Hargita, 1987. április (20. évfolyam, 76-101. szám)
1987-04-02 / 77. szám
1987. ÁPRILIS 2. CSÜTÖRTÖK Helyi fürdők — helyi lehetőségek A csíkrákosi Bogát-fürdő Amádételi néptanács hatáskörébe tartozó fürdő Rákos falu központjától egy kilométerre található. Már 1937-ben használták, főleg reumatikus megbetegedések kezelésére. A bikarbonátos, kálciumos, nátriumos, magnéziumos és széndioxidos ásványvíz gyógyhatása népszerűvé vált elsősorban a környéken, a község területén, de a szomszédos falvakból is felkeresik nyaranta a 9 káddal üzemelő fürdőt. A forgalomról tanúskodik a tavalyi bevétel: mintegy 27 ezer tej gyűlt be anéptanácsnak a fürdőzőktől. Különben idényben büfé, szabadtéri étkező is működik a kellemes környezetben található fürdőhelyen, amelyet az évek során ha nem is fejlesztettek, de el sem hanyagoltak ! Ez pedig már dicsérni való dolog, hanem a fejlesztés lenne igazán üdvös, hisz a megye legnagyobb községe valóban „megbírná" a nagyobb, a forgalmasabb fürdőt is, ahol majálisokat, ünnepeket, különböző tömegrendezvényeket is lehetne tartani. Amint a községi néptanácsnál tájékoztattak, szándékukban áll növelni a fürdő vonzerejét, jó hírnevét, így modernizálni fogják (többek között víztartályt szerelnek fel, ugyanis kevés a vízhozam, s így tartalékolhatnak). Igen, szerény, helyi érdekeltségű a Bogát-fürdő, viszont az évek során hány idős ember, mtsz-nyugdíjas kúrálta itt magát, használta a jótékony gyógytényezőt ! Mert a „helyi lehetőség" előnyös azoknak az embereknek, akiket köt az állattenyésztés, a mezőgazdaság és ezért nemigen engedhetik meg maguknak, hogy távoli balneológiai központokban kezeltessék magukat. A helyi érdekeltség tehát esetünkben — és valamenynyi fürdőnk esetében - nem lekicsinylést, harmadrangot jelent, hanem épp az ellenkezőjét ! Mert jobb helyben egy elérhető kicsi fürdő, mint egy kevésbé elérhető távoli ... FERENCZ IMRE Megválasztották városi és községi íéát Megye szerte befejeződtek a municípiumi, városi és községi pártszervezetek beszámoló és választási közgyűlései, konferenciái, melyekről lapunk hasábjain rendszerese beszámoltunk. Az alábbiakban közöljük a municípiumi, városi és községi pártbizottságok titkárainak névsorát : Csíkszereda municipium -Fábián András első titkár, Oprea Maria, Moşneag Vasile, Blaga Aurel, Kelemen Mária titkárok. Székelyudvarhely municipium — Gál Ferenc első titkár, Márton Ferenc, Nagy Éva, Luncan Nicolae, Jakab Erzsébet titkárok. Városok : Batánbánya - Dacău Niculai Borszék - Dacáu Eugen ; Gyergyószentmiklós — Barabás Erzsébet ; Székelykeresztúr — Zoltán István ; Toplica — Citirigă Gheorghe ; Tusnádfürdő — Țifrea Elena ; Vlahica — Movilă Lívia. Községek : Bélbor — Mera Elena; Bögöz — Pásztor Jolán; Csíkdánfalva — Kecseti Rozália; Csikkarcfalva — Márton István; Csíkpálfalva — Galaczi Julianna; Csikszentdomokos - Fábián Csaba ; Csikszentgyörgy — László Benedek ; Csikszentkirály — Boros István ; Csíkszentmárton - Both István ; Csíkszentmihály — a municípiumi, pártszervezetek szerveit Búzás Magdolna; Csíkszentsimon - Lakatos András; Csíkszépvíz — Ambrus Antal; Eted — Máthé Katalin ; Farkaslaka - Vass Árpád András; Felsőboldogfalva- Kuti Lázár ; Fenyőd — Sorbán István ; Galócás — Csobota Mária ; Gyergyóalfalu - Kiss Katalin ; Gyergyócsomafalva — Baróti Lajos ; Gyergyóditró — Bírt Ádám ; Gyergyóremete - Szabó Ferenc ; Gyergyószárhegy — Ványolós József ; Gyergyótölgyes Ungureanu Toader ; Gyergyóújfalu — Kovács Imre ; Gyimesfelsőlok - Tankó András ; Gyimes középlok — Kedves Béla ; Gyergyóholló — Scorus Virginia; Homoródalmás — Bodor Lajos Homoródszentmárton — Csömör Imre ; Kányád - Csiszár Dénes Kápolnásfalu — Konrád Ilona Kászanalsz - Kása László ; Korond — Balázs László ; Lövéte — Tódor Mihály ; Madéfalva — Bodó Ferenc ; Oklánd — Gergely László ; Oroszhegy — Nagy Imre ; Parajd — Vákár Gábor; Salomás — Ţăran Vasile — Săcel — Maior Mihail ; Siménfalva - Boros Kálmán ; Szentábrahám - Bedő Lívia ; Székelyderzs — Kovács Irén ; Székelyvarság — Tamás Dezső ; Tusnád község — Csiszer Mária ; Újszékely — Mureşan Erzsébet ; Várhegy ~ Musca Victor ; Vasláb — Vaidoş Ioana ; Zetelaka - Szabó Lajos. Egy csokor tavasz (Nagy P. Zoltán felvétele) A rendelkezésre álló anyagi eszközök felelősségteljesebb hasznosításáért (Folytatás az 1. oldaltól) szeredai Traktorgyár, a gyergyószentmiklósi Fafeldolgozó Vállalat és Mechanikai Vállalat stb. — akadnak, ahol a lemaradás megközelíti a 90 százalékot (!). Ennek oka, a termékszerkezetben bekövetkezett módosításokon túl, az, hogy nem sikerült elérni a tervezett gépkihasználási mutatókat, viszonylag magas az inaktív berendezések volumene (több mint 120 millió lejnyi), valamint az, hogy a gépi berendezések üzemeltetési és karbantartási költségeit 82 millió lejjel lépték túl. Ez utóbbi vonatkozásban különösképpen kedvezőtlen a helyzet a Csíkszeredai Traktorgyárban, a székelyudvarhelyi Cérnagyárban, a Csíkszeredai Fakitermelő és Szállító Vállalatban stb. Megjegyezném, hogy ott, ahol kellő törődés mutatkozott, sikerült alászorítani ezeket a költségeket, mint például a balánbányai Bányavállalatban, a Csíkszeredai Gyapjúfonodában, a székelykeresztúri Acélműben és másutt. Visszatérve a költségtúllépések ügyére, nyomatékolnom kell, hogy ezek jelentették a jövedelem leglényegesebb „vámját". Igen, mert megyei viszonylatban annak ellenére, hogy a megelőző esztendőhöz képest csökkentek a költségek, mégis összességükben több mint 340 millió lejjel haladták meg a tervezett szintet. Sajnos 15 egységünkben - köztük a vlahicai Vasipari Vállalatban, a Csíkszeredai és gyergyószentmiklósi fafeldolgozó vállalatokban, a székelyedvárhelyi Céragyárban, a balánbányai Bányavállalatban — még az 1985-ös szintet is túlhaladták. — Mindez végső soron az anyag- és eszközgazdálkodás bizonyos visszásságaira enged következtetni. Ilyen összefüggésben azt is mondhatnák, hogy helyenként lazul(t) a pénzügyi fegyelem. Mennyiben támasztják alá az ellenőrzések eredményei ezt a feltételezést ? — A dolog valóban így áll, mert mivel lehetne magyarázni azt a tényt, hogy az adminisztratív költségek kötelező szintjét nem tartották tiszteletben a Csíkszeredai Traktorgyárban, a gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalatban, a Csíkszeredai Fakitermelő és Szállító Vállalatban és másutt, hanem a pénzügyi fegyelem megszegésével. Bizonyos lazaságokra utal az a tény is, hogy viszonylag jelentős összegre rúgtak a nem gazdaságos kiadások, a büntetések és penalitások értéke például megközelítette a 20 millió lejt. (Sajnos, ennél jóval kevesebbet inkaszszáltak szállítói minőségükben gazdasági egységeink.) Mindennél súlyosabb az, hogy a közvagyonban is jelentős károk keletkeztek, főleg a kereskedelemben, a szövetkezeti szektorban, a Csíkszeredai Fakitermelő és Szállító Vállalatban, a székelyudvarhelyi Ruhaipari Vállalatban és másutt. A leltárhiányok arra engednek következtetni, hogy az anyagi javak kezelésében, illetve annak ellenőrzésében nem mindig érződik kellő felelősség, erély és szigor. Azaz, általában nagyobb igényességgel kell törekedni a rend és a fegyelem megszilárdítására, beleértve a terv- és pénzügyi fegyelmet is ! — Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága február 20-i ülésén elhangzott beszédében újólag nyomatékolta — bíráló hangnemben - a pénzügyi szervek szerepét, felelősségét. Mit tesznek önök az elvárások gyakorlatiasításáért ? — Kétségtelen, nagyobb igényességgel és következetességgel az illetékes szakszervek is többet tehettek volna egyes kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi jelenségek kiküszöböléséért, illetve megelőzéséért. A megyei bank- és pénzügyi komisszió március 11-i munkaülésén alaposan megvizsgálta a jelen beszélgetésünktémakörébe tartozó tényeket, s részletes intézkedési programot fogadtunk el, amely konkrét feladatot tartalmaz mind a gazdasági egységek, mind a szakszervek vonatkozásában. Azon leszünk minden erőnkkel és igyekezetünkkel, hogy érvényt is szerezzünk e programnak. Anélkül azonban, hogy , kisebbíteni szándékoznék felelősségünket, még egyszer nyomatékolnám : a vállalatbelieknek az elsődleges kötelessége, hogy eleget tegyenek a tervmutatóiknak, a különböző törvényes normatíváknak és szabályzóknak. Igen, mert ez egyben alapvető érdekük is kell hogy legyen. Mert például a jövedelmi terv nemteljesítése az adott vállalatnak okoz gondot a pénzellátási saját források megteremtésében, a dolgozók jövedelem-részesedési alapjának a létrehozásában, bizonyos szociális létesítmények pénzellátásában, s így tovább ... EGYÜTT AZ ELLENŐRÖKKEL_____ Mit, miből, hogyan ? Kedves Péter, a Megyei Minőségi Főfelügyelőség felügyelője a receptkönyvet, a napi menü ármegállapító lajstromát kéreti elő a toplicai 144. számú önkiszolgáló étterem konyháján. Valamennyi a minőségi ellenőr munkaeszköze, s amit pedig állandóan magával hord, az a kereskedelmi egységek tevékenységére vonatkozó belső rendszabályozó. Egybevetve a dolgokat, menten kiderül, hogy mit, miből és hogyan főznek az egységben. Hamar vizsgázik az egységfelelős, főszakácsnő hozzáértésből, rátermettségből. Mert hogyha egyet ír a receptkönyv, s más derül ki az organoleptikus vizsgálatkor, akkor az azt jelenti, hogy valahol difi van. Márpedig a szakácsnő főztjét dicséri ize is. Nem arról van szó, hogy nem főznek ízletesen, étvágygerjesztően, ellenben másképp kell adagolni, másfajta fűszert a húsgombóccsorbához, s egészen mások szabják meg ízét a ház specialitását jelentő majorságlevesnek. A porciózásnak is megvannak a maga írott szabályai, összbevéve, az ételadaggal nem lenne baj, ellenben jobban oda kell figyelni arra, hogy egyik vendég tányérjára ne kerüljön nagyobb adag, mint a másikéra. Egyébként valamennyi készítményüket jó étvággyal el lehet fogyasztani, kivéve a „Muntenia” kolbászból készültet. A terméket ki kellett vonni a forgalomból, mert lejárt szavatossági ideje. Úgy tűnik, a „Transilvania" első osztályú vendéglő főszakácsnője nagyon kedveli a csípős paprikát. Nagy előszeretettel használja ízesítőül, még akkor is, hogyha mást ír a receptkönyv. Pedig fűszerbors is van a világon, s igencsak keresett mostanában. Kifelejtették a fasírozottból, ellenben ára szerepel a kalkulációban. Bár egyetlen ételadagra számítva jelentéktelennek tűnhet ez a menynyiség, de sok kicsi sokra megy. Jó étvágyat kíván a pincér vendégének, miután a legtermészetesebben szolgálja fel a két nappal azelőtt készült menüt, de hogy milyen lelkiismerettel számol f£, még kiszolgálási járulékot is — erre már szerfelett nehezebb válaszolni. Pontosabban konyhai könyvelést, mert a menümaradék egyet mutat papírforma szerint, s egészen mást a valóságban. A 2-es számú élelmiszerüzlet raktárhelyiségében főleg arra kerestük a választ, hogy mennyire felelnek meg a feltételek az élelmiszerek tartósításához. Ami leghamarabb szembetűnik, az az, hogy nem csoportosítják kellőképpen az árut, féleség és tartóssági állapot szerint, ez pedig nehézséget okoz annak mozgatásáén, valamint árusításában. Nem találni olyan árucikket, amely meghaladta volna szavatossági idejét. De nem találni borszéki borvizet sem az üzletben, pedig nem messze van ide a töltődő. Megfelelő hűtőfelület áll a hústermékek tartósítására, csakhogy a hőmérsékleti mutatókat napról napra pontosan kell vezetni. Szakszerűen tárolják a lisztet, a cukrot, tisztaság van a helyiségekben. Bizony, hogy elmegy az ember étvágya, hogyha a pékség sütötte utóbbi napok termékét vesszük szemügyre. Panaszkodnak a vásárlók, hogy a kenyér minősége nem megfelelő, lapos, tippadt, s ráadásul mi is nem egy régi sütetűt találtunk az üzletekben. A pékségnél észleltek alapján röviden az okokról : nem tartják be kellőképpen a technológiai láncsort, nem tisztítják megszabott időközökben a kemencéket, nem fordítanak kellő hangsúlyt a végtermék szortírozására. Még a pékség területén is találtunk nagyobb mennyiségű „másnapos" kenyeret stb. Egyébként az ellenőr még ide visszatér. S mi is követjük ... , KRISTÓ TIBOR ------- VILLANÁSOK ------ FOLYTATÁS... öt évvel ezelőtt székelyudvarhelyi turistacsoport látogatott el a Szovjetunióba, Márton Zsigmond, a helyi turisztikai kirendeltség felelősének vezetésével. Egyesek ismerték egymást, mások nem. A gazdag program mellett jutott idő az ismerkedésre, barátságok szövődésére. És amikor hazatértek, elhatározták, hogy a közös útnak folytatása lesz : évenként ismét öszszejönnek meghitt hangulatú baráti találkozóra, tereferére. Szép gesztus. Akárcsak az, hogy az egykori székely udvarhelyi szabómesterek (ma majd mindenikük nyugdíjas) rendszeresen találkoznak, megünneplik egymás név- és születésnapját. Olyan apró figyelmességek ezek, amelyek végsősoron jó tulajdonságokat testesítenek meg, példázva adott közösségek összeforrottságát, elvtársias kapcsolatait. (Hecser Zoltán) KUPAGYŰJTEMÉNY Ilyen statisztika aligha készült, de készülhetne : vajon hány dolgozóra jut egy-egy kupa, más sportserleg, oklevél stb. egy-egy gazdasági egységünkben. Nos, ha készülne, a számítástechnikai berendezéseket karbantartó és javító vállalat Csíkszeredái fiókja minden bizonnyal az élmezőnyben haladna, hisz lassan már fél irodát is megtölthetne az a kupagyűjtemény, amely azt igazolja, hogy a munkatársak ugyancsak szeretik a sportot, részt vesznek a különböző városi bajnokságokban és ágazati versenyeken és nem is akárhogyan, hanem legtöbbször szép sikerrel. És hogy a sport lelüdit, szórakoztat, hozzájárul nemcsak a jó közérzethez, hanem a munkateljesítmény fokozásához, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy szakmájukban is az országos élenjárók között vannak. " Hogyan is tartja a régi szólásmondás : Mens sana in corpore sano . . . (Székedi Ferenc) KISZÁLLÁS Nem mostani divat, régi jó szokás, hogy a műkedvelő színjátszók is bejárják a környező falvakat és bemutatják a betanult színdarabot. Sikerélményt jelent ha van értő, népes közönség. Ha viszont csak néhány néző előtt kell bemutatni egy darabot, érthető, hogy a lelkesedés alábbhagy. Ez a legtöbb esetben a vendéglátók szervezésén múlik. Ha az anyagi oldalát is boncolgatnánk - habár nem lehet elsőrendű cél -, ilyenkor szokták mondani : többe kerül a csont, mint a hús, ugyanis a szállítási költségek elviszik nagy részét a bevételnek (ilyen eset történt az egyik csíki faluban is nemrég). Ezért ajánlatos időben és körültekintően előkészíteni mind a vendégek, mind a vendéglátók részéről .(Madaras Magdolna) TAVASZVÁRAS Türelmetlenek vagyunk mindannyian, szinte általánossá vált beszédtéma az időjárás, a késlekedő tavasz. Figyeljük a szél irányát, a vonuló felhőket, ha az ország távolabbi részén élő ismerőssel kerülünk telefonöszszeköttetésbe nem sajnáljuk a félpercnyi időt és érdeklődünk, milyen is leléjük az időjárás. Szó mi szó, meguntuk már a hosszú telet, vagyunk a ragyogó napfény után, a párálló szántóföldek látványát óhajtjuk, a kikeletet, a zöldellő füvet, a koratavasz virágait, amelyekből csak más vidékekről érkezett csokrocskák hozták a hírt, hogy mégiscsak jön a tavasz. S tavaszjelzők voltak a hazatért gólyák is, bár közülük nem egy a kései havazás áldozatául esett. Várják az érkező tavaszt a mezőgazdaságban dolgozók, a szántóvető emberek, az állattenyésztők. Tegnap vadrucák csapata húzott észak felé, s a magasból libagágogás hangjai hallatszottak. Bízzunk hát, hogy már csak napok kérdése, és itt van az igazi tavasz. (Bogos Sándor)