Hargita Népe, 1990. május (2. évfolyam, 96-117. szám)

1990-05-03 / 96. szám

MAROTA H. HARGITA MEGYE SZABAD DOLGOZÓINAK DEMOKRATIKUS NAPILAPJA IL évfolyam 96., (105.) szám 1990. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK 4 oldal­ára 1 lej ................«--------.■ — Püspökszentelés Tíz meg tízezrek számára marad örökre ami ékezetes az elmúlt vasárnap, amikor a csíksomlyói kegytemplomban beiktatták Bá­lint Lajost, a gyulafehérvári püspökség új megyéspüspökét, majd püspökké szentelték dr. Jakubinnyi György Miklóst. A kedvezőtlen időjárás ellenére hívők ezrei jöttek el Csík­­somlyóra a gyulafehérvári egyházmegye, fő­leg a Székelyföld különböző helységeiből, hogy részesei lehessenek a nagy esemény­nek. A kegytemplom zsúfolásig tele volt, s kint a tévékészülékek, s hangszórók előtt is ezrek meg ezrek nézték, hallgatták végig a szertartást. A hatalmas tömeg mintegy bi­zonyság volt arra, hogy a hit milyen fontos szerepet töltött be az elmúlt évtizedekben, s arra, hogy mennyire nagy fontossága lesz az elkövetkező időszakban is, az új társadalom megteremtésének folyamatában. Mintegy jel­képesnek tekinthetjük a kegytemplomban a Szent­ Antal oltárán olvasható aznapi Igét : „Áraszd ránk lelkedet Istenünk, újítsd meg az egész világot ! Csíksomlyó ünnepének fénye ragyogta be az egyházmegyét, s az idesereglő tízezrek vit­ték haza lelkükben ezt a fényt, mintegy­ tovább sugározva az együvé tartozás örömét, Csíksomlyón „Nyíljon ki Délelőtt 10 óra után a csik­­somlyói kegytemplomban szé­kely­ és­­csángó népviseletbe öltözött fiatalok sorfala között vonult be a püspöki kar és a szertartáson résztvevő, kü- Ifyiközo felekezetek, bel­-- és alföldi püspökségek küldöt­tei. Dr. Jakab Antal püspök, apostoli kormányzó köszöntöt­te Francesco Colasuonno pápai nunciust. Beszédében meg­emlékezett arról, hogy 1939- ben mint szolgálattevő diakó­nus részt vett Márton Áron püspökké szentelésén, amelyen ott volt Andrea Cassilo pápai nuncius is, aki a szertartás alatt többször is elsírta magát, mert azelőtt való napon halt meg a pápa. A püspökszente­lés örömét a nagy gyász ár­nyékolta be. Most nagy örö­met érezüü­k — mondotta Ja­kab püspök —, hogy ilyen magasrangú egyházi személyi­ség jött el hozzánk, s méltat­va Colastionino nuncius embe­ri­ és diplomáciai értékeit, és­ szívetebben az mondotta azt is, hogy Frances­co Colasuonno először január­ban jött Romániába, a római katolikus egyház teljes hie­rarchiájának visszaállításáért. II. János Pál küldetésé­ben jött, aki annyiszor ki­hangsúlyozta, hogy meg akar ismerni. Dr. Jakab Antal püs­pök úr az olaszul elhangzott köszöntőjét magyarul folytat­ta, utalt azokra a viszontag­ságokra, amelyeken a püspök­ség átment az elmúlt évtize­dekben, , hangsúlyozva azt, hogy minden nehézség elle­nére a papság, a hívek kitar­tottak, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az elmúlt 22 évben 171 000-en bérmálkoz­tak. Beszédében kitért a saját életére is,­ emlékezve a sú­lyos börtönévekre, s mint mondotta : „Hitünk és népünk ügyét soha el nem alkud­tam. .Jakab Antal püspök úr a pápai követet, a híveket, a vendégeket köszöntő beszé­de után elkezdődött a szent­ • 0 «• . m A a v­oromyirag mise, majd felolvasták a Szentatya levelét, amely az új megyéspüspök kinevezését tar­talmazza. Folytatódik a szent­mise, majd megkezdődik a szentelés szertartása. Felolvas­sák II. János Pál pápa, már­cius 11-én Jakubinyi György­höz intézett­ levelét, a szent­­széki kinevezést. Ezt követően Colasuonno pápai nuncius be­szél az egybegyűltekhez. Szép szavakkal méltatja a csíksom­lyói kegyh­ely jelentőségét, megköszönve az őt üdvözlő szavakat, emlékeztet arra, hogy az előző években Jakab püspök úr kérte lemondását, — de a­­Szentatya tekintettel a körülményekre,*még várt —, s most érdemek és fáradalmak után adja át a főpásztori ha­talmat. Méltatta a Szentszék által ismert tényt, hogy Jakab Antal püspök sokat szenvedett (Folytatás a 3 ol­dalon) BÁLINT ANDRÁS r­ szágok hónapjának első napján elmaradt a mindannyiunk által olyannyira óhajtott kivonu­lás a zöldbe. Vigasztalásul előkotorom Szinyei Merse Pál híres Majálisának repro­dukcióját. Egy kis nosztal­giázást megengedhet magá­nak az ember szobahőmér­sékleten, ha már az időjárás nem tette lehetővé, hogy a valóságban is, zöld fü­vön, a természet ölén, felszabadul­tan, önfeledten, s mindent feledve tölthessük ezt a na­pot. Ránk fért volna, meg­érdemeltük volna, hogy me­leg napsugarak világítsák meg az utóbbi hónapok ese­ményeitől kisápadt arcun­kat. .. S ne pedig ama virá­gaiktól terhes fa kandikáljon be az ablakon, melynek ágai alaposan megrokkantak áp­rilis utolsó napján, a ráne­hezedő hó súlyától. Melegít e hűvös napon a festmény­ből áradó optimizmus. Hi­szek abban, hogy a szép ma- Majálisok reménye fálisok ideje , csak ezután következik, és egyre több megnyugtató, lélekemelő na­pokat tölthetünk a szabad­ban. S látom már, amint hét­végeken, szabadnapjainkon egyre többen indulunk, er­dők, mezők felé, keresve, s megtalálva azt a vigaszt, me­lyet valamennyien óhajtunk. KRISTÓ TIBOR ! Sűrűsödik a politikai légkör Egyre inkább egyöntetűvé válik a Temesvári Kiáltvány körüli csoportosulás álláspont­ja abban, hogy módot kell találnia az ország ideiglenes politikai vezetésének a párbe­szédre, mert a csoportosulás nagyon sok tagja úgy érzi, egyenlőtlen a harc a szilárd (és mindinkább szilárdulni látszó) áldásokból hadakozó NMF és az alig előre­ csepe­redett ún. történelmi pártok, illetve az el nem kötelezett alakulatok között Az NMF a forradalom viharában nyert jogaira hivatkozva a tisztulás és a népk­épviselet, ha nem is egyetlen, de kiváltságos tu­lajdonosának tekinti magát s minden más képviseleti törek­vést megóvna. A most tömörü­lő Népi Szövetség (Alianţa po­porului) nem kíván "a politi­kai tülekedésben résztvenni, de fönntartja magának azt a jogot hogy a forradalom u­­gyanolya­n cselekvő részese-­­ként kifejthesse álláspontját és párbeszédre hívja az ország mindenszínű politikai erőit egy tényleges, nemzeti kon­szenzus létrehozására. A sar­­kallatos téma az ország de­mokratikus útkeresése, s ezen belül is a régi rend egykori vezető képviselőinek részvéte­li aránya és lehetősége,, ami részben alkotmányos vitává­ alakulhatna, ha a kormány, illetve az átmeneti parlament erre feltételeket teremtene. A kormány tegnapi közleményé­ben arra hivatkozva, hogy számára a választások előké­születeiben az egyedüli for­­­gatókönyv a választási tör­vény, elzárkózik a párbeszéd elől. Az NSZ­T, igaz, hogy egyelőre csak­ elnökének állás­pontja szerint érdemben nem­­ foglalt állást, csak közvetve úgy, hogy néhány tagja kibá­torkodott az Egyetem­ térre és közvetíteni próbált. Minden részről tehát egyértelmű az obstrukció (öreg parlamenti fogás), közben telik az idő, s mintha visszafordíthatatlan­nak látszanék a Front által elindított folyamat. Egy har­madik tényező is jelen van most már az ötök nyilatkozata óta, a választások bojkottálása arra való hivatkozással, hogy a kormány képtelen asszisz­tenciát vállalni a választási m­ad­járat biztosításához. A helyhatóság egyértelműen, hi­szen a régi struktúra emberei­ből áll (véli a nyilatkozat, s a történelmi pártok­­ közül is egynémelyik), az NMF diadal­­útját támogatja, a mások kam­pányösszejöveteleinek a bizto­sítását pedig, ha nem is teszi lehetetlenné, de közömbösen, tétlenül szemléli. Ami tény, hogy az NSZIT elnökének ki­járó protokoll egy ilyen mun­kalátogatás alkalmával fölér egy szervezett választási de­monstrációval.Ez pedig tény­leg egyenlőtlen helyzetet te­remt. KOSZTA ISTVÁN ORBÁN BALÁZS CENTENÁRIUMI RENDEZVÉNYEK SZÉKELYUDVARHELYEN Hiányos csekély A legnagyobb székely, Orbán Balázs halála centenáriuma alkalmával szervezett rendez­­vénysorozat utolsó akkordjai csendültek fel a múlt­­hét vé­gén Székelyudvarhelyen. A csütörtökre és péntekre terve­zett tudományos ülésszak — két előadó késése miatt — szombat délelőtt is folytató­dott. Az elhangzott előadások,­ bemutatott dolgozatok nem szorítkoztak szigorúan Orbán Balázs életművének méltatá­sára, elemzésére, a magyar­ság­kutatás majd mindegyik területét átfogták , tárgyi és szellemi néprajz, művelődés­­történet, történelem. Külön fi­gyelmet érdemeltek Benkő András : Orbán Zsigmond XVIII. századi énekeskönyve c. előadása. Egyed Ákos Gon­dolatok a történelem intézmé­nyes kutatásáról c. eszmefuj­ szervezés ,­­ érdeklődés hatása, valamint Barabás Béla történész értekezése a Bolyai Tudományegyetem múltjáról és perspektíváiról. Sajnos, nagyon kevesen hall­gatták végig az előadásokat. Mindössze egy-egy érdeklődő gimnazista, meg egy kéz ujja­­in megszámolható értelmiségi volt a teremben. E csekély ér­deklődés vajon a szervezési hiányosságoknak tudható, de ? Valószínű, hogy igen Nem hiszem, hogy e kérdések­r­e érdekelték volna a város, s miért ne, a megye­­ magyar-, valamint történelem-szakos tanárait, az értelmiség más rétegeit. Reméljük, hogy­­a szervezők is levonták a meg­felelő tanulságokat. (Folytatás a 2. oldalon) SURÁNY ISTVÁN

Next