Hargita Népe, 1991. november (3. évfolyam, 213-234. szám)
1991-11-01 / 213. szám
Viszályt termő földek Megfagyhat a föld, vastag hótakaró hullhat rá és mégis kikelnek benne a viszály magvak Hogy mikor kerültek a földbe ezek a magvak ? A viszály évelő növény, minden burjánnál szívósabb, három évtized távlatában is kihajt. A köztulajdon idején ezek a magvak begubóztak, megcsontosodtak, de a magántulajdon, pontosabban a kapzsiság, lám felrepesztette a burkokat, s máris megkezdődött, illetve folyik a perpatvar. Hetven év körüli asszony panaszolja, hogy öccse kitámadta az úton, bántalmazta és azzal fenyegette, hogy ha azonnal nem vonja vissza az apai örökségre beadott földigénylését, akkor így tesz, úgy tesz. Tehát nem arról van szó, hogy jogos-e a testvér követelése, hanem egyáltalán : jogos-e jogigényt támasztani. Évtizedekig valóban testvéri viszonyban, illetve osztozkodás nélkül éltek, de most a visszakerülő birtokon marakodnak a testvérek. S jön az egyik fél, hogy ki kell tenni a másikat az újságba, mintha az újságíró lenne hivatott a családi bíráskodásokra. Hát nincs ehhez sem jogi, sem erkölcsialapja az újságírónak, hisz sokszor az osztozkodás feltétele egy bizonyos szokásjog alapján történik, a faluközösségekben az évszázadok során meghonosodott gyakorlat szerint. Rendszerint a szülők mellett maradó fiúgyermek kapta mindig a birtok nagyobb részét, a lánytestvéreket pedig a szülők „kipernizálták", és egy-két darab „leányföldet" is juttattak. S most előfordul, hogy a hetvenéves „leány" a földterület arányos megosztását akarja. Hát innen származik a „testvéries" elosztás bonyodalma, ami nem csupán jogi, de erkölcsi kérdés is. Lehet osztani, hasogatni a földet. És meg lehet osztani a családi egyetértést, békét is... FERENCZ IMRE Értékítélet de játszadozhatnék a szóval és mondhatnám úgy is, hogy ítélet értéke, s akkor máris megkérdőjelezhetem. Hányszor olvassuk, hányszor kerül a szánkra a szó, meggazdagodás — természetes, egy vállalkozás hallatán vagy annak kapcsán. Érdekes, képzetünkben ezt és csakis eztáltja ki bárminemű gazdasági magánkezdeményezés, pedig mennyi minden van addig, gondolja meg valaki, aki olyan könnyen ítél, mert ugye, a meggazdagodás, az mégiscsak bűn volna, legalábbis tudatunkban? Vajon nem életképesebb-e az a társadalom, melynek népe szorgos, vagy talán az eddig hangoztatott öntudattól várnánk a szorgalmat ? Egy egész világ egymással szemben álló gyakorlata igazolta — erre már kár szavakat pazarolni. . . Vagy talán mégsem kár ? Nálunk erkölcsi foltot visel, úgymond, kompromittált személy, akinek részvényei vannak ,akár neki, akár családja tagjainak), valamilyen magánvállalkozásban. S lám, amott a képernyőn közelre hozzák Genova elnökét, s így dicsérik, sikeres üzletember. Hol állunk ettől ? És visszatérve oda, hol áll az, ki vállalkozik, a meggazdagodástól ? ! Előbb van még egy lépés, lábra állni, s aztán a második, önállóvá, függetlenné válni, s akkor esetleg. . . És vajon nem lenne mindnyájunk kötelessége, legalább a második lépésig eljutni, hisz láthatjuk különben mire számíthatunk. Lépten nyomon alkalmunk adódik felmérni kiszolgáltatottságunk, immár leplezetlen őreinek szándékát. (Nem a vállalkozásban, értékítéletünkben kell keresnünk az irigységet szülő korrupciót). CSIHA CSABA Az idei termés sorsa méltó, de talán megkésett aggodalmat keltett odafent. Olyannyira, hogy a miniszterelnök munkaülésére Iliescu elnök is fontosnak tartotta elmenni. Ami meglepő, Stolojan kormányfő kemény fogalmazása. Rendkívüli helyzetről beszélt a rádiónak adott interjújában. Hozzátette, hogy a prefektusokkal és a mezőgazdasági vezetőkkel egyeztetett kormányhatározat ideiglenes jellegű, csak a jelen helyzet megoldására törekszik és csak erre az ősz végi kilátástalanságra érvényes. Megnyugodtam. Azért aggaszt még, hogy a végrehajtó hatalom ilyen félelmetes felvonulása ellenére a jövő évi vetésterületnek 65 százaléka még műveletlen. Az adminisztrációnak az általános tapasztalat szerint inkább arra kellett volna odafigyelnie — és időben —, hogy a birtoklevelek az őstermelő kezébe kerüljenek, hogy mezőgazdasági hitelbankot alakítson az őszi vetés pénzelésére. KOSZTA ISTVÁN Versek lemezen ötvenezer darab lemez kerül a napokban megyénk könyvesboltjaiba. És nem is akármilyenek. Szép verseket szavalnak rajtuk neves színészek. ízelítőül néhány cím : Menekülés az Úrhoz, melyen Ady istenes és halál-verseit szavalja Kállai Ferenc. Másik cím : Semmiért egészen — Áprily, Babits, Radnóti-versek szerelemről, halálról Szilágyi Tibor előadásában. A kínálatból a megzenésített versek sem hiányoznak : Koncz Zsuzsa József Attila, Kányádi és Farkas Árpád verseiből — énekel. Lesz vidám lemez is, a Holfólia — Hoffi Géza odamondásaival. Vásárolhatunk meselemezeket is : egyiken Benedek Elekmeséket, másikon Maeterlinck Kék madarát hallgathatjuk. Két cím a népzene-kínálatból : Gyergyón innen, vagy még azon is túl — énekel Bojtor Imre ; Vadvirágos erdő szélén — nóták Lakatos György és népi zenekara előadásában. A lemezek 150, 200, 250 tejes áron keddtől már megvásárolhatók a megye városi könyvesboltjaiban és a Csíkszeredai Könyváruház lemezrészlegén. Egy mondatban a nagyvilág ■ Madridban Shamir izraeli miniszterelnök szándéknyilatkozata volt a sláger, kiváltképp azután, hogy szerdán az egyiptomi álláspont bombaként robbant. Shamir figyelmeztette az asztal körül ülőket arra, hogy a területi dolog forszírozása zsákutca, inkább arról beszélgessenek, hogy miként lehetne együtt elindulni. Az első lépés az lehetne, hogy az arab államok elismerik 43 év után Izrael államiságát. Az csak természetes, hogy az izraeli miniszterelnök után szólók erre a beszédre reflektáltak . Gorbacsov elnök ígéretekkel tért viszsza tegnap Párizsból Moszkvába. Mitterrand elnök fontosnak tartotta elmondani, hogy Párizs szívesen venné egy föderatív szovjet állam kialakítását, aminek támogatására bizonyára továbbra is közös döntésekre ösztönözné Nyugat-Európát . A grúz parlament leszavazta a kormányzat csatlakozási szándékát a szovjet gazdasági közösséghez . Antall József magyar miniszterelnök Barcsról visszatérve budapesti diplomatáknak elmondotta, hogy fontosnak tartja a magyar kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsát is tájékoztatni az incidensről, s méltatlannak tartja Magyarország déli határszomszédságát elaknásítani ííg Horn Gyula a térség biztonsági gondjairól töprengve lényegesnek tartaná valamilyen közös rendszer kidolgozását, amely megnyugtatná a kedélyeket és a nyugalmas építés légkörét teremtené meg . Sajnos, a hágai béketeremtő törekvések és a madridi szelíd szándéknyilatkozatok ellenére is lőttek a tegnap mindkét térségben. Horvátországban Vukovár volt ismét a jugoszláv néphadsereg célpontja, s a tőle 30 kilométerre délre eső Vinkovci. Dél-Libanonban meg- izraeli légierő bombázta a biztonsági övezetben mozgó tivékokat . Belgrád tiltakozik a hágai ultimátum hangneméért, s azt egyoldalú döntésnek minősítette, amit nem tart magára kötelezőnek. November 5-ig van idő meggondolni álláspontját . Bukarestbe várják Muravschi moldvai miniszterelnököt a hét végére és talán vele egyidőben, de tőle függetlenül érkezne Ukrajna külügyminisztere is . FÜGGETLEN NAPI LAP III. évfolyam 213. (489.) szita 1991. NOVEMBER 1. PENTEK 4 OLDAL ARA 3 LEJ Két nyelv egy táblán Nem fér meg rám nálunk, széles e hazában e két nyelv egy táblán, nevezetesen a román és magyar falunév a falu végén. A demokráciának ígért új időben kerültek egymás mellé a kétnyelvű feliratok, de mintha újból intézkedni akarna a diktátor, aki pár évvel ezelőtt egynyelvűsített feliratot, helységnevet egyaránt. Nem akar rám semmi másságot, sajátosságot tudomásul venni a beígért román demokrácia, sőt, mintha a heveny nacionalizmus türelmetlenebb, rámenősebb lenne mint a diktátor idején volt. Nem fér meg egy üres gyógyszertár homlokzatán sem a kétnyelvű felirat, egy 6000 éves újlatin nemzet között nem férhet meg egy nemzetiség, amelyet szidni, rágalmazni, megfélemlíteni a legnagyobb hazafiság, a legnagyobb erény. Se nyelv, se szín, se dallam, se ünnep, se hétköznap nem fér meg, nem létezhet a másik mellett, és egyre nagyobb a rólunk alkotott ellenségkép, hogy már alig fér, sőt nem is fér. . . Mondjuk, egy nemzet civilizációs szintje abban mérhető le, hogy miként bánik, miként viszonyul a nemzetiségekhez. Nézem a parlamenti heves szónoklatokat, s nem idóm, adáshiba, vagy az én készülékem torzít, de Draculátlátom és hallom minduntalan. Nem fér el a tisztesség az aljasság mellett, nem fér el az igazság a hazugság mellett. Nem fér el, nem fér meg. . . Európa bennünk, s mi Európában... FERENCZ IMRE Tegnap nagyon keresett virág volt a krizantém (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Halottak napja Az emberi élet fordulói közül a halál döbbent rá leginkább arra, hogy életünk múlandó, hogy időhöz kötött. Ezért van az, hogy az élet ünnepei (születés, házasság) mellett minden kultúrában megkülönböztetett helyet kapott az elmúlásra való megemlékezés, a halál méltóságos megünneplése, minden közösségnek a múlandósághoz fűződő viszonya megfogalmazása. Az egyéiii megemlékezéseken túl az elmúlás közösségi ünnepén az emberi együttérzés, a szolidaritás és hovatartozás érzésének másfajta dimenziója jelentezi : nemcsak az élőkkel, hanem a holtakkal is S mo.na .. Ez az ünnep a halottak napja ! Európában már az első századtól mindenszentek ünnepéhez kapcsolódott, melyet a keresztények november 1-én ünnepeltek. Mindenszentek napja eredetileg azoknak a halott lelkeknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg, de az utána következő halottak napja miatt elsorvadt, annak vigíliájává (ünnep előestje) vált Nem tudjuk, hogy a halottak napja népi szokásai mikor alakultak ki, de a sírok megtisztítása, virággal díszítése éppúgy általánosan elterjedt mint a halottak lelki üdvéért szóló gyertyagyújtás-világítás és ima. A halottakra való emlékezés közösségi ünnepének színtere a temető. Ez a hely, ahol a halottak hetén minden közösségünk kifejezi az elődök tiszteletét és félelmét, és ezáltal a közösség által megélt múlt tiszteletére és védelmére is int. Az ember jelképalkotó lény. Jelkép a temető is, mely egy emberi közösségről, egy etnikumról beszél, olyan módon fogalmaz jeleivel, hogy üzenetei a legkisebb romlással jussanak el a legtávolabbi időben és térben. Amikor ma az emlékezés és fogyó életünk gyertyalángjai fölött csendesen eltűnődünk múltunkon és jelenünkön, a holtakon és élőkön, gondoljunk talán arra is, hogy a temető kultúránknak, létünknek egy biztonságos jelrendszere, arra, hogy temetőink óvása kultúránk és önmagunk védelmét is jelenti. Dr. BALÁZS LAJOS