Hargita Népe, 1990. február (2. évfolyam, 25-48. szám)
1990-02-01 /25. szám
FEBRUÁR , CSÜTÖRTÖK DEMOKRATIKUS SZERVEZŐDÉSEK A ROMÁNIAI MAGYAR KISGAZDAPÁRT (RMKGP) ideiglenes ügyintéző bizottsága 1990. február 2-án, pénteken délután 4 órától tartja második szakosított gyűlését a Szakszervezetek Háza stúdiótermében. Azokból a helységekből, ahol már megtartották a programismertető gyűlést és megválasztották a párt ügyvivőit, kérgük hozzák magukkal az új tagok névsorát. (A párt ügyvivője Éltes Zoltán, Tagnád 245.) A Székely Kisgazda Párt alakuló ülését 1990. február 2-án, pénteken 16 órakor tartják a Csíkszeredai új művelődési házban. ÉRTESÍTÉS 1990. február 3-án délután 5 órakor a Marosvásárhelyi Ifjúsági Ház Nagytermében alakuló ülését tartja a romániai fiatal magyar orvosok érdekvédelmi szövetsége. Minden érdeklődőt szívesen látunk. Az ideiglenes szervező bizottság A páratlan természeti környezettel büszkélkedő Gyilkostó nem tartozott a kiemelt fejlesztésű turisztikai célpontok közé, így viszonylag kevés az új építmény. A képen látható lakótömb szerencsére sikeresen illeszkedik a tájba. (Fotó : Szakács V. Sándor) Hogyan látja Lászlófy Pál az iskolakérdést? (Folytatás 02. oldalról) ban és Székelyudvarhelyen már az idén felépül egy-egy 24 tantermes iskola, Maroshévízen ugyancsak új iskola épül. A beruházási alapok önállóbb felhasználásával más városokban és községekben is lehetőség nyílik az iskola- és az egészségügyi hálózat bővítésére. — Új szelek fújnak az iskolákban, ez elhozza az oktatási színvonal emelkedését is? — Mindenképpen, bár a fokozatosság elvéről itt sem feledkezhetünk meg. Tény, hogy ezentúl minden pedagógus igényesebb kell hogy legyen, még véletlenül se kerülhessenek ki az iskolából olyan növendékek, akik, enyhén szólva, hadilábon állnak az írással, olvasással. Az igazi minőségi ugrás azonban csak az iskolarendszer átszervezése után várható. Az oktatáspolitika irányításához, a megye iskolakérdéseinek intézéséhez hoszszas pedagógusi tapasztalat igényeletik. Mióta tanít ? — 1960-ban végeztem Kolozsvárott a számtan-fizika szakon. 15 évet Szentkeresztbányán tanítottam, utána szaktanfelügyelő, majd főtanfelügyelő voltam, 1984-től, önmagam és, hiszem, diákjaim megelégedésére a Csíkszeredai gimnáziumban tanítottam. Egészen múlt év december 22- ig, azóta a Front megyei tanácsában szolgálom születőben lévő új világunkat. Gyilkostón csend van Nyomasztó csend. Alig van vendég, néhány gyermeket láttunk szánkózni. Üres a fürdőtelep, vendéglőjében egykét asztalnál fogyasztanak flekként. Az étlapon még sonkából készült bécsiszelet szerepel. Mondom üres a fürdőtelep, holott Gyilkostó, és a Békási-szoros télen-nyáron kínálja szépségeit a látogatóknak. Ha valahol Svájcban lenne, világhírű üdülőteleppé, síparadicsommá nőhette volna ki magát. Rettenetesen elhanyagolták, alig épült valami. Pedig mennyi pénzt hozhatna a turisztikai forgalom kifejlesztésével. Mert jönnének ide télen is, nyáron is, megszállnának, élveznék a friss hegyi levegőt, gyönyörködnének sziklaóriásaiban. Apropó sziklaóriások. Felnéztem az Oltárkőre. Nincs már ott a valamelyik kongresszusra emlékeztető szám- és betűsor, nincs ott a felszabadulás dátuma. Fehér zászló leng az Oltárkő tetején, hirdetve a természet gyönyörű alkotásának politikamentességét. REBENDICS JÓZSEF Ünneprontó avagy elkelne egy kis keresztény erkölcsiség Ünneprontó akarok lenni a nyíltságnak ebben az örömmámorában : attól tartok ugyanis, hogy a nyílt és még nyíltabb viták piaci veszekedéssé fajulnak és a nyílt vélemények sorát zártkörű rágalmazási perek sokasága fogja felváltani, azazhogy válthatná fel akár most is bármelyik pillanatban, szinte bármelyik munkaközösségben. Az ügyvédek hzálamnál jobban tudják hány és hány lehetséges ügyfelük lenne máris. Én nem vagyok képzett ügyvéd, fogadatlan prókátorként némiképp ajtó mögül egyre inkább viszolyogva figyelem a sértegetések, személyeskedések, a piti ügyek osztásának és újraosztásának, gátlástalan kiteregetésének azt a szennyáradatát, amely elárasztotta a munkaközösségeket és megdöbbentette, félreállásra késztette a jóérzésű embereket. Tudom, hogy a tökéletesség felé való törekvés csodálatos, csodálnivaló emberi tulajdonság, de gondolom ennek nem az lenne a fő megnyilvánulási formája, hogy azt kizárólag másoktól kérjük számon, hanem az, hogy előbb mi magunk törekedjünk elérni. Kérem, ne értsenek félre : a „tyíikperekre" gondolok, nem az olyan nagy horderejű vitákra, amelyek égető társadalmi gondjainkat szítják még égetőbbé. Számomra természetes, hogy a Vrabie-perben a Gelu Păteanu, az Eigel Ernő, valamint a Nemzeti Megmentési Front végrehajtó bárójának oldalán állok és állnak még jó sokan, de ez kizárólag erkölcsi támogatás, mert konkrét bizonyítékot nem tartok a kezemben. Itt jegyzem meg, hogy ha a volt kultúrbizottság perére kerül majd sor, szívesen hozzájárulok a bizonyítékok összegyűjtéséhez. Bár legutóbb egy nyílt levél — általam kissé gúnyosnak érzett — zárószavaiban elküldték imádkozni a Somlyói Szűz Anyához (lám, itt is egy elhamarkodott sértegetés, nem is felém, aki fenntartom magamnak a jogot és lelkiismereti szabadságot, hogy eltitkoljam járok-e imádkozni vagy sem, hanem mindazok felé, akik sok-sok éven keresztül talán éppen kitartásukat, nyugalmukat, emberi tartásuk megőrzését köszönhetik ez imáknak, mégis azt kell mondanom, néha nem ártana egy kis keresztény erkölcsiség ebben a vádaskodó trilbuzgóságban. Mondom, keresztény erkölcsiség, de mondhatnám azt is, hogy emberség, okos szeretet, empátia, megértés; hogyha nem árasztottak volna el eddig is ezek az utóbbi fogalmak, ha nem közhelyesedtek volna el annyira, hogy már rájuk sem figyelünk, végig sem gondoljuk valódi jelentésüket. Mondom, ünneprontó akarok lenni a nyíltságnak ebben az áradatában. Gondolom, az elmúlt hetekben, immár mindenki jól odamondogatott, annak akinek akart. Most már ideje lenne egy kicsit összefogni régi és új sértegetőnkkel, sértettünkkel, és csendben dolgozgatni is. Ne üssünk nyulat bokrostól! Ne téveszszük össze a jelzőt magával az emberrel; ne tévesszük össze a jellemet bizonyos helyzetekben jelentkező magatartással, esetleg érzéssel és ellenérzéssel. Lehet bármilyen rendszer, lehet nyíltság és lehet terror, minden kis és nagy közösségben egyéni, személyes rokonszenv és ellenszenv létezett és létezni fog. Ezt a buktatót azonban könnyű kikerülni, csak annyi kell hozzá, hogy a közösségben, ahol dolgozunk a lehető legkevesebbet meséljünk a magánéletünkről, arról, hogy szabadidőnkben hol jártunk, hogy milyen hobbink van, vagy hogy — bocsánat ! — milyen színűt kakik tegnap a gyerek. A jó munkahely szerintem olyan szakmai szerveződés, ahol a munkánkra és a tudásunkra van szükség, nem a szimpátiánkra, vagy a „politikai hozzáállásunk“-ra — a munka és a hozzáértés pedig — beszéd helyett — önmagával bizonyít. KOZMA MÁRIA TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET A PARASZTSÁG ÖSZTÖN ZÉSÉÉRT TETT EGYES INTÉZKEDÉSEKRŐL A Nemzeti Megmentés Front Tanácsa elrendeli : 1. Szakasz. — A domb- és hegyvidéki és városkörnyéki mezőgazdasági szövetkezetek közgyűlései az illető községek és falvak szövetkezeti tagjainak adhatnak a szövetkezet tulajdonából, hosszú távú mezőgazdasági használatra szántóföldeket és kaszálókat. Az adott, területek lehetnek szőlősök és gyümölcsösök is. A területeket azoknak adják, akik megdolgozzák és jó termést érnek el, más munkaerő alkalmazása nélkül. A szántóföldet és kaszálókat azután adják, miután a 2. szakaszban előírt kooperációs akciók véglegesítik és megállapítják, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben maradt állatállomány takarmányalapjának biztosításához mekkora területre van szükség. 2. Szakasz. — A domb- és hegyvidéki és városkörnyéki mezőgazdasági szövetkezetek szerződéses alapon szervezhetnek kooperációs akciókat a szövetkezeti tagokkal, akik gondozásra állatokat óhajtanak átvenni. Ez utóbbiak, a szövetkezetek nevében, amelyekkel kooperációs szerződést kötöttek, leszállítják a szakosított szerződő egységeknek a kijelölt termékmennyiséget. A szerződő egység a termékek ellenértékét annak a szövetkezetnek fizeti ki, amellyel szerződést kötött az illető termékeknek az állami alaphoz történő leszállítását illetően. A kooperációs feltételeket, a kooperációs akcióval járó előnyöket, jogokat és kötelezettségeket a szerződő felek szabják meg. A szövetkezeti tagok úgyszintén tömörülhetnek szabad társulásokba, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek beleegyezésével használhassák a rendelkezésre álló épületeket, istállókat és egyéb alkalmatosságokat. Azokat az állatokat, amelyeket ilyen kooperációs akciók keretében nem vesznek át vagy a szövetkezet nem tud eltartani, hivatalos áron el lehet adni más mezőgazdasági egységeknek, akárcsak szövetkezeti tagoknak, akik vállalják, hogy ellenértéküket termékekben kifizetik. 3. Szakasz. — A domb- és hegyvidéki és városkörnyéki mezőgazdasági szövetkezetek legelőit községi legelőként használják. 4. Szakasz. — A többi övezetek mezőgazdasági szövetkezeteinek közgyűlései 5000 négyzetméterig terjedő szántóföldet vagy egyenértékű mezőgazdasági területet adhatnak minden egyes szövetkezeti tagnak vagy nyugdíjas szövetkezeti tagnak, gépkezelőknek és mezőgépészeti állomások más dolgozóinak, azzal a kötelezettséggel, hogy ezek elvégezzék a szövetkezetben a kijelölt munkavolument, illetve gépesített munkálatot. Az előző bekezdésben előírt feltételek között a közgyűlések használatra földterületeket adhatnak olyan személyeknek is, akik vissza kívánnak térni a faluba és szövetkezeti tagok akarnak lenni. Az ország valamennyi övezetében működő mezőgazdasági szövetkezetek közgyűlései 2500 négyzetméterig terjedő szántóföldet utalhatnak ki használatra családonként más személyeknek is, akik a községben, a szomszédos falvakban és városokban laknak és nem szövetkezeti tagok, azzal a kötelezettségvállalással, hogy jó feltételek között megmunkálják a földeit és kifizetik a szövetkezetnek a közgyűlés által meghatározott évi díjat. A díj meghatározásánál tekintetbe veszik a használatba adandó földterületek minőségét és termőképességét. A vetésforgók alkalmazása, valamint a betegségek és kártevők elleni munkálatok végrehajtása érdekében a jelen szakasz értelmében használatba adott területek általában a falu területén belül kompakt táblákat fognak alkotni. 5. Szakasz. — Az állami mezőgazdasági egységek saját állandó dolgozóiknak 5000 négyzetméterig terjedő szántóföldet adhatnak használatba saját területükből. A más helységekben lakó dolgozók megkaphatják az említett földterületet a lakhelyük szerinti állami mezőgazdasági egységektől vagy mezőgazdasági szövetkezetektől azok jóváhagyásával, kötelezvén magukat, hogy teljesítik munkafeladataikat azokban az egységekben, amelyekben dolgoznak. 6. Szakasz. — Azokban , a mezőgazdasági szövetkezetekben, amelyek az 1. szakasz alapján hosszú időre szántóföldeket és kaszálókat adtak használatba, s amelyek kooperációs akciók révén folytatják tevékenységüket az állattenyésztésben, a kisiparban, a termékek értékesítése terén és más szektorokban, a vezetést a szövetkezeti tagok közgyűlésén megválasztott és a szövetkezet jövedelmeiből bérezett elnök, valamint az állam által fizetett mezőgazdasági szakemberek és a főkönyvelő fogják biztosítani. 7. Szakasz. — Azok, akik a jelen törvényerejű rendelet alapján kapott földdel rendelkeznek s ezt nem művelik meg jól vagy más célokra használják, mint a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági egység vezetőségének a határozata alapján elvesztik e földek használati jogát. 8. Szakasz: — A terül- amelyen ház és a gazdasági épületek vannak, az ezeket körülvevő udvar- és kert a szövetkezetesített övezetekben a bízlalók magántulajdonát képezik ; ezeket el lehet idegeníteni vagy örökösökre lehet hagyni. Az 1. szakaszban előírt terület a szövetkezeti tagoknak a 4. szakasz szerint használatba adható földterülettel együtt nem haladhatja meg a 6000 négyzetmétert a lakóház bírlalója számára. 9. Szakasz. — A kapott vagy a magántulajdonú földek bírtálói piaci árjegyzék nélkül szabadon értékesíthetik az e területeken megvalósított termést, beleértve az állatokat, a baromfikát és az állati termékeket, mind a piacon, mind pedig a szakosított egységekkel kölcsönösen előnyös feltételek mellett kötött szerződés alapján. Azok a személyek, akik a mezőgazdasági szövetkezeti egységekkel való kooperációs akciók keretében termékeket állítanak elő, ezen termékek nekik járó részét piaci árjegyzék nélkül szabadon értékesíthetik. 10. Szakasz. — Az állam a mezőgépészeti állomások és más állami egységek révén támogatja a mezőgazdasági területek bízlalóit gépesített munkálatok elvégzésével, természetbeni vagy pénzbeni fizettség ellenében. 11. Szakasz. — A mezőgépészeti állomások és más állami mezőgazdasági egységek nyilvános árverésen olyan traktorokat és más mezőgazdasági felszereléseket adhatnak el magántermelőknek, amelyek normázott üzemelési ideje lejárt. 12. Szakasz: — A jelen törvényerejű rendelettel ellentétes bármilyen más rendelkezés hatályát veszti. ION ILIESCU, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnöke