987. ÁPRILIS 2. CSÜTÖRTÖK Helyi fürdők — helyi lehetőségek A csíkrákosi Bogát-fürdő A­mádétel­i néptanács ha­táskörébe tartozó fürdő Rákos falu központjától egy kilomé­terre található. Már 1937-ben használták, főleg reumatikus megbetegedések kezelésére. A bikarbonátos, kálciumos, nát­riumos, magnéziumos és széndi­­oxidos ásványvíz gyógyhatása népszerűvé vált elsősorban a környéken, a község területén, de a szomszédos falvakból is felkeresik nyaranta a 9 kád­dal üzemelő fürdőt. A forgalom­ról tanúskodik a tavalyi bevétel: mintegy 27 ezer tej gyűlt be a­­néptanácsnak a fürdőzőktől. Kü­lönben idényben büfé, szabad­téri étkező is működik a kelle­mes környezetben található für­dőhelyen, amelyet az évek so­rán ha nem is fejlesztettek, de el sem hanyagoltak ! Ez pedig már dicsérni való dolog, hanem a fejlesztés lenne igazán üdvös, hisz a megye legnagyobb köz­sége valóban „megbírná" a na­gyobb, a forgalmasabb fürdőt is, ahol majálisokat, ünnepeket, különböző tömegrendezvényeket is lehetne tartani. Amint a köz­ségi néptanácsnál tájékoztattak, szándékukban áll növelni a für­dő vonzerejét, jó hírnevét, így modernizálni fogják (többek kö­zött víztartályt szerelnek fel, u­­gyanis kevés a vízhozam, s így ta­rta­lékolhatnak). Igen, szerény, helyi érdekelt­ségű a Bogát-fürdő, viszont az évek során hány idős ember, mtsz-nyugdíjas kúrálta itt ma­gát, használta a jótékony gyógy­­tényezőt ! Mert a „helyi lehető­ség" előnyös azoknak az em­bereknek, akiket köt az állatte­nyésztés, a mezőgazdaság és ezért nemigen engedhetik meg maguknak, hogy távoli balneo­lógiai központokban kezeltessék magukat. A helyi érdekeltség te­hát esetünkben — és valameny­­nyi fürdőnk esetében - nem le­kicsinylést, harmadrangot jelent, hanem épp az ellenkezőjét ! Mert jobb helyben egy elérhe­tő kicsi fürdő, mint egy kevés­bé elérhető távoli ... FERENCZ IMRE Megválasztották városi és községi í­é­át Megye szerte befejeződtek a municípiumi, városi és községi pártszervezetek beszámoló és vá­l­asztá­si közg­y­ű­lései, kon­feren­­­ciái, melyekről lapunk hasábjain rendszerese beszámoltunk. Az alábbiakban közöljük a municípiumi, városi és községi pártbizottságok titkárainak név­sorát : Csíkszereda municipium -Fábián András első titkár, Oprea Maria, Moşneag Vasile, Blaga Aurel, Kelemen Mária titkárok. Székelyudvarhely municipium — Gál Ferenc első titkár, Már­ton Ferenc, Nagy Éva, Luncan Nicolae, Jakab Erzsébet titká­rok. Városok : Batánbánya - Da­cău Niculai­­ Borszék - Dacáu Eugen ; Gyergyószentmiklós — Barabás Erzsébet ; Székelyke­­resztúr — Zoltán­ István ; Toplica — Citi­rigă Gheorghe ; Tusnád­­fürdő — Țifrea Elena ; Vlahica — Movilă Lívia. Községek : Bélbor — Mera Elena; Bögöz — Pásztor Jolán; Csíkdánfalva — Kecseti Rozália; Csikkarcfalva — Márton István; Csíkpálfalva — Galaczi Julianna; Csikszentdomokos - Fábián Csa­ba ; Csikszentgyörgy — László Benedek ; Csikszentkirály — Bo­ros István ; Csíkszentmárton - Both István ; Csíkszentmihály — a municípiumi, pártszervezetek szerveit Búzás Magdolna; Csíkszentsi­­mon - Lakatos András; Csíkszép­­víz — Ambrus Antal; Eted — Máthé Katalin ; Farkaslaka - Vass Ár­pád András; Felsőboldogfalva- Kuti Lázár ; Fenyőd — Sorbán István ; Galócás — Csobota Má­ria ; Gyergyóalfalu - Kiss Ka­talin ; Gyergyócsomafalva — Ba­róti Lajos ; Gyergyóditró — Bírt Ádám ; Gyergyóremete - Szabó Ferenc ; Gyergyószárhegy — Vá­nyolós József ; Gyergyótölgyes Ungureanu Toader ; Gyergyóúj­falu — Kovács Imre ; Gyimesfel­sőlok - Tankó András ; Gyimes középlok — Kedves Béla ; Gyer­gyóholló — Scorus Virginia; Ho­moródalmás — Bodor Lajos Homoródszentmárton — Csömör Imre ; Kányád - Csiszár Dénes Kápolnásfalu — Konrád Ilona Kászanal­sz - Kása László ; Ko­rond — Balázs László ; Lövéte — Tódor Mihály ; Madéfalva — Bo­­dó Ferenc ; Oklánd — Gergely László ; Oroszhegy — Nagy Im­re ; Parajd — Vákár Gábor; Sa­­lomás — Ţăran Vasile­­ — Săcel — Maior Mihail ; Siménfalva - Boros Kálmán ; Szentábrahám - Bedő Lívia ; Székelyderzs — Ko­vács Irén ; Székelyvarság — Ta­más Dezső ; Tusnád község — Csiszer Mária ; Újszékely — Mu­­reşan Erzsébet ; Várhegy ~ Musca Victor ; Vasláb — Vaidoş Ioana ; Zetelaka - Szabó Lajos. Egy csokor tavasz (Nagy P. Zoltán felvétele) A rendelkezésre álló anyagi eszközök felelősségteljesebb hasznosításáért (Folytatás az 1. oldaltól) szeredai Traktorgyár, a gyergyó­­szentmiklósi Fafeldolgozó Válla­lat és Mechanikai Vállalat stb. — akadnak, ahol a lemaradás megközelíti a 90 százalékot (!). Ennek oka, a termékszerkezetben bekövetkezett módosításokon túl, az, hogy nem sikerült elérni a tervezett gépkihasználási muta­tókat, viszonylag magas az inak­tív berendezések volumene (több mint 120 millió lejnyi), valamint az, hogy a gépi be­rendezések üzemeltetési és kar­bantartási költségeit 82 millió lejjel lépték túl. Ez utóbbi vo­natkozásban különösképpen ked­vezőtlen a helyzet a Csíkszeredai Traktorgyárban, a székelyudvar­helyi Cérnagyárban, a Csíksze­redai Fakitermelő és Szállító Vállalatban stb. Megjegyezném, hogy ott, ahol kellő törődés mu­tatkozott, sikerült alászorítani ezeket a költségeket, mint pél­dául a balánbányai Bányaválla­latban, a Csíkszeredai Gyapjúfo­nodában, a székelykeresztúri A­­célműben és másutt. Visszatérve a költségtúllépések ügyére, nyo­­matékolnom kell, hogy ezek je­lentették a jövedelem leglénye­gesebb „vámját". Igen, mert megyei viszonylatban annak el­lenére, hogy a megelőző eszten­dőhöz képest csökkentek a költ­ségek, mégis összességükben több mint 340 millió lejjel ha­ladták meg a tervezett szintet. Sajnos 15 egységünkben - köz­tük a vlahicai Vasipari Vállalat­ban, a Csíkszeredai és gyergyó­­szentmiklósi fafeldolgozó válla­latokban, a székelyed­várhelyi Céragyárban, a balánbányai Bányavállalatban — még az 1985-ös szintet is túlhaladták. — Mindez végső soron az a­­nyag- és eszközgazdálkodás bi­zonyos visszásságaira enged kö­vetkeztetni. Ilyen összefüggésben azt is mondhatnák, hogy he­lyenként lazul(t) a pénzügyi fe­gyelem. Mennyiben támasztják alá az ellenőrzések eredményei ezt a feltételezést ? — A dolog valóban így áll, mert mivel lehetne magyarázni azt a tényt, hogy az adminiszt­ratív költségek kötelező szint­jét nem tartották tiszteletben a Csíkszeredai Traktorgyárban, a g­yerg­yósze­n­tm­­iklósi Mecha­n­ikai Vállalatban, a Csíkszeredai Fa­kitermelő és Szállító Vállalatban és másutt, ha­nem a pénzügyi fegyelem megszegésével. Bizo­nyos lazaságokra utal az a tény is, hogy viszonylag jelentős ös­­szegre rúgtak a nem gazdaságos kiadások, a büntetések és pena­­litások értéke például megköze­lítette a 20 millió lejt. (Sajnos, ennél jóval kevesebbet inkasz­­száltak szállítói minőségükben gazdasági egységeink.) Minden­nél súlyosabb az, hogy a köz­vagyonban is jelentős károk ke­letkeztek, főleg a kereskede­lemben, a szövetkezeti szektor­ban, a Csíkszeredai Fakitermelő és Szállító Vállalatban, a szé­kelyudvarhelyi Ruhaipari Válla­latban és másutt. A leltárhiá­nyok arra engednek következ­tetni, hogy az anyagi javak ke­zelésében, illetve annak ellenőr­zésében nem mindig érződik kel­lő felelősség, erély és szigor. Azaz, általában nagyobb igé­nyességgel kell törekedni a rend és a fegyelem megszilárdításá­ra, beleértve a terv- és pénz­ügyi fegyelmet is ! — Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága február 20-i ülésén elhangzott beszédében újólag nyomatékolta — bíráló hangnemben - a pénz­ügyi szervek szerepét, felelőssé­gét. Mit tesznek önök az elvá­rások gyakorlatiasításáért ? — Kétségtelen, nagyobb igé­nyességgel és következetesség­gel az illetékes szakszervek is többet tehettek volna egyes ked­vezőtlen gazdasági-pénzügyi je­­lenségek kiküszöböléséért, illetve megelőzéséért. A megyei bank- és pénzügyi komisszió március 11-i munkaülésén alaposan meg­vizsgálta a jelen beszélgetésünk­­témakörébe tartozó tényeket, s részletes intézkedési programot fogadtunk el, amely konkrét feladatot tartalmaz mind a gaz­dasági egységek, mind a szak­szervek vonatkozásában. Azon leszünk minden erőnkkel és igyekezetünkkel, hogy érvényt is szerezzünk e programnak. Anél­kül azonban, hogy , kisebbíteni­­ szándékoznék felelősségünket, még egyszer nyomatékolnám : a vállalatbelieknek az elsődleges kötelessége, hogy eleget tegye­nek a tervmutatóiknak, a külön­böző törvényes normatíváknak és szabályzóknak. Igen, mert ez egyben alapvető érdekük is kell hogy legyen. Mert például a jövedelmi terv nemteljesítése az adott vállalatnak okoz gondot a pénzellátási saját források meg­teremtésében, a dolgozók jöve­delem-részesedési alapjának a létrehozásában, bizonyos szociá­lis létesítmények pénzellátásá­ban, s így tovább ... EGYÜTT AZ ELLENŐRÖKKEL_____ Mit, miből, hogyan ? Kedves Péter, a Megyei Minő­ségi Főfelügyelőség felügyelője a receptkönyvet, a napi menü ármegál­lapító lajstromát kéreti elő a toplicai 144. számú önki­szolgáló étterem konyháján. Va­lamennyi a minőségi ellenőr munkaeszköze, s amit pedig ál­landóan magával hord, az a kereskedelmi egységek tevé­kenységére vonatkozó belső rendszabályozó. Egybevetve a dolgokat, menten kiderül, hogy mit, miből és hogyan főznek az egységben. Hamar vizsgázik az egységfelelős, főszakácsnő hoz­záértésből, rátermettségből. Mert hogyha egyet ír a receptkönyv, s más derül ki az organolepti­­kus vizsgálatkor, akkor az azt jelenti, hogy valahol difi van. Márpedig a szakácsnő főztjét dicséri ize is. Nem arról van szó, hogy nem főznek ízletesen, étvágygerjesztően, ellenben más­képp kell adagolni, másfajta fűszert a húsgombóccsorbához, s egészen mások szabják meg ízét a ház specialitását jelentő majorságlevesnek. A porciózás­nak is megvannak a maga írott szabályai, összbevéve, az étel­adaggal nem lenne baj, ellen­ben jobban oda kell figyelni ar­ra, hogy egyik vendég tányérjá­ra ne kerüljön nagyobb adag, mint a másikéra. Egyébként valamennyi készít­ményüket jó étvággyal el lehet fogyasztani, kivéve a „Munte­nia” kolbászból készültet. A ter­méket ki kellett vonni a forga­lomból, mert lejárt szavatossági ideje. Úgy tűnik, a „Transilvania" első osztályú vendéglő fősza­kácsnője nagyon kedveli a csí­pős paprikát. Nagy előszeretet­tel használja ízesítőül, még ak­kor is, hogyha mást ír a recept­könyv. Pedig fűszerbors is van a világon, s igencsak keresett mostanában. Kifelejtették a fa­­sírozottból, ellenben ára szere­pel a kalkulációban. Bár egyet­len ételadagra számítva jelen­téktelennek tűnhet ez a meny­­nyiség, de sok kicsi sokra megy. Jó étvágyat kíván a pincér vendégének, miután a legtermé­szetesebben szolgálja fel a két nappal azelőtt készült menüt, de hogy milyen lelkiismerettel számol f£, még kiszolgálási já­rulékot is — erre már szerfelett nehezebb válaszolni. Pontosab­ban konyhai könyvelést, mert a menü­maradék egyet mutat pa­pírforma szerint, s egészen mást a valóságban. A 2-es számú élelmiszerüzlet raktárhelyiségében főleg arra kerestük a választ, hogy mennyi­re felelnek meg a feltételek az élelmiszerek tartósításához. Ami leghamarabb szembetűnik, az az, hogy nem csoportosítják kel­lőképpen az árut, féleség és tartóssági állapot szerint, ez pedig nehézséget okoz annak mozgatásáén, valamint árusítá­sában. Nem találni olyan áru­cikket, amely meghaladta volna szavatossági idejét. De nem ta­lálni borszéki borvizet sem az üzletben, pedig nem messze van ide a töltődő. Megfelelő hűtő­felület áll a hústermékek tartó­sítására, csakhogy a hőmérsék­leti mutatókat napról napra pontosan kell vezetni. Szaksze­rűen tárolják a lisztet, a cukrot, tisztaság van a helyiségekben. Bizony, hogy elmegy az em­ber étvágya, hogyha a pékség sütötte utóbbi napok termékét vesszük szemügyre. Panaszkod­nak a vásárlók, hogy a kenyér minősége nem megfelelő, lapos, tippadt, s ráadásul mi is nem egy régi sütetűt találtunk az üz­letekben. A pékségnél észleltek alapján röviden az okokról : nem tart­ják be kellőképpen a technoló­giai láncsort, nem tisztítják meg­szabott időközökben a kemen­céket, nem fordítanak kellő hangsúlyt a végtermék szortíro­zására. Még a pékség területén is találtunk nagyobb mennyisé­gű „másnapos" kenyeret stb. Egyébként az ellenőr még ide visszatér. S mi is követjük ... , KRISTÓ TIBOR ------- VILLANÁSOK ------­ FOLYTATÁS... öt évvel ezelőtt székelyudvar­­helyi turistacsoport látogatott el a Szovjetunióba, Márton Zsig­­mond, a helyi turisztikai kiren­deltség felelősének vezetésével. Egyesek ismerték egymást, má­sok nem. A gazdag program mellett jutott idő az ismerke­désre, barátságok szövődésére. És amikor hazatértek, elhatároz­­ták, hogy a közös útnak foly­tatása lesz : évenként ismét ösz­­szejönnek meghitt hangulatú baráti találkozóra, tereferére. Szép gesztus. Akárcsak az, hogy az egykori székely udvar­helyi szabómesterek (ma majd minde­­nikük nyugdíjas) rendszeresen találkoznak, megünneplik egy­más név- és születésnapját. O­­lyan apró figyelmességek ezek, amelyek végsősoron jó tulajdon­ságokat testesítenek meg, pél­dázva adott közösségek össze­­forrottságát, elvtársias kapcso­latait. (Hecser Zoltán) KUPAGYŰJTEMÉNY Ilyen statisztika aligha készült, de készülhetne : vajon hány dolgozóra jut egy-egy kupa, más sportserleg, oklevél stb. egy-egy gazdasági egységünkben. Nos, ha készülne, a számítástechni­kai berendezéseket karbantartó és javító vállalat Csíkszeredái fiókja minden bizonnyal az él­mezőnyben haladna, hisz las­san már fél irodát is megtölt­hetne az a kupagyűjtemény, a­­mely azt igazolja, hogy a mun­katársak ugyancsak szeretik a sportot, részt vesznek a külön­böző városi bajnokságokban és ágazati versenyeken és nem is akárhogyan, hanem legtöbbször szép sikerrel. És hogy a sport lelüdit, szórakoztat, hozzájárul nemcsak a jó közérzethez, ha­nem a munkateljesítmény foko­zásához, azt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a tény, hogy szakmájukban is az országos élenjárók között vannak. " Ho­gyan is tartja a régi szólásmon­dás : Mens sana in corpore sa­­no . . . (Székedi Ferenc) KISZÁLLÁS Nem mostani divat, régi jó szokás, hogy a műkedvelő­ szín­játszók is bejárják a környező falvakat és bemutatják a beta­nult színdarabot. Sikerélményt jelent ha van értő, népes közönség. Ha­ viszont csak néhány néző előtt kell be­mutatni egy darabot, érthető, hogy a lelkesedés alábbhagy. Ez a legtöbb esetben a vendég­látók szervezésén múlik. Ha az anyagi oldalát is boncolgat­nánk - habár nem lehet első­rendű cél -, ilyenkor szokták mondani : többe kerül a csont, mint a hús, ugyanis a szállítási költségek elviszik nagy részét a bevételnek (ilyen eset történt az egyik csíki faluban is nem­rég). Ezért ajánlatos időben és körültekintően előkészíteni mind a vendégek, mind a vendéglá­tók részéről .(Madaras Magdol­na) TAVASZVÁRAS Türelmetlenek vagyunk mind­annyian, szinte általánossá vált beszédtéma az időjárás, a kés­lekedő tavasz. Figyeljük a szél irányát, a vonuló felhőket, ha az ország távolabbi részén élő ismerőssel kerülünk telefonösz­­szeköttetésbe nem sajnáljuk a félpercnyi időt és érdeklődünk, milyen is leléjük az időjárás. Szó mi szó, meguntuk már a hosszú telet, vagyunk a ragyogó napfény után, a párálló szántó­földek látványát óhajtjuk, a ki­keletet, a zöldellő füvet, a ko­ratavasz virágait, amelyekből csak más vidékekről érkezett csokrocskák hozták a hírt, hogy mégiscsak jön a tavasz. S ta­vaszjelzők voltak a hazatért gó­lyák is, bár közülük nem egy a kései havazás áldozatául esett. Várják az érkező tavaszt a me­­­­zőgazdaságban dolgozók, a­­ szántóvető emberek, az állatte­nyésztők. Tegnap vadrucák csapata hú­zott észak felé, s a magasból libagágogás hangjai hallatszot­tak. Bízzunk hát, hogy már csak napok kérdése, és itt van az igazi tavasz. (Bogos Sándor)

Next