Hargita Népe, 1993. május (5. évfolyam, 84-104. szám)
1993-05-15 / 94. szám
NÉPSZERŰ TUDOMÁNY Oltóanyag az AIDS ellen Egy amerikai AIDS-szel foglalkozó kutató újabb eredményről számol be, miszerint egy kísérleti oltóanyag hatásosan megakadályozta az emberszabású majmokban ezt a rettegett fertőzést. A kutató 12 rhesusmajmot immunizál elölt SIV-vírussal. Ez az emberre veszélyes HIV-vírus egyik rokona, amely az emberszabású majmokon ugyanolyan tüneteket okoz, mint amilyenek az AIDS-betegeken figyelhetők meg Az oltással egy időben egy treonil-muramil nevű dipeptidet is adott az állatoknak, hogy serkentse immunrendszerüket. Egy hónappal később annyi SIV-et oltott az állatokba, amely elegendő a megfertőződéshez. A kontrollcsoportban 17, előzőleg nem immunizált állat hasonló menynyiségű SIV-et kapott, 13 hétnap elteltével pedig mindkét csöport az első SIV-mennyiség tízszeresét kapta oltás alakjában. Az immunizált majmok közül kettő egyéb, nem a SIV-vel kapcsolatos okok miatt pusztult el, egy azonban „majom AIDS-ben" halt meg egy éven belül. A kilenc életben maradt állat viszont a bejuttatott SIV-re nagy mennyiségű ellenanyag termeléssel válaszolt, és nyolcuk semmi jelét nem mutatta annak, hogy a vírus ■ tenyészne bennük. Egy év múlva is vírusmentesek voltak. Az eredményt értékelve tehetségének tartották, hogy a megfelelő oltóanyagnak nem szükséges a fertőzést teljesen meggátolnia ahhoz, hogy hatásos legyen. Ha az érintett egyén a fertőzés egy bizonyos fokát az oltóanyag hatására megbetegedés nélkül elviseli, bizonyosra vehető, hogy közelebb járnak az áhított AIDS- vakcinához. Az AIDS kifejlődésében az egyik legelső, vésztjósló tünetnek sok orvos a korai elbutulást tekinti. A dementia jelei — szerintük — mintegy bevezetik az egyéb súlyos tünetek megjelenését. Ezzel szemben vannak kutatók, akik azt állítják, hogy ez a feltevés nem állja meg a helyét, ők 270 HIV-vel fertőzött férfit vettek ideggyógyászati és pszichológiai vizsgálat alá, és a kapott eredményeket összehasonlították 193 nem fertőzött személy vizsgálati eredményeivel. Találtak ugyan bizonyos eltérést a két csoport között, de az idegrendszeri eltérések szerintük drogtól és egyéb szerektől, például túlzott alkoholfogyasztástól, illetve bizonyos betegségekből és nem a HIV- vel való fertőzöttségből eredtek. Az említett kutatók vizsgálata szerint elhamarkodott és megalapozatlan a dementiát az AIDS egyik bevezető tünetének tekinteni. FÜLÖP ZOLTÁN Egy japán kutatócsoport olyan ultrahangos mérőműszert dolgozott ki ,amellyel fájdalommentesen a lehető legprecízebb méréseket is el lehet végezni a rákos daganatok hipotermiás kezelésénél. A szerkezet működése azon az elven alapul, hogy a testen keresztülvezetett ultrahangok a testhőmérséklettől függően torzulnak el. A kiérkező ultrahanghullámokból számítógép építi fel a színes tomogramot a műszer képernyőjén. Legyőzhetetlen szúnyog ? „Minden láz anyjá”-nak nevezték a régi kínaiak a maláriát, a franciák „mocsári baj’-nak, a betegség ma is használatos elnevezése pedig az ókori rómaiaktól származik, akik malaria, rossz levegőként emlegették, így vette át az egész világ. Gyilkos betegség volt tehát már több ezer évvel ezelőtt is, és manapság sem kevésbé veszélyes, hiszen évente mintegy 100 millióan kapják meg, közülük 12 millió meghal, a felnőttek mellett. 8GOOOO öt éven cílüli gyermek. Századunk derekán, az ötvenes években egyszer már úgy tűnt, az emeriség végleg megszabadulhat a maláriától, ettől az ősi átoktól. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányításával akkoriban fertőtlenítőegységek szórták be a házak falát a malária sújtotta országokban a híres-hírhedt DDT-vel, hogy a betegséget terjesztő nőstényszúnyog lépre menjen. Rovarirtó kampány 790 millió dollárt emésztett fel 1969-ig, amikor is megellett állapítani, hogy eredménytelentül végződött a reményteljes támadás a malária terjesztője ellen. A rettegett szúnyogok ugyanis kettős védekező taktikával lepték meg a jóhiszemű rovarirtókat. Szervezetük olyan enzim termelését kezdte meg, amely semlegesíti a DDT hatását, „tudatalattijuk” pedig rávezette őket arra, hogy vérszívás után ne pihenjenek meg a DDT-s falakon, hanem azonnal repüljenek ki a szabadba. Kilátástalanná tette a malária elleni harcot az is, hogy feltűnt Afrikában az Anopheles gambiae nevű szúnyog, amely szokatlanul gyorsan szaporodik, és kiirtásához a világ minden DDT-je sem lett volna elég. A malária ellen használatos gyógyszerek száma mindig korlátozott volt. Először a kininre esküdött a világ, amelyet a 17. században a jezsuita miszszionáriusok fedeztek fel egy trópusi fa kérgében. A századfordulóra sikerült viszonylag tiszta formában előállítani, de mellékhatásai (fülzúgás, vakság) miatt rendszeres szedésre alkalmatlannak bizonyult. 1934-ben a német IG Farben előrukkolt egy viszonylag jó szerrel, amelyet később elvetettek állítólagos mellékhatásai miatt, de azután ismét elővették, mert megszűnt az előítélet vele szemben. Az amerikai vegyészek a II. világháború alatt 14 000 maláriaellenes készítményt próbáltak ka lázas gyorsasággal, mert a hadsereg legalább annyi katonát veszített el Ázsiában maláriában, mint a csatatereken.. . Az Egészségügyi Világszervezet és a maláriaszakértők úgy látták, ismét eljött az idő a malária világméretű viszszaszorítására, mivel a betegségről szerzett ismeretek az utóbbi években látványosan szélesedtek. Amszterdami konferenciájukon mindezek ellenére már nem a malária teljes eltörlése szerepelt a célok között- hanem csupán a betegség fékentartására helyeződött a hangsúly. A varázsszó most a gyors diagnózis és kezelés, a megelőző programok elindítása és az előrejelzés, valamint az első nagy lázrohamok azonnali csillapítása. Rámutattak az amszterdami maláriakonferencián arra is, hogy a környezeti átalakítások is növelhetik a maláriaveszélyt. A trópusi erdőirtások, az új vízzárógátak és vízerőművek, az öntözőrendszerek is hozzásegíthetik a maláriahordozó szúnyogokat ahhoz, hogy szaporodásuk még gyorsabb legyen. Ehhez tárul a földi légkör lassú melegedése is, amely szin t é ■ maláriaszúnyog vérszívás közben (100-szoros nagyítás) tén elősegíti a malária terjedését, sőt a kórokozók újabb változatainak kialakulását is, vélik a trópusi orvoslás kutatói. A melegházhatás okozta változásokkal viszont az ember viszonylag lassú védekezőrendszere nem tud lépést tartani, hacsak a tudomány nem siet időben a segítségére. KOVÁCS LÁSZLÓ Időérzékenységek Ma már senki sem vitathatja, hogy az időjárással kapcsolatos érzékenység valóbanlétezik. Panaszokat hallunk gyakori fejfájásról, szív- és érrendszeri megbetegedésekről, levertségről, ingerlékenységről, a figyelem, a munkaképesség csökkenéséről, balesetveszélyekről. Következményei individuálsak: miközben valaki egyetlen sebhelyét fájlalja, több sebbel szomszédja semmit sem érez. Míg az egyik ember depreszszióba esik, a másik hasogató fájdalmaival szenved, addig a harmadik kiválóan érzi magát. A pillanatnyi lelki állapot is meghatározó lehet; aki épp jó hangulatban van, azt nem tudja egy frontátvonulás rossz kedvűvé tenni. Viszont a gondokkal és stresszel küzdő embert a legkisebb időváltozás is méginkább letöri. Probléma az, hogy senki nem tudja ki mire szenzibilis, pilla,natnyilag mi hat a testi-lelkivilágára és miképp. A Föld mágneses mezejének zavarai, vagy elektromágneses hullámok? Talán a földfelszín és az ionoszféra közötti gyengefeszültségű mező? Vagy a levegő molekulák pozitív és negatív villamos töltetének, úgynevezett ionok ingadozása? Az ionok arányának változtatásáért a légnyomás, a hőmérséklet, légnedvesség és szél ingadozása idején a fokozódó naptevékenység (elektromosmágneses , „viharok“ 1988, 1979 őszén, 1989, 1992 nyarán) a felelősek. Ugyanezt állítjuk a Napból állandóan kiáramló 1—4, 4—40 perces nagy rezgésszámú sugarak nyomásingadozására is. Ezek miatt a hirtelen időváltozáskor, a negatív „egészség ionjai“ csökkennek, a pozitív töltésű ionok (molekularészek) többsége felszaporodik. Belégzés által tüdőnkből a vérbe jutnak a vérlemezkékből többek között egy szerotonin nevű vegyületet szabadítanak fel, s ez jellegzetes időjárási panaszokat idéz elő: homloktérségi fejfájás, szívtájéki fájdalom, halálfélelem, fülzúgás, izom- és hátfájás, légzési zavarok, éjszakai alvászavarok, vérnyomás-ingadozás, reggeli fáradékonyság így beigazolódott, hogy az időjárás a legerősebb biológiai ingerhatás. Dr. Otmar Hartfinger orvosmeteorológus szerint is „az alacsony nyomású zóna előterében várható, ahol meleg levegő emelkedik fel“, így a légnyomás hirtelen megváltozik, a szív- és érrendszer megterhelődik és több idős ember hal meg szívinfarktusban, agyvérzésben, mint más napokon. A nők idegrendszere fokozottabb megterhelésnek van kitéve, ezért gyakrabban szenvednek az időérzékenységtől, mint a férfiak. Az időjárásra hajlamos szenzibilitásunk feloldása és ebből adódó lelki konfliktusok, munkahelyeinken, családban, nem tablettákkal, feketekávéval, alkohollal történjen, hanem rendszeres pihenéssel, fegyelmezett tudatosulással, magatartásunkkal. Ezért nem csoda, hogy az időjárás problémája naponta kedvelt beszédtémánk. ZSÓK JÁNOS Átfogó kozmológiai vizsgálat indul A kozmológia fontos problémája a világegyetem nagy léptékű szerkezetének felderítése, annak eldöntése, hogy a Világegyetem felépítése hierarchikus, azaz a galaxishalmazok egyre nagyobb halmazokban tömörülnek-e, avagy egy szint utánt a világegyetem homogén. 1993-ben kezdődhet meg az e 8 millió dolláros, nagyszabású megfigyeléssorozat, amely mellett minden korábbi, a világegyetem nagyléptékű szerkezetének tisztázására indított megfigyelési program eltörpül. Az öt évig tartó megfigyeléssorozatot egy Új-Mexikóban erre a célra építendő 2,3 méteres távcsővel végzik. A vizsgálat keretében 5 milliárd fényév távolságig megfigyelik a galaxishalmazok szuperfényes középpontú galaxisait s megmérik mintegy 100 OOO kvazár vöröseltolódását. TALLÓZÓ A NAPRENDSZER LEGHOSSZABB ÁRKA A Magellán-programban részt vevő kutatók a Vénusz északi félgömbjén 6800 kilométer hosszan kanyargó, folyóvölgyszerű képződményt fedeztek fel. Hosszabb mint a Nílus völgye, ez a leghosszabb a Naprendszerben eddig felfedezett ilyen alakzat. Nehéz elképzelni, hogy a Vénusz magas hőmérséklete és nyomása mellett bármilyen anyag tartósan folyékony maradhat, így a völgy keletkezésére még hipotézisek sincsenek. A LEGRÉGIBB BÁNYA Izraelben a Negev,sivatag Timna településén fölfedezték egy olyan bányának a maradványait, amely már Kr. e. 1500- ban működött. Ennek az eddig ismert legrégibb bányának a felülete 10 négyzetkilométer volt, s számos akna, alagút és föld alatti kamra alkotta. Ónban gazdag rezet termeltek ki benne — mintegy 2150 éven át ÚJSÁGPAPÍROK ÁTITATÁSA Az Osztrák Nemzeti Könyvtár Restaurációs Intézetében új módszert dolgoztatt ki a sárguló és szétporladó újságok megmentésére. A vákuum átitatásnak elnevezett eljárásnak az a lényege, hogy hatástalanítják a papírban lévő, a megsárgulásukat és szétesésüket okozó savakat. RÖNTGENLENCSE A röntgensugarak a szokványos lencsével nem fókuszálhatóak, részben mert anyagukon azok csak kevéssé törnek meg, részben mert a lencsék a sugarakat erősen elnyelik. Két kutató olyan eszközt dolgozott ki, amellyel e röntgensugarak jól nyalábolhatók. Az új lencsével remélik sikerül röntgenmikroszkópot készíteni. Azzal — ellentétben az elektronmikroszkóppal — még viszonylag vastag minták is vizsgálhatók lennének, s elképzelhető, hogy vele daganatokat is be tudnak majd sugározni. Az oldalt szerkeszti: NAGY ZSUZSANNA