Hargita Népe, 1993. január (5. évfolyam, 1-20. szám)

1993-01-30 / 20. szám

Gyógyítós aftipagénoog fénydezertó szállal Jóllehet aniiilortikumaikkal a gége, az orr és a fül számos gyulladása jól gyógyítható, testünk e tájainak sok olyan betegsége van, amelyeket ed­digi eszközökkel sem pontosan kórismézni, sem sebészeti ú­­ton kezelni nem tudtak. Ezek közé­ tartoznak a közép- és a belsőfül fertőző betegségei, a koponya üregeiben továbbá a fül valamennyi hangvezető já­ratában támadó megbetegedé­sek. Most, négy mikrométer át­méri: a fényvezető száladat kénattesék, mód van rá, hogy */. pl.Ágazatból kiindulva be­hatoljanak a dobüreget vele összekötő, egyébként nehezen­ ­ hozzáférhető fülkürtbe (Eus_­tach_kürtbe). Az ultra­vékony szál révén az orvos közvetlen közelről veheti szemügyire a szöveteket, végezhet vizsgála­tokat, és — súlyos műtéteket elkerülendő — lézerrel is be­avatkozhat. Berlini kutatóor­vosok szerint az ultra-vékony fényvezető szálak felhaszná­lásával leküzdhetők a közép­fül üregeinek eddig alig gyó­gyítható gyulladásai, össze­szűkülései, a levegőáramlás csaknem minden zavara Az újszülöttek és a felnőttek ne­hézlégzése okainak gyors fel­ismeréséből pedig egyenest életfontosságúak lehetnek e­­zek a szálak. v Óriásbaktérium A baktériumok létezéséről régóta tud az ember. Min­denütt elterjedtek a talajban, a levegőben, a vízben, a táp­lálékban, valamint a növényi és állati szervezetekben. Egy­ részük ártalmatlan, sőt szá­mos fajtájuk nélkülözhetetlen a magasabb rendű élő szerve­zetek működéséhez, más ré­szük azonban ártalmas és be­tegséget­ idéz elő. Életünk te­hát elképzelhetetlen jelenlétük nélkül. A baktériumok mikroszko­pikus szervezetek, amelyek a növényvilág különálló cso­portját alkotják. Az eddig is­mert parányi élő szervezetek mellett sikerült a világ leg­nagyobb baktériumát felfe­dezni, egymilliószor nagyob­bat a normális baktériumok­nál. Az Ausztráliában felfede­zett óriásbaktérium mikro­szkóp né­lkül, szabad szemmel is jól látható. A felfedezést a Sydneyi E­­gyetem egyik kutatója tette és ti ■......................., közölte, hogy az organizmus húsz fajtáját találták egy hal emésztőcsatornájában. A ha­lat az Ausztrália partjainál húzódó Great Barrier Beef vi­zéből fogták ki. A felfedezés — amelyet az apulopiscaum nevű baktéri­um rendkívüli nagysága miatt a kutatók egyelőre kétkedéssel fogadnak — felboríthatja az arról s­zóló elméleteket, hogyan jönnek létre a természetben belső sejtstruktúra nélküli or­ganizmusok. Az Auckland­ E­­gyetemen (Új-Zéland) és az Indiianai Egyetemen (Egyesült Államok) végzett vizsgálatok azonban megerősítették: a szi­var al­akú organizmus valóban baktérium. Az epulopiscium hasonló azokhoz a sokkal ki­sebb organizmusokhoz, ame­lyeket hét évvel ezelőtt u­­gyancsak egy hal emésztőcsa­tornájában találtak, amelyet a Vörös-tengerből fogtak ki. A régi tudományos igazsá­gok és felfedezések újabbak­kal bővülnek, egészülnek ki. FÜLÖP ZOLTÁN NÉPSZERŰ TUDOMÁNY Aligha vett felfedezés, ta­lálmány áldásosabb ráha­tással az emberiségre, tu­dományok fejlődésére, mint a kis csiszolt üvegdarab, a lencse , főként az általa kifejlesztett mikroszkóp. Képünkön egy mai modern e­lek­trooruk­roszk­óp. NEM VÉRSZOMJAS RAGADOZÓK !Ártatlan cápák A cápákról általában azt tartja a közhiedelem, hogy vérszomjas ragadozók. Kiszá­míthatatlanok, akkor is tá­madnak, ha semmi okuk rá, és mindig veszélyt jelentenek az emberre, akinek semmi e­­sélye sincs velük szemben. Ezt a mítoszt csak erősítették az ismert cápa­ filmek. Van azonban valaki, aki védelmébe vette a tengerek rettegett vadászait. Dr. Euge­ne Clark asszony több mint három évtized­e tanulmányoz­tá a cápák életét és valósá­gos védőügyvédjükké lépett elő. Kutatásainak eredmé­nyeiről a következő megálla­pítást tette: „Nincs a világon még egy olyan állat, amelyik­nek annyi te méltánytalanul rossz híre lenne, mint a cá­páknak. Vizsgálódásaim során azonban úgy találtam, hogy normális körülmények között a cápák inkább félénken vi­selkednek az emberrel szem­ben, mint támadóan. Kivétel a fehércápa, amely valóban vérengző, veszélyes és kiszá­míthatatlan. Ez a tíz-ti­zenkét méter hosszú, ezerötszáz kilós fenevad a 60—70 kilométeres sebességet is eléri, nem vá­logatós. Minden élőlényt meg­támad.” Alighanem . ..költötte” va­lamennyi cápa rossz hírét, s ez bizony elég igazságtalan általánosítás Clark asszony szerint, mivel napjainkban háromszáz cápafajtát isme­rünk, s többségük halakkal, puhatestűekkel, rákokkal táp­lálkozik. Viszonylag későn kezdték vizsgálni, hogy mi is az igazi oka, magyarázata egy-egy cápatámadásnak. Dr. Eugene Clark erről így vélekedik: „A legtöbb cápa­­harapás, -hasítás inkább csak figyelmeztetést jelent, sem­mint emberölési kísértetét. Valószínűleg arról van szó, mint mondjuk a kutyák ese­tében. Hűséges, négylábú tár­sunk megugatja, meg­harapja az idegent, aki megsérti a területét. Ugyanígy viselkedik a cápa is, ha úgy véli, hogy az ő vizeire merészkedtek.” Az utóbbi néhány évben egyre újabb és újabb felfede­zéseket tettek a cápákkal kap­csolatban. Az egyik legújabb és legkülönösebb az ún. mer­gamoth (óriási szájú cápa) felfedezése. Első példányát Hawaii környékén ejtették el 1976-ban, amikor elnyelte egy amerikai hadihajó horgonyát Ez az újonnan felfedezett faj, amelyet még tudományosan nem is elemeztek, nyilvánva­lóan planktonevő, annak elle­nére, hogy mélytengeri hal. Ebben az a furcsa, hogy a planktonok a tenger felszíné­hez közel helyezkednek el. Sajnos, az említett példány csak pusztulása után 38 órá­val került a tudósok elé, és addigra megindult a test bom­lási folyamata. Annyit azon­ban megállapítottak, hogy az órási hal szájában különös hártya található, amely való­sággal csábítja a planktonokat a hal széles szája világító barlangjába. Emberre persze nem hat ez a vonzerő. Sőt ellenkezőleg, e­­lég, ha feltűnik egy-egy cá­pa, máris riadalom támad és mindenki igyekszik ki a víz­ből. Nyilván még nem min­denki ismeri és fogadja el Clark asszony véleményét és az emberek változatlanul ke­vésbé bíznak ezekben a félel­metes állatokban. Az sem hat nyu­gatóan, hogy egyetlen vá­rosban évente több ember e­­sik autóbalesetek áldozatá­ul, mint ahány cápakaland le­zajlik az egész földön, még­sem mondjuk az autóról, hogy vérengző. Hivatalos statisztika szerint évente mindössze öt­­venszer támad emberre a cá­pa, s ebből csupán tíz fejező­dik be tragédiával. KOVÁCS LÁSZLÓ Nonstop EKG Sok olyan szívelégtelenség van, amelyik csakis fellépése pillanatában észlelhető még az orvosok számára de Az i­­lyan betegségek megelőzése, gyógyítása különösen nehéz, hiszen az orvos a baj termé­szetét, mértékét csakis e­kkor tudná pontosam megállapíta­ni, ha azonnal EKG-vizsgála­tot végezhetne. Ezen a problé­mán segít az az új készülék, melyet német orvosok szer­kesztettek. A készülék érzéke­lőit ragtapasszal a beteg tes­tére rögzítik, az akkumulátor­ral­ működő apró kiírószerke­zet pedig bárhol elhelyezhető a ruhában. A hordozható EKG ezután 24 órán keresztül rög­zíti a beteg szívének műkö­dési adatait, az illető minden­napos tevékenysége közben, s így olyan adatokat szolgáltat az orvosoknak, melyekhez ed­dig semmilyen módon nem juthattak hozzá. Az új készü­lék hozzájárulhat korunk első számú betegségének jobb meg­ismeréséhez, és ezáltal m­­­gj­elenéséhez is. Kulcs a lélek rejtélyéhez A telepátia — megérzés — közeli hozzátartozókkal tör­ténő események megérzése, többnyire közeli távolságok­ból. Lelkivilágunk azon rezdü­lései, melyeket sokan nem ké­pesek felfogni, valamiféle transzcendens borzongással érzékelik. Telepátia (gör. tá­vol -j- érzés szóból), olyan képességünk, amellyel ember­társaink gondolatairól „meg­érzés” útján tudomást szer­zünk (gondolatolvasás). Kivé­teles személyek saját akara­tukat képesek átvinni a leszű­kített tudat agyi állapotában (akaratátvitel). A telepátia többnyire krízis (emocionális) állapotban lép fel. A közérze­tet rajzolatát „látási képek” is kísérhetik. Lomonoszov o­­rosz író, Mikszáth Kálmán vagy Szuharevszkij profesz­­szor képjelzések által is megé­rezték hozzátartozóik baljós­latú eseteit. Hétköznapjaink­ban számtalan teleparbiás meg­érzést élünk át — utólag iga­zolva — amit a rákövetkező gondolatok feloldanak. Szem­­előtt tartom arcunk tekinte­tében jelentkező pozitív és ne­gatív bioelektromos energia szimultán (egyidejű) egybe­­hangosságát. Mindezek szim­patikus (megnyerő) vagy anti­­patikus (ellenszenves) szó­­használatban érvényesek. (Fő­nök — beosztott, férfiak — nők). Telepátiás egy behang­olt­ság igazolása a pápaválasztás comclavéja is, miután a Cé­hért tist” jelzésére — Habemu* Pápám — felkiáltással tudo­mást szerez a milliós tömeg az új pápáról. Melyek megérzéseink anyagi hordozói? Agyunk bioelekt­romos -­- bioenergikus idegfe­szültségei — bé­ta (éber figye­lem) théta (ébrenlétből átme­net alvásba)­ — állapotában, átélt érzelmeink lépnek fel, 20—22 milliárd neuron bioké­miai tevékenységében. Egy legújabb közlés szerint olyan 80—100 milliárdnyi agyi ideg­sejtek is helyet kapnak az eddig ismert hullámrezgések közösségében, amelyek okkul­­tan (rejtetten) felelősek a te­lepatikus gondolatok közlésé­ben. A hullámrezgések életké­pességét eddigi tudásunk sze­rint felerősítik vagy feloldják a Föld geomágneses terének alacsonyabb-magasabb szintű váltakozásai és a Napból ere­dő elektromos töltetű részecs­kéinek fluxusai. Telepatikus megérzéseink, gondolataink egy négydimenziós térségben végbemenő pszichikai rezdü­lések előhírnökei, lecsapódásai háromdimenziós agyunkban. A telepátia létező valóság a jövőbeni további kutatása lel­künk rejtélyének egy kulcsát fogja jelenteni. ZSÚK JANOS pszichológiatanár 1 .................... ■ ■ -■ —■ I. ii ii ..I nr1 a TALLÓZÓ ULTRAKÖNNYŰ HABANYAG Egy kaliforniai laboratóri­um munkatársainak új eljá­rása ultrakönnyű habanyag e­­lőállításá­hoz vezetett. Kvarc­habról van szó, amelynek sú­lya köbcentiméterenként mindössze ötezred gramm. Porózus és tökéletesen átlát­szó. A gazdaságos tömeggyár­tás még megoldásra vár, ám ha ez a feltalálók reményei szerint rövidesen sikerül, a kvarchabra nagy jövő vár. Al­kalmazható például hőszige­telő üvegablakokon, vagy mélyhűtött készletek tárolá­sára szolgálhat, minthogy szer­kezete stabil, s ellenáll a hő­nek és a vegyi hatásoknak. GYERMEKKORI Krt.t ,m ks­z.reur.r­ft.­. Meghökkentő téma foglal­koztatja manapság az orvos­­tudósokat: a gyermekkori ér­elmeszesedés!? Igen, már há­roméves korban, de nagyobb valószínűséggel a 10—12. év között jelentkezhet a zsíra­nyagcsere zavarának követ­kezménye: a káros kal­eszte­­rininfrakció felszaporodása a vérben. A kutatók ez id­áig szülőktől eltanult étkezési szo­­kásokban, a túl zsíros koszt­ban és a korán elkezdett do­hányzásban találta­k magya­rázatot a jelenségre. Az isko­láskor előtti koleszterin szű­rés bevezetését javasolják, a később már súlyos tünetekkel jelentkező arterioszklerózis megelőzésére. FÉNYKÉPEZŐ VETÍTŐ Egyre élesebb a konkuren­ciaharc a fotó- és keskeny­­fil­mtechnika területén szerte a világon; az egyes cégek mind újabb és újabb készülé­kekkel igyekeznek magukhoz csalogatni a vásárlók szinte, napról napra szélesedő tábo­rát A nyugatnémet Agfa cég most azoknak az amatőrfilme­­sek­nek szolgált egy minded­dig egyedülálló újdonsággal, akik filmjeik egyes kockáiról álló képet is szeretnének készí­teni. A vetítő ugyanis a film bármely kockájánál megállít­ható, s egy gombnyomásra a gép néhány másodpercen be­lül máris kiadja az álló film­kockákról készített polaroid képet. AUTÓ-METRÓ? Francia mérnökök fantaszti­kusnak tűnő tervvel álltak e­­lő, hogy megsegítsék Párizs már-már végleg csődbe jutott autóközlekedését. Mintegy tíz méterrel a jelenlegi kiterjedt metróhálózat alá egy újabb alagútrendszert terveztek, melyben a gépkocsik kétszer két sávon juthatnának el a hatalmas metropolisz egyik részéről a másikba, egy-egy fontosabb felszíni csomópont­ba. ÉRZÉKETLEN NYELV A beszédhibákat hosszú ide­ig hallási vagy tanulási prob­lémákra vezették vissza, míg Donald Fucci amerikai be­szédkutató elő nem állt egy egészen különös magyarázat­tal: szerinte a beszédhibákért a normálisnál érzéketlenebb nyelv a felelős. Fucci szer­kesztett egy bonyolult masi­nát, amellyel tökéletes bizton­sággal meg tudja állapítani­ , hogy a páciens nyelve érzé­ketlenebb-e az átlagosnál, ám hogy ezt a jelenséget mi okoz­za és mivel lehetne gyógyíta­ni, arra egyelőre sem ő, sem más nem tudja még a választ. Az oldalt szerkesztette : NAGY ZSUZSANNA

Next