Hargita Népe, 1993. június (5. évfolyam, 105-126. szám)

1993-06-09 / 111. szám

!».[s Kilenc kisiskolás ül a hágótői iskola vadjaiban. Úgy ülnek, mintha kardot nyeltek volna, megszeppenve, amint benyit az ajtón az ismeretlen idegen. Bár kilencen vannak, négy osztályba járnak. Egyetlen tanteremben okítja őket egy szál tanítónő, György Lenke. Elharangozták már a delet, a tanítási órák is lejártak, de ők nem tágítanak a padokból. A plébános urat várják hittanórára, Tölgyesről kell érkeznie. Addig a fiatal tanítónő elősorol néhány falugondot, melyekből kitetszik, hogy e kicsi hegyvidéki település, itt a Dengellér tövében Tölgyes község mostohagyermekének számít. Legalábbis ,fimszt érzi ki szavaiból a ripor- Tér. Sok a munkanélküli fia.tál, megszűnt az erdőkitermelés, nincs szükség már rájuk a nyergesi erdőrész vágterein sem, gazdálkodni eredménynyel e hegyvidéki településen, amelynek határában nagyítóval kell keresni a szántós területeket — képzelődés csupán. Legfennebb az állattartás, de ez az idősebb nemzedék kiváltsága marad Hágótőn. Hegyre hágtak, a Cengellérre, ha állatvásárba mentek, Ditróba. Innen — legalábbis az idősebbek szerint — a település neve. Hanem a fiatalabbak nyakuk köré vették a világot, külföldre szegődtek alkalmi munkára. Ezt tette a tanítónő férje is... Omlik vakolata az iskola épületének, bár tavaly tetőzetét újrarakták, azonban többre nem jutottak. Csodálkozom azonban a tanítónő örömén, s nekem pillanatnyilag szokatlannak tűnt, miszerint ma ősztől három elsőssel gyarapszik a létszám. Viszont a felsőtagozatot már Tölgyesben kell járni (13 km Hágótőtől), s olyan körülmények között, mikor autóbusz is egy héten két nap, szombaton és vasárnap halad át e gyéren lakott településen... Hodaly Miklós négy évet élt fogolyként a török határ szélén, a Kaukázusban, — ha hasonlítanánk helyzetünket, — mondja — ugyanúgy el vagyunk zárva a világtól, mint ama fogolytábor. Itt a leggyakoribb szó a NINCS; se villany, se telefon, se buszjárat, orvos se jár ki a vidékre, de nincs akinek sírni sem. Egy toldozott-foldozott petróleum, lámpát hoz ki a házból, d ő mondotta annak, én hirtelenében nem annak néztem. Nem lehet kapni lámpaüveget sem, a bolt sem nyit, esetleg egy héten egyszer, minek is, ha kongó-üres. Petróleumot, 10 littel ezelőtt 4 hónapjakapták. Már ecet ég a lámpában, — ahogy a nóta is mondja -. — Csak van valami azonban itt is, — vágom közbe. — Igen, két tehén, egy borjú, ló csikóval, tovább nincs mit sorolni, különben sem állatösszeírásról van szó. Emelték ugyan a árát, de gyenge minőségű hintát hoznak, holott a gabona meg sem terem ezekben a földekben, burgonya is annyi lesz ősszel, amennyit elültetnek tavasszal. Ez nem burgonyatermesztés, hanem pityókatárolás. Elteszik tavasszal a földbe, hogy a csíra ne ölje meg... Akkumulátorral kínozzák a tévét, mikor működik, mikor nem. Nem mindenki erdővárományos, akik azok voltak, vissza is kapták részüket: a Madarasok, q, Zenegák, A Blajiuk. Három román család él a faluban. — Hotha semmi vita nem merült fel köztünk, reméljük eztán sem lesz, — így Hobaly Miklós felesége. Szerencse még, hogy Tamás Szóra Félix „privatizált", saját kocsijával hordja a kenyeret Gyergyónál, különben az sem lenne, hol beszerezni. Mondják, hogy a svájciak egy áramfejlesztő szerkezetet ad-' jak a településnek. Az is Tamáséknál van az udvaron. Azonban ahhoz, hogy felszerelhessék, sok kellék kell hozzá, pénz is persze. A hágótőiek Tölgyestől nem sokat várnak. Hanem híre járja annak, hogy egy iaşi-i mérnökember telket vásárolt, egy másik Szora-családtól, Andrástól, s le is rakta egy épület alapjait- ő megígérte azt is, hogy villamosítja a vidéket (?■'), s még ehhez hasonló egyebeket is kilátásba helyezett. S az a szép, hogy e vidéken még a mesékben itt lehet hinni... KRISTÓ TIBOR Nincs akinek sírni sem... Miért maradt el az István, a király csíksomlyói bemutatója ? Vita tárgyát képezte, ugyanakkor félreértéseidre adott okot az István, a király rockopera csíksomlyói előadásának beharangozása és lemondása. Az alábbiakban azok szólnak, akiken a dolog múlott: a Hargita Megyei Ifjúsági Alapítvány nevében Csutak István, a csíksomlyói ferencesek nevében Pr. Benedek Domokos Crm. tartományfőnök. Az* Ifjúsági Alapítvány ■ szerkesztőségünkhöz intézett levele. Az István, a király Csíksomlyóra tervezett erdélyi bemutatója elmaradt. Az előkészületeket a Szabad Tér Színház művészeti igazgatója, Koltay Gábor által aláírt telefax-üzenet értelmében kénytelenek voltunk leállítani. A levélben, többek között, ez áll: „A mostani lemondás azért is kellemetlen számunkra, mivel két évvel ezelőtt volt már egy ehhez hasonló, s az is színházunkra vetett rossz fényt, ezért nyílt levélben fogok fordulni erdélyi barátainkhoz, amelyben teljes őszinteséggel feltárom a két évvel ezelőtti és a mostani lemondás összes körülményeit.” A hozzánk érkező kérdésekből arra a következtetésre jutottunk, hogy az István, a király tőlünk független okokból elhalasztott csíksomlyói bemutatójával kapcsolatosan olyan híresztelések keltek szárnyra, melyek szerint a Római Katolikus Egyház nem támogatta volna az előadást. Ezzel szemben sajnálattal kell leszögeznünk, hogy a bemutatót ugyan Csíksomlyóra terveztük, de nem összekapcsolva bármilyen egyházi ünnepisel. Szándékunkról f. év. február 20-án tájékoztattuk a Sz. István provincia elöljáróját, a Szabad Tér Színház művészeti igazgatója pedig március 06-án személyesen tájékoztatta Budapesten a Kanadádból éppen akkor visszatérő Bálint Lajos érsek urat. Elképzelésünk lelkes támogatásra talált. Mi több, azt a megtisztelő ajánlatot kaptuk, hogy az István, a király erdélyi besomutatóját iktassuk be a csíksomlyói pünkösdi búcsú programjába — működjünk közre a Római Katolikus Egyházzal e nagyszabású esemény megszervezésében. Örömteli igyekezetünkben a Sz. István provincia elöljárója által 1993. március 30-án aláírt levél is buzdított A levél így kezdődött: „Korábbi személyes egyeztetéseinkre hivatkozva, ezennel szeretettel meghívjuk Ezörényi Levente — Bródy János: István, a király című rockoperáját a csíksomlyói búcsú programjába. .. A produkciót terveink szerint — a búcsú programját is figyelembe véve —, május 29-én, szombaton mutatnánk be. (...)” Úgy érezzük, hogy a bemutató elmaradása sokunk számára veszteség. Továbbra is igen sajnálatosnak tartjuk, hogy az erdélyi (magyar) Római Katolikus Egyház felelős vezetői — számunkra érthetetlen pálfordulással — összehangolt külföldi és belföldi nyomással akadályozták meg , egyháztörténeti szempontól is figyelemreméltó alkotás erdélyi színrevitelét. Ha at történtek után a szerzőknél és az előadóknál még meghallgatásra találunk, legjobb tudásunk szerint fogunk az István, a király erdélyi bemutatójának egy későbbi időpontban történő megszervezésén munkálkodni. Pr. Benedek Domokos tartományfőnök nyilatkozata lapunk munkatársának. „Ajánlatot tettek volt a szervezők, hogy a pünkösdi ünnepekkel párhuzamosan idejönnének és előadnák az István, a király rockoperát. Az ajánlatot megbeszéltük Bálint Lajos érsek úrral, de ami különösképpen hatott döntésünkre, az Kada érsek úr jelenléte volt. ő, mint az apostoli Szentszék diplomatája és mint katolikus főpap, nemzetek fölötti, egyetemes érdekeket képvisel. Bizonyára ő már rendelkezett olyan információkkal, hogy itt bizonyos etnikai problémák vannak és miután meghallotta, hogy szó van ennek a rockoperának az előadásáról, szinte szinte, hogy lemondta idejövetelét. Tehát választanunk kellett: rockopera vagy egy érsek? Mindezt eddig nem mondtuk el, de ez adta a végső nyomást. Mindezek mellett felajánlottuk Koltay úréknak, hogy akár a CSIT alkalmával, akár az Ezer székely leány találkozója alkalmával mutassák be a produkciót További szempont az volt, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú 326 éves hagyománnyal bír. A századokon át annyira veretessé vált, annyira megvannak a maga tradíciói, hagyományai, hogy ha megpróbáltunk volna beiktatni egy modern dolgot, esetleg visszatetszést keltett volna népünkben, idegenkedett volna tőle. Egy másik szempont az volt, hogy ezelőtt tíz évvel, bármilyen gulyáskommunizmus is volt Magyarországon a hatalom az egyházak és a nemzeti jelleg ellen munkálkodott. Nos, ennek a rockoperának a bemutatója fölrázta a nemzeti érzelmeket. Attól féltünk, hogy egy itteni bemutató esetleg ellenérzéseket váltana ki bizonyos hazai körökből, hogy később nehogy kellemetlen viszszahatás is legyen. Nem szabad vidékünket, önmagunkat, egyházunkat kitennünk ilyen visszahatásnak. Sokat járok a szórványvidékeken és ott mondták nekem sokan, hogy: Főatya, álljanak el ettől. Félnek az emberek. Ne gondolja, hogy könnyű dolgom volt, hisz két oldalról is nyomás alatt álltam. Egy másik dolog ami közrejátszott abban, hogy lemondjuk az élőadást az volt, hogy a szervezők péntek este akarták megtartani a produkciót. Most el lehet képzelni, hogy mi maradt volna pár ezer fős közönség után a két Somlyó hegye közötti nyeregben, ott, ahol másnap az ünnepi szentmisét kellett megtartani. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy sem a ferencrend, sem az érsekség, sem a papság nem zárkózik el a bemutatótól, nincs ellene ab ovo ennek a dolognak. De megtartása semmiképp nem lett volna jó a búcsú alkalmával. Úgy érzem, érveinket maga Koltay úr is megértette, jobban, mint az itteni ..szervezők. Az előadás egy későbbi időpontban történő megrendezésétől nem zárkózunk el, sőt, mi magunk is szívesen elmegyünk, részt veszünk rajta.” István király kézjegye Nem vallottak szégyent a megyénkben vállalatok (Folytatás az 1. oldalról) fóliába csomagoló berendezések (vákuumos rendszerűek is), amelyek iránt arab vállalkozók is érdeklődtek. Amint Bokor Zoltán osztályvezető mérnök elmondotta, bármelyik berendezésből képesek szállítani, maximum egy hónapon belül. Kaptak is szép számmal megrendelést (mindenekelőtt magánvállalkozóktól) különböző hűtőberendezésekre, húskeverőkre, csomagolóberendezésekre összegezésként: ismét bizonyítottak a székelyudvarhelyi gáborazonosok.. . A cél piacszerzés igen tetszetős, saját maguk berendezte, standdal jelentkeztek a Székelyudvarhelyi CÉRNA- ÉS FONÓIPARI Rt. üzletkötői. Amint elmondották, igyekeznek jelen lenni minél több vásáron, kiállításon, hogy tudjanak a cégről, minél többen ismerjék meg lehetőségeiket, áruajánlatukat, s akkor előbb-utóbb lesz megrendelés, szerződés is. A cérna- és kézimunkafonalak gazdag választékát mutatták be, kínálták potenciális vásárlóiknak. A jelenlegi konjunktúrában, amikor a kereslet csökkenő tendenciát mutat (nem térnénk most ki annak okai boncolgatására) mindenképp célszerű egy ilyen rangos nemzetközi vásáron való részvétel. Ebből a felismerésből fakadt a székelyudvarhelyi cérnagyártók jelenléte a TIBCO ’93-on, s az ő esetükben is csak azt mondhatjuk: volt mit bemutatni, amivel büszkélkedni ! Szentháromság búcsúja és falunap Gyergyóalfaluban (Folytatás az 1. oldalról) den polgármester és lelkipásztor. Hogy együtt kerüljenek nagy tömeg élén az örökifjú tekerőpataki fúvósok, lelkes, kulturált muzsikájának ütemére a közös cél, népünk felemelése és összekovácsolása érdekében. Az 1000 Székely Leány Találkozó a római katolikus egyház kezdeményezésére jött hajdanán létre. Feléledése ellenben már közügy. A rendezést továbbra is az egyház vállalta magára, s a szakmai segítséget minden közösség maga kell nyújtsa. Hogy miként fogja e vidéket július első szombatján j4 sok csoport képviselni, arról Szerdán tartanak megbeszélést Csomafalván a medence illetékesei (polgármesterek, lelkészek, szakirányítók, művelődési ház igazgatók). És hogy alfalvi barátomat idézzem, aki lelkesen ölen magához és meghatoltan suttogta, hogy ilyen még nem volt Alfaluban, remélem A Somlyói találkozón is ezt fogják suttogni csoportjaink sáiatán: — Ilyent még nem mutatott eddig fel Gyergyó népe!