Hargita Népe, 1993. április (5. évfolyam, 63-83. szám)

1993-04-01 / 63. szám

Ma megyeszerte tiltakozó nagygyűlések a prefektusváltás miatt Amint azt már tegnapi lap­számunkban hírül adtuk, az RMDSZ székelyföldi területi szervezetek határozatának ér­telmében ma megyénk több helységében tiltakozó nagy­gyűlésekre kerül sor. Csíkszeredában a tiltakozó nagygyűlés délután 3 órakor kezdődik a város főterén. A szervezőktől tud­juk, hogy a területi RMDSZ választmánya kedd esti ülé­sén és tegnap megtette a szükséges lépéseket a mai til­takozó akció megfelelő körül­mények közötti lebonyolításá­ért ,,Legyünk ott valameny­­nyien — szól a szervezők fel­hívása a város, a vidék va­lamennyi lakosához —, hogy méltóképpen emeljük fel sza­vunk az igazi demokrácia, az európaiság elveinek jegyében jövőnkérti megmaradásunk­ért­" Székelyudvarhelyen a tiltakozó megmozdulás szín­helye a Márton Áron tér, kezdetének időpontja déli 1 óra. Az RMDSZ Udvarhelyi széki szervezete ugyanakkor felhívja a tagságot, hogy a mai nap teljes számban ve­gyen részt a településekként szervezett tiltakozó megmoz­dulásokon- Gyergyószentmiklóson déli 2 órára a Művelődési Ház előtti térre hívja Gyergyó népét az RMDSZ Gyergyó­­szentmiklós városi választ­mánya és a Gyergyói TeSZ, ,.hogy méltó módon emelhes­sük fel szavunk azok ellen, akik a legsötétebb sorsot ter­vezik számunkra !” Székelykeresztúron a város főterére várja a la­kosságot déli 2 órakor a he­lyi RMDSZ-szervezet, hogy együtt emelhessük fel szavun­kat a román kormány ma­gyarságot megalázó és igé­nyeit semmibe vevő intézke­dései ellen. „Megállj !-t kell parancsol­nunk az egyre erősebb nem­zetállami, homogenizáló és központosítási törekvésnek, a helyi akarat figyelembe nem Vételének. Egyetlen kormány sem kormányozhat a honpolgá­rok konzultálása nélkül!" — olvasható az RMDSZ csíki körzeti szervezete választmá­nya felhívásában, amely így folytatja : Együttes fellépé­sünket, közös politikai aka­ratunk kifejezését az elmúlt esztendőkben többször is si­ker koronázta : a kormány, vagy annak szervei kénytele­nek voltak engedni a nép­akarat előtt" Ez is biztasson arra, hogy minél nagyobb számban legyünk jelen a­ meg­mozdulásokon. Nem egészségi okokból Hargita megye prefektusá­nak beiktatásáról szóló tudó­sításunkban beszámoltunk ar­ról is, hogy nem neveztek ki alprefektust, ezt a tisztséget Cosmânca és Dorneanu kor­mányküldöttek szerint Várdai György egészségi okokra hi­vatkozva nem vállalta el. U­­gyanezeket a­z okokat emle­gették a központi lapok is. Tekintettel arra, hogy jóval többről van szó, új munka­helyén, a Megyei Tanács gaz­dasági osztályán kerestük meg Várdai Györgyöt, hogy többet megtudjunk a kinevezés előzményeiről és körülmé­nyeiről, illetve az alprefektu­­si tisztség visszautasításáról. Elmondotta, hogy úgy másfél hónappal ezelőtt mindketten bent voltak a kormánynál, együk és külön-külön is szó­ba álltak velük. Felemlegette ott a megye többségben ma­gyar lakta lakosságának el­várásait. Többek között kifo­gásolta, hogy a kormány a prefektusokat olyan hatás­körrel szándékszik felruházni, ami nincs benne a 69-es tör­vényben, vagyis egy megyei kormányfői hatáskört szán nekik. Sok dolog tisztázatlan­nak tűnik a prefektúra és a tanács kapcsolatában, zavaros az a fogalom is, hogy a prefek­túra helyi adminisztratív szerv, míg a tanács végrehaj­tó. A kettős prefektusságot annak idején azért fogadta el, mert egy bonyolult helyzetből kellett kiutat keresni és vál­lalni a kompromisszumot. Amikor a prefektus beikta­tására került sor, újra felkér­ték Várdai Györgyöt az al­­prefektusi tisztség vállalására és szép szavakkal méltatták tevékenységét, mondván, hogy meg voltak vele elégedve. Várdai György megismételte a kormánynál mondottakat Cosmânca és Dorneanu kor­mánykiküldöttek előtt is, és hangsúlyozta, hogy az ajánlat elfogadása hallgatólagos bele­egyezést jelentene a kormány többségi akarat ellenére ho­zott határozatába és a fele­lősség egy részét a vállára venné, ami nem az övé, ha­nem a kormányé. Egy másik kifogása az volt, hogy a pre­­fektúrán a döntéshozatal egy­személyes, tehát az alpre­­fektusnak mindennel egyet kell értenie akkor is, ha nem szolgálja a megye érdekeit, amit szintén nem vállalha­t magára. Harmadsorban min­den emberben van egy szak­mai büszkeség. Ilyen szem­pontból sem volt megindokolt a döntés, hiszen 23 év gyakor­latot az adminisztrációs mun­kában nem lehet semmibe venni Várdai György hozzá­tette, hogy az elmúlt 3—3,5 év nyomokat hagyott életében és itt jöttek az egészségi okokra való hivatkozások és sajnos a kiküldöttek emléke­zetében csak ezek maradtak meg és ezt mondották el a beiktatási ülésen is. REBENDICS JÓZSEF BlbHotern MunJdpnU S««*®" spouS ev"-' r"?TM' J'-önjrvtár S-t^i^L,vUDYAnimA. ■............ M1-.................' KÖZÉLETI MAJPILAP V. évfolyam 88.­­840-1 szám 1993. ÁPRILIS 1­, CSÜTÖRTÖK 4 OLDAL ÁRA 10 LEJ .............' ''M' '! Minden oly európai A parlamentben zajlik a költségvetés vitája, s lám a múlt héten az RNEP alve­­zére, az a bizonyos Ioan Gav­­ra, nem hiába fenyegetőzött azzal, hogy pártja nem sza­vazza meg a költségvetést, mert a jelek szerint a kor­mány megbékítette a két szé­kelyföldi megye prefektusai­nak kinevezésével, s ráadásul még kapott az RNEP 9 a­ pre­fektusi helyet is, méghozzá a­ Ablak az országra­ lyan megyékben, mint Ko­­lozs, Brassó, Fehér, Hunyad, Arad, Máramaros, Maros, Bá­­kó, Konstanca. Hát nem ér­dekes ez a politika ? A ku­lisszák mögött osztják a bár­sonyszékeket elöl pediig. . . elöl lehet szidalmazni az RM­­DSZ-t Kedden az elnöki szó­vivő is elmondotta, hogy I­­liescu elnök felhívta az RM­DSZ figyelmét, hogy mes­terségesen ne teremtsen fe­szültséget, s az állásfoglalásuk rossziindulatúan meghamisítja a magyar kisebbség helyzetét az országban. (Ez ügyben el­­szellantette magát a megyei román lap is, de úriemberek társaságában nem illik észre­ venni). S méghogy sok évtized® praktikáról lenne szó ? Hib­árról szó sem lehet. Emlé­g­ezem, hogy Kolozsvárra a Magyar Autonóm Tartományi­ból mentem az egyetemre, 8 év múlva oda kellett kigyi­gyeszteni a Marost is, m­it végeztem, arra csak Maros maradt. Közben tűntek el a magyar feliratok, a magyar vezetők is Kolozsváron, k­­­sőbb Marosvásárhelyen is,­­ ugyanígy egy szusszanás utá a nyolcvanas évek végi, Hargita megyében szinte még magyar kommunista volt jó a megye élére, s ne lehetett leírni magyarul helységneveket, a magya osztályokért fogcsikorgatva kellett alázkodni stb.. Mondj'­ nám, felejtsük a múltat, a szemrehányás csak szemre­­hányást szül. De feledheted, amikor oly hangosan csahol ismét a nacionalizmus, a ha­talom sunyin rájátszik, s köz­ben európai standardról pa­­pol ? ! BÁLINT ANDRÁS Egy mondatban a nagyvilág És Oroszországban 24 milliárd rubelt szavaztak meg az április 25-i népszavazásra, s népképviselők kifejtették Jel­cinnek, hogy államnépszavazásra nincs lehetőség, sem pénz ■ A NATO szerint Oroszországnak is részt kell vennie a boszniai béke fenntartásában ■ A Biztonsági Tanács újabb 9 hónappal meghosszabbította a volt Jugoszláviában a kék­sisakosok mandátumát ■ Németországban jövőre 7 millió munkanélküli lesz, a munkáltatók és munkavállalók követe­lik az építőiparban évente alkalmazott 70 ezer idegen mun­kaerő beengedésének eltiltását . A pártokat finanszírozó kenőpénzek miatt Olaszországban sok politikust, iparmágnást börtönbe zártak, heten öngyilkosságba menekültek a kivizs­gálások elől, 4 miniszter megvált a tárcájától, számítani le­het, hogy hamarosan megbukik a kormány, s általános vá­lasztásokat írnak ki . A BT nem oldotta fel az Irak elleni szankciókat ■ A fundamentalista szélsőségesek ellenére biz­tonságos Egyiptomban a helyzet, jelentette ki Mubarak el­nök németországi látogatás­án ■ Felszólítás nélkül lőhetnek az izraeli katonák a palesztin terroristákra ■ Algéria meg­szakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, mert az utóbbi bújtogatja az ellenzéket­­ Chişinăuban 100 dnyeszterentúli harcos éhségsztrájkol a kormányépület előtt ■ Belga-dán - angol trojka igyekszik az arab-izraeli tárgyalásokat kimoz­dítani a holtpontról is! Tőkés László kellemetlen az RMDSZ-nek? A nagyváradi SZKT-ülés legvitatottabb, a résztvevőket legnagyobb mértékben pola­rizáló témája Tőkés László budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentések vitája volt. Már első nap napirendbe kívánták iktatni a tisztelet­beli elnök meghallgatását, de a kérdést szavazás útján ké­sőbbi időpontra halasztották. Tőkés László meghallgatá­sára másnap került sor. Már hozzászólása elején nagyará­nyú heccnek minősítette, a ki­jelentés romániai visszhang­ját. Véleménye szerint egyér­­telműen jól előkészített provo­kációról volt szó, amikor Do­rin Suciu feltette számára a vitatott kérdést. Utána részle­teiben ismertette a kijelentést, kitérve annak szövegkörnye­zetére is Végül megállapítot­ta, hogy Furo Iuliu­tól el­kezdve, a román hivatalossá­gokon és az ellenzéken ke­resztül Verestóy Attiláig, min­denki egyvonalon helyezkedik el. Hangsúlyozta, hogy nem téveszti őket össze, de az ügy kapcsán kinyilvánított egyvo­nalon való elhelyezkedésük nyilvánvaló A képviselőház­ban Tokay György frakcióve­zető által mondott beszédet ügyesnek nevezte. Ezután le­vonta a következtetéseket is : a magyarság képviselői nem tudták kihasználni az adott helyzetet, nem tudtak táma­dásba lendülni, megragad­tak a védekező állásban. Vé­gül nyílt állásfoglalást kért a testülettől ez ügyben. Szólás­ra emelkedett Tokay György is Szerinte a legnagyobb ve­szély abban rejlik, hogy Tő­kés személye mellett vagy el­len polarizálódik a magyar­ság, mondván : „Tőkés azért van, hogy összetartson min­ket, nem azért, hogy polari­záljon. Tőkés a mi szimbólu­munk, ne törjük össze.” Bor­bély Imre a történelemből merített példákat az etnikai tisztogatásra, majd Verestóy Attila emelkedett szólásra. El­mondotta, hogy , a hivatalos fórumokon már 90-től doku­mentumokban is kimondták a Tőkés által felvázolt tényeket az RMDSZ tisztségviselői, te­hát nem magánvéleményként hangoztatták őket. Végezetül hangsúlyozta, hogy a szená­tusban elhangzott beszédében nem határolta el magát , a frakció nevében a szöveg tar­talmától. Márton Árpád a képviselői házban történtekről szólt. Csapó József nyílt ál­lásfoglalást sürgetett, Dézsi Zoltán a magyar fiatalok e­­xodusáról beszélt Király Ká­roly üzenetében kérte Veres­tóy­ Attila etikai bizottság elé citálását. Nagy István is a megrovás mellett volt. Borsos Géza fontos elvi és etikai kér­désnek minősítette a történ­teket Kántor Lajos szerint i­­deje lenne véget vetni a po­litikai amatőrizmusnak, fel kellene készülni minden eset­leges támadás azonnali visz­­szaverésére. Véleménye sze­rint erőteljes politikai harc folyik az RMDSZ-ben. Ma­­gyari Lajos a­­nem igazán működő információs hálózat rovására is írta a kialakult helyzetet. Véleménye szerint a püspök úr kérdésfelvetése időszerű volt, de azt együtt kellett volna megtenni a szö­vetség vezetőségével, vagy le­galábbis értesíteni azt. Ugyan­akkor kifejtette, hogy­ a plat­form-terror gátolja az átme­neti RMDSZ működését. Bor­bély László tovább viszi e gondolatot : legitim vezetőség kell, amely majd helyre tudja ten­ni a dolgokat Ha ez nem történik meg, ismét etikai síkra csúsznak­­ a kérdések. Varga Attila egy Fehér Könyv mielőbbi összeállítását sür­gette — más felszólalókkal e­­gyütt —, majd a konfliktus, helyzet kialakulása okaként azt hozta fel, hogy még min­dig hiányzik a szervezet ele­mi elméleti alapja Dénes László : „Mérlegelje a két parlamenti frakció, hogy tiszt­ségében marad-e a két frak­cióvezető.” Buchwald Péter (Folytatás a 2. oldalon) SÁR­ÁNY ISTVÁN Francia példa Az új francia kormány­ban miniszteri tárcát ka­pott a magyar származású Nicolas Sárközi. Megjegyzés : Romániában magyar nemzetiségű állampolgár — saját szűkebb pátriájában — még prefektus sem te­het.­­Szabó S. Sándort LABDARÚGÁS VB-SELEJTEZŐ Magyarország — Görögor­szág 0—1 Az első félidő döntetlenje után a magyar válogatott az elszánt kapkodás jegyében sem tudott gólt lőni a görög válogatottnak. Az idegesség­ből t1.es született, amelyet Aposztolakisz értékesített­ VB- selejtezőn először verték meg a görögök a magyarokat. A magyar válogatott gyakorlati­lag elbúcsúzott a világbajnok­ságtól, s talán Jenei is az ed­zői padtól.

Next