Hargita, 1988. február (21. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-02 / 26. szám

1988. FEBRUÁR 2., KEDD ’ ** Hétfőn reggel hozzákezdtek már a járdák hótalanításához is, a vállalatok, intézmények és magánházak előtti területet és gyalogjárót igyekeztek letakarítani a vastag hórétegtől. Nagy P. Zoltán felvétele a megyeszékhely keleti ipari zónájában ké­szült. H­ittel, bizakodással kezd­tük az 1988-as évet, az­zal a szilárd elhatáro­zással, hogy jelenlegi ötéves tervünk harmadik esztendejé­ben is példásan eleget teszünk feladatainknak, maradéktala­nul teljesítjük a párt XIII. kongresszusa és V. országos konferenciája határozataiból. Nicolae Ceauşescu elvtárs út­mutatásaiból és orientációi­ból eredő tennivalóinkat. Ú­­jult lendületű munkánkhoz Nicolae Ceauşescu elvtársnak egész népünkhöz intézett új­évi rádió-televíziós üzenete je­lentette az első indíttatást, mely arra sarkallta az ország összes dolgozóját, hogy már az 1988-as év első munkanap­jától ütemesen teljesítse mun­kahelyi feladatait. Munkalendületünk kiapad­hatatlan forrásául szolgál, a­­párt és főtikára körüli meg­bonthatatlan egységünk ú­­jabb ragyogó megnyilvánulá­sa — Nicolae Ceauşescu elv­társ 70. születésnapja és több mint 55 évi hősi forradalmi, ha­zafias tevékenysége évforduló­jának megünneplése. Vala­mennyiünk drága ünnepévé magasztosult január 26-a, ami­kor az egész nemzet hazafias lelkesedéssel köszöntötte sze­retett párt- és államvezetőn­ket, a modern Románia meg­alkotóját, a hős forradalmárt, Nicolae Ceauşescu elvtársat. Az egész országban nagy vissz­hangot keltő esemény alkal­mából január 25-én Bukarest­ben, a Köztársasági Palota termében ünnepi gyűlésre ke­rült sor. A Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga, az Államtanács, Románia Szocialista Köztársaság kor­mánya, a Nagy Nemzetgyűlés és a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja által szerve­zett gyűlésen e szervek, az egész nép nevében gratuláló ünnepi üzenetet intéztek Nicolae Ceauşescu elvtárshoz. Ugyanitt Nicolae Ceauşescu elvtársnak átadták a Románia Szocialista Köztársaság Hőse legmagasabb megtisztelő cí­met, a Szocializmus Győzel­me, Érdemrendet és Jubileu­mi Emlékérmet, melyet az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága és az Államtanács határozat­ dokumentuma alap­ján adományoztak kiváló párt­os­­ államvezetőnknek. Ugyan­csak Nicolae Ceauşescu elvtárs születésnapja és több mint 55 évi hősi, forradalmi tevékeny­sége alkalmából országos tisz­telgő kiállítás nyílt a főváros­ban, mely feleleveníti sze­retett vezetőnk hősies forra­dalmi, hazafias tevékenysé­gét, az RKP IX. kongresszusa utáni időszak nagy megvaló­sításait. Az emlékezetes ün­nep alkalmából a párt Köz­ponti Bizottsága, az­ Államta­nács és a kormány fogadást rendezett a Scínteia téri ki­állítási komplexumban. Az e­­semény tiszteletére országos ünnepi ülésszakot tartottak a fővárosban, ahol méltatták Nicolae Ceauşescu elvtárs pá­ratlan kommunista, hazafias odaadással kifejtett hősi for­radalmi munkásságát. Hason­ló ünnepi gyűlésekre és tisz­telgő­ ünnepi szimpóziumokra került sor az ország minden megyéjében, köztük Hargita megyében is. , Születésnapja és hosszas for­radalmi tevékenysége évfor­dulója alkalmából Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta a diplomáciai kirendeltségek vezetőit, akik gratuláltak neki e jelentős évforduló alkalmá­ból. Nicolae Ceauşescu elvtárs külön fogadta a Szovjetunió nagykövetét, aki közölte, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének tör­vényerejű rendelete értelmé­ben a Lenin Érdemrendet a­­dományozták az RKP főtitká­rának, Románia elnökének. Születésnapja előtt, Nicolae Ceauşescu elvtárs Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt találkozott szülőföldje, Scor­­niceşti lakosaival. Január hetedikén hasonló lelkes, hazafias légkörben ün­nepeltük meg doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő, a jeles politikus és világhírű tudós születésnap­ját. Január 24-én ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottsága, mely megvitat­ta a tervteljesítés időszerű kérdéseit, jóváhagyta az állam központosított valutaalapjának létrehozását, a mezőgazdasági termékleszerződő és felvásár­ló minisztérium megalakítá­sát és elhatározta, hogy már­cius 3—5 között tartják meg a néptanácselnökök országos konferenciáját. Január 20-án Nicolae Ceauşescu elvtárs, Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt fővárosi gazdasági egységekben tett munkalátogatást. Az Államtanács január 26- án törvényerejű rendeletet ho­zott egyes bűncselekmények elkövetőinek amnesztiában való részesítéséről és egyes büntetések időtartamának csökkentéséről. Az időszak kiemelkedő je­lentőségű eseményeitől t­z éke­sítve Hargita megyében is lelkes alkotómunka bontako­zott ki januárban, az ország egész népéhez hasonlóan, úgy tartjuk mi is, hogy a párt és főtitkára iránti ragaszkodá­sunk legbeszédesebb kifejező­je a jól végzett munka. Eb­ből a szilárd meggyőződésből fakadnak januári munkasike­reink, erről tesznek tanúbi­zonyságot megyénk kommu­nistái, nemzetiségi különb­ség nélkül összes dolgozói az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett üdvözlő távirataik­ban. Az országos pártkonferencia dokumentumaiból, Nicolae Ceauşescu elvtárs ott előter­jesztett jelentéséből eredő fel­adataink jó körülmények köz­ti elvégzéséhez szolgáltattak biztos támpontot a megyei, valamint a municipiumi, váro­si és községi pártbizottságok januárban megtartott bővített plenáris ülései, s az azokon el­fogadott különintézkedések. A megye mezőgazdasága előtt ál­ló feladatok megoldásához ér­tékesen hozzájárultak a me­gyei pártbizottság titkárságá­nak, a csikkarefalvi, gyergyó­­szárhegyi, csíkszentbm­ártoni és farkaslaki egységes agráripari tanácsokban végzett helyszíni munkaelemzései. A megye, a megye helységei előtt álló idei gazdasági-társa­dalmi fejlesztési feladatokat pontosították és hagyták jóvá a januári néptanácsi üléssza­kokon. Mindenhol előzőleg honpolgári gyűléseken vitat­ták meg a helységfejlesztés és -gazdálkodás időszerű tenni­valóit. Január 24-én megyeszerte megemlékeztünk a román fe­jedelemségek egyesülésének 129. évfordulójáról. SZÁNTÓ MIKLÓS Januári számvetés Télen is kelendő a borvíz Ankét a megyeszékhely borvízüzleteiben A napokban a megyeszék­hely borvízüzleteiben néztünk szét, próbáltuk felmérni az ellátás és a kereslet helyzetét, úgyszintén azt is, hogy mi­lyen választékban áll ásvány­víz a vásárlók rendelkezésére, lévén, hogy téli időszakban is nagy a forgalma ezeknek az egységeknek. A borvíz min­dig keresett cikk, ezt az üzle­tek napi bevétele is igazolja. A Tudor negyedi, 42-es szá­mú borvízüzlet (A Bulevard vendéglő alatt) az élelmiszer­kereskedelmi vállalat egysége, tehát ellátásáért is felelős. Forgalma elég nagy, hogyha arra gondolunk, hogy nem csak a negyedbeliek, de a város más részeiből is felkeresik az üzletet. Ehhez viszonyítva mennyiségileg kevés ásvány­vizet forgalmaznak az egység­ben. Nem rendszeres az ellá­tás. Gyakoriak az „üres“ na­pok, mivel hogy nem­ érkezik rendszeresen a szállítmány. Az a kevés mennyiség, amit kapnak 2-3 óra alatt elfogy, holott az üzletvezető szerint napjában akár 2 500 üveg ás­ványvíz is elkelne. Szegényes a választék, a Hargita borvízen kívül más nem található. Hiánycikk a borszéki­­ez évben csupán két alkalommal érke­zett, akkor is kevés mennyi­ségben),­­a bodoki, a málk­ási, a Kászon Gyöngye. Az üzlet napi bevétele átlag 2 300 lej, pedig akár 5000 lej értékben is tudna forgalmazni ásvány­vizet. A Petőfi utcai, 18-as számú üzlet, szintén a kereskedelmi vállalat fennhatósága alá tar­tozik. Itt fordított helyzet mu­tatkozik az ellátás szempont­jából. Naponta 220 láda Har­gita ásványvíz érkezik, a leg­többször nem kel­­ el. Ezt a napi bevétel is igazolja, átlag 2 000 lej értékben készít kasz­­szát az üzletvezető. Esetenként ezt az összeget is a sör „­pó­tolja fel". Választék : Hargita borvíz, s ennyi. Utóbb csap­pant az üzlet forgalma. Ennek egyik oka talán az, hogy nem messze, ugyanebben az utcá­ban a szakvállalat újabb üz­letet nyitott. S az csak termé­szetes, hogy itt a saját „termé­két“ reklámozza, árusítja. Az alig két hete nyitó üzlet egy­előre nem rendelkezik külö­nösebb forgalommal, ellenben folyamatos az ellátás, naponta 4 800 üveg borvíz érkezik, de már a jelek alapján több vá­rosbeli is értesült róla. Úgy­hogy „felmenőben“ van az üzlet... A borvízvállalat 2 másik üzlete , a Kalász negyedi,­­ kisebb forgalmú bár, de ellát­ja a negyedet, a legforgalma­sabb a piaci, 3-as számú egy­ség, valamennyi közül ennek a legnagyobb a napi bevétele. A legkeresettebb, naponta át­lag 7 500 üveg „talál gazdára", — tájékoztat az üzletvezető. Ellátása folyamatos, napont két alkalommal is érkezik szállítmány, ritka az olyan e­set, hogy üres üvegekkel kel­lene megfordulnia a vásárló­nak. Kimondottan csak zöld csereüvegekért lehet vásárol­ni borvizet ebben az egység­ben. Forgalma most a téli hó­napo­kban sem csappan Ezek után megpróbáljuk néh­­­ány sorban levonni a követ­keztetéseket. Először is, na­gyobb hangsúlyt kell fordítani a folyamatos ellátásra. Má­sodszor, — s ez vonatkozik fő­leg a kereskedelmi vállalat szaküzleteire — valamiképp ki kellene egyenlíteni a két, fennhatóságuk alá eső üzlet napi kiutalását, olyképpen, hogyha az egyik, (Petőfi, utcai) nem tudja eladni a napi meny­­nyiséget, a fölösleget már ele­ve át kellene utalni a Tudor negyedi egységbe, hogy, annak is legyen forgalma. Ugyanak­kor nagyobb figyelmet kell fordítani a választékra, hogy ne csak Hargita borvizet le­hessen kapni az üzletekben — a megoldás a vállalatra tar­tozik —, hanem másfajtát is. Mert lám csak — a bevételek is igazolják — hogy félidén is kelendő a borvíz, s sokan van­nak, akik málnásit, bodokit, kászonit, borszékit is szívesen vásárolnának borvízüzleteink­­ben. SZENTIMREI TIBOR Milliókat érő munkáskezdeményezések (Folytatás az 1. oldalról) beli tartalékokat, hogy üte­mesen valósuljanak meg a vállalatok előtt álló gazdasági feladatok. Az így elvégzett munka gazdasági hatékony­sága több mint 42 millió lejt tesz ki, melynek elérésében nagy részük van a Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyár, a Cérnagyár, valamint az É­­lelmiszeripari és Mezőgazda­sági Gépgyár mérnökeinek, technikusainak, közgazdá­szainak. A kezdeményezések között említjük meg a minő­ségi köröket is, amelyek az el­múlt évben több mint 200, a termékek minőségével kapcso­latos javaslatot oldottak meg. A Szakszervezetek Munici­piumi Tanácsa az eredménye­ket elemezve megállapította, hogy e kezdeményezések nyo­mán elért sikerek még job­bak is lehettek volna. Ezért figyelembe véve az országos pártkonferencia határozatából a szakszervezetekre vonatko­zó feladatokat és okulva a hiányosságokból, intézkedett a munkáskezdeményezések ha­tékonyságának növeléséről. Feladatul tűzte a vállalatok szakszervezeti bizottságainak, hogy az eddiginél hatásosabb politikai-szervező munkával járuljanak hozzá az 1988. évi tervmutatók megvalósításához. VILLANÁSOK „NEM AKAROK NEVET!" Vannak pillanatok, ame­lyek arra késztetnek, hogy jobban érezzük magunkat, s öröm villanjon át szürke hét­köznapjainkon. Amikor érez­zük, értünk van a világ, s a baráti segítőkészség optimistá­vá nevel. Így történt minap, amikor egy idős asszony be­kopogtatott szerkesztőségünk­be bejelenteni, hogy pénztár­cát talált pénzzel és kulcsok­kal. Felgyalogolt a törvényszék környékéről a hegyre, saját zsebéből kifizette a hirdetés összegét, és kijelentette „jaj, nem akarom, hogy a nevem szerepeljen. Ez nem dicsőség, ez emberi kötelesség /c íme : Örvendtünk a gesztusnak, de vajon hogy fog örvendeni a kárvallott ?... S mi lenne, ha valamennyien mind a néniké­hez hasonlóak lennénk ? . (Zöld Lajos) CSATATÉR A MOZIBAN Nemrég tették szóvá Csik­­szentmártonban, hogy egyes fiatalok viselkedése nemegy­szer kifogásolható. A rendet­len, hencegő, kihívó magatar­tás kiváltképpen a művelődé­si otthonban szervezett tánces­ték és filmvetítések alkalmá­val nyilvánul meg gyakrab­ban. Filmvetítés alatt például jönnek-mennek, egymással hangosan beszélgetnek, vagy belekiabálnak egy-egy tetsze­tős jelenetbe. Nem ritka eset az sem, amikor bent a terem­ben cigarettáznak, szeszesitalt fogyasztanak. Egy mulatság, vagy mozi után olyan a te­­rem, mint egy csatatér, alig lehet azt kitakarítani. Nyilván, a községi KISZ bizottság is többet tehetne az ilyen hely­telen megnyilvánulások kikü­szöböléséért, a rend fenntar­tásáért és a közvagyon­­ vé­delméért. (Németh Szilveszter) GOLYÓSTOLL Tucatnyi golyóstollat és go­lyóstollba való betétet vásá­­roltam mostanság, s jóllehet mindeniket kipróbálták az üz­letben, egyetlennel sem sike­rült két mondatot leírni. Nem, mert a mondat közepéig csődöt mond a portéka, csak karcolja a papírt és nem ír. Ilyenkor aztán az ember elvörösödik, s restellkedve kér egy töltőtollat a riportalanytól. A napokban ismét golyóstol­lat akartam vásárolni, de na­gyon szépen megkértem az elárusítónőt: olyant adjon végre, amelyik ír! Nos, az el­­árusítónő bevallotta, hogy o­lyan nemigen van. .. Sajnos a két lejes golyóstoll­betét mostanság használhatat­lan. Talán kiszáradtak, mert régóta készültek ? Egy biztos ami nem jó, ami selejt, kár forgalmazni. Mégha két lej, mégha pár lej, akkor is. ■ (Fe­­rencz Imre) BARKÁCSOLJUNK. DE nem mindegy, hogy mikor Roppant tisztelem az ezer­mestereket — meséli ismerő­söm —, akik szabad idejükben érdekes és hasznos dolgokat fúrnak, faragnak, fűrészelnek, kopácsolnak. De ezt ne te­gyék mások bosszúságára, vá­lasszák ki a megfelelő ,helyet és időpontot kedvenc szóra­kozásuk „gyakorlására­". Mert a tisztelet és elismerés rög­tön más egyébbé változik, ha teszem azt vasárnap délután, egyáltalán a csendórákban, vagy este 10 óra után kell hallgatni, hogy mások milyen jóízűen fűrészelnek, kalapál­nak. Ugyanis, ha én nem tu­dok barkácsolni, és éppen pi­henni szeretnék, ehhez jo­gom van, még akkor is, ha másoknak akkor lenne kedvük kalapálni. Próbáljunk kölcsö­nösen tisztelettel viselkedni egymás iránt, egy tömbház­ban, még akkor is, ha az egyik szeret barkácsolni, a másik meg nem. Igaza van. (Madaras Magdolna)

Next