Hargita Népe, 1990. szeptember (2. évfolyam, 184-204. szám)

1990-09-01 / 184. szám

FÜGGETLEN NAPILAP K­. évfolyam 181. (193.) szám 1990. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT 8 oldal­ára 1 lej ff Őszinte társkereső Ismerjük be, hogy azok, a­­kik­ várták a rendkívüli par­lamenti összejövetel közvetíté­sét egyenes adásban, összeszá­mít gyomorral ültünk a TV elé. A görcsöt nem oldotta Cor­nelius Rosianu bevezető szö­vege, sőt. . A szenátus elnöke kiegyen­súlyozott előkészítő bevezetője u­tán, az Alsó Ház elnöke be­olvassa a nyilatkozat-tervezet szövegét. Elhangzik a Nemze­ti Liberális Párt frakcióvezető­jének felszólalása. Tiszta, ke­mény, profi politikusi szöveg, tárgyalóképes partner, jó. A Nemzeti Parasztpárt képviselő­jének felszólalása után, meg­erősödik bent­en az érzés, hogy a dolgok­­menete nem annyira rossz, mint amilyen lehetne, úgy tűnik , teret veszít a rend­kívüli gyűlést kiharcoló kultu­rális szervezet. Domokos Géza felvezeti az RMDSZ álláspont­ját, feltűnően elütő hangnemű, kevésbé védekező, jó, európai szöveg. A zöldek és a szocde­­mek nevében Manolescu pro­fesszor szólal meg. Ez is görcs­oldó, rendes szöveg : ne sod­ródjunk a felületes, nemzeti érzést borzoló, társadalmi ak­ciók örvényeibe, nem erre van most szükségünk. A következő felszólaló Radu Ciontea szená­tor. Suspens. Szovjetunió — Románia 1—2. Győztünk. Rög­tön utána láthatjuk, hallhatjuk a Vatra elnökét. Igehirdető hangnem, szétfolyó, az igazi intenciókat rejtő, imitt-amott vádaskodó, de nem teljes gőz­zel ható szöveg. Egy kis mell­­veregetés : miénk a dicsőség, mi is részt vettünk a nyilatko­zat megszövegezésében. Szőr­te sejtettük. Meg azt is, hogy valami hiányzik a textusból. Az tudni illik, hogy „ne pró­bálja meg senki kijátszani, vagy semmibe venni a román nép szerkezeti ( ? !) toleranciá­ját. ..“ Azaz feltételt szab a szabadságnak, demokráciának, ami különben az egyetlen le­hetséges alternatíva. Bírládea­­nu úr, nagy tapasztalat birto­kában rögtön reagál : a betol­dás nem módosítja a nyilatko­zat alaphangját, mellékes. Úgy­­érthetjük, hogy nem szüksé­ges. Ciontea szenátor kitart a kiegészítés bevétele mellett, meg kell szavaztatni. Felizzik a feszültség, beigazolódik gör­csös idegállapotunk jogos mi­volta, itt van a konfliktus, Domokos Géza ki is mondja azt, amit a szenátus elnöke csak sejtetett, sőt bejelenti, hogy a bővítmény elfogadása esetén az RMDSZ frakció nem támogatja a Nyilatkozat elfo fo­gadását. Tetőzik a feszültség, úgy tűnik, hogy vagy-vagy. A Tisztelt Ház türelmetlen, mint (Folytatás a 2. oldalon) BAKA tiVI­LA Egy illő pontosítás Testver lapunk (az Adevărul Harghitei) két ízben is megem­lékezett marosvásárhelyi rá­diós kollégánk,­ Petre Fonta méltatlan haláláról. Mi is tár­sulunk a szerencsétlen körül­mények között elhunyt ripor­ter családját övező tisztelgő együttérzéshez. Fájdalmát meg­érjük. Nem tartjuk viszont méltá­­nsul a fájdalmas és szomorú körülmények közé font legen­dát, s kiváltképp azért nem, mert­, sajnos, újra egy banális történés célzatos kisajátítását látjuk benne. A rejtett­­és rej­tőző indulatok így is eléggé zaklatottá teszik hétköznapja­­iinkat, fölösleges azt túlhajtani vagy álhírüket kelteni. Illő do­lognak tartom ezért,a pontosí­tást annak a szövegnek az a­­lapján, amelyet a România Li­bera című lap a tényekről a Legfelsőbb Ügyészség sajtótá­jékoztatója után megfogalma­zott. Idesem szó szerint : „Petre Fontu úr, a maros­vásárhelyi rádió tudósítója tegnap, 1990. augusztus 22-én, reggel 6-kor bekövetkezett halála nem in­­teretnikus ellenségeskedés kö­vetkezménye. Az egyetemi ta­nár és az elhunyt alkohol ha­tása alatt volt. Úgy tűnik, hogy ők ketten, Marosvásárhely e­­gyik részén, találkoztak egy parkban egy padon ülő fiúval meg egy lánnyal. Eddig azt tudjuk, hogy ők a lányt inde­­cens szavakkal illették. Meg­indult a dulakodás. A fiatalabb fiú Petre Fonta urat ököllel megütötte és az beütötte fejét a szegélykőbe. Ez volt a leg­súlyosabb következmény. Az orvos elfutott, szerzett egy deszkát és visszatért, hogy megverje a fiatalembert. Csak ekkor avatkozott közbe há­rom polgár, közülük az egyik magyar, hogy szétválassza ő­­ket. A dulakodás általánossá vált. A fiatalember neve Petre Dragoş. Kiderült, hogy Petre Dragoş ütötte meg. Mégis mindannyiukat bekísérte a ( Foly­tatás- a ■: aidai ont KOSZT­A ISTVÁN történelmi lecke turistáknak Meghívó Erdély-járó utakra Talán sikerült érdekes és hasznos (sajnos elkerülhetet­lenül vázlatos) tájékoztatót nyújtani az olvasónak az eltelt hónapban szűke­bb pátriánk néhány történeti vonatkozású emlékhelyéről. Számomra min­denképpen élmény volt végig­járni újra, ezúttal az íróasztal mellett ezt az utat, s nem volt ezekben az írásokban több sze­mélyes vonatkozás, annak az az egyszerű magyarázata, hogy hasznosabbnak találtam a hi­ányzó információkat továbbí­tani, nem a magam bölcselke­déseit Megvallom, elég nehéz szívvel mondtam le róluk. Hogy ne szakadjon meg folyta­tás nélkül e sorozat gondolata, a turisztikai hivatallal, a tan­felügyelőséggel, más érdekelt intézménnyel együtt kigondol­tunk hosszabb programot, a­­mely alatt együtt végigbuszoz­­nánk ezt a kort és ezt az út­vonalat a legszebb és legtanul­ságosabb szakaszokat kivá­lasztva, amelyre meghívnánk mindenkit, ahogy Beder Tibor szolja ezt mondani : korhatár­ra való tekintet nélkül egy-egy hétvégére, több hétvégi napra. Az ismeretszerző zarándokút végén (teszem azt három sza­kasz után) látványos vetélke­dőt rendeznénk, amelyen ott lehetne versenyzőként az, aki a minden út után kiosztott részvételi emléklap birtokosa, hallgatóként pedig mindenki, akinek kedve tartja, s részt kí­ván venni­ az összefoglaló tör­ténelmi-művelődéstörténeti leckén, látványosságot is nyúj­tó élménybeszámolón. Ezek szerint szervezője lehet egy­­egy ilyen túrának mindenki, aki egy érdeklődő csoportot összegyűjt és ilyen szándékát bejelenti leginkább a turisz-­ tikai hivatalban Csíkszeredá­ban, de azt hiszem, bárhova a megye területén, amely vál­lalja a kirándulás technikai részét. Az útvonal meghatáro­zásában a szerkesztőségünk is szívesen segít. Elöljáróban ki is gondoltam négy ilyen útvona­lat, két hétvégit meg egy négy­naposat. 1. Prázsmátr — Barcarozsnyó — Törcsvár — Ősink — Boga­ras — Olthévíz — Kőhalom — Bárót — Málnásfürdő lehetne az útvonal a Csíkszeredából indulónak, de talán bárkinek. Szállás Pojánán és a fogarasi várban. 2. (Csíkszereda) — Udvar­hely — Segesvár — (Szászkézd) — Keresd — Almakerék — Er­zsébetváros — Berethalom — Medgyes — Balázsfalva — Kü­­küllővár — Dicsőszentm­árton (Bethlenszentmiklós) — Rad­­nót — Kerelőszentpál — Ger­­nyeszeg — Régen — Szonáta és vissza, lehetne a második út medgyesi és marosvásárhelyi szállással. 3. Gyulafehérvár (ott kezdőd­­nék a zarándokúti szakasz) — Ahnnc — Szászváros — Hát­szeg és környéke — Vajdahu­­nyad — Déva — Marosillye — Branyicska — Lippa (Sólymos) — Borosjenő — a Fehér Kö­rös völgye Körösbányáig — Topánfalva — Abrudbánya — Verespatak — Zalatna — és vissza. Szállás Gyulafehérvá­ron, Lippán, Abrudbányán. 4. Régen (Marosvécs) — Bethlen — Dés — Szentbene­­dek — Szamosújvár — Válasz­út — Zsibó — Zilah — Szilágy- Somlyó — Bánffihunyad (Se­besvár) — Kolozsvár — Torda és onnan vissza a kiindulási pontig (Udvarhely, Gyergyó­­szentmiklós Csíkszereda). Szállás tehetne Bethlenben, Zilahon és Kolozsváron. Tekintsék mind a négy vál­tozatot segítő ötletnek. Nem hiszem haszontalan dolognak, ha befejezésül ösz­­szefoglalom azoknak a korban meghatározó személyiségeknek névsorát, akik az Erdélyi Fe­jedelemség élén állva nevet és képet adtak azoknak a törté­néseknek, amelyekről az el­múlt hónapban valamilyen for­mában szó esett Tehát: János Zsigmond (1556 január — 1571 március 14.), Erdély első, még királyi titulussal illetett feje­delme Báthory István (1571. május 25 — 1586 december 12). Az ország vajdája, királlyá vá­lasztása után, Erdélyben test­vére Kristóf kormányoz (1576 tavasza — 1581). Báthori Zsig­mond (1588 — 1599 március, 1601—1602). Báthori András (1599. március — november 3). Vitéz Mihály­ (Mihai Viteazul) (1599. december — 1601 tava­sza). Közben Georgio Basta császári helytartó a tényleges meghatározó tényező az or­szágban. Székely Mózes (1603. má­jus 8 — július 17.). Bocskai István (1605. szeptember 14 — 1606 december 29.). Rákóczi Zsigmond (1607. február 12 —­ 1608. március 7.). Báthori Gá­bor (1608. március 7 — 1613). Bethlen Gábor (1613. október 23 — 1629. november 25). Bran­denburgi Katalin (1630. decem­ber 1-ig). I. Rákóczi György (1630. december 24 — 1648. ok­tóber 11). II. Rákóczi György (1658. október 7-ig). Barcsai Ákos (tulajdonképpen ■ 1660. Karácsonyáig). Kemény János (1662. január 25-ig). Közben Apafii Mihály (1661. szeptem­ber 14 — 1690. április 15). Thö­­köly Imre (1690. augusztus 21 — október 25). Apafii Mihály (kiskorú fejedelem elvben 1695-ig). Egy epizód : II. Rá­kóczi Ferenc (1706 és 1711 áp­rilis 29 között), akinek tény­legesen csak egy nyilatkozatnyi volt a fejedelemsége : „Azt hi­szem, hogy Erdélynek olyan fe­jedelemre van szüksége, ami­lyen én vagyok !" Akikor Er­dély már osztrák provincia volt lényegében. KOSZTA ISTVÁN BIBLOTeCa MUNICIPALA I 900RHIEIU-SECUIESC Mindig is rokonszenvvel olvastam azokat az olvasói leveleket, amelyekben rend­szerint idősebb emberek nem titkolt elfogultsággal számol­nak be szűkebb környezetük természeti szépségeiről, vagy természetes györgy tényezőiről. Sokan a felfedezés izgalmá­val írtak és írnak arról, hogy csodálatos ereje van a forrás vagy a bugyogó vizének, tu­catnyi betegséget, nyavalyát szed ki az emberből a büdös­­gödör vagy a vartyogó iszap­ja. Még most is előttem gyer­mekkoromból a kép : meg­mártotta a szerkés vízben a kis gyolcsot az atyafi, meg­­törölgette vele fájó szemeit, majd a rongydarabot felkö­tötte a fa ágára. Ott hagyta a betegséget ! Mert szertartá­sa, rituáléja is van ám a gyó­gyulásnak , amolyan népszo­kássá vált az eljárás. Ami még nem késztethet minket a babona elleni­■ ádáz harc­ra, inkább csak megértő mo­solyra. A baj csak ott kez­dődik, amikor a szelíd szer­tartás helyett egy mániákus invázió központja lesz egy­egy gyógyhely , a csakis és az öncsalás eszköze. Mondom, természeti gyógy­tényezőinket vidékünkön ter­mészetes mivoltukból nem forgatta ki a butaság, sőt, kiaknázatlan lehetőségekként tartjuk számon még mindig ezeket. S amikor valaki di­­csérőleg ír e gyógytényezők­­ről, azt az embert ismerem fel benne,­­ aki az e­­gészségért az életért küzd és ■ bízik a természet megújuló és megújító erejé­ben. Ez a hite pedig mély gyökerű, mondhatni költői. Az egyszerű ember gyó­gyulásba vetett hite, bizako­dása társadalmi méretű i­­génnyé növekszik ezekben az időkben, éppen ezért olvas­tam nagy-nagy rokonszenvvel és megértéssel azt a levelező­lapot, amelyben Bencze Ist­ván ezt írja szerkesztősé­günknek : „Én itt a szentegyházai bá­nyatelepen építettem egy négyszemélyes gyógyvize­s fürdőbazint. A térdemet ben­ne gyógyítottam ki. Jó ízületi reumás fájdalmak, bőrbeteg­ségek, izombetegség, idegbe­tegség, csontbetegség, érelme­szesedés, trombózis és arany­ér ellen. Még a nyílt sebeket is 3—4 napi fürdés után ki­javítja. .. Ebből az okból ké­rem laboratóriumi kivizsgá­lás alá tenni, hogy a pol­gármesteri hivatal engedé­lyezhesse itt egy szanatórium építését, ami világhírű fog lenni !" Szóval tetszenek nekem az ilyen és a hasonló levelek, ro­konszenvesek nekem a re­ménykedő és álmodozó em­berek. Nem tudom, ebből vagy abból a helyi gyógyté­­nyezőből lesz-e világhírű sza­natórium majd, — de egy világhírű gyógyulásra tényleg szükségünk van... FERENCZ IMRE Gyógyullást, minden téren ! Vár Játékok (síkszeredában Holnaptól várjátékok szín­helye lesz a Csíkszeredai Mikó vár. Az udvaron készül az egyelőre csak ideiglenes szín­pad. Jövőre Keresztes Szabolcs tervei alapján már állandó színpad épül, amely teret ad­hat majd más művelődési ren­dezvénynek is Holnap este nyolctól tehát a Rock passióval kezdődnek a várjátékok. A további prog­ram pedig : 6-án és 7-én Ma­dách Imre : Mózes Kincses E­­lemér rendezésében ; a maros­vásárhelyi színház előadásá­ban, 10-én Székely János Dó­zsa című poémája Nemes Le­vente előadásában ; 11—12-én a bukaresti Masca nevű pan­tomim csoport fellépése (ha el­fogadják a meghívást) . 14— 101-é­n Fodor Sándor : Csipike és Tipetupa a Szatmárnémeti Északi Színház társulatával. Az előadások este nyolckor kez­dődnek, kivéve a szatmári­akét, amely délután négykor és hatkor. Jegyeket a két kul­­túrház pénztáránál lehet vá­sárolni. BIBLIAI TÖRTÉNETEK A biblia évszázadokon át nyújtott erkölcsi normát, az emberek számára, irányította mindennapi csele­kedeteiket. Szeptemberben új sorozattal jelentkezik lapunk , a Könyvek Könyvéből, a Bibliából választott ki érdekes, szép történeteket munkatársunk, TA­KÁCS ÉVA. ízelítőül íme néhány cím : A teremtés, Bá­bel tornya, Ezsau és Jákob, Átkelés a Vörös-tengeren.

Next