Hargita, 1988. július (21. évfolyam, 155-181. szám)
1988-07-01 / 155. szám
mmi ceauşescu es vem beszéde az RKP Központi Bizottságának plenáris ülésén (Folytatás az 1. oldalról) mes hangsúlyozni tehát, hogy míg 1965- ben a javadalmazási összalap körülbelül 57 milliárd lejt tett ki, a javadalmazásemelés nyomán meg fogja haladni a 300 milliárd lejt ,ami az általános javadalmazási alap 5 és félszeres növekedését jelenti. Ha ehhez még hozzászámítjuk azt a csaknem 48 milliárd lej javadalmazási adót, amelyet jelenleg a vállalatok viselnek, még jobban megértjük, milyen óriási a növekedése a javadalmazási alapnak, a dolgozóknak a végzett munkáért kapott javadalmazásból származó általános jövedelmének. Ugyanakkor a nyugdíjemelés folytán az ehhez szükséges alapok egy év viszonylatában körülbelül 2 milliárd lejt tesznek ki, a nyugdíjösszalap pedig meghaladja a 35 milliárd lejt, szemben az 1965. évi 3,8 milliárd lejjel, ami csaknem 9-szeres növekedést jelent. Célszerű mindezt hangsúlyoznunk, mert sokatmondóan tükrözi pártunk ama általános politikájának a helyességét, hogy határozottan fejleszti a termelőerőket, ami az egyetlen útja a szocializmus sikeres építésének, a nép anyagi és szellemi jóléte szüntelen gyarapításának. A javadalmazásból és a nyugdíjakból származó jövedelmek újabb emelése erőteljesen bizonyítja társadalmi rendünk erejét, szocialista rendszerünk mélységesen humanista és demokratikus jellegét. A javadalmazás és a nyugdíj általános emelése pedig a fogyasztási javak és a szolgáltatások árai, s egyáltalán az összes termékek árai stabilitásának fenntartása mellett történik Érdemes hangsúlyozni, hogy ez év júniusában a piaci árindex számos növényi és állati mezőgazdasági termék tekintetében csaknem 10 százalékkal volt kisebb, mint a múlt év megfelelő időszakában. Ha az 1987. évi árindexet 100-nak vesszük, ez év júniusában az árindex 90 százalékos volt. Ez erőteljesen bizonyítja, hogy helyes politikát folytat pártunk, amikor fejleszti a mezőgazdaságot, az élelmiszerek és a fogyasztási javak termelését, amikor biztosítja az árak stabilitását és kézben tartja azok alakulását. Ez egyébként az egyetlen útja annak, hogy a javadalmazás és a nyugdíj emelése megfelelően tükröződjék a dolgozók jövedelmeiben, a vásárlóerő gyarapodásában, az egész nemzet jólétének növekedésében. (Hatalmas, hosszas taps.) Mindez annak folytán vált lehetővé, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak első felében jelentős eredményeket értünk el — amint azt előbbi expozéimban megjegyeztem — hazánk gazdaságitársadalmi fejlesztésében. De még hátra van egy fél ötéves tervidőszak — két és fél esztendő a 8. ötéves tervből — és határozott intézkedéseket kell tennünk minden tevékenységi területen az idei terv, az ötéves terv jó körülmények közötti teljesítéséért, ama stratégiai célkitűzések megvalósításáért, hogy hazánk újabb fejlődési stádiumra térjen rá, sikeresen teljesítsük a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és a kommunizmus felé haladásról szóló pártprogramot. (Hatalmas, hosszas taps.) TISZTELT ELVTÁRSAK ! Országszerte széles körű vita folyik a pártban és az egész néppel a Politikai Végrehajtó Bizottság április 29-i tételeiről, amelyek a párt Központi Bizottsága külön plenáris ülésének tárgyát fogják képezni. A plenáris ülésig pedig minden szektorban munkálkodnunk kell a Politikai Végrehajtó Bizottságban azzal kapcsolatosan megszabott intézkedések végrehajtásáért, hogy valóra váltsuk a legfontosabb előirányzatokat a gazdaságitársadalmi tevékenység korszerűsítése és tökéletesítése, a párt vezető szerepének az összes tevékenységi területeken történő növelése ügyében. A plenáris ülésen pedig ne azt vitassuk, hogy mit kell tennünk, hanem vegyük számba az egész tevékenységünk tökéletesítésére és korszerűsítésére vonatkozó előirányzatok valóra váltását és hagyjunk jóvá újabb intézkedéseket az egész ötéves terv viszonylatában az egész gazdasági-társadalmi tevékenység intenzív és magasabb műszaki-tudományos szinten történő fejlesztése, Románia további fellendítése, a haladás és a civilizáció újabb csúcsainak meghódítása ügyében. (Hatalmas, hosszas taps.) TISZTELT ELVTÁRSAK! Tudomást szereztek a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága közötti levélváltásról. Mint megjegyezték, pártunk Központi Bizottsága szükségesnek tartotta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához fordulni és felhívni a figyelmét a pártjaink és országaink közötti kapcsolatok romlására, bizonyos megnyilvánulásokra, sajtócikkekre, sőt, hivatalos személyek nyilatkozataira, amelyek ellenségesek Romániával és hazánk szocialista építőmunkájával szemben és megengedhetetlen beavatkozást képeznek belügyeinkbe, ellentétben állnak a barátsági szerződéssel, a két ország más egyezményeivel és megállapodásaival, súlyosan károsítják a két szomszéd nép kapcsolatait és érdekeit, ellentétben állnak az államközi kapcsolatok, a békepolitika általános elveivel. Javasoltuk — mint megjegyezték — akét párt központi bizottsága küldöttségeinek találkozóját e helyzet megvitatására és annak érdekében, hogy intézkedések történjenek a negatív állapotok felszámolására, továbbá a pártjaink és népeink közötti együttműködés és kapcsolatok fejlesztési útjainak a kijelölésére. Másfél hónap múlva megkaptuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának válaszlevelét levelünkre. Hallották, mit tartalmaz a levél ; egyes felszólaló elvtársak jellemezték is. Nem kívánok kitérni e levélre. A Politikai Végrehajtó Bizottságban megjegyeztük viszont azt a tényt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága végülis kijelenti, hogy megérti és úgy véli, hogy a romániai problémákat csak a Román Kommunista Pártnak kell megoldania. Elvártuk volna, hogy szűrjék le a következtetéseket ebből a kijelentésből. Úgyszintén megjegyeztük azt a tényt, hogy a magyar elvtársak egyetértenek bizonyos találkozók összehívásával, több szakaszban, a két párt és ország közötti problémák megvitatása érdekében. De sajnos nem sok idő telt el a levél kézhezvétele óta és újabb sovén, nacionalista, románellenes és antiszocialista jellegű megnyilatkozásokra került sor, a tegnapi nap folyamán pedig újabb tüntetést rendeztek magyarországi hivatalos párt- és állami szervek hozzájárulásával —, sőt, egyes magyarországi információk szerint — ezek védnöksége alatt. Indokolt az arra vonatkozóan is felmerült kérdés, megvannak-e a szükséges feltételek a budapesti román nagykövetség jó működéséhez. Elemezni fogjuk a javasoltakat, attól függően is, hogy a továbbiakban milyen álláspontra helyezkedik a Magyar Népköztársaság párt- és államvezetősége. Mint köztudomású, a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság mindig is munkálkodott a pártjaink és szomszédos népeink közötti széles körű együttműködés kiépítésén. Abból indultunk ki, hogy a problémákat, amelyek egyoldalúan, a két párt és ország közötti egyezmények és megállapodások megszegése nyomán jelentkeztek, csakis megbeszélések útján, az egyenlőség, a tisztelet és az egyik vagy másik ország belügyebe való be nem avatkozás szellemében kell megoldani. Kétségtelen, hogy sok probléma vár megoldásra mind Romániában, mind pedig Magyarországon. Különbözhetnek a vélemények és véleménykülönbségek állnak fenn a szocialista építés fejlesztési útjai tekintetében. De mi mindig abból indultunk ki, hogy minden pártnak, minden népnek önállóan és szabadon kell megválasztania a szocialista építés útját. Az egyedüli legfőbb elbírálója ennek az illető ország népe, a valóság, az élet, amely a legjobban bizonyítja, hogy egyik vagy másik út megfelelt-e vagy megfelel-e az adott nép érdekeinek, az általános törvényszerűségeknek, a tudományos szocializmus elveinek. Jól megértjük a szomszédos országban felmerült sok súlyos problémát. Megértjük a magyarországi dolgozók törekvéseit, de semmiképpen sem érthetjük meg egyes sovén, nacionalista körök törekvéseit, amely körök, hogy eltereljék a figyelmet a realitásokról és a megoldandó problémákról, a régi praktikákhoz folyamodnak, túlmenve azon — teljes felelősséggel állítom —, amit még a horthysták sem merészeltek megtenni . A román, a magyar dolgozók sok-sok évszázada szomszédokként éltek, együtt éltek és dolgoztak, sokszor együtt küzdöttek az elnyomás ellen. És szintén az élet, a valóság bizonyította be, hogy amikor nem értették meg, hogy nem szabad a sovinizmus útjára sodródniuk, az 1848-as forradalmak kudarcba fulladtak. Nem itt a helye annak, hogy a történelemmel foglalkozzunk. Csupán hangsúlyozni kívánom, hogy a román nép hagyományos jószomszédsági, barátsági politikája szellemében a barátság érzéseivel viseltetik a szomszédos magyar nép iránt, s kifejezzük reményünket, hogy a felmerült problémák megoldást nyernek és biztosítva lesz a fejlődés a szocialista úton, a jólét gyarapodásának útján. A román és a magyar nép, amely — történelmi fejlődés eredményeként — két szomszédos nép, továbbra is szomszédságban fog élni és kötelessége minél szorosabban együttmunkálkodni gazdasági és társadalmi haladása, a szocialista és független fejlődés érdekében, a két párt, a két párt és államvezetőség pedig felelősséggel tartozik népe előtt, a történelem előtt, az emberiség előtt, hogy hangot adjon a népeink közötti együttműködési, jószomszédsági törekvéseknek. (Élénk, hatalmas taps.) A magunk részéről biztosítani kívánom a Központi Bizottság plenáris ülését, egész népünket, hogy mindent megteszünk a két párt, a Románia Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztéséért a két nép érdekében, a szocializmus és a béke ügye érdekében, de a leghatározottabban elutasítjuk a belügyeinkbe való beavatkozás bármilyen próbálkozását. A szocialista építés problémáit, Románia problémáit mi oldjuk meg, az egész néppel és a népért, a forradalmi munkásdemokrácia szellemében és senkinek sem engedjük meg, semmilyen formában, hogy beavatkozzék belügyeinkbe ! (Hatalmas, hosszas taps.) TISZTELT ELVTÁRSAK ! Igen röviden szólni kívánok néhány nemzetközi kérdésről, tekintettel arra, hogy a világhelyzet továbbra is súlyos. Még csak kis lépések történtek az enyhülés irányában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződés a ■közép-hatótávolságú rakéták ügyében szintén csak egy lépés. Továbbra is óriási mennyiségek maradtak nukleáris fegyverből, újabb ilyen fegyvereket gyártanak, folytatódnak a nukleáris kísérletek. A nukleáris háború veszélye tehát továbbra is fennáll. Fennáll az emberiség, sőt, a földi élet elpusztításának veszélye. Mindent meg kell tennünk, hogy véget vessünk ennek a helyzetnek, mindent meg kell tennünk a leszerelésért, elsősorban a nukleáris fegyverek teljes felszámolásáért, a világ összes nemzetei közötti béke és egyenlő együttműködés politikájáért. (Hosszas taps.) Minthogy sok államot, mondhatni az összes népeket egyre inkább foglalkoztatja a jelenlegi nemzetközi helyzet, lehetőség mutatkozik az események veszélyes alakulása súlyosbodásának a meggátolására, irányának megváltoztatására egy új, demokratikus nemzetközi politika felé. Ehhez azonban új gondolkodásmód, új nemzetközi politika szükséges, olyan, amely végérvényesen szakít az erőszak és a diktátum, a más államok belügyeibe való beavatkozás politikájával. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a kortárs világ bonyolult problémáit nem oldhatja meg csupán néhány ország, bármilyen nagy is legyen. Ahhoz, hogy eljussunk a leszereléshez, a békéhez, új, demokratikus kapcsolatokhoz, az összes államoknak és népeknek a leghatározottabban be kell kapcsolódniuk az új nemzetközi politikáért, a béke és az együttműködés politikájáért folytatott nagyszabású küzdelembe. Pár nappal ezelőtt véget ért az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési különülésszaka. Az összes államok képviselői néhány héten át számos javaslatot terjesztettek elő, szorgalmazták leszerelési határozatok elfogadását. Ennek ellenére, úgy hiszem, tudják, az ülésszak anélkül ért véget, hogy határozatot hozott volna erre vonatkozóan, figyelmen kívül hagyva a világ népei nagy többségének akaratát. Ez pedig néhány országnak és elsősorban az Amerikai Egyesült Államoknak tulajdonítható, amelyek ellenezték a határozathozatalt ebben a kérdésben. Ám az ülésszak külön határozat nélkül is erőteljesen tanúsította, hogy a világ államai és népei, beleértve az amerikai népet is, véget akarnak vetni a jelenlegi fegyverkezési politikának —, amely elkerülhetetlenül újabb világháborúhoz, nukleáris katasztrófához vezethet —, tevékenykedni akarnak a világ összes nemzetei közötti béke, együttműködés politikájáért. Messzemenően nagyra becsüljük a földkerekség országai nagy többségének e konferencián kifejtett álláspontját, és reméljük, hogy — a további nemzetközi tevékenység során — számolnak az Egyesült Nemzetek Szervezete különülésszakán lezajlott átfogó vitával. Úgyszintén messzemenően foglalkoztat bennünket a tovább rosszabbodó világgazdasági helyzet, a fejlődő országok helyzetének súlyosbodása. Ezen országok küladósságai meghaladják az ezermilliárd dollárt. Az iparosított ország torontói találkozója —, mint úgyszintén ismeretes — különösebb határozatok nélkül ért véget. Különben, a világgazdasági problémákat nem oldhatja meg néhány ország, bármilyen fejlett is legyen. A világgazdasági válság leküzdéséhez, a gazdasági tevékenység általános újrafelvételéhez és a kortárs világ bonyolult gazdasági-pénzügyi és szociális problémáinak megoldásához nemzetközi konferenciára van szükség a világgazdasági, s különösképpen a gyengén fejlettségi kérdésekről, egy új gazdasági világrend megteremtéséről. Romániának szilárd elhatározása az összes fejlődő országokkal, a világ más államaiival együtt aktívan hozzájárulni mindezeknek a problémáknak a megoldásához, úgy vélekedve, hogy a leszereléssel és a békével egyetemben mindez döntő tényező új nemzetközi kapcsolatok kiépítése, valamennyi nemzet haladása, egy jobb és igazabb világ megteremtése szempontjából. (Hatalmas, hosszas taps.) Bár a világhelyzet összességében eléggé bonyolult és súlyos, meggyőződésünk, hogy a népek, a haladó politikai erők képesek megváltoztatni az események alakulásának irányát, biztosítani és kiharcolni a leszerelést, a békét, egy új gazdasági világrendet. E népek között mindig az első sorokban fogunk küzdeni a békéért, a földkerekség összes nemzetei közötti egyenlő együttműködésért! (Hatalmas, szűnni nem akaró taps ; hosszasan visszhangzik: Ceauşescu — RKP !, Ceauşescu — béke !) TISZTELT ELVTÁRSAK ! Az összes pártszerveknek és -szervezeteknek, Központi Bizottságunknak, a forradalmi munkásdemokrácia valamennyi szervének, az állami szerveknek, az egész népnek még határozottabban és teljes egységben kell munkálkodnia az idei terv összes mutatói töretlen teljesítéséért — az iparban, az építkezésben —, megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a termelés és az export legjobb körülmények közötti megvalósításának. A mezőgazdaságban tevékenykedjünk a nyári terméskésedelem nélküli és veszteségmentes begyűjtéséért, a termés átadásáért és megfelelő tárolásáért, a növényápolási munkálatok végrehajtásáért, az őszi termésért. Hassunk oda, hogy az idén a mezőgazdaságban is érjünk el magasabb terméshozamot, mint az előbbi két esztendőben, legyen jobb termésünk — a feltételek pedig szavatolják, hogy ha jól dolgozunk, ilyen termésünk lesz! (Hatalmas, hosszas taps.) Dolgozzunk úgy, hogy a Központi Bizottság következő plenáris ülésén — amelyet valószínűleg ősszel fogunk megtartani —, egyre jobb eredményekkel jelentkezzünk. Addig tevékenykedjünk úgy, ahogy előbb mondottam, a Politikai Végrehajtó Bizottság áprilisi téziseiben megszabottak valóra váltásáért. Jelentkezzünk a plenáris ülésen jó eredményekkel minden területen, hogy újabb perspektíva nyíljék meg hazánk előmenetele előtt a jólét és a boldogság útján, országunk függetlenségének és szuverenitásának erősítése, a kommunista építés útján Romániában ! (Hatalmas éljenzés és taps ; hosszasan visszhangzik : Ceauşescu — RKP !, Ceauşescu és a nép !) Ezzel bezárom a plenáris ülés munkálatait és sikert kívánok mindenkinek egész tevékenységéhez! (Hatalmas, szűnni nem akard taps és éljenzés; hosszasan visszhangzik : Ceauşescu — RKP!, Ceauşescu és a nép !, Tiszteletünk, büszkeségünk : Ceauşescu — Románia ! Az összes jelenlévők, helyükről felállva, hosszasan éltetik a Román Kommunista Pártot, a párt főtitkárát, Nicolae Ceauşescu elvtársat.)