Hargita Népe, 1992. április (4. évfolyam, 63-82. szám)

1992-04-01 / 63. szám

Hargita Népe független napilap IV. évfolyam 63. (591.) szám 1992. ÁPRILIS 1.( SZERDA 4 OLDAL, ÁRA 5 LEJ A viharos Front-konvenció­nak a jelek szerint huzamos­nak ígérkező utórengései lesz­nek. Hétfőn­­délután kezdőd­tek a parlementben, amikor­­is a honatyák kénytelenek vol­tak eltekinteni a napirendtől, ugyanis több képviselő is be­jelentette, hogy kilépik a Front frakciójából. Hasonló dolog még történt, ám, most bomba robbant : Somocu és Ivanov képviselők a Szocialis­ta Munkapártot választották. E pártnak a hátsó ajtón való besomfordálása a parlamentbe joggal vrt­ ki felháborodást és tiltakoz­ást. A hasonló jelen­ségek meggátolása céljából tegnap 3 indítvány is napirend­re került : a házszabály módo­sítása, a büntető törvénykönyv kiegészítése, valamint a kom­munista párt és annak meg­nyilvánulási formáit betiltó törvénynek a tervezete. A több mint háromórás — jobbára steril — vitában 26-an szólal­tak fel, a két érintett képvi­selő is. Végül is döntés nem született, a törvénytervezetet visszajuttatták átdolgozás cél­jából a parlamenti illetékes, szakbizottságnak. Időközben ú­­jabb frontos képviselők jelen­tették be szakításukat saját pártjukkal, akárcsak 13 sze­nátor, akik önálló fr­akciót át­hajtanak képviselni az NMF­­December 20 égisze alatt. Ez a dolog azért csak sántika! mert ilyen nevű párt még nem létezik. (Egyébként néhány száz frontos hétfő esti gyüle­kezetén, a Petre Roman szárny ellen tiltakozva, kezdeményez­te e párt megalakítását. . .) Az is az ügyhöz tartozik, hogy a jogszerű és normális az len­ne, hogy a pártokból kiváló honatyák csak függetlenekként vehessenek részt a törvényho­zásban . Mert több mint fura olyan pártokat képviselni, a­­­­melyek a választásokon nem nyertek parlamenti vagy sze­nátusi helyeket . Egy valódi rengés : tegnap 18 óra 4 perckor a vranceai tér­ségben földrengés volt, az epi­centrumban annak erőssége 4,7 fok a Richter-skálán. HECSER ZOLTÁN Javaslat törvényén kívül n­elvezésre Cukor-és kenyérgondok a szövetkezeteknél A Fogyasztási Szövetkeze­tek Hargita Megyei Szövetsé­gének (FEDERALCOOP) veze­­­­tősége a napokban megbeszé­lést folytatott a vonzásköré­be tartozó szövetkezetek ve­zetőivel, amelynek központi témája az alapvető élelmisze­rek beszerzésénél tapasztalha­tó nehézségek ismertetése volt — tudtuk meg SIMON PÉTER- től, a megyei szerv alelnöké­­től. A -Ç^VüÿKyobb gondok a cu­kor bes­zerzésénél adódnak,­­mert a marosludasi CUKOR ,bár a FEDERALCOOP számá­ra kiutalásos alapon leszerző­dött mennyiség egészét nem hajlandó szubvencionált áron adni, ami azt jelenti, hogy a szóban forgó terméket 32 lej helyett 130-ért kellene forgal­­mazni. A ludasiak azzal indo­kolták meghökkentő döntésü­ket, hogy az állam több tíz­millió tejes szubvencióval tar­tozik nekik, ez pedig előbb­­utóbb a termelés leállításához vezet, nem beszélve a többi negatív kihatásról. Egyrészt igazat adunk a CUKOR Rt­­nek, csakhogy más mulasztá­sát nem szabadna a vevővel éreztetni, s főképp megfizet­tetni. Mellesleg a FEDERAL­­COOP-nak, mint jogi személy­nek nincs is törvényes kerete a drágább cukor megvásárlá­sához, legalábbis a fejadag biztosítása céljából. 130 lejes cukrot pedig csak akkor érté­kesíthet, ha megszűnik az álla­mi támogatás. Addig is, fő­képp a falusi lakók türelme­sen várakozhatnak kiosztan­dó cukoradagjukra. Másik nagy gond a megfele­lő kenyérellátás. Mégpedig az­ért, mert a FEDERALCOOP ki van szolgáltatva a malomi iparnak, azaz a HARMOPAN Rt-nek, ugyanis ez biztosítja a sütéshez szükséges lisztet Persze nem idegenek az em­lített cég nehézségeitől, de az­ért mégiscsak elvárnák, hogy az ez által kapott búzameny­­nyiséggel egyenes arányban szolgálják ki őket. A havi 200 tonna lisztszükségletből jó ha 50-et kapnak, nagy ritkán pe­dig 100-at. Ez vezetett oda, hogy a megyében néhány szö­vetkezeti sütödét be kellett zárjanak, irhásokat pedig .,ta­ (Folytatás a 2. oldalon) FERENCZ KÁROLY Egy Mondatban a, nagyvilág ” . A moldáviai parlamentben Mircea Snegur államelnök is­mertette a szükségállapot kihirdetése után foganatosított in­tézkedéseket, utalva arra, hogy kimerültek „a békés dialógus lehetőségei a szeparatistákkal, s így elkerülhetetlen a véráldo­zat. . Idetartozik az is, hogy a moldáviai elnök elítél­őle­g nyilatkozott a moszkvai hatalomról , nem gátolva meg a kozá­kok beszivárgását, közvetve Moldávia föderalizálását követi .s Ukrajnában összeült a Nemzetvédelmi Tanács, amely még egyszer kinyilvánította, hogy meg fogja gátolni a kozákok át­kelését Moldáviába . Tegnap délután Kisinyovban szakértői értekezlet kezdődött román, moldáviai, ukrán és orosz küldöt­tek részvételével és Moszkvában aláírták az Orosz Föderáció Egyezményét, a 20 autonóm köztársaság közül 17-nek az alá­írása szerepel a dokumentumon. . . . Lemondott az izraeli külügyminiszter a Mitterrand francia elnök konzultációkat kezdett — a minap választási vereséget­­ szenvedett — kor­mánypárti Szocialista Párt képviselőivel. A megfigyelők sze­rint a téma az elkerülhetetlen, átfogó kormányalakítás, bele­­új miniszterelnök kinevezését is . Kanadai részről be­­.-.Iztették, hogy 1994-ig kivonják az európai országokban állo­másozó fegyveres erőiket . Cosiga olasz elnök oroszországi látogatása során tegnap találkozott Jelcin orosz elnökkel iót­es még egy moszkvai hír : tegnap délután hivatalos látogatás­ra­ érkezett Vaclav Havel cseh-szlovák államelnök . A Biz­tonsági Tanács megszavazta a Líbia elleni légi embargót és egyéb szankciókat is .* ’Cl . - , •-.•■■■Cl ... *■ ... “ ‘ , '•'* ■ • ! Üzletek (még) vannak, közben-közben áru is. . . Csak az hiányzik — gya­korta — ami a legszüksé­gesebb, s amit szubvencio­nál (na) a kormány. Egyéb­ként az ő dolga lenne be­szerzése, biztosítása is ! (NAGY P. ZOLTÁN felvé­tele) Kiút a labirintusból — Beszélgetés TÖRÖ­K JENŐVEL, a Burgonya­­kísérleti Állomás főmérnökével — — Tudomást szereztünk ar­ról, hogy folyamatban van a kísérleti állomásnak részvény­­társasággá történő átalakulá­sa. Honnan­ miért pattant ki ez az ötlet ? Gyakorlatilag mit jelent a részvényesség ? — Végre be kell határolni magunkat, egy olyan formát találni, akár együttműködési viszonyt kialakítani, mely vé­get vet e hibrid­ állapotnak. Nem titok mág az sem, hogy gondok merültek fel a terüle­tek miatt. Ha a földtörvény nem mondja ki egyes terüle­teik visszaadását, de igazsá­gos a követelés a gazdák ré­széről. Ez a helyzet válaszút elé állít bennünket is : vagy lemondunk ezen területekről az állami gazdaság javára, vagy pedig megmaradunk kutatóközpontnak. Következés­képpen, az állami tulajdon­­forma és a részvényesség kö­zött választhatunk. Mindmáig csupán a nagybányai Kísérteti Állomás alakult át részvény­­társasággá. Mi is kielőszobha­­tuk a minisztériumban a jó­váhagyást. Keresve a kivezető utat egy nehézkes törvényke­zés labirintusából, úgy, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Lejegyezte : KRISTÓ TIBOR Gondolatok a könyvtárról Március 9—15 között az in­formáció szabad áramlásáért szervezett nemzetközi könyv­táros tanácskozáson vettünk részt Békéscsabán. A tanács­kozás az Oriens '92 kelet-euró­pai kultúrbörze égisze alatt zajlott és rom­ániai, jugoszlá­viai, cseh-szlovákuiai, kárpát­aljai könyvtárosok vettek részt meghívottakként. A könyvtárak többé-kevésbé mindenütt anyagi gondokkal küzdenek, és csak a kormány vagy helyhatóság pénzügyi gondoskodásából nem nagyon tudnak megélni, s ezért szé­lesebb körű társadalmi támo­gatásra is szükségük van. Ah­hoz viszont, hogy ezt a támo­gatást egy könyvtár elnyer­hesse, az szükséges, hogy a közösség számára, amelyet ki­szolgál, nélkülözhetetlenné, fontossá váljék. Hogy ezt el­érhessük, korszerűsítenünk kell szolgáltatásainkat, meg kell szabadulnunk bizonyos tabuktól, az irányított nevelés hosszú évtizedeiben belénk sulykolt dogmáktól, amelyek gátolnak az előrelépésben. A könyvtárhálózat gépesítése már mindenütt megtörtént a nyu­gati országokban. Békéscsabán is két számítógép szolgálja az olvasók gyors és pontos infor­málását és kiszolgálását. A könyvtáros-képzés is alapvető­en fontos, m­ert a jó könyv­tárost nem helyettesítheti a gép sem. A tanácskozás fő érdeme, hogy olyan gondolatokat éb­resztett bennünk, amelyeket ha itthon következetesen vé­giggondolunk, talán sikerül ki­mozdulnunk a holtpontról. Reméljük, hogy ezután a tanácskozás után jobban, ered­ményesebben tudunk majd könyvtárunk korszerűsítésén munkálkodni, és ehhez sikerül megnyernünk a­ gazdasági új­jászerveződésből életképesen kikerülő gazdasági egységek és magánvállalkozók anyagi támogatását is. FERNENGEL ÉVA korolv­­áros Tavaszvárás Gyergyóremetén Szerencsés helyzet, ami­kor a községvezetésben a fia­talos lendület, az értelem és az élettapasztalat együtt tart. Ez így sikeredett Remetén a helyhatósági választások­­án, ahol György Gábor 30 éves bányászat,járnok ül a polgár­­mesteri székben, helyettese pedig a 71 éves Mezei Gyula erdész, aki annak idején Tus­nádról jött haza nyugdíjba. Tőlük érdeklődtem a község mai dolgairól. Mint minden­hol, Remetén is vannak gon­­dok-bajok, de remény is arra, hogy holnap-holnapután más­képp lesz. Jóérzés volt halla­ni a falu első embereitől, hogy a remeteiek dolgos, talpra­esett emberek, a jég hátán is megélnek. De nem a jég hátán kell megélniük, hanem saját földjük után, amelynek a kiparcellázása az mtsz felbom­lása utáni folyamatban van és már csak a központi rész lakóinak kell eljuttatni a tu­lajdonjogot igazoló papírokat De a papír m­ég nem föld, és Remetén sem az, immár hoz­závetőleg 85 százalékban azo­nosították a telkeket és ki-ki a saját tulajdonában kezd gaz­dálkodni. A tsz tehát nincs már, de még nem számoltak el mindent. A nagy sietségben sok mindent elpazaroltak, sok állat került máshová, állítólag volt juhnyáj, amelyet az ész­temről haza sem hajtottak. A polgármesteri hivatalban is érzik, hogy a községben a ve­tésidény közeledtével sokan aggódnak a föld miatt. Nincs mindenkinek mezőgazdasági szerszáma, gépe, igásállata és módja hozzá, hogy megmű­velje a földet. Különösen az öregek vannak nagy gondban, és sokan­­szeretnék, ha vala­milyen társulás létesülne, aho­vá beadhatnák földjüket. De nincs kezdeményező, s ha volna is, a legegészségesebb és becsületesebb közösségi gazdálkodási formába is bele­kötnek egyesek és néhány e­­rősebb hang el tud némítani (Folytatás a 2. oldalon) REBEN­DICS JÓZSEF

Next