Hargita Népe, 1990. október (2. évfolyam, 205-226. szám)

1990-10-02 / 205. szám

független NAPILAP H. évfolyam 205 (211.) szám 1990. OKTÓBER 2., KEDD 4 oldal ára 1 lej Bérezés, kereseti adó — a magánvállalkozóknál­ ­ Az 54/1990 számú Törvény megjelenése után, a Munka­ügyi Miniszter 185/1990 számú Határozata értelmében a Mun­kaügyi Igazgatóságok keretén belül megalakultak a Munka­kamarák, amelyek megyei szinten fejtik ki tevékenysé­güket és a magánvállalkozók, és alkalmazottaik munkajogi természetű, valamint az alkal­mazásokkal és javadalmazá­sokkal kapcsolatos problémák megoldásával foglalkoznak. (Megyénkben a Munkakamara Csíkszeredában, a törvény­­széki épület 35-ös szobájá­ban működik). Annak érdekében, hogy a vállalkozók, valamint az alkal­mazottak által ledolgozott idő szolgálati és szakmai időnek számítson azoknak a szemé­lyeknek, akik teljes program­mal dolgoznak, vagyis nem állnak munkaviszonyban egyetlen állami egységgel sem , és nem CASCOM-tagok, jelentkezniük kell a Munka­kamaránál, ahol leadják mun­­kakönyvüket és munkaszerző­dést kötnek a Munkakamara valamely tagja jelenlétében. (Azoknak a személyeknek, akik nem rendelkeznek munka­­könyvvel a Munkakamara állít ki ilyen okmányt). A leadott okmányok alapján a Munkakamara biztosítja minden egyén számára a be­tegségi és anyasági pótlékot, a nyugdíjjogosultságot, továbbá a bérezéssel, valamint az ösz­­szes munkajoggal összefüggő kérdések tisztázását és megol­dását. A munkaszerződés megköté­séhez szükséges iratok a követ­kezők : — a működési enge­dély másolata ; a szakképesít’ tést, illetve iskolai végzettséget igazoló okmány másolata ; az utolsó munkahelyen való vég­leges elszámolásról szóló bi­zonyítvány. A 185/1990 számú Határozat értelmében, a vállalkozó és az alkalmazott közösen állapítják meg a munkabért az 54/1974 számú Törvény előírásait fi­gyelembe véve. Akárcsak az állami egysé­gek, a kisvállalat is köteles fi­zetni a teljes munkaidővel dolgozó, munkaszerződés alap­­ján alkalmazott személyek fi­zetése után a kereseti adót, a társadalombiztosítási díjat és a 144/1990 számú rendelet értel­mében a munkanélküli segély­alapi hozzájárulást. A kereseti adó, gazdasági és társadalmi ágazatonként változik az 1/ 1977 számú Törvény értelmé­ben, a társadalmi biztosítási díj az adózott keresetnek a 14%-a, a munka segélyalap­hozzájárulás pedig a bérkifize­téshez szükséges pénzösszeg 2,5%-a. Ezen összegek az álla­mi társadalombiztosítási a­­lapra fizetődnek le. Ahhoz, hogy a kisvállalat bármely dolgozója nyugdíj­­jogosult legyen, havi alapbéré­nek 3%-a levonódik, mint pót­nyugdíj­­-hozzájárulás, akár­csak az állami egységeknél. A társadalmi szerződés sze­rint társult személyek és az egyénileg dolgozó fizikai szó­ (Folytatás a 4. oldalon) Voil ZSÁK ISTVÁN, közgazdász Csenttalálkozó Gyimesközéplokon Szentmisével kezdődött­ vasár­nap, a XIV. csángófesztivál Gyimesiközépk­éron. A meghívott csángó falvak képviselői - gyi­­mesközéplokiak, gyimesbül­lei­ek, gyimesfelsőlokiaik, pusztinai­­ak, hétfalusiak, valamint a sepsi­­szentgyörgyiek és egy budapesti együttes tagjai — színpompás ünnepi viseletben tankáltattak a templom padjaiban. Az ingek, harisnyák vakító fehére össz­hangban volt az ing vállalt, bun­dák színeivel, a kendők élénk vörösével, a hétfalusiak csipkés, hosszú kötényeivel és lobogó tan­ka szalagaival. Az ige az identitástudat megőrzéséről szólt, arról, hogy ez a találkozó is enne­k egyik eszköze. Utána a résztvevő csoportok énekszóval, muzsikával vonul­ta­k a falu kultúrotthonaiba. A menetet a tüzéploki Halmágyi zenész-házaspár vezette. A mű­sort a vendéglátó község álta­lános iskolájának együttese nyitotta. A sötétpataki öregek tánccsop­ortja hagyományos gyi­­mesi táncokat mutatott be. Vi­talitásuk, ösztönös tá­ncesztéti­­kai érzékük elkápráztató volt. A fiatalok tehát van akitől tanul­janak, táncaink, zenénk mozt­(Folytatás a 2. oldalon) SURÁNY ISTVÁN •OOKHEID :­ -MILC A MISZSZ-választmány ülése Marosfőn Az elmúlt hét végén a Ma­gyar Ifjúsági Szervezetek Szö­vetsége országos választmánya a marosfői diáktáborban ülése­zett. A MISZSZ jelenlevő par­lamenti képviselői, Csutak István, Zsigmond László, Szi­lágyi Zsolt, Márton Árpád és Eckstein Péter beszámoltak a képviselőházban, valamint a parlamenti szakbizottságok­ban kifejtett munkájukról, vá­laszoltak az egybegyűltek kér­déseire. Többek között szó esett a magyar tannyelvű isko­lahálózat helyzetéről és a to­vábbi tennivalókról. Pataki Gábor Zsolt, a Ko­lozsvári Magyar Diákszövetség (RMDSZ) elnöke ismertette a különböző karokon tanuló ma­gyar diákok számának alaku­lását. Örvendetes, hogy az in­formatika karon tanuló 303 diákból 146 magyar, a fizika karon 132-ből 42, míg más sza­kokon, például a jogon csupán 6 magyar diák tanul a 92 ro­mán mellett. Tehát ez utóbbi helyen nem lehet magyar cso­portot alakítani. Marosvásárhelyről Ábrán Zoltán ismertetett az oktatásra vonatkozó adatokat. Az orvosin például a magyar diákok ará­nya 25%, a színművészeim meg 12 magyar diákkal indult I. évfolyam. A Bolyai Farkas Gimnáziumban ellenben az ed­digi 3 román tannyelvű osz­tály helyett 5 indult, ami pre­cedens nélküli az iskola törté­netében. Ezt követően a választmányi ülés részvevői szakcsoportok­ban tárgyalták meg a november 9—11 között, Temesváron sor­ra kerülő MISZSZ-kongresszus­­sal kapcsolatos szervezési, po­litikai kérdéseket. A politikai csoport az októ­ber 5-én, Kolozsváron tartandó RMDSZ országos választmányi ülésen képviselendő álláspon­tot vitatta meg. Szó esett egy új, liberális színezetű párt ala­kításáról is, szorosan kapcsol­va ezt az RMDSZ depolitizálá­­sának szükségességéhez. Do­mokos Géza, a szövetség jelen­levő elnöke válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A gazdasági és egyéb kérdé­sekkel foglalkozó szakcso­port az országos lapterjesztő hálózat kiépítésének és mű­ködtetésének lehetőségét vézi­(Folytatás a 4. oldalon) SURÁNY ISTVÁN Márton Áron emlékezete Márton Áron halálának 10. évfordulójára elkészült Dóczi András Csíkszeredai szobrász­­művész műhelyében a bol­dog emlékezetű püspököt áb­rázoló dombormű. A műal­kotás azonban nem maradt itthon, a gyulafehérvári teoló­gia udvarán helyezték el szombaton, ünnepélyes kere­tek között. Csíkszentdomokoson vad Képünk a csíkszentdomokosi várnap délután emlékeztek meg a falu nagy szülöttjéről. A szülői ház helyén álló épületen elhelyezett már­ványtáblát Bálint Lajos püspök leplezte le. Ünnepi szentmise következett, majd a két, Márton Áron nevét viselő iskola (a csíkszentdo­mokosi és a Csíkszeredai) diákjai mutatták be szép műsorukat, ünnepségen készült. (Fotó: KÉMENES CSILLA T ... " írók tanácskozása Gyergyószárhegyen Tíz évvel ezelőtt tartották az első Kriterion-találkozót Szár­­hegyen, magyar és román írók beszélgettek el az irodalom, művészet kérdéseiről, a román­­magyar viszonyról. A­ szándék a­kkor is tisztességes volt: fó­rumot teremteni, ahol a közös gondokat megtárgyalhatják. A szép szándéknak drámai követ­kezménye volt, az akkori hata­lom kimondta a szentenciát: az írók diverziós szándékkal gyűl­tek össze. A felelősségre vonást a betiltás követte. Szó sem le­hetett többé a szárhegyi talál­kozó megtartására, sőt még a kolostor bejáratánál lévő, a résztvevők aláírását mutató fa­lat is le kellett volna meszelni (végül is paraván került eléje, amit most szombaton bontottak le). De Szárhegy szellemét — őszintén beszélni az irodalmi, társadalompolitikai kérdések­ről, a mindenkit nyomasztó gondokról - azt nem lehetett elfojtani, s ennek jegyében tar­tottak megbeszélést a múlt hét pénteken és szombaton a szár­hegyi alkotó­táborban. Részt vettek Domokos Géza, Fodor Sándor, Dávid Gyula, Kántor Lajos, András János, Marius Tabacu, Popa Ioan, Ana Maria Pop, Balla Zsófia, Szabó Gyula, Egyed Péter, Szilágyi István és más meghívottak, írók, költőik, műfordítók, politikusok, szer­kesztők ültek asztal mellé. Az első napon főleg a műfordítá­sok tárgykörét tekintették át történetiségére és a jelen igé­nyeire, tennivalóira súlypon­tozva. A második napon a román­­magyar kapcsolatok szerte­ágazó, kérdésköre került napi­rendre, keresve a megbékélés út­jait, módozatait, a­­kölcsönös megismerés fontosságát, a de­mokratikus intézményrendszer, jogállamiság kiépítéséne­k szük­ségességét, az értelmiség fele­lősség­ét, a dialógus imperatí­vuszát, hogy normalizálódhas­sanak a román-magyar kapcso­lataik, hogy oldódjanak a nyo­masztó kisebbségi­­ gondo­k,­ hogy a nacionalizmus révén ne legyen manipulálható a­ tudatlanság, hogy vége szakadjon az , uszí­tásnak, hogy az ne szolgálhas­son, amolyan biztonsági szelep­nek, más, súlyos társadalmi fe­szültségekről igyekezvén elte­relni a figyelmet stb. Helyhiány miatt csupán érzé­keltetni lehet mindazt, ami a szárhegyi tanácskozáson el­hangzott. Közel háromméteres toll az első Kriterion-találkozó szimbóluma, az 1989-as dátum mellé most újabb dátum került, mintegy jelezve a folytonossá­got. Igaz a mostani találkozó egészen más, megváltozott vi­szonyok között zajlott le. Ke­­­serű a tapasztalat, hogy a dik­tatúrától megszabadulva elsza­badult a féktelen nacionaliz­mus. Európai Házról beszélünk, s közben nap mind na­p szembe­sülünk a kínzó gazdasági, tár­sadalmi gondok, feszültségek mellett az etnikumok közötti viszállyal, uszító hisztériával. (Folytatás a 2. oldalon) BÁLINT ANDRÁS (Foto : KÉMENES VINCE)

Next