Hargita Népe, 1990. július (2. évfolyam, 140-160. szám)
1990-07-03 / 140. szám
II évfolyam 140 (149.) szám 1990. JÚLIUS 3., KEDD 4 oldal, ára 1 lej Megkezdődött a kormányprogram vitája a parlamentben A román parlament mindkét házában ma kezdődött meg a kormány programnyilatkozatának a vitája. Nem lesz egyszerű megítélni abból a vázlatból, amelyet a kijelölt kormányfő csütörtökön a Házban előadott, hogy mi is az ésszerű variáns, amely szerint a két évre tervezett átmeneti időszakban lehetővé válik az európai igényű piacgazdaság elemeit legalább kikísérletezni, netán megalapozni. Az ugye világos, hogy a kormány nem vállalhatja át az örökölt gazdasági válság és annak minden szociális öszszetevője terhét, hiszen alig van eszköze arra, hogy ebből a kusza szövevényből egy tapodtat is előrehaladjon a maga erejéből. Amit vállalhat, hogy kézügybe adja azokat a szabályozókat (a törvényes keretet tehát), amelynek működtetésével a gazdaság sejtjei új erőre kapva, és egymásra építkezve, kigazdálkodják a piacgazdasági lehetőséget. Az is nyilvánvaló, hogy akormány nem tud egyéni megoldásokat találni és ez nem is célkitűzése. Vállalja viszont, hogy ösztönzi a közigazgatási tanácsok önállósodó munkáját. Egészen bizonyos az is, ahogyan ebből a vázlatból kiderül, hogy vállalja a kezdeményezéssel és kísérletezéssel járó minden alkalomszerűséget és rizikót is, ha az, végülis, életképes megoldásokra talál a kísérletezés végén. Kiegyenlítődik az elképzelés szerint így a felelősség vállalása és a hatalom közötti egyensúly hiánya, s ez igen komoly dolog, mert bejelentett szándék, hogy tovább semmilyen fiaskót nem hajlandó a kormány finanszírozni. Most már csak az a kérdés, hogy ekkora tehervállalásra, s ilyen rövid idő alatt képes-e a társadalom, meg a rendelkezésére álló anyagi eszközök. Vajon képes-e ez a magatehetetlennek bizonyult szerkezet, amely hat hónap alatt még csak a reményét sem csillantotta föl valamiféle kiútnak, legalább kilendülni ebből a tehetetlenségből ? A kormányfő álláspontja az, hogy „A gazdaság jelenlegi helyzetéből csakis gyors lépésekkel végrehajtott, a lakosság által is támogatott radikális reform útján lábalhatunk ki. A kormány célkitűzései e téren nem kapcsolódnak mandátumának időtartamához, hanem a román realitáshoz, s számol azzal a ténnyel is, hogy a más államok által már a 80-as években beindított restrukturálási folyamathoz viszonyítva, a mi késésünk számottevő." Egészen konkrétan : a kormány célja az, hogy rövid idő, maximum másfél-két év alatt, a szükséges támogatással, olyan törvényhozó intézkedéseket terjesszen a parlament elé, amelyek lehetőséget teremtenek a vállalatoknak az önálló gazdálkodásra. A kormánynak ehhez fél éves türelmi időre volna szüksége, s hozzá hat hónapos moratóriumot kér a parlamenttől a bérek és a munkakörülményekkel kapcsolatos szakszervezeti követelésekre. Cserébe vállalja, hogy kárpótolja azokat a reformelemeket, amelyek a jövedelmeket vagy a munkaerőt érintik. Részletesebben : a kormánynak nincs lehetősége pénzügyi követeléseket kielégíteni akkor, ha a vállalatok maguk rendelkeznek anyagi alapjaikkal, magyarán a vállalati takaró méretei szerint nyújtózzék mindenki. A jelenlegi vállalati túlnépesedésből pedig két út lehetséges, s ezt meg kell érteni : az egyik az átképzés, a másik valamilyen más technológiai terv és lehetőség felé vezethet. A kormány szándéka egyértelműen az, hogy az állam látványosan kivonul majd a gazdaságból és mindinkább annak hitelezőjévé válik. Egyféle pénzügyi ösztönző rendszerbe irányítva a tevékenységet. A helyhatósági és kormányzati szervek meg le kell, hogy építsék végrehajtó törekvéseiket (és eddig feladatukat) és a megfelelő közigazgatási egységnek egyrészt menedzsereivé, másrészt a lakosság érdekvédelmi szervezeteivé kell válniuk. Dióhéjban ez az a keret, amelyben az új kormánycsapat azonnali gazdaságszervező teendőit elképzeli. Elválik, hogy a konkrét lépések mennyire hatnak majd a gazdaságnál sokkal fontosabb szociális öszszetevők alakulására. KOSZTA ISTVÁN Rendkívüli keresztelő Szokatlanul nagy volt az izgalom vasárnap reggel a csíksomlyói gyermekotthonban. Székely ruhába öltözött a gyerekek egy része, és máris indult a csobotfalvi plébánia felé. Érthető a türelmetlenségük, hiszen életükben fontos, rendkívüli nap következett : huszonheten megkeresztelkedtek, tizenkét társuk pedig az elsőáldozáshoz csatlakozott hozzájuk. A szertartás ünnepélyes bevonulással kezdődött, összesen ötvenkét elsőáldozó — közöttük a megkeresztelkedők is — némi megilletődöttséggel vonult be a templomba és foglalta el helyét az oltár két oldalán. Ahogy az ének felhangzott, már otthonosan érezték magukat. Annál is inkább, mert Kozák Jóska külön erre az alkalomraírt dalát fújták. És következett a vizsga. A Somlyói, csomortáni gyerekek csakugy, mint a gyermekotthoniak gyesen, talpraesetten válaszolta a Tiszti (értsd Tisztelendő úr) elméleti és gyakorlati kérdéseire. Apró jótetteik — „segítettem édesanyámnak port törölni", „kimostam a társam ruháját", „megvigasztaltam szobatársamat, mikor sírt" — tazanyitékai annak, hogy bármilyen környezetbe éörek, megízlelték már az örömszerzés örömét. Azt hiszem, az öreg plébániatemplom falatt nem láttak még ilyen keresztelőt. A népviseletbe öltözött kisebb-nagyobb gyermekeik mögött az általuk választott keresztszülők állottak. És bizony a nevetés sem maradt el, mikor kinek-kinek egy kicsit több víz ömlött a fejére. Az áldozás már teljes komolysággal és méltósággal zajlott. Az ünnepélyességet csak fokozták a gyerekek által előadott versek, énekek, Gergely István plébánosnak szóló köszönő-köszöntő szavak. A frissen megkereszteltek közül a legkisebb, a hat éves Kovács Tündiké köszönte meg Ponyinak és Zsuzsinak (András Kati és Antal Zsuzsa) a velük türelemmel eltöltött sok órát és azt, hogy annyi szépre tanították őket. A legnagyobb pedig, a tizenkilenc éves Zsiga Marcella Anghel Ioanával és Bálint Balázzsal együtt röviden elmesélte életét. Mindhármuk mondanivalója felkiáltójelként hasított bele a lelkekbe : bármilyen legyen is a gyermek, a szülőnek, az édesanyának nem szabad eldobnia magától ! * A gyermekotthonban terített ünnepi asztalnál beszélgettem néhány újdonsült keresztszülővel. Az érdekelt, hogyan kerültek közeli kapcsolatba a gyerekkel, és hogyan jutottak el oda, hogy vállalják ezt a szerepet. Sokuknál ez egyszerű és természetes volt, hiszen a gyermekotthonban tanítanak, dolgoznak. A gyerekekhez ők állnak a legközelebb, így közülük választottak, hívtak keresztszülőt. Több gyerek szinte ugyanazon szavakkal indokolta meg kérését : „Nekem más nincs, akit hívjak". Miklós Veronka néni már három éve családjába fogadta mostani keresztlányát. Unokája osztálytársaként a hétvégeiket rendszeresen nála tölti. (folytatás a 2. oldalon) TAKÁCS ÉVA Magyar mondák és legendák (Lapunk 3. oldalán) Az erdélyi református egyházkerület 44. püspökének beiktatása Kolozsváron Az elmúlt héten, pénteken, június 29-én a Kolozsvár belvárosi egyházközség Farkas utcai templomában beiktatták dr. CSIHA KÁLMÁN református püspököt. Az erdélyi református egyházkerület tisztségválasztó közgyűlése május 4-én választotta püspökké Csiha Kálmán marosvásárhelyi lelkipásztor-esperest. Az ünnepségen Tóth Károly dunamelléki püspök köszöntötte Csiha Kálmánt. Ott voltak a kárpátukrajnai, a szlovákiai egyházkerület élő vezetői is az erdélyi lelkészek gyülekezetében. Dr. Csiha Kálmán, a 44. püspök abban a sorban, amely Dávid Ferenccel kezdődik 1564- ben. 1929. szeptember 17-én született Érsemjénben. 1954-ben nyer lelkész képesítést a kolozsvári Református Teológián. Aradon segédlelkész, 1957-ben egy koncepciós perben tíz évi börtönre ítélik, ahonnan 1964-ben szabadult általános amnesztiával. Tizenhat éve a Marosvásárhely II. Gecse utcai egyházközség lelkipásztora. 1980-tól a marosvásárhelyi egyházmegye espe- Püspökjárás a Györgym-iedencésiben Csomafalva minden évben megtartott legnagyobb ünnepe a péter-Pál napi sokadalom és búcsú. Idén minden eddiginél ünnepélyesebbé sikerült, mert itt kezdte az elmúlt pénteken bérmáló körútját Bálint Lajos püspök úr. A bérmáló körút állomásai : 30-án Alfalu és Borzont, július 1-én Gyergyószentmiklós és Tekerő patak, 2-án Újfalu és Kilyénfalva. (Újfaluban Sarlós Boldogasszony ünnepén bérmált a püspök úr.) Szép és főleg intő ünnepet választottak valamikor maguknak az újfalviak, riasztó apadásuk idején, jelentősége még nagyobb. Egyébként a püspök úr sem véletlen hangsúlyozta ki gyergyószentmiklósi beszédében — a bérmálást a hatalmas részvétel miatt a futballpályán tartották — a családi szentség fontosságát, a családi közösség összefogó erejét. 3-án Szárhegy és Háromkút a püspöki úticél, 4-én Ditró, 5-én Remete, 6-án Gyergyóhodos és Gödemesterháza, 7-én Orotva, Tölgyes és Maroshévíz, majd 8-án Borszéken zárul a gyergyói püspökjárás, ami falvakon két, városon három esztendőnként ismétlődik rendesebb időkben. BAJNA GYÖRGY Orbán Balázs szülőháza Lengyelfalván (NAGY P ZOLTÁN felvétele* Újólag a szabad kezdeményezésről Az adózásról Az adót a kisvállalatok és gazdasági társulások nyereségére, a családi társulások keresetére és az egyénileg dolgozó fizikai személy jövedelmére számolják. A szabadkezdeményezés alapján szervezett gazdasági egységek ösztönzése céljából az állam különböző adózási kedvezményekben részesíti ezeket, így például az adó nem haladhatja meg a kisvállalatok és gazdasági társulások nyereségének 50, a családi társulások keresetének, illetve az egyénileg tevékenykedő fizikai személyek jövedelmének 40 százalékát. A kisvállalatok és gazdasági társulások nyeresége 50 000 lejig, a családi társulások keresete és a fizikai személyek jövedelme 10 000 lejig adómentes. Az említett szinteket meghaladó összegek adózása progresszívan, vagyis a megvalósított nyereség, kereset vagy jövedelem arányában történik. Tevékenységük első évében harminc százalékkal csökkentik a törvény előírásai alapján beindított gazdasági egységek, egyénileg dolgozó személyek adóját. Ugyancsak harminc százalékkal csökkentik a törvény megjelenésének időpontjában működési engedéllyel rendelkező kisiparosok adóját is. Ez utóbbi kedvezményben azonban csak a törvény megjelenésének dátumától folyó év december 31-ig részesülhetnek az illetékesek. Az adózással kapcsolatos kisebb kihágásokat ezertől ötezer lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. A jövedelem teljes vagy részleges eltitkolásáért a büntetés 5000—10 000 lejig terjed a le nem fizetett adó összegének arányában. Ha ez a kihágás ismétlődik, hat hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetés szabható ki a vétkes személyre. Ilyen esetben a pénzügyi szervek kötelesek értesíteni az ügyészséget a büntető eljárás megindítása céljából. Úgy gondoljuk,, hogy a szabbadkezdeményezésen alapuló kisipari és szolgáltatási tevékenységet szabályozó 54/1990 számú törvény és annak végrehajtására kidolgozott 201/ 1990 számú kormányhatározat néhány fontosabb előirányzatát az érdekeltek tudomására hoztuk. Tévedés lenne azt állítani, hogy ez a törvény és a vele kapcsolatos határozat hibátlan és minden kétséget kizáróan egyértelmű. Magyarázatokkal, pontosításokkal próbáltuk előírásait érthetőbbé tenni. Hogy ezt milyen mértékben sikerült elérni, csak bizonyos idő után lehet majd felmérni gyakorlati tapasztalatok alapján. Annak ellenére, hogy a vállalkozások beindítása sajnos sok bürokráciával jár, az érdeklődőket biztatni szeretnék : ne idegenkedjenek a vállalkozásoktól. A Beruházási Bank hitelt nyújt a vállalkozáshoz, minden segítséget megad a formaságok elkészítésében. (Folytatjuk) SZENTE SÁNDOR közgazdász