Hargita Népe, 1991. június (3. évfolyam, 104-124. szám)
1991-06-01 / 104. szám
Ai úton el kell indulni — Beszélgetés gazdaságról, gazdaságpolitikáról KOLUMBÁN GÁBORRAL, az RMDSZ frissen megválasztott társadalomszervező alelnökével — — Alelnök úr, nem vagy gazdász, mégis töprengő, türelmetlen gazdászként, cselekvőkész menedzserként ismertelek meg. Tehát nem ez az első beszélgetésünk a témában, de első úgy, hogy gazdaságszervező töprengéseidet hivatalosan is kifejtheted, erre odafigyel az ország. Legalábbis annak magyar társadalma. Az alelnöknek, azt hiszem az olvasó nevében is, gratulálnom kell, gazdasági beszélgetéseinket viszont mondhatom úgy is : folytassuk. • Ez tulajdonképpen így igaz, azzal a nagyon fontos különbséggel, hogy most ez több mint töprengés, inkább egy gazdasági keretprogram elvi vázlata, amit megpróbálok elmondani, s ez lényegesen nagyobb felelősség. Abból az alapvető helyzetből induljunk ki, hogy érdekeink sajátosak. Nekünk közösségként kell léteznünk ebben az országban, s ez némiképp megkülönböztet bennünket a környezetünktől. A román társadalom a piacgazdálkodásra való áttérés folyamatában az egyén gazdasági hátterének és létbiztonságának a szempontjai szerint építkezik. Nekünk ezen túl és emellett entitásként kell ezt a folyamatot megtervezni. A liberális piacgazdaságban vannak viszont olyan momentumok, amelyek ellentmondanak ennek az érdeknek. Ha megtervezett elképzeléseinket nem tudjuk ebbe a természetes folyamatba beépíteni, akkor törekvésünk közösségromboló lehet. Talán bővebben. A nyugati társadalom pl. ugyanúgy felismerte a közösségi érdeket, s ott ezt globális gondként kezelik (környezetvédelem, szociális biztonság stb.). Nálunk ez még nemzetiségi kérdés is. Ezért sajátos az RMDSZ szerepvállalása ezen az úton. Olyan vállalkozásokat kell támogatnunk, amelyek nem elsősorban tőkegyarapításra optimizáltak, hanem bizonyos közösségi érdekek gazdasági hátterének a megteremtését támogatják a társadalomépítésnek ebben a szakaszában. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell gazdaságos vállalkozásoknak lenniök. Ez az a bizonyos harmadik gazdaság. (Folytatás a 7. oldalon) KOSZTA ISTVÁN Sípjai az Nem tanácsos, hogy mint legnagyobb romániai kisebbség, túlságosan elteljünk önmagunkkal, ne véve tudomást arról, hogy az orgona sípjaihoz hasonlóan még sok kis testvérünk van e hazában. Az igazság az, hogy nem mindenki tudná felsorolni, hogy milyen etnikai kisközösségek élnek kulturális örökségüket, hagyományaikat ápolván közöttünk. Ennek oka leginkább az, hogy az elmúlt években nemigen jutottak ezek az árnyalatok reflektorfényhez, nemigen volt alkalmuk ország-világ előtt felmutatni jelenlétüket. Ha igaz, hogy egy nemzet civilizációs szintje azzal mérhető, hogy miként viszonyul a nemzeti kisebbségekhez, hár a nagyobb nemzetiség civilizációs szintje is mérhető azzal, hogy miként orgonának viszonyul a kisebb testvéreihez. Érdeklődéssel nézem hát görögök, szlovákok, csehek, zsidók, cigányok színpadi szereplését a tévében , bizony több mint gesztus volt megrendezni Bukarestben ezt a seregszemlét. Egy ország kultúrájának sokszínűségét gazdagítja még a legkisebb közösség is, amásság egyáltalán nem jelent valamiféle szeparatizmust. Az a szeparatista —■ tűnődöm el — aki a kizárólagossági szempontok alapján nem akar tudomást venni a másságról. Hanem az a másság nem is olyan idegen tőlünk itt a Kárpát-medencében ! Mert ezek a nacionalizmusba burkolózó, sokszor gyűlölködő etnikumok az évszázadok során akarvanem akarva kulturális kölcsönhatásban éltek, egymást gazdagították. Nem is kell koreográfusnak lönni ahhoz, hogy népviselet és tánc kölcsönhatásait felfedezzük a térségben magyarok, románok, csehek, szlovákok, szerbek és más, e tájakon élő etnikumok között. Vérségileg is keveredtek ezek a népek az idők során, valójában nincsenek áthidalhatatlan szakadékok közöttünk. Nézem a csehek táncát- hallgatom a csehek énekét és hiadolom az Erdő mellett nem jó lakni című ének dallamát. Mert hát épp erre táncolnak, mint ahogy az előbb a szlovákok az Este száll a fecske a fészkére dallamára táncoltak... Bizony, mindnyájan erdő szélén lakunk, s ha a fától látjuk az erdőt, minden madár a fészkére szállhat Közép-Kelet-Európában is. .. FERENCZ IMRE Ablak az országra NÉZŐPONT KÉRDÉSE A 42-es törvény kiegészítéseinek vitája volt a napirenden az utolsó napon a házban. Az tény, hogy végérvényesen rendezni kellene már a forradalom áldozatainak, utódainak a dolgát. A szenátus ezt a munkát elvállalta. A képviselőház viszont még fontosnak tartja ezt a módosító indítványköteget újra megvizsgálni. Egy kis diverzió erejéig. A véglet Cristian Rădulescu (Trent) képviselő, aki nemzeti pénztárnak nevezte a parlamentet, amely ezeknek az egy-két napig harcoló utódoknak a követeléseivel lopja az idejét. Külön vitát kavart annak eldöntése, hogy Tőkés László és Doina Cornea hőse a forradalomnak vagy sem. S ebbe a vitába bele is fáradt a Ház. A szavazás elmaradt hétfőre. -3 Municipală I Biblici; I ODOKK- _____ aVaniicipiumi Könyvtár” SZÉKELYUDVAHELLY III. évfolyam 104., (380.) sx&m 1991. JÚNIUS 1., SZOMBAT 8 oldal ára 3 lej Keddi lapszámunkban közöljük az ÚJ VASÚTI MENETRENDET Egy mondatban a NAGYVILÁG ■ A szovjet elnök különmegbízottaként Washingtonban tárgyal Primakov elnöki tanácsadó és Scserbakov első alelnök. Baker külügyminiszter a két szovjet politikussal folytatott első találkozás után kijelentette, hogy igen hasznos eszmecserét folytattak és az USA támogatja a szovjet reformtörekvéseket. Primakov véleménye szerint a válságból való kilábalás egyetlen variánsát mutatták be az amerikai fővárosban. ■ A Farabundo Marti Salvadori felszabadítási szervezet szóvivője kijelentette, hogy a Venezuela fővárosában folyó tárgyalások a kormány képviselőivel zsákutca. Addig nincs garancia a Cristiani elnök által kezdeményezett leszerelésre, amíg nem tapasztalható haladás azország belső életének átalakulásában. ■ Grúzia vasárnap megválasztott elnöke felajánlotta jószolgálatait az örmény-azeri konfliktus rendezésére. Gamsakhurdia elnök véleménye az, hogy erre a helyzetre is tárgyalások útján megtalálható a megoldás . Powell amerikai vezérkari főnök dél-iraki útja után bejelentette, hogy reményein felül nyugodt a térség, mód van rá, hogy a szövetségesek a tervezett időpontnál korábban hazatelepíthessék csapataikat. ■ Norodom Szihanuk kambodzsai herceg Tajföld fővárosában vendégeskedik útban Dzsafcarta felé, ahol részt vesz a kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács összejövetelén. J övőnk, legnagyobb kincsünk a gyerek, a kapocs múlt és jövő között, nő és férfi között, ő az élet folytonossága, megújítója és megváltója ; általa van remény a végtelenségre, az öröklétre, márpedig — mint a költő írta — „minden véges megalkuvás.“ A gyermek a nemalkuvás, a megmaradás győzelme, legfrissebb erőnk, megújulásunk, újjászületésünk, feltámadásunk, értelmünk és érzelmeink, cselekvésünk oka és célja, örömünk, vigaszunk. Engedjétek hozzánk jönni a kisdedeket, mondjuk biblikusan, de mondhatjuk azt is, hogy engedjétek a felnőtteket a gyermekekhez, segíteni, gyámolítani, nevelni és szeretni őket... Gyermeknapi összeállításunk mellékletünk első oldalán. Kájoni János Pusztítás után mindig az újjáépítés következik a gazdasági és szellemi életben is. Sok évtizedes pusztítást és szándékos sorvasztást kell újjáépíteni most a fiatal nemzedék nevelésében is. Talán ez volt az alapgondolata annak a tegnap megtartott ünnepségnek, mely alkalmával a Csíkszeredai Kereskedelmi Iskolaközpont a XVII század nagy és sokoldalú tudós egyéniségének, Kájoni Jánosnak a nevét vette fel. Minden bizonnyal az iskola növendékei ezután ismerkednek meg közelebbről a zeneszerző, népdalgyűjtő, költő, nyomdász, építész tevékenységével, aki az együttélő nemzetek kultúrájának kölcsönös tiszteletét és ápolását iskolaközpont hirdette. Ezt kell továbbvittenie és mindig szem előtt tartania a mai nemzedéknek. Úgy kell ebben az iskolában is tanítani és tanulni, hogy méltói legyenek Kájoni nevéhez. Sorrendben ez a 9. Csíkszeredai iskola, amelyben az utóbbi másfél év alatt névadó ünnepséget tartottak. Az ünnepségen az iskolaközpont igazgatója, Csóg Sámuel és Beder Tibor megyei főtanfelügyelő szólt az egybegyűltekhez, majd a tanulók művészi műsora gyönyörködtette a zsúfolásig telt municípiumi művelődési házban a jelenlévő diákokat, tanárokat és meghívott vendégeket. REBENDICS JÓZSEF Országos református lelkésztalálkozó volt Nagyváradon Két egyházmegye papságánál összejövetele volt a váradi találkozó május 38 és 29-én. A református egyház (az új helyzetben) utat kereső töprengései határozták meg a tanácskozás témáját, amelyben mondhatni félezer szolgálatot teljesítő egyházfi vett részt Az összejövetel a közös cselekvés szempontegyeztetésén túl alkalom volt arra is, hogy a papság létrehozzon egy olyan fórumot, ami érdekképviseleti szerve lehet a püspöki intézmény alternatívájaként (Koszta István) Egyelőre csak a Nagyküküllő rakoncátlankodik Az utóbbi hetekben hullt bőséges csapadék alaposan megemelte a folyók és patakok vízszintjét, de nem annyira, hogy bárhol is a megyében árvízveszély fenyegetne. Egyetlen kivétel ez alól a Nagyküküllő, amely Székelyudvarhelyen mintegy 15 centivel lépte túl az árvízszintet, de az Olt menti települések lakói is észlelhették, hogy a folyó vize erősen megemelkedett, így például annak szintje Csíkszentkirályon 120, Csíkszenttamáson pedig 109 cm pillanatnyilag, de még ma is nő, 17, illetve 2 centivel. Az elmúlt hónap folyamán hullt csapadékmennyiségi rekordját Hargitafürdő tartja négyzetméterenként 220 literrel, de Tusnádfürdő és a Bucsin tető is bőven részesült az égi áldásból 183, illetve 172 literrel. Balánbányán 180, Székelyudvarhelyen 150, Csíkszeredában 93, Gyergyóalfaluban 88 liter csapadék hullott négyzetméterenként. Amint azt Horváth Csabától, a Csíkszeredai Meteorológiai Állomás vezetőjétől megtudtuk, idén, a sokéves májusi átlaghoz képest (kb. 77), legalább kétszer annyi eső esett, a hegyekben pedig havazott. A hóréteg pillanatnyi vastagsága a Bucsin tetőn 18, Hargitafürdőn pedig 2—3 cm (Ferenci Károly)