Hargita Népe, 1992. december (4. évfolyam, 234-249. szám)

1992-12-01 / 234. szám

Óbudai vendégek Csíkszeredában Múlt h hét végén Cáré Já­nosnak, az óbudai (Budapest, XI. kerület) önkormányzat alpolgármesterének vezetésé­vel kilenctagú küldöttség járt Csíkszeredában, hogy tájéko­zódjék­ a testvérvárosi kapcso­latok létrehozásának lehető­ségeiről. A küldöttség tagjai pénteken a Csíkszeredán gaz­dasági egységek vezkejtőivel­, szombaton a kulturális intéz­mények képviselőivel találkoz­tak, felkeresték a múz­eumot és ellátogattak a csíksomlyói kegytemplomba, miközben az óbudai kábeltévé és az MTV munkatársai felvételeket kép Iszítettek a városban és kör­nyékén. A küldöttséget fogadta So­­may Pál Csíkszereda pol­gármestere. Csine János óbudai alpol­gármester szerint a küldöttség rendkívül kellemes benyo­másokkal utazott el városunk­ból, meggyőződésük, hogy re­gilis lehetőségek vannak a gazdasági, művelődési kap­csolatok kiépítésére. Megye- székhelyünk küldöttsége jövő év elején viszonozza a látoga­tásit, amikor már sor kerülhet a kon­kréta­bb kapcsolattartás módozatainak kidolgozására­­. Kell-e nekünk autonómia ? Szombat este a Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza stúdióstermében az RM_ DSZ au­t­on­ómia_ törekv­é­seiről tartott előadást Borbély Imre képviselő és dr. Csapó József szenátor. A Csíkszeredai RM_ DSZ-körzetek szervezésében megtartott rendezvényen az­­ előadóknak és a beszélgetést irányító Borbély Ernőnek si­került megértetniük a népes hallgatósággal az ország terüle­ti épség­ének tiszteletbe­n tartá­sával megvalósítható autonó­mia lényegét, lépcsőzetes­­ki­építéseinek esélyeit a belső önrendelkezés mibenlétét. A kérdéskör jobb megvilágítá­sáért az előadók válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. A beszélgetés végki­csengése, még ha az előadók és a részve­vők is más-más szemszögből közelítették meg a kérdést hogy jogosaik, az általános emberi jogokból fakadnak az erdélyi magyarság autonómia­törekvései. Harangszentelés Csíkszentmihályon Vasárnap harangokat szen­­­­teltek Csíksz­entmihályo­n. A második világháborúban meg­fosztották a falu templomát harangjaitól. A világégés után közadakozásból öntettek egy új harangot, amit népharang­­jaiinak neveznek, majd Németi András adományozta a temp­lomnak az 1200 kilós Szent Mih­ály harangot. Bálint Lajos érsek a kör­nyék papsága jelenlétében va­sárnap két új harangot szen­telt fel Ezek adományozói Balázs Imre és neje, Ladó Julianna, valamint családja­ik. Köszönet áldoz­atkészségün­kért PARLAMENTI HÉT Földbérleti törvénytervezet Élve az alkalommal, hogy dr. CSAPÓ JÓZSEF RMDSZ- szenátor szombat este Csík­szeredában tartott előadást, ezúttal őt kérdeztük meg a parlament fontosabb múlt heti eseményeiről.­­ Az elmúlt héten a szená­tusban e­l­sősorba­n a szakbi­zottságokban zajlott a munka. Én a mezőgazdasági szakbi­zottságban dolgozom, ott a földbérleti törvénytervezet megvitatása szerepelt napir­­renden. A földbérleti törvény­tervezet csak közvetett össze­függésben van a földtörvény­­nyel, lényegében a mezőgaz­dasági javak bérbeadását kí­vánja szabályozni. Elképze­léseim szerint elsősorban az állami tulajdonban lévő me­zőgazdasági javak bérbeadá­sáról tehetne szó. A földbér­leti törvénytervezetet egyéb­ként az előző szenátus is tár­gyalta, de nem került elfoga­dásra. — Most is hosszas vitára számíthatunk? — Igen, még csak a 10. cikkelynél tartunk, s a vita­tottabb részek tárgyalása, pél­dául a bérleti díjak megálla­pítása, csak ezután következik. — A szakbizottságokon kí­vül plénumon mivel foglalko­zott a szenátus? — Csütörtökön sürgősségi tárgyalás keretében többségi szavazattal jóváhagyatott a tulajdonleveleik átvételi ha­táridejének december végéig való meghosszabbítása. Jóma­gam ellene szavaztam, az in­dokom az volt, saját magam számára természetszerűen, hogy a tulajdonlevelek átvéte­le nem kötelesség, hanem jog, aki 180 nap alatt nem élt ve­le, nehezen hihető, hogy most, amikor következnek a karácsonyi ünnepek, rászánná magát a sorbamáslásra. Van ennek egy nyomósabb oka is persze, az embernek tisztában vannak azzal, hogy csak köz­vetett privatizációról van szó, s hogy vajmi kevés lehetősé­gük lesz beleszólni tulajdon­(Folytatás a 2. oldalon) BORBÉLY LÁSZLÓ P­ atrasdon még a hat­vanas években é­­pült meg az áruház, akkor, amikor más közsé­gekben gondolni sem mer­tek rá. S az is tény, hogy évekig ipari cikkekkel a legjobban ellátott áruház­­nak számított a Sóvidéken. De az újsütetű, sajátos demokrácia ménköve ide is beütött, akárcsak más szö­vetkezeti üzletekbe. Áru kevés van, a polcok üre­sek, a vásárlás zuhant, nincs pénz feltölteni az á­­rukészletet. Érdekes mó­don, amíg az állami keres­kedelemben gyors ütem­ben privatizálnak, addig a szövetkezetek háza táján mintha semmi sem történ­nék. A­ szövetkezeti keres­kedelem a földön. A szer­vezési keretek akadályoz­zák a magánérdek érvé­nyesülését, fékezik a kez­deményezést, az üzletek jobb kihasználását, eset­leges profilváltást stb. Igaz, az állami kereskedelem az állami tulajdon és a szö­vetkezeti az közösségi tu­lajdon, jogilag is más-más elbírálás alá esnek. Hisz hogyan lehessen privatizál­ni azt, ami papíron a szö­vetkezeti tagok tulajdona, még akkor is szinte lehe­tetlen, ha netán a szövet­kezeti tagok rá szavazná­nak? ! A rendelkezések vi­szont arra elegendők, hogy az üzletek tönkremenjenek, hogy a szövetkezeti tag vá­roson, vagy magánkereske­dőknél keresse az őt érdek­lő portékát. Mígnem szét­megy az egész, s akkor majd a kényszerűség meg­teremti a feltételeket az új­­rakezdéshez. S ehhez fon­tos, hogy valahol fenn, va­lahol középen s valahol lenn is újragondolják az e­­gész szövetkezeti szisztéma működését, úgy, hogy a szövetkezeti tag, a vásárló is jól járjon, s az üzletes se töltse hiába vagy éh­bérért az idejét... Persze, ez nemcsak Parajára vo­natkozik. Itt esetleg azt ró­hatnánk fel, hogy az áru­házban nyers fával tüzel­nek, s lehetetlen lefűteni a nagy hodályokat. Ez már helybeli tökéletlenség . .. Bálint András ÚRHELY Hargita Népe Egy mondatban a n­agyvilág ■ Az elmúlt hét végén Németország, Hollandia és Svéd­ország több városában tüntettek a rasszizmus és fasizmus fel­­éledése ellen.­ H Kohl kancellár szerint Németországban nem kell félniük a zsidóknak és külföldieknek és nincs ok a me­nekülésre. ■ Az izraeli kormány hivatalosan is elítélte a ná­cizmust és az antiszemitizmust Németországban, a Moszkvá­ban a Gorkij parkban több ezren tüntettek Jelcin és reform­­politikája ellen. ■ Az orosz elnök az értelmiségiek kon­g­resz­­szusán kijelentette, hogy most a reformok tartósságának ki­próbálása folyik. ■ Ugyancsak moszkvai hír, hogy a reform híveinek összejövetelén Jelcin olyan párt, vagy mozgalom lé­tesítését javasolta, amely egységesen a reformok mellett áll ki és amelynek ő maga is tagja lenne.­­ A kuznyecki medencé­ből vonatszerelvények indultak Moszkvába bányászokkal, akik a reformok megett szándékoznak tüntetni. ■ Gorbacsov sze­rint Jereimnek a képviselők ma kezdődő kongresszusán egy át­tekinthető, világos reformtervet kellene előterjesztenie. ■ Eagleburger amerikai külügyminiszter szerint a koszovói hely­­­zet elmérgesedése a balkáni háború kiterjedésével fenyeget. Hl Az Adriai-te­ngeren egy angol romboló máltai hajót tartóztatott fel, amely megszegte a Jugoszlávia elleni embargót. Hl Belgrádiján aláírásgyűjtés kezdődött Pánics kormányfő elnöki jelölésének támogatására.­­ Venezuelában 170 áldozata van a pénteken megkísérelt államcsínynek, 100 katonát őrizetbe vet­tek. A Vladikavkázban ingus és észak-oszét fogolycserét haj­tottak vég­re. ■ Braza­uskas litván parlamenti elnök tegnap be­jelentette, hogy a tervezett határidőre kivonják a szovjet csa­patokat a­z ország területeiről. 91 Német hírforrások szerint merénylet okozta az egyik Berlin melletti menekülttábor épü­letében keletkezett tüzet, amelyben román és bolgár emigrán­sok tartózkodtak.­­ FÜGGETLEN NAPILAP IV. évfolyam 234. (762.) szám 1992. DECEMBER 1. KEDD 8 OLDAL­ÁRA 8 LEJ SZABADELADÁSBAN 10 LEJ December elsejei ünnepségek Románia Nemzeti Ünnepe alkalmából megyeszerte meg­emlékező ünnepségekre ke­­rül­ t) sor. Az elmúlt napok­ban a Miron Cristea Egyesület megyénk több városában szimpózium keretében emlé­kezett az eseményre. Tegnap délután a Szakszervezetek Csíkszeredai Művelődési Há­zában az O. Goga líceum, a helyi katonai alakulat, a 9-es számú Általános Iskola ün­nepköszöntő műsort tartott. Ezt megelőzően Voşloban Doru prefektus méltatta Ro­mánia Nemzeti Ünnepének jelentőségét. Ma délelőtt Csík­szeredában a Román Katona emlékművénél helyeznek el virágkoszorúkat a pártok kép­viselői és más hivatalosságok. Koszorúzásra kerül sor Szé­­kelyudvarhelyen és megyénk más helységeiben is. 11 órától a megyeközpont régi Művelő­dési Házában az eseménynek szentelt ünnepi műsorra ke­rül sor. Tom­ Lantos Bukarestben Az amerikai képviselon­áz ismert és befolyásos tagja az elmúlt hét végén Bukarestben járt, ahol kormánykép­viselők­kel, az ellenzéki pártok egyes vezetőivel — köztük Coposu parasztpá­rti és Domokos Géza RMDSZ vezetővel, a szenátus külügyi bizottságának tagjai­val­­ találkozott. Elutazása előtt, vasárnap délután sajtó­értekezleten számolt be láto­gatásának eredményeiről. Te­odor Meleşcanu külügyminisz­ter rendkívül gyümölcsözőnek minősítette a Lantossal le­zajlott megbeszéléseit, han­goztatva, hogy sikerült mé­lyebben megérteni az ameri­kai politikus szándékait és törekvéseit. Melescanu ugyan­akkor kijelentette, hogy a ro­mán-amerikai kapcsolatok fejlődése a román külpolitika elsődlegességei közé tartozik, de ennek feltétele a legna­gyobb kereskedelmi kedvez­mény megadása. Tom Lantos nyilván tájékozódni jött Bu­karestbe a romániai állapo­tokról. Nem titkolta, hogy elő­rehaladást tapasztalt a demok­ratizálódás útján, de még sok a tennivaló az emberi és nemzetiségi jogok tiszteletben tartása tekintetében, az igaz­ságszolgáltatásban, a televízió függetlenítése terén. Sajtó­értekezletén beszámolt arról, hogy mind a kormányképvi­selők, mind az ellenzék, va­lamint­­ az USA bukaresti nagykövete és felesége kér­tél­, hogy r­e akadályozza meg a legnagyobb kedvezmény megadását Romániának. En­nek feltétele — Lantos úr sze­rint —, hogy további kedvező irányú változások következ­zenek be a fent említett kéz- Ablak az országra désekben s akkor ő maga lesz, aki törvénytervezetet nyújt be a legnagyobb kedvezmény magadásáról. Idekívánkozik Coposu úrnak egy megjegyzé­se: remélhetőleg Tom Lantos a reális helyzet tolmácsolója lesz. Ebben cseppet sem ké­telkedhetünk, hazatérve Bill Clinton megválasztott elnök­nek és a kongresszusnak al­kalma lesz betekintés­t nyerni a romániai belpolitikába és ennek megfelelően hozná dön­tését. Azt szerintem a kor­mánykörökben is megértették, hogy Tom Lantos feltételeik­kel ígért és ezeknek a feltéte­leknek itt Romániában kell eleget tenni. REBENDICS JÓZSEF Pro Vita Hom­inis . Vasárnap délután kedves vendégeket fogadott Káiszon­­altíz, a se­psiszen­tgyörgyi Pro Vita Hominis és az angliai LIFE képviselőit, akik a plé­bánia melletti kápolnában ve­títéses előadást tartottak. Mindkét humanitárius szer­vezet célkitűzései között az é­­let védelme szerepel; oktató­­nevelő tevékenységükkel az abortusz, a művi terhesség­­megszakítás ellen­­ küzdenek, mert hitvallásuk szerint a fo­gamzástól a halálig vé­deni kell az emberi életet. Nemes törekvé­sükben támogatókra, szim­patizánsokra találnak mini_ (Folytatás a 2. oldalon) • FERENCZ IMRE Mozgássérültek világnapja December 3-án van a moz­gássérültek világnapja. Hír nem ünnep, csupán egy nap­ja a hétnek, amely alkalom a meditálásra, a mozgássérül­tekre minden nap gondolnunk kell. Közöttünk élnek , mert sérültségük okán látr­ányos helyzetben érzik magukat a mi megértésünkre, segítő­­kégszségünkr­e van szükségük. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom: csak egy kicsi­vel több figyelmességet vár­nak től­ünk ott, ahol ez a fi­gyelmesség többet ér a­z anya­gi juttatásnál is. Az alkalomból a mozgássé­rültek Hargita megyei s­jer­ve­­zete köszönti tagságát

Next