Hargita Népe, 1991. december (3. évfolyam, 235-252. szám)

1991-12-03 / 235. szám

Az Alkotmány és a 22-es csapdája Vasárnapi beszélgetés HAJDÚ GÁBOR szenátorral — Az Alkotmány elveit már több ízben megsértették. Az első sérelem ak­kor esett, mi­kor a szabad sajtót, a véle­ménynyilvánítás szabadsága elismerése mellett, úgymond köteleztek az Alkotmány szö­vegének közlésére. Másodszor: Antonie Iorgovan, az alkot­­mánytervezetről a készítő­ bi­zottság elnöke az Alkotmány elfogadásával párhuzamosan nyilatkozva a Tineretul Liber napilapnak elmondotta, hogy azok a képviselők és szenáto­rok, akik az Alkotmány ellen szavaztak, idióták vagy éppen a haza ellenségeinek szolgála­tába szegődött, netán fizetett bérencek. Ez is egy állampol­gári lecke a türelemről. — Mi történt a múlt héten a parlamentben ? — Lényeges dolog nem tör­tént. Legalábbis a szenátus­ban. Elfogadtuk a hátrányos helyzetűek társadalmi megse­jtésére vonatkozó törvényit !— Aztán ? — Aztán nekifogtunk egy nagyon érdekes, talányos célú törvény vitájának- A mező­­gazdasági területek és javak becsv­­adására vonatkozó tör­vényről van szó. Faza­kas Mik­lós szenátor azt kérdezte, hogy miért van szükség egy ilyen törvényre, mikor a már 130 éve működő­ polgári törvény­­könyvünk eléggé behatóan és részletesen foglalkozik a kér­déssel. Azt a választ kapta a törvény alkotóitól, hogy a polgári törvénykönyvet nem mindenki ismeri. Ez nem ma­gyarázat. Végül a valódi in­dokok is felszínre kerültek, mikor elhangzott egy olyan javaslat, hogy a törvény csak a magántulajdonban lévő föl­dekre vonatkozzék. És kide­rült, hogy a törvényalkotó a nagy vehemenciával megvé­dett állami gazdaságok — a­­melyek közben kereskedelmi társaságokká alakultak — a volt mezőgazdasági nómenkla­túra tulajdonába való kerü­lését célozza. A földtörvény szerint az államnak elővételi joga van a földekre, két ki­vétellel : egyik, ha a szomszéd, másik, ha a társtulajdonos a­­karja megvásárolni. Az állam elővételi jogával szemben e­­lőnyt élvez a bérlő. Tehát na­gyon egyszerű az egész : a mérnök urak előbb hosszú idő­re bérbe, majd tulajdonukba vehetik a földeket. A vita so­ (Folytatás a 2. oldalon) Kérdezett : SARANY ISTVÁN MASABB MUNKANÉLKÜ­LI SEGÉLY A 763/1991 es kormányha­­tározat értelmében az úgy-­­nevezett műszaki munkanélkü­liség esetében jár segély. Az ügymenetről tájékoztat Ba­los Melinda, a Megyei Mun­kaügyi­ és Társadalomvédelmi Ig­­gatóság osztályvezetője ,­­d­­E munkanélküli segély folyósítása érdekében az érin­tett gazdasági ügynökök (a­­zokról van szó, akik nem rendelkeznek a szükséges e­­nergiával — sz.m.) szabvány­űrlapot töltenek ki, amelyet az adott hónap 10-ig két eljut­tassanak az illetékes minisz­tériumokhoz, illetve prefektú­­rához. Ehhez csaholni kell egy tömör magyarázó jelentést is, amelynek tartalmáért a fe­lelősséget a cég igazgatójának kell vállalnia. A cégek havonta névleges kimu­tatást kell készítsenek azon alkalmazottaikról, akik jogo­sultak a segélyre, amelynek összege egyenlő a havi indexált netóztóbérük­ne­k 60 százaléká­val, s ez adómentes- Ezt a ki­mutatást ellenőrzés céljából hi­vatalunkhoz kell benyújtani a folyó hónap 20-ig. Ezzel egy­idejűleg közölniük kell folyó­számlájuk számát és az igé­­­­nyelt összeget is. Menjünk el a szavazásra , támogassuk képviselőink álláspontját Az RMDSZ Székelyföldi Koalíciójának Felhívása Brassóban szombaton ülést tartott az RMDSZ Székelyföl­di Koalíciójának Egyeztető Ta­nácsa, amely elfogadta a koa­líció működési szabályzatát. Az Egyeztető Tanács munká­latain résztvevő brassói, csíki, gyergyói, háromszéki, marosi és udvarhelyi küldöttek, akik választmányaik képviseleté­ben vettek részt a megbeszélé­sen, úgy döntöttek, hogy a közelgő Alkotmányreferen­dumra való tekintettel tagsá­gukhoz intézett közös felhí­vásiként fogadják el az RMDSZ Brassó megyei szervezetének alábbi közleményeit : Az RMDSZ Brassó megyei szervezete megelégedéssel nyugtázza parlamenti csopor­tunk 17 hónapos kitartó és szí­vós munkáját a demokratikus jogállam elveinek alkotmányos keretbe való foglalásáért, a­­melyben a kisebbségi jogok elvárásaink megfelelően fo­galmazódtak volna meg. Mivel azonban ezeket a cé­lokat nem sikerült minden te­kintetben elérni, támogatjuk az alkotmányozó gyűlésen résztvevő küldötteink ellen­­szavazatát. Indokaink a követ­­kezők : A JOGÁLLAMOT ILLETŐEN : — a végrehajtó, törvény­hozó és igazságügyi hatalom szétválasztása egyértelmű megfogalmazásának a hiánya — az Alkotmány téziseihez viszonyítva, az elnöki hatás­kör kibővítése — az Alkotmány­bíróság ki­zárása az igazságügyből és hatáskörének olyan fokozása, amely csökkentheti a Parla­­m­ent hatáskörét — az Alkotmány bizonyos kitételei örökkévalónak való nyilvánítása, valamint az Al­kotmány módosítása gyakor­lati lehetőségének hiánya (Folytatás a 2. oldalon) Ahol a finom vékony virsli készül A vállalkozások korát éljük, sorra nyílnak a bárok, cuk­rászdák, kisvendéglők, bizo­mányik, kft-k alakulnak. Mindez jó és dicséretes, de mintha inkább a kereskedői­­ kedvünk jött volna meg és nem a termelői. Igaz az előbbi gyorsabb meggazdagodást ígér, de előbb-utóbb elakad min­den, ha nincs termelés. Kell a háttér a kereskedéshez és fordítva, mert mindkettő szer­vesen egészíti ki egymást, ör­vendetes, amikor termelői vál­lalkozással találkozunk, mert egyazon területen is ha ver­sen­y­helyzet teremtődik, ez a­­piackínálat gazdagítását, a­ ­ minőség javítását s az árak alászorítását eredményezi. A szentpáli ÁMV-farmon vágó­hidat és húsfeldolgozó egysé­get létesítettek. Nyersanyag bőven van hozzá, hiszen szarvasmarha tenyésztésére szakosodott a farm, sertése­ket is tartanak és 150 darab vágójuhval is rendelkeznek. Szalonnát a keresztúri sertés­hizlaldától vásárolnak, a töl­téshez szükséges belet és e­­gyéb kellékeket máshonnan szerzik be. Jakab Ödön egy­ségvezetőtől tudom meg, hogy készítenek itt vékony virslit, debrecenit, házikolbászt, mi­­titét-pasztát, vérest és májast. A napi termelés értékben szá­molva 25—30 000 lej körül van, felváltva töltenek virslit, debrecenit, házikolbászt mint­egy 100—100 kilót. Az árak — szem előtt tartva a minőséget, mert itt csak tiszta húsból dolgoznak —­ nem túlzottak, helyben a virsli kilóját 230- ért, a debreceniét 250-ért, a házikolbászt 270-ért, a pasz­táét 190-ért, a véres­ májasét 120-ért mérik. Az üzletekben persze ehhez hozzájön a ke­reskedelmi adalék, de a szent­páli ember alapáron vásárol. A legtöbb árut az Agrocoop­­üzleten keresztül értékesítik. (Folytatás a 2. oldalon) KERENDICS JÓZSEF Ablak az országra MÉGIS JÖN A SEGÉLY Brüsszelből azt a hírt hozta az iparügyi miniszter, hogy a huszonnégybe mégis előlege­zik a megígért egymilliárdból az esedékes 150 millió dol­lárt, amit mérlegkiegyenlítésre használhatunk fel részben, il­letve a tartalék feltöltésére. A hitelkeret többi hányadáról nem volt szó, pedig számítot­tunk rá. Szinte biztos most már, hogy az exportb­erneek megszerzése könnyebb, ha élelmiszert hoz be valamely cég az országba. Csak éppen hozzon. Közben, az a hír jár­tja a mezőgazdász berkekben,­­hogy a traktoroknak kimért üzemanyagot titokban Jugosz­­­láviába szállítjuk, a szomszé­dot fenyegető embargó­ ígére­te emelte ott az árat, mert a tankok is motorinát használ­nak. Lehet, hogy rosszindula­tú pletyka az egész, ami tény, hogy tényleg nincs, amivel behordani a kint szikkadó ku­koricát némely helyen, s szán­tani sem tudnák. Addig is Stolojan kormányfő Gyulafe­hérvár után Olaszországba u­­tazik. A Pentagonáléban meg­üresedett jugoszláv szék le­hetne a kapcsolatkeresés cél­ja ? KOSZTA ISTVÁN A nemzeti ünnepen A lelki és terü­leti együvé tarto­zás hangoztatása közepette zajlot­tak le országszer­te a nagy egyesü­lés évfordulójának ünnepségei. Gyu­lafehérváron több­napos tudományos ülésszakot tar­tottak, december 1-én pedig katonai tiszteletadás mel­lett koszorúkat helyeztek el Mi­­hai Viteazul em­lékművénél. Bu­karestben Iliescu elnök a pártok képviselőinek, a diplomáciai testü­let vezetőinek a­­dott fogadáson méltatta az ese­mény fontosságát Csíkszeredába­n szombaton a Bras­sói Dalszínház művészei ünnepi hangversenyt tar­tottak az évfordu­ló tiszteletére. Vasárnap a Román Katona emlékművénél koszorúzási ünnepségre került sor, koszorút helyeztek el töb­bek között a prefektúra, a vá­rosvezetés, a katonai alaku­latok, különböző pártok, köz­tük az RMDSZ részéről. " ‘Torffiegyenl» Boldogok lehetnek a hi­­degségiek, hiszen nem mű­ködik tévéjük. Nem tud­ják fogni a bukaresti adót. Pedig van készülék több la­kásban is. S mert nem lát­ják értelmeit a vak mű­szernek, úgy döntöttek, hogy nem fogják fizetni -az illetéket. Felírtak Bukarest­be is, onnan utasították a kolozsvári területi adó il­letékesét, hogy nézzen szét a helyszínen. Szétnézett, s ment is tovább, azzal a kö­vetkeztetéssel, amit a hely­béliek régen jól tudnak. Erősítőt kell építeni Hideg­­ségszádába, mert a jóval távolabb lévők nem sugá­rozzák be a völgyet. Így marad a készülék a tiszta­­szoba díszének, mert több millióba kerül manapság egy ilyen erősítőnek a fel­állítása. Viszont,­­ mon­dom, boldogok lehetnek a hidegségiek, mert nem kell végignézniük a minket becsmérlő adásokat, így, gondolom, a legutóbbit sem láthatták- Újból megjelent a képernyőn ,szeretett", volt exminiszterünk. Petre Ro­man, aki a Pieşuval való beszélgetése során kijelen­tette, hogy­­ vannak ma­gyar extremisták és kom­munista extremistáik, kö­vetkezésképpen csupán ro­mán szélsőségesek nincse­nek. Gyönyörű logika, amit hidegen vehetnek a hideg­ségiek, hiszen nem műkö­dik készülékük. Havaz a képernyőn, jelezvén a kö­zelgő telet. S most már azt is tudni, hogy eddig nem tapasztalt energiagondokkal nézünk a tél elébe. Ez sem nagyon érinti a gyimesit, begyújt a kályhába, s azzal a tudattal melegszik, hogy neki is van tévéje. Ennyi elég a boldogsághoz, ami­hez nem muszáj nézni a tévét. Mi tagadás, egy kis­sé irigylem is helyzetéért a hidegségit- KRISTÓ TIBOR ______________ független napilap II. évfolyam 235. (511.) szám 1991. DECEMBER 3., KEDD 4 OLDAL, ARA 4 LEJ Egy mondatban a nagyvilág ■ Ukrajnában megvolt a referendum. Még akkor is, ha a központi statisztikai iroda csak kedd estére ígéri a pontos ösz­­szesítést, ám szinte biztos, hogy Kravcsukot választották meg hozzávetőlegesen hatvanszázalékos többséggel elnöknek. Meg­lepően sokan mentek el vasárnap szavazni, s különösen a nyugati megyékben, éppen ott, ahol mi semmiképp nem kí­vántuk- Az USA alig hiszi el, hogy Ukrajna a függetlenségre voksolt, s most visszaszívná az elismerés ígéretét. Aggódik tehát a 11 millió orosz sorsáért, az atomfegyverek ellenőrzé­séért, de nem volt szó a párizsi béke újratárgyalásáról. Jelcin a hírre pedig azt jelentette be, hogy ragaszkodik az Odessza körüli területekhez, s a Fekete-tengeri kijáratért. Egy kicsit sokan leszünk ezek szerint Dél-Besszarábiában ■ Moldvában romániai honatyák részvételével megalakult az egyesülést elő­készítő bizottság. Kisinyovban különben hetvenezer ember emlékezett meg a nagy egyesülésről. Snegur elnök nem volt ott az ünnepségen . Az USA beutazási hivatala négy palesz­tin képviselőtől megtagadta a beutazási vízumot a holnap kezdődő konferenciára .

Next