Hargita Népe, 1991. június (3. évfolyam, 104-124. szám)

1991-06-12 / 111. szám

A NAGYVILÁG HÍREI célegyenesben a­­ OROSZ ELNÖK választás­ra­­köztársasági elnököt választanak az Orosz Szövet­ségben. Az elnökjelöltek öt­öt percet kaptak egy tévéke­­rekasztalon, hogy kifejthessék politikai platformjukat. Jel­cint a hivatala népszerűsíti, neki nem is mértek ki időt a médiákban, bár meghívták a kerekasztalra. Jelcin nem pompás rendezvényeken szó­nokolt a kampány idején, ha­nem sorra meglátogatta azokat az ipari telephelyeket, ahol létbizonytalanságot okoz a SZU-ra általánosan jellemző bizonytalankodás, ami arról tanúskodik, hogy a KP-hez fűződő hangulati kötődésről sem mondott le, amelynek még mindig erős befolyása van ebben a közegben. AZ EURÓPAI SZÖVETSÉG­RŐL TANÁCSKOZNAK TRAGABAN Ma kezdődik a csehszlovák fővárosban az az értekezlet, amelyre félszáz európai sze­mélyiséget hívott meg Mitter­rand francia és a vendéglátó Havel csehszlovák elnök. A francia államfő 1989. december 31-én, óévi búcsúztató beszédé­­ben fogalmazta meg egy új eu­rópai együttműködési keret létrehozásának szükségességét, amelynek föltétlenül tükröz­nie kell az új európai archi­tektúrát. Kettős funkciója len­ne ennek a föderatív szerve­zésnek : gazdasági cserekeret és biztonsági ernyője az öreg kontinens fölött. A romániai meghívottak között ott van Tőkés László református püs­pök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. ELNAPOLTÁK A DÖN­TÉST A KP PÉNZÜGY­MINISZTER­EI Tegnap fejeződött be a Kö­zös Piac pénzügyminiszterei­nek tanácskozása, amelynek e­­gyik napirendi pontja volt a kelet-európai országoknak — Magyarországnak, Bulgáriá­nak és Romániának — nyúj­tandó segély kifizetési mód­jának eldöntése. A kiadott közlemény szerint egyelőre Magyarország és Bulgária megkapja a pénzt, sajnos Ro­mániának várni kell. Talán összefügg az elnapolással, hogy a tanácskozáson téma volt a fejlett országok huszonnégy tagjának együttes hozzájárulá­sa egy kialakítandó segély­alaphoz, s ebbe beszáll majd az USA és Japán is. Ezt még ki kell várni. A Csíkszeredai Tricohar MC SA 1991. június 18-án 10 órai kezdettel és ezután minden kedden amíg a készlet tart ÁRVERÉST SZERVEZ Eladásra kerülnek a különböző gépek, berendezések­.­ A­ gépek jegyzéke megtekinthető a társaság szék­helyén, telefon : 11250 belső 165. A PROSECOM­ SRL Üzletközvetítő és kereskedelmi társaság Székelyudvarhely, Vár utca 9 szám j unius 15-én szombaton 10 órakor ÁRVERÉSEN ELAD egy Volkswagen Passat Gombi személygépkocsit. Az ASCO RT Csíkszereda 1991. június 17-én versenyvizsgát rendez ÉTKEZDEFELELŐS munkahely betöltésére a Cos­­buc utcai egységhez, vagy megegyezés alapján bérbe is vehető. Bővebb felvilágosítást a vállalat székhelyén, 1991. június 14-ig Petőfi Sándor út 37 szám alatt, tele­fon: 15537. APRÓHIRDETÉSEK­­ ELADÓ 3 szobás saját­tulajdonban lévő Csíkszeredai tömbházlakás (forint vagy va­luta előnyben). Érdeklődni a 958-20422-es telefonon délelőtt 7—12 óra között. (1675) ELADÓ IZS motorkerék­pár. Érdeklődni a csíkszent­­domokosi 55-ös telefonon. (1684) ELADÓ jó állapotban lévő ARO 244-es diesel. Érdeklődni a 958-21254-es telefonon. (1686) ELADÓ 1987-ben befizetett Dacia sorszám. Érdeklődni Szárhegy 1954 szám alatt dé­lután 17 órától, vagy az 51-es telefonon. (1673) ELADÓ karambolozott Da­cia 1300-as. Érdeklődni Csík­­taploca, Rét utca 41 szám. (1667). Egyedülálló, nyugalmazott tanár házvezetőnőt keres. Ér­deklődni lehet naponta Csíkrá­koson (Racu) Fodor Oszkár­nál. (1666) ELADÓ Volkswagen duba nagyon jó állapotban. Érdek­lődni a Csíkszeredai 15069-es telefonon. (1664) ELADÓ Dacia 1310 Break. Érdeklődni a Csíkszeredai 11034-es telefonon. (1650) ELADÓ új Dacia 600 km­­ben. Érdeklődni Gyergyóalfalu 3 szám alatt. (1645) VÁSÁROLNÉK forintot na­gyobb mennyiségben. Érdek­lődni a Csíkszeredai 21397-es telefonon. (1658)­­ ELADÓ Lada 1200 (forint­, ért). Csíkszentmiklós, 98 száza,­ Antal Géza. (1677) ELADÓ egytengelyes ön­ürítős utánfutó. Érdeklődni Kabátfalva 7 szám alatt. Te­lefon : Siménfalva 88, este 20 óra után. (1676) Elhalálozás Fájdalomtól megtört szív­vel, de a jó Isten akaratá­ban megnyugodva­­ tudat­juk, hogy a szeretett 9 gyermek édesanyja, testvér, nagymama, dédnagymama, anyatárs, anyós, rokon és jószomszéd, özv. SZÉP MIKLÓSNÉ, szül. Geréb Margit életének 82., özvegységének 25. évében, hosszas, de tü­relemmel viselt betegség után elhunyt. 1991. június 13-án, délelőtt 10 órakor helyezzük örök nyugalomra a csíkszentsimoni katolikus temetőbe. Jelen értesítést gyászjelentőnek is szántuk. A gyászoló család. (T.) lesz a gyergyóalfldlvi te­metőbe a családi gyászház­tól, A gyászoló család. (1693) Mély fájdalommal tudat­juk, hogy a drága jó fele­ség, édesanya, nagymama, testvér, anyós, sógornő, jó rokon és barát, SZILÁGYI GYÖRGY­NÉ, szül Ferencz Veronika nyug. tanítónő a marosvásárhelyi gyer­mekklinika volt tanerője, hosszas, de türelemmel vi­selt betegség után 68 éves korában, 1991. június 11-én elhunyt. Fáradhatatlan dol­gos két keze mindig övéi­ért, szeretteiért munkálko­dott élete végéig. Míg kö­zöttünk élt nagyon szeret­tük őt. Most, hogy örökre eltávozik közülünk, szí­vünkben őrizzük áldott emlékét. Temetése 1991. jú­nius 13-án csütörtökön­délután 3 órakor lesz Csík­szeredában, a csíktaplocai temetőben a római katoli­kus szertartás szerint. Pihe­nése legyen csendes, emlé­ke áldott! A gyászoló csa­lád. (1682) Fájdalomtól megtört szív­­vel tudatjuk, hogy a drága jó édesanya, feleség, gyer­mek, testvér és rokon SÖVÉR ISTVÁNNÉ, szül. Koncsag Klára életének 38., házasságának 18. évében, türelemmel vi­selt betegség után, 1991. jú­nius 11-én reggel elhunyt. Temetése június 13-án, csü­törtökön délután 16 órakor Hígemlékű­és Fájdalmunkat az idő múlása sem enyhíti. Naponta fellé­pődnek fájó sebeink. Aszta­lunkon egy teríték üresen ma­radt. Szomorú szívvel emléke­zünk, DIMÉNY ZSOLTTKA halálának 4 éves évfordulóján. Szomorú szívvel mindig visz­­szavárunk. Bánatos szívű szü­lei, testvérei, és nagyszülei — Csíkszereda. (1691) 40.469 4 HARGITA NÉPE — független politikai napilap. Szerkesztőség : Csíkszereda, Szentlélek utca 45 szám. Telefon­­ 15507 11322,­ 11606/180 13633 (hirdetések és ügyvitel). Telex s 67224. Szerkesztőbizottság : Bálint András, Borbély László (főszer­­­­esztő). Ferencz Imre, Hecser Zoltán, Rebendics József. Nyomda­­ Csíkszereda, Szentlélek utca 43 szám. Telefon 01066 t . 1991, JCNHJS ) Adrian Năstase román kül­ügyminiszter rájött arra a bártfai dómban, hogy Romá­nia integrálódási lehetőségei a román gazdasági szerkezet átépítésében vannak. Egyéb­ként nem volt nehéz ezt ki­következtetni. I.V. Săndulescu liberális szenátort letorkolták nyilvános sajtóértekezleten, mert bizonyára tökéletlen an­gol nyelvtudása akadályozta meg abban, hogy félreértette amerikai kongresszusi beszél­getőpartnerét, amit mi igen jól ismerünk — mondotta a kormányszóvivő —, amikor az tételesen ezt ugyanígy megfo­galmazta. A külügyminisztert nem érheti ez a vád. Még egy érv : a bártfai találkozót az a Kelet-nyugati Kutatóintézet szervezte New Yorkból, amely valószínű, a kongresszus szak­­bizottságait is tájékoztatja. Teh­át, miről is van szó Bárt­­fán? A tanácskozást záró vendéglátó, Carnogurszky szlo­vák miniszterelnök megfogal­mazása szerint: óriási segít­séget jelent számunkra az, egy ilyen tanácskozás után, hogy rádöbbenünk ar­ra, mi kell segítsünk a ma­gunk bajain. Más szóval is­merkedés volt ez a négynapos rendezvény nyugat és kelet között, pontosabban amerikai vezető politikusok, kutatók, üzletemberek és nyugateuró­pai meghívottaik tájékozód­tak azokról a leglényegesebb politika- és gazdaságszervező elgondolásokról, amelyek pá­lyára küldték a közép-keleti volt szocialista rendszerű or­szágok reform ter­veit. A köz­vetlen tapasztalatcserén kor­rigálták azt a képet, amely oly hiányosan, alkalomszerűen ró­lunk kialakulhatott. Rólunk, közép-európaiakról, mert ró­lunk, Romániáról ez így saj­nos nem került szóba. Németh Miklós volt magyar miniszterelnök, most az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke a Kossuth Rá­diónak vasárnap reggel adott interjújában azt mondotta el, hogy kétségkívül némiképp e­­lőnyben van a már egyre in­kább együtt emlegetett közép­­kelet-nyugati tömb (magyar- Hírháttér csehszlovák-lengyel), mert hi­telképesebbnek látszik reform­­elgondolásuk és következete­sebb ezekben az országokban az átépítés folyamata, de a nyugatnak éppoly érdeke az egész Kelet-Európai régió pia­cának az integrálása. Ehhez viszont rendezni kell nagyon sok dolgot ezekben az orszá­gokban. Feltétel például a nyílt tárgyalások (ezt érdekes módon a kölcsönök ügyében a Nemzetközi Valutaalappal is tárgyaló Dijmarescu állammi­­niszter is elsődlegesen megfo­galmazta sokat emlegetett saj­tótájékoztatójában), az azonos mértékkel mérő elemzések és elkerülhetetlenül a tiszta szán­dékú együttműködés garan­ciái. Ezek politikai garanciák is persze. A pénzügyi világ, te­hát a BERD is, idézem újra Németh Miklóst, minden év­ben értékelni fogja a politikai helyzet alakulását, hiszen a politikai aréna összefüggéseit be kell kalkulálni a pénzinté­zeti tevékenységbe. A tőkebe­fektetések elhelyezése létbi­zonytalan helyzetben talán in­dokolatlan, ezek uzójdit vi­szont nem lehet igazi lendülést adni egyetlen elképzelésnek sem. Năstase szerint: „rá kell ébrednünk, hogy a kulcs ab­ban áll: hogyan tervezzük mi magunk politikai és gazdasági fejlődésünket. “ Valószínű, ebben az elgon­dolásban született az ötlet, hogy őszire román-magyar ke­­rekasztal-beszélgetést kezde­ményez a román diplomácia, amelyen kormány- és nemze­tiségi képviselők megvitathas­sák közös dolgaikat. (Tegnap a már bejelentett program sze­rint Bukarestben megkezdőd­tek középszinten a külügymi­nisztériumi egyeztető megbe­szélések.) Az MTI Jeszenszky Géza magyar külügyminisztert idéz­­ve, aki kötetlen beszélgetést folytatott a tanácskozás szüne­tében román kollégájával, azt is hírül adta, hogy Adrian Năstase érdeklődött a magyar kisebbségi törvénytervezetről, mert a román kormány is szükségesnek látja egy ilyen törvény kidolgozását. Bártfától teljesen függetle­­­nül hadd jegyezzem meg azt, hogy nekünk is van kézügy­ben egy ilyen tervezetünk, a­­mit Szőcs Géza szenátor szer­kesztett meg és a vásárhelyi kongresszuson véleményezésre kiosztott. Bölcs dolog volna, ha az RMDSZ saját dokumen­tumaként nyújtaná be a par­lamentbe ezt a véglegesített tervezetet, mert végül is ab­ban tényleg rólunk van szó. Ezért talán nem kellene a szomszédban érdeklődnie a külügyminiszternek. Mi több, alkalma lenne a tárgyszerűen objektív, itthoni párbeszéd in­dulásának. KOSZTA ISTVÁN A TITKOK TITKA — következtetések Bártfa után

Next