Hargita Népe, 1992. augusztus (4. évfolyam, 148-168. szám)

1992-08-01 / 148. szám

Európát a korszak szelleme fogja megváltoztatni — Beszélgetés CSOÓRI SÁNDORRAL — Mint a Magyarok Világszö­vetségének elnökét először kö­szönthetem Székelyudvarhe­lyen az OBKE­­ meghívására tett látogatása alkalmából. Közismert, hogy Önt közfel­kiáltással választották meg a Világszövetség elnökévé, és nyomban fel is merült a kér­dés, hogy Sütő András legyen a díszelnök. Ő ezt nem vállal­ta- A Romániai Magyar Szó­ban Csoóri Sándorhoz és Kom­­lós Attilához írt leveléből nem hámozható(k) ki pontosan dön­tésének oka(i). Ha van ennek a­ nyilvánosságot érintő vetüle­­te­kst-kérem, mondja el, miről is van szó tulajdonképpen ? — Félreértések,-­tisztázatlan dolgok miatt megromlottak olyan személyes kapcsolatok, amelyek kiseb­b-nagyobb mér­tékben, ilyen vagy olyan for­mában Sütő Andrást is érin­tették. Ő nem értett egyet bizonyos személyek mellőzésé­vel, vagy akár mellőzésének gondolatával sem. Erre utalt, amikor azt mondta valahogy így : ilyen körülmények között nem tudom vállalni. . . Hang­súlyozom : a megfogalmazott féligazságokról — melyek ál­talában rosszabbak és veszé­lyesebbek, mint az igazságok — tisztázatlan kérdésekről beszélgetni kellett volna- Ezért kell többet találkozni, s a vitás(abb) kérdésekről is nyíl- Sp-t beszélni. Most is nagyon seretném, ha András elvállal­ná a díszelnöki tisztséget. — A Panorámának adott in­terjúban nem olyan rég a magyarság kulturális egységé­nek szükségességét említette oly módon, hogy ez az össz­­magyarság szempontjából igen fontos kérdés a Világszövetség terveiben szerepel.­­ Ez valóban így van. Az­zal kezdeném, hogy a magyar­ság a történelme során sok ve­reséget ért meg, a legnagyobb vereségei közé tartozik az, hogy szétszóródott a világban, hogy nem abban a hazában él, a­­melyikben szeretett volna. Ezt természetesen újabban más­­­­képpen is kezdjük nézni, mert a vereségek, a veszteségek mellett megpróbáljuk a hasz­nát is megkeresni ennek. Mert azzal, hogy szétszóródott, az­zal az az egységes haza, az az egységes nemzet átmeneti­­l­eg valóban legyengült, de az újabb korszakban, az újabb világban ez a szétszóratás nagy előnnyel és haszonnal is járhat. Az a magyarság, a­­mely Amerikában, Németor­szágban, Dél-Amerikában, Svédországban vagy másutt él, olyan különös tapasztalatokkal gyarapodott a kultúrábn, a politikai életben,­ a gazdasági életben, amelyet talán most az összmagyarság ismét haszno­sítani tud. Ebben a közeledő új korszakban a magyarság éppen azáltal, hogy nagyon sok néppel került kapcsolat­ba és közvetíteni tud a gaz­dasági életben, a politikai é­­letben, a kultúrában, ezáltal visszakaphat az elveszített sze­repéből nagyon sokat. És a Magyarok Világszövetsége azt s­retné, hogy a világban szét­szóródott emberek érzelmeit és gondolatait próbálja meg összegyűjteni, mert azt gon­dolom, hogy a nemzet az i­­gazi készenlét, felkészültség, koncentráció- József Attila azt mondja, hogy „a nemzet, az közös ihlet". A Magyarok Vi­lágszövetsége nemcsak azt ha­tározta el, hogy egy nagy nép­­számlálást tart a világban, a világban szétszóródott ma­gyarok körében, hanem a szét­szóródott gondolatokat is meg­próbálja összegyűjteni. A gon­dolatok összegyűjtése — a kul­turális egység megteremtését szolgálja­— Az erdélyi magyarság e­­setében is a gondolatok össze­gyűjtéséhez szükséges a szo­rosabb kapcsolattartás az anyaországgal, melynek inten­zitása a román-magyar vi­szony alakulásától is függ, il­letve függhet. Az előbbrelépés érdekében talán bizonyos tör­ténelmi kérdéseket kellene tisztázniuk az arra hivatottak­nak. Mi a véleménye erről ? — Történelmi kérdéseket le­het és kell is tisztázni. Viszont csak a kétoldalú tisztázások nem sokat érnek, mert amel­lett, hogy hosszú, tá­von is csak gyenge eredményre lehet számítani, előtörhetnek mindkét oldalról az évszáza­dok altal elraktározódott, de különösen az utóbbi hetven év alatt elraktározódott mély­­lélekitani kérdések, félreérté­sek, és ezek úgy pusztíthatnak. (Folytatás a 7. oldalon) KOMORÓCZY GYÖRGY Domokos Géza és a 8. pont Csütörtökön RMDSZ-fórum­ címen kampány­gyűlést tartot­tak Székely­udvarhelyen Ve­­restóy Attila, jelölésének támo­gatására. A meghívottak va­lamennyien a 25-csoportjaként ismert csoportosulás tagjai, az egységfelhívás aláírói : Markó Béla, Borbély László, Kozso­­kár Gábor, Hajdú Gábor, Sza­bó­ Károly, Ver­estóy Attila és Domokos Géza, az RMDSZ or­szágos elnöke- Ferenczy pol­gármester és Sófalvi városi RMDSZ-elnök üdvözlő szavai után Domokos Géza szólt az eléggé kis számú hallgatóság­hoz. Elmondta, hogy a romá­niai magyarság hetvenéves történelmének legnagyobb si­kere volt az, hogy­ az első vá­lasztott román parlamentbe 41 embert juttatott be. Arról is szólt, hogy a szövetség ellen­zéki magatartást tanúsított parlamenti tevékenysége so­rán, de nem zárkózott el a tárgyalások elől sem. Ezáltal sikerült bizonyos kérdések megoldásában partnerre talál­ni a többségi párt köreiben is. „Jelen pillanatban — mon­dotta Domokos Géza — az RM­DSZ által ajánlott listákon kí­vül nincs más alternatívája a hazai magyarságnak. Bízni kell ezekben az emberekben még akkor is, ha nem mind­egyikükkel értünk egyet.­­ Domokos felszólalását kér­dések özöne követte. Az EMK emberei valóságos vádiratot olvastak az asztalnál ülők fe­jére. felsorolva a szövetség (Folytatás a 7. oldalon) SUKÁNY ISTVÁN Ki így látja, ki úgy látja A kereskedelmi- és iparkamara berkeiben Május 21-én hirdette meg közgyűlését a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, ami viszont elmaradt, igaz, hogy azon a héten a kamara elnöke Tuşineanu Alexandra úr Budapesten tartózkodott, mint a BMV román pavilonjá­nak kormány által kinevezett igazgatója­. A gyűlés összehívásáról többé nem esett szó, pedig több feszültséget is feloldana, nagyon időszerű volna már — véli Antal Sándor úr, aki a Kamara egyik alelnöke, s aki ugyancsak egyike volt an­nak idején a szervezőknek. (Nála 16 cég iratkozott fel, akkor tudta meg, hogy a pri­vatizációs ügynökség is ha­sonló kezdeményezésbe fogott, s így végül is közösen hozták létre a kereskedelmi kamarát.) Kelemen Domokos úr is he­lyénvalónak tartaná a köz­gyűlés összehívását, ő a fő­titkári tisztséget látja el, per­sze állásán kívül. — Mint tudja, a Nemzeti Bank Hargita Megyei Fiók­jának vagyok az aligazgatója. (Folytatás a 7. oldalon) CSIHA CSABA Egy mondatban a nagyvilág ■ Panics elnök visszatért Belgrádba : két hét alatt 13 or­szágban járt, s igyekezett bizonyítani, hogy a Kis-Jugoszlávia a béke országa ■ Az ENSZ megfigyelőket küld a jugoszláv menekültek sorsát kivizsgálni, Boszniában fél millióan laknak sátortáborban ■ Tel Avivban egy hónap alatt két hadiüzem robbant fel, ezért Izrael lakatlan területeire telepítik a hadi­ipart ■ Egyiptom szerint az arab államok békét kötnének Izraellel, ha az kivonulna a megszállt területekről . Az Eu­rópai Közösség reméli, hogy egyben marad Csehszlovákia, Me­­ciar szlovák elnök viszont már kidolgoztatta a független Szlová­kia statútumát ■ Az USA 20 millió dollárt ad Oroszország­nak a kémiai fegyverek megsemmisítésére ■ Albánia és Tö­rökország védelmi szerződést kötött mintegy megelőzendő a kosovói albánok elleni sz­erb támadást ■ Grúzia tagja lett az ENSZ-nek ■ Magyar-román egyezmény született arról, hogy az illegális határátlépőket 72 órán belül visszafogadják, ■ Rómában negyedszer is tárgyalják Nagarno-Karabah ügyét ■ Irakban a kurdok mellett az ország déli részén lakók ellen is irtóhadjárat folyik f­ Csíkdánfalván található Fel­csik egyik leg­szebb római katolikus temploma. Vö­rös dísztégla­­ falaival, a fő­bejárat fölötti rozettájával, impozáns tor­nyával szerve­sen illeszkedik bele a falukép­be, de uralja is azt. Dánfalva a század má­sodik évtizedé­ben vált le a csíkkarcfalvi egyházközség­től, akkor é­­pült a falu pénzén a jelen­legi templom. (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) FÜGGETLEN NAPILAP IV. évfolyam 148. (676­) szám 1992. AUGUSZTUS 1­, SZOMBAT 8 OLDAL ARA 8 LEJ SZABADELADÁSBAN 10 LEJ A csíki RMDSZ bővített választmányi ülésének közleménye Csütörtökön, 1992­ július 30-án bővített választmányi ülést tartott a Csíki RMDSZ. A testület tájékoztatót hallga­tott meg a kormánnyal foly­tatott tárgyalásokról, majd döntött a parlamenti jelölé­seket illetően- A nyilvános ü­­lésen szavazati joggal 37 váro­si és falusi szervezet vezető­je, valamint a Csík-platform két küldötte­­vett részt. A tes­tület nyílt szavazással (mellet­te­­ 21, ellene : 16, 2 tartózko­dás) döntötte el, hogy a jelölt­kiválasztást csütörtökön meg­tartja és nem halasztja egy későbbi időpontra. Ezt követő­en a választmány meghallga­tott valamennyi írásban be­érkezett észrevételt. Noha Borbély Ernő a sajtó­ban, Székedi Ferenc pe­dig a sajtóban és ülés közben is kijelentette, hogy nem óhajtja jelöltetni magát, a választmány mégis úgy döntött, hogy a július 26-ig beérkezett valamennyi jelö­lést­­figyelembe veszi. Ezt kö­vetően, titkos szavazás nyomán alakult ki a jelöltek alábbi rangsora : képviselőház : 1 Nagy Benedek (150 pont), 2. Borbély Ernő (137 pont), 3. Papp Kincses Emese (98 pont), 4­ Beder Tibor (95 pont), 1. András Imre (83 pont), 8- Lászlófy Pál (75 pont), 7. Ör­­dögh Imre (34 pont), 8- Bor­bély Imre (29 pont), 9- Székedi (Folytatás a 7. oldalon) F­ eszültnek ígérkező han­gulatban kezdődött az RMDSZ Csík­­körzeti választmányá­nak a jövőre nézve, leg­fontosabb döntéshozó ülése. Bár súlyos szavak is elhang­zottak a Csík-platform be­adványának és a „diktált di­­verzió“-nak minősített, beér­kezett levelek kapcsán, vé­gül mégis győzött a józan ész. Az RMDSZ választmány magyarázatot kért az emlí­tett beadvány kijelentéseire, amely ezáltal megmérette­tett. Többen bírálták a sajtóban történő vitaközléseket. Sánt­­ha Pál Vilmos úr egy me­gyei RMDSZ-összekötő szerv létrehozását szorgalmazta- Amint a Székedi úr beje­lentéséből kiderült, hétfőn Stolojan kormányfő Sepsi­­szentgyörgyön tárgyal a két megyét illető kérdésről, Emil Constantinescu elnök­jelölt pedig, ugyancsak jövő héten megyénkbe látogat. Az elhangzott beszámolóból azt is megtudhattuk, hogy a kor­mány Funar kolozsvári pol­gármester ellen törvényes eljárást indított. A gyűlés második részének témáját a szenátusi és par­lamenti jelölésekkel kapcso­latos szavazás elvi és techni­kai kérdései és maga a sza­vazás képezték- Vita alakull ki a jelölés időpontja körül Voltak, akik a már előre megállapított és a választ­mány által elfogadott mun­kaprogramhoz ragaszkodtak, mely szerint a jelöltek név­sorát a csütörtöki gyűlés kellett eldöntse, és voltak o­­lyanok, kik az újonnan be­érkezett jelölések alapján egy előzetes bemutatkozást javasoltak a még ismeretlen személyek számára- Nyílt szavazással döntöttek a kér­désben — az utóbbi javaslat elesett-Demokratikus döntés szüle­tett arra vonatkozóan is, hogy a július 26-ig beérke­zett jelölési javaslatokat ve­szik csak figyelembe, és el­tekintenek, a különböző kö­rülmények között, eddig be­jelentett jelöltségi vissza­utasításoktól. A választmány szavazati joggal rendelkező tagjai ellenőrzött, lebélyeg­zett papírra­ írták fel javas­lataikat, külön rangsorolva a képviselőház és külön a sze­nátus számára. (Megjegyzendő, hogy sza­vazati joggal ruházták fel a Csík-platform jelenlévő két megbízottját is). CSIHA CSABA

Next