Hargita Népe, 1992. július (4. évfolyam, 125-147. szám)

1992-07-22 / 140. szám

Hargita Népe Szeresd felebarátodat, akárcsak önmagadat — Beszélgetés ADRIAN MORUZI úrral, Brassó polgármesterével — — Polgármester úr, Ön ez év májusában részt vett a román-magyar megbékélés, és általában a nemzeti kiegye­zés jegyében lezajlott Csíksze­redai nagy népgyűlésen, me­lyen az Ön beszédét a részt­vevők, románok és magyarok, lelkesen megtapsolták. Azóta az On személyisége népszerű­ségnek örvend Hargita megyé­ben, ezért is kérjük mutat­­kozzék be, ha röviden is, a lap­ul ásóinak. — Önéletrajzom nem tartal­maz rendkívüli dolgokat. A ""-"■iistidik világháború idején, 1943-ban születtem a besszará­­biai Bălţi helységben. A lí­ceumot Suceaván végeztem, az elektronikus mérnökit pedig a bukaresti műegyetemen. 1966 óta Brassóban dolgoztam a számítógépeket javító vállalat­nál, miközben 1980—1989 idő­­szakában az Egyetemen is ta­nítottam. Nem vagyok tagja egyetlen pártnak sem, ez év tavaszán a Demokratikus Kon­venció független jelöltjeként kerültem a brassói polgármes­teri hivatal élére. . . — Nálunk egyes vezető poli­tikusok, de államelnökünk is, nagy előszeretettel hangoztat­ja, zászlóként lobogtatja a nemzeti megbékélés szükséges­ségét. Mi az Ön véleménye eb­ben a kérdésben ? — Nézze, a nemzeti megbé­­­­kélésről , nem szónoklatokat­­kell tartani, hanem okosan, és konkrétan, köv­etkezetesen cse­lekedni kell azért, hogy orvo­soljuk mindazokat a sérelme­ket, begyógyítsuk mindazokat a sebeket, melyeket a csaknem félévszázados kommunista ön­kényuralom a román társada­lom testén okozott. A nemzeti megbékélés tehát egy hossza­dalmas, összetett folyamat, melynek beindításáért, kibonta­koztatásáért politikusaink, ál­lami vezetőink elég keveset tettek a decemberi forradalom után. Sőt, véleményem, hogy egyes leplezett politikai erők arra törekedtek, hogy a kom­munista ideológia szellemében a forradalom után méginkább fokozódjék az ellentétek har­ca, kiéleződjenek egyes társa­dalmi ellentétek, továbbra is Sz­embeállítsák egymással a kü­lönböző társadalmi csoporto­kat, rétegeket, etnikai közös­ségeket. Gondoljunk csak a bányászhadjáratokra, vagy a marosvásárhelyi eseményekre. És ne legyen nekem igazam, de szerintem rövidesen újabb összetűzésekre számíthatunk, ezúttal a munkások és más társadalmi kategóriák­­ között. Visszatérve a nemzeti megbé­kélésre, szerintem ez feltéte­lezi olyan kérdések megoldá­sát, mint például a korrupció határozott felszámolása, a nemzeti kisebbségek kérdései­nek megoldása európai normák alapján, az egyéni tulajdonjog visszaállítása, a kommunizmus perének lebonyolítása a nacio­nalista indulatok, megnyilvá­nulások lefékezése, a vallási felekezetek közötti ellentétek feloldása stb. . . — Mi az ön véleménye a nacionalizmusról ? — A jugoszláviai, a transz­nisztriai véres események ké­zenfekvően bizonyítják, mily szörnyű tragédiákat idézhet­nek elő a népek, nemzetek é­­letében, most a XX. század végén, a túlfűtött, túl­hajtott nacionalista in­dulatok, megnyilvánulások. Ezekből az eseményekből nekünk, románoknak, magya­roknak le kell vonnunk a leg­messzemenőbb tanulságo­kat, következtetéseket,­­ ad­dig- amíg nem késő ! A nacio­nalizmust mindenekelőtt az emberek tudatából kell ki­gyomlálni, ehhez viszont nem elegendő, ha csupán egyoldalú­an a jelenség történelmi for­rásait vizsgáljuk, mert ez eset­­ben egy homályos, zavaros fo­galomhoz jutunk. Föltétlenül szükség van arra, hogy fel­tárjuk a jelenség politikai, kulturális, pszichológiai olda­lait, összetevőit, mert csakis így juthatunk el a nacionaliz­mus káros hatásainak megér­téséhez, megítéléséhez, a mai román társadalomban. És még mondanék valamit. Mi­közben egyes, mai román és magyar nacionalista politikusok állandóan Erdély kérdése körül táncolnak, nem figyelnek fel egy olyan káros (Folytatás a 3. oldalon) Lejegyezte : BARTHA ALBERT ■ ■mil"»...............»"­­* Biblioteca municipală DOORHOU SECUIESC Táncoló, daloló Gyimes völgye Talán túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy az utóbbi napok­ban minden út a Gyimesesele vez­et. A reggeli vonatra, a Csíkszereda­ állomáson háti­zsákos diákok kapaszkodnak fel, mások­ már az autóbusz­­szal elindultak. Zayzon Sá­muel tanár, a népismereti tá­bor egyik lelkes szervezője a budapesti Szent István Gim­názium diákjaival utazik. A k­özéploki állomáson a megszo­kottnál többet áll a­­vonat, míg lekászálódnak róla a ven­­dék­táborozók. Régi ismerősök a forgatagban : Scherer Péter tanár, a szatmári diákokkal, Varga Anna pedig az aradi líceumistákkal. Ott voltak mindketten a Kászonokban, az első népismereti táborban. A Gyimesben rendezendő, 8 na­pot tartó, már III. kiadásnak számít. Indul a csoport a­ hi­­degségszádi iskola felé letábo­rozni. . . A művelődési otthon előtt az örökmozgó Szalai Zoltán épp indulna Csíkszeredába ú­­jabb provízióért. Röviden rá­(Folytatás a 3. oldalon) KRISTÓ TIBOR Ropják­ a haladók a nagyterem­ben Csendes, békés gyergyószent­­miklósi szombat délután. Az utcán ali­g van mozgás, az Illés előtti jó időt használják ki azok, akiknek van ahol, má­sok a ritka nyári pillanatokat. A Maros szálló mellől so­vány 15—16 éves nyurga fiú kocog, a zsinagóga előtt átvág az úttesten. Valamiért jobban rajta felejtem a tekintetem. Még nem tudom miért. Nincs semmi furcsa rajta. Sovány kamasz. Aztán mint csahos ku­­tyafalka, váratlan 5—6 tagú csapat jelenik meg, 9—16 esz­tendős, csillogó szemű gyer­­mekhad. Kövek a kezükben és köveknél jobban ütő, sebző szavak a szájukban. A nyur­gát üldözik, gonosz kitartás­sal. A nagyot , a sok. Köve­ket dobálnak utána, csúfolják. Csúfolják, mert az a nyurga védtelen, (mint megtudom a két bámészkodó, de az esemé­nyekért a többit eddig kísérő két fiúcskától, talán beszéd­hibás és ideggyenge is), ő az, akit a sok nem fogadhat el mássága, miatt. Üldözni kell, még lehetetlenebbé tenni így is elég szomorú helyzetét Szólhattam a kis feltüzült falkának­, megvetéssel­ néztek rám vissza, mit­­ szólok bele én, az idegen, az ő bel­ügyeik­be ? Ők ezt a srácot kinézték, most végigjátsszák a játékot. A nyurga egérutat nyert, kihasználva a szavaimra meg­torpanó csapat néhány másod­perces időveszteségét. Hosszú lábai már valahol a reforma- Kegyetlen kölykök tus papilak előtt csattannak a járdán. A falka még egy meg­vető pillantást vet rám, aztán utána. Nincs energiám, ked­vem,­­ ezért szégyenlem is magam —, hogy utánuk men­jek, lássam a végkifejletet. Re­­m­élem a nyurgát ma már nem érik utol. De tudom, hogy elkapják holnap, mert elkap­ták már a tegnap is, a teg­napelőtt is. És sokszor elkap­­j­ák!­­még m­ennyi szórakozást csak megérdemelnek — vélik. Egy gyengébbet — ők, a sort — csúfolhat, gúnyolhat, dobál­hat, kivethet. Nem tudom mit mondhat­nék a gyermekeknek (a Virág negyed 7-es, 8-as tömbházai­ból voltak),’ mondom, fogal­mam sincs miként közölhetném úgy, hogy eredménye is le­gyen ; a gyengét, a beteget nem ülik gúnyolni, azt segí­teni kell. Nem értenék. Nem érthetnék. Ők a lelketlenség­­ben felnövők a lelketlen visel­kedés szabályai szerint csele­kednek. Ez pedig így lesz, a­­meddig szép szavakat naa- hallanak a felnőttektől, s mért rájuk szólnak ezért is, azért is, naponta, óránként, percen­­ként, ahányszor szükséges Mert a gyermeket nemcsak a szülő, a közösség is neveli! Az pedig, aki megtanult egy köz­össégi szavára Ügyelni, nagy korában is úgy él. Ezért kell a szép szó és a nem durv­va, faragatlan, ocsmány orói­­bálás. Azon a szombat délu­tánon az utóbbiból vizsgáztak — a gyermekek által a fe­­nőttek is. BAJNA GI'OKG­Y Színjátszók találkozója Zsámbékon Tíz esztendővel ezelőtt szer­vezte meg az immár sajnos csak néhai Bicskey Gábor lel­kes népművelő Zsámbékon az első Zsámbéki Szombatokat. Ez egy június-július hóna­pok folyamán tartó rendez­vénysorozat, mint neve is mutatja, minden szombaton valamilyen kulturális akcióra kerül sor : kiállítás, tudomá­nyos szimpózium, színházi e­­lőadás­­i koncert, bábműsor, sakkverseny­, majálisok stb. A homoródszentpáli­­ színjátszó csoport tavaly szerepelt elő­ször a rendezvényen, Pálffy Ákos volt szentpáli tanító háromfelvonásos színdarabjá­val, az AMBRUS ÁMBOLY­­GÁSÁVAL. A meghívást ak­kor a zsámbéki művelődési­­gy­­­háztól és az ott működő Erdé­lyi Baráti Körtől kaptuk. Hogy némi sikerünk volt azt bizonyítja az a tény, hogy idén is meghívást kaptunk, ezúttal egy sokkal nagyobb lé­­legzetű találkozóra, mégpedig a Zsámbéki Szombatok­ kere­tében megtartott I. SZÍNJÁT­SZÓ TALÁLKOZÓRA, amel­­yen magyarországi úgyneve­zett határokon túli csoportok adtak egymásnak találkozót. Június 26-án a VASVÁRI JÁTÉKSZÍN előadásában lát­hattuk, a híres Romtemplom melletti szabadtéri színpa­don Sütő András : Káin és Abel című darabját. Utána Dinnyés József-koncertet hall­gattunk, a művész magyar nyelvterületen élő költők ver­seit adta elő. 27-én a BUDA­KESZI SZÍNJÁTSZÓ CSO­PORT előadása kezdte a na­pot, Száll a madár, száll az ének- honfoglalás korában» játszódó pantomimes-táncot­szöveges játék a Csodaszarvas legenda elemeire építve. Utána a művelődési ház udvarán, az AJKAI FORRÁS SZÍNPAD lépett „fűre”, WEÖRES SÁN­DOR Csalóka Péter című me­sejátékéval Az előadást más­nap ugyanaz a társulat­­meg­ismételte a Törökkút parkban, ugyanazokkal a szerepléiekel, de más szereposztásban ! ! Dél­után kerültünk mi sorra, Som­bori Sándor 2 felvonásos szín­művével, a SZENTPÁLI LEÁ­NYOKKA!.. Utánunk követke­zett az ARADI PERISZKÓP SZÍNHÁZ Asztalos István : Fekete macskájával. Ez volt a legsikerültebb előadás. Este a Romtemplomnál a BEREG­SZÁSZI NÉPSZÍNHÁZ műve­ ( Folytatás a 3. oldalon)­­ORRAI TIBOR FÜGGETLEN NAPILAP IV­. évfolyam 140. (668.) szám 1992. JÚLIUS 22., SZERDA 4 OLDAL Ara 5 LEJ P. Roman is... Gyarapodnak az elnökjelöl­­­ tek. Mihály király után meg egy meglepő jelölés : tegnap Hm. Vîlcean a Nemzeti Meg­mentési Front megyei szerve­zetének tanácskozásán a már ismert három jelölt mellé Petre Románt is az elnöki tisztségre ajánlották. 14 tagú küldöttség fogja szombaton fenntartani­ a NMF brassói konvencióján Roman jelöltsé­gét, aki már egyszer próbálta kormányozni az országot, de a bányászok megbuktatták. Most az elnöki székre­­ pályá­zik. Tegnap az uuuio, o­uans ta­nács tagjai a választási kam­pány tv-műsoridejérol tár­gyaltak. Tapasztalat szerint ez a műsor sokakat érdekel, van aki kíváncsian figyeli, vagy el­­szórakozik rajta, a választó­­polgárok többsége azonban közömbös iránta. Az biztos, hogy sok elnökjelöltet fogunk látni és hallani, akik közül kiszemeljük a magunknakvalót s majd rányomjuk a pecsétet. A napokban zajlott le Mont­­reálban a frankofon fővárosok polgármestereinek találkozója,, amelyen, ott volt Crin Hálái-' cu, Bukarest polgármestere is. F­ővárosunkat állandó tagként felvették a közösségbe ! REBENDICS JÓZSEF Egy mondatban a nagyvilág ■ Nfista SA román külügyminiszter befejezte közép-ázsiai országokban tett látogatását, ahol többek között a diplomá­ciai kapcsolatok felvételéről írt alá megállapodásokat . Az Európa Tanács Kisinyovban járt küldöttsége előtt Snegur el­nök kijelentette, hogy kizárt a föderalizálás Transznistriával 31 Panics kisjugó elnök New Yorban Butros Gáli ENSZ-főtitkár­­ral tárgyalt H Rabin izraeli kormányfő hatórás látogatást tett Kairóban, ahol vendéglátóival a közelkeleti helyzetet tekin­tette­ át H Görögország felvette a diplomáciai kapcsolatokat Horvátországgal ■ Bilak, az 1968-as szovjet behívólevél egyik aláírója (ötük közül " csak ő van életben) akkori tettéért­­—10 év börtönre ítélhető — közölték Prágában S3­40 halottja van egy Tbiliszi melletti légikatasztrófának . A Biztonsági Ta­nács tegnap ült össze a boszniai helyzet megvitatására. Nem kizárt katonai erők igénybevétele a segélyek eljuttatásához Szarajevóba. Erre már az USA, Franciaország és Anglia is fel­készült ■ Izetbegovics bosnyák elnök tegnap horvát kollégá­jához, Tudjmanhoz látogatott . Svájc 1000 boszniai menekül­tet fogad, akik 3 hónapig maradhatnak az országban Hs Moszk­vában Jelcin orosz és Snegur moldáviai elnök aláírták a Dnyesvs­­zer-melléki rendezésről szóló egyezményt is

Next