Hargita Népe, 1993. június (5. évfolyam, 105-126. szám)

1993-06-29 / 125. szám

3 1993: JANI­CS LABDARÚGÁS Jól szerepeltek a Hargita megyei csapatok az 1992-1993. évi B-osztályú bajnokságban Többezer székelyudvarhe­ lyi és maroshévízi szurkoló ünnepelt 1992 nyarán, amikor a C-osztályú bajnokság befe­jezésekor kedvenceik bebizto­sították a B-osztályba való bejutást. Hargita megye tör­ténetében először két csapat szerzett jogot a B osztályban való szereplésre, s igazán csak a balszerencse közbenjárásá­val esett el ettől a lehetőség­től a Csíkszeredai Rapid is. Az örömteli hangulatot a­­zonban lassanként a gondok vették át. A csoport összeté­tele hatalmas területet ölelt fel, a kiszállások nagyon sok pénzt felemésztettek, azonkí­vül természetesen erősíteni kellett a kereteket is. Ehhez feltétlenül anyagi támogatók­ra lett volna szükség. Sajnos, ezek hozzáállása a megyénk­ben labdarúgás szintjének fel­­emelkedéséhez mélyen a vá­rakozás alatt maradt. Mind­két városban jóformán egy­­egy vállalat vitte a hátán a keresztet, s igyekezett a lehe­tőségek arányában, helytállni a követelményeknek. Az erő­sítésre is rányomta bélyegét a pénzhiány. Különösen Szé­ Ikelyudvarhelyen, a bajnokság rajtja előtt valóságos játékos­­ivázió volt, sajnos az anya­giak hiányában, legtöbbjükről le kellett mondani. A bajnokság sok rejtélyt rejtegetett magában. A részt­ vevő csapatok legnagyobb ré­sze teljesen ismeretlen volt, így csak találgatni lehetett a bajnokság végére eltervezett célkitűzést. Ez az újoncok e­­setében a tisztességes helytál­lást, általában a bennmara­dást jelenti. Nos, a Hargita megyei csapatok, minden vá­rakozást felülmúlva, nemcsak hogy nem estek ki, de a végső rangsorban az igen előkelő­­második és harmadik helyet szerezték meg, íme a B-osztályú bajnokság I. csoportjának végső rangso­ra: Amint a táblázatból kitűnik, három csapat klassziskülönb­séggel kimagaslott a mezőny­ből: a Constructorul Iaşi, mely az első fordulóktól kezd­ve az élre ugrott, a vezető he­lyét végig megtartva, biztosan nyerte a csoportot, így ősztől már az A-osztályban lép pá­lyára. Két csapat próbálta felvenni vele a versenyt: a Maroshévízi Maros és a Szé­kelyudvarhelyi Hargita. Ha minden szempontból becsüle­tes, sportszerű bajnokságnak lehettünk volna tanúi, úgy le­hetséges, hogy sokkal kiéle­zettebb lett volna az elsőségért­­folyó küzdelem. Azonban, mint pár forduló lejátszása u­­tán kiderült, a színvonal sok­kal gyengébb volt a vártnál, legtöbb csapat eleve lemondott az idegenbeli pontszerzésről, s egyetlen célkitűzés az lett, hogy a hazai pályán ne ve­szítsen pontot, így biztosítsa a bennmaradást. Hatalmas sze­rep jutott a játékvezetőknek, kik — tisztelet a kivételnek. — anyagi megtollasodás re­ményében, nem egy alkalom­mal, részrehajló bíráskodásuk­kal, főszereplői lettek a pályán kialakult­­eredménynek. E so­rok írója nem egy olyan ta­lálkozónak volt szemtanúja, ahol nem is olyan nagy ellen­szolgáltatás fejében lehetsé­gessé vált­ volna az idegenbe­li pontszerzés, de mivel nem csúszott a boríték, következett egy-egy büntető, lesgól — és ez így ment fordulóról fordu­lóra. Idegenből ritkaság volt pontot, pontokat szerezni. En­nek igazolására­ érdemes megtekinteni az angol táblá­zatot. A laikus számára is nyil­vánvaló, hogy csak az első három helyezett igazolta a táblázatban elfoglalt helyét az idegenbeni szereplésével. A többiek az utolsó három he­lyezettől elcsípett, no meg néha-néha egymás ellen elért kisebb fokú meglepetésekből alakították ki két-három pon­tos többletüket. Maga a bajnokság megszer­vezése nem volt eléggé át­gondolt. A küzdelem első har­madától kezdve már az egyre nagyobb érdektelenség, una­lom nyomta rá bélyegét a ta­lálkozókra. A Constructorul Iaşi megugrott az élen, az u­­tolsó három helyezett behoz­hatatlan hátrányba került el­lenfeleivel szemben, így mind­össze a negyedik kieső kérdé­se volt talán. A többi csapa­tot semmi érdek nem ösztökél­te a jobb szereplésre. Főleg a tavaszi idénytől egyre jobban elszaporodtak az igazolatlan távolmaradások. A Román Labdarúgó Szövetség nem hozott hathatós intézkedése­ket az indokolatlanul hiányzó csapatok ellen, s ez a rende­zők számára jelentett behoz­hatatlan anyagi hátrányt. A Székelyudvarhelyi Hargita több mint egymillió lejtől e­­sett el a három le nem játszott mérkőzés miatt, s a­z utolsó fordulóban a nemtörődömség példátlan méreteket öltött, csak az első csoportban négy találkozó maradt el ez ellen­fél irányában. Szinte a teljes érdektelenség homályában­­ fejeződött be a B osztályú bajnokság négy csoportjának küzdelemsoro­­zata Feltétlen változtatások­ra módosításokra lesz szükség a következő bajnoki idényben, annak érdekében, hogy ez a bajnokság ne váljék felesle­ges pénzköltekezéssé. Más or­szágok példáján okulva.­tt is meg lehetne próbálkozni az osztályozó mérkőzések beve­zetésével. Tehát a négy kiesőn kívül még egy,két együttes osztályozón legyen kénytelen biztosítani a következő évi bennmaradását, míg a csopor­tok második helyezettjei, szin­tén kapjanak lehetőséget az osztályozó mérkőzéseken ke­resztül a felsőbb osztályokba való bejutásra, így a 20 részt vevő csapat közül legkevesebb 8 együttes válna érdekeltté az utolsó fordulókig a becsületes helytállásra, lecsökkenne a le­adott, eladott mérkőzések szá­ma. Úgyszintén komoly anya­gi büntetést kell kiszabni az igazolatlanul hiányzó csapa­tokra, s az anyagi büntetés legalább egy része a rendező csapatot illesse. Legyünk optimisták. Hisz­en az új rendszerben beindult bajnoki küzdelem sok rejtett csapdája csak menetközben jelentkezett, amikor már nem lehetett radikális változtatá­sokat eszközölni, de most, a 38 forduló befejeztével, az arra illetékesek elemi köteles­sége a részletes elemzés, vál­toztatás, jobbítás. Mi is érdekelve vagyunk, hiszen ősztől kezdve már há­rom csapatunk rajtol a B- osztályú bajnokságban , ha a sportszerűség, a pályán muta­tott játék lesz a döntő a he­lyezések megállapításában, hátha valamelyik Hargita me­gyei csapatnak sikerülne élre vágni, s a megye történeté­ben első alkalommal, A osz­tályos szinten is bemutatkoz­ni. Ehhez azonban nem ele­gendő a jó szándék, anyagi támogatók hathatós segítsége is szükségeltetik. A megyei csapataink telje­sítményének részletes elem­zésére következő lapszáma­inkban térünk vissza KOVÁCS LÁSZl­Ó Lőrinczi And­rás, a Székelyud­varhelyi Hargita gólkirálya, mér­kőzésről mérkő­zésre csapata leg­jobbjai között szerepelt. Döntő része van a kitű­nő teljesítmény elérésében. Fel­vételünkön a ■ fe­ketehalmiak ellen lő újabb gólt. (BARTHA JA­NOS felvétele) Constructor Maros Hargita Aerostar -Electro­m j­.j . r.a Vincart­­AS­A Nitramonia Cetatea Minerul FEPA ’74 Bucovina Cotidianul Mecanex CFR Unirea Sportul CSM Textila 26 4 8 87- 30 56 23 3 12 95-44 49 21 3 14 86 41 45 20 2 16 78-53 42 19 4 15 70-58 42 19 3 16 76 67 41 20 1 17 52-61 41 19 2 17 64-45 40 18 4 16 60-50 40 17 6 15 60 57 40 17 6 15 66-66 40 16 8 14 45-47 40 19 2 17 55-66 40 18 3 17 60-56 39 18 3 17 68-71 39 17 4 17 59-55 38 18 3 19 44-64 35 11 2 25 42-79 24 5 6 27 26-84 16 6 1 31 30-130 13 Constructorul -1-18 Maros -j-11 Hargita 4 7 Aerostar -1- 4 Electromecon -j- 4 Melana 4 3 Vrancari 4 3 ASA -1 2 Nitramonia 4 2 Cetatea 4 2 Minerul ^ 4 2 FF­­PA ’74 + 2 Bucovina 4 2 Cotidianul 4 1 Mecanex + 1 CFR 0 Unirea — 3 CSM —22 Textila —25 7 SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT J Kupagyőztes a FERENCVÁROS. Ünnepelni vonul, aki több mint 18 030 — többnyire fa­natikus ferencvárosi — szur­koló az Üllői úti stadionba a Magyar Kupa döntőjének visszavágó mérkőzésére. Mint ismeretes, az idei kupadöntő­be a Ferencváros és az ősztől NB I. ben játszó Szombathe­lyi Haladás került Az első mérkőzésen, Szombathelyen, 1—1-re végződött, a játék, így a szurkolók 99 százaléka biz­tosra vette a visszavágón a Fradi-győzelmet. Végül is a jóslatuk bevált, de a vártnál sokkal nehezebben született meg a zöld-fehér siker. A pesti találkozó első per­ceiben a vendégek kezdeményeztek többet, az első igazi gólhely­zetet azonban a ferencvárosi Lipcsei hagyta kihasználat­lanul. A 22. percben Keller szerez labdát, áttör a Szom­bathelyi védelmen, majd haj­szálpontosan tálal a szabadon maradt Fodor elé, aki nálába továbbítja a labdát A veze­tés tudatában, a ferencváro­­siak nyári víkend-hangulat­­ban játszanak, a közönség nagyon kevés igazi focit lát­hat, különösen a második fél­időben, de sajnos, ez már megszokott jelenség a mai ma­gyar fociban. Csigalassú­sággal telnek a percek, s a­­mikor a játékvezető már a játék lefújására készülődik, a közönség pedig Fradi-kö­szöntő hozsannára hangol­ja magát, a 90. percben a szom­bathelyi Kovács gond­ol egyet, s 16 méterről hatalmas gólt lő U.orváth kapujába Ünnep­lés helyett újabb 30 perces gólnélküli kínlódás követke­zett, s­­ mivel ez sem hozott döntést, következtek a bünte­­tőrúgások. Itt végül is döntött a nagyobb tapasztalat A Fe­rencváros mind az öt büntetőt értékesítette, míg a szombat­­helyiek kettőt elpuskáztak, így a Ferencváros 6-5 arány­ban győzött, s birtokába ve­hette ez idei Magyar Kupát. Ezzel a találkozóval tisz­tázódott az Európa-kupákban való részvétel is. A Kispesti Honvéd indul a BEK-ben, a Ferencváros a KEK-ben, míg a Váci FC Samsung és az MTK az UEFA kupában pró­bál szerencsét. Kiesett a Vesz­prém és a Nyíregyháza,­ míg az Újpest — Hatvan és a Diósgyőr — Sopron ket­t­ős osztályozó győztesei ősztől az NB I.-ben, a vesztesek pedig az NB II.-ben lépnek pályára. ...és a CRAIOVAI UI Utolsó felvonásához érkezett az 1992—1993. évi hazai lab­darúgó-idény is. A Román Kupa döntőjében ezúttal nem lépett pályára fővárosi csa­pat, a Steaua és a Dinamo is kihulltak a selejtezők rost­á­­lyán, s végül is az ötszörös kupagyőztes Craiovai UI, vala­mint az először döntőbe ke­rült Dacia-Unirea Brăila vo­nult ki a Nemzeti Stadion gyepszőnyegére a kolozsvári Mircea Salomir bíráskodása mellett. A találkozó, ha nem is emelkedett magas szintre, küzdelmes, érdekes kilencven percet tartogatott a szurkolók — legnagyobb részt craiovai­­ak és­ brăilaiak­­ számára. Már az első percekben Salo­mir lép főszerepbe, jogos bün­tetőtől fosztja meg a Dacia- Unireát. A 23. perctől pedig emberhátrányba kerülnek a brăilaiak. Matinca megüti craiovai ellenfelét, így jogo­san villan a piros lap A ta­lálkozó legnagyobb részében a diákok támadnak, a jól zá­ró breilaiak ellenben 85 per­cen keresztül kitűnően tömö­rülnek saját kapujuk előtt, sőt gyors ellentámadásaikkal majdnemm megtréfálták az elő­rehúzódott craiovai védelmet. A találkozó sorsa a 85. perc­ben dől el az U javára — ek­kor kollektív támadás végén Vaséhoz kerül a labda, aki mintegy 9—10 méterről talál a hálóba. Az utolsó pillana­tokban több csere. Sándor sú­lyos sérülése érdemleges a megjegyzésre, az utolsó pil­lanatban pedig Craioveanul 18 méterről lőtt látván­yos gólja, mely eloszlatja az u­­tolsó kételyeket is a kupa­győztes kilétét illetően Hazánkat az 1993-1994. é­­vi Európa-kupatornákon a BEK-ben a Bukaresti Steaua, a KEK-ben a Craiovai II, míg az UEFA Kupában a Buka­resti Dinamo, a Bukaresti Ra­pid és a Besztercei Gloria képviselik. JÉGKORONG Megváltozik a bajnoki rendszer Június vége a jégkorong­­idény kezdetét is jelenti. Az országos bajnokság létszámban megfogyatkozott mezőnye szá­mára — öt együttes szerepel az A-osztály minőségi érték­csoportjában — a Román Jégkorong Szövetség új baj­noki rendszert helyezett ki­látásba. A Szövetség vezető testülete úgy döntött, hogy az 1993—1994-es idénytől meg­változtatja az érvényben levő bajnoki rendszert. Ezért fel­hagy az évek óta alkalmazott körmérkőzéses tornák rende­zésével és az Európában már rég alkalmazott hétvégi ket­tős bajnoki fordulók rendsze­rét vezeti be. Lényeg, hogy a minőségi csoportban szereplő együttesek — Bukaresti Stea­ua és Sportul Studenţesc, Csíkszeredai Snortldlab Gála­és Dunărea és Sepsiszent­györgyi ISAMA HC — öt ket­tős fordulót játszanak két menetben: szeptember-októ­ber, majd november, decem­berben. A találkozókat szom­bat délután (16 vagy 17 óra) és vasárnap délelőtt (11 vagy 12 óra) játsszák. A bajnokság ilyen formá­ban tartalmasabb és izgalma­sabb lesz, valamennyi együt­tes bizonyíthat saját pályá­ján és szurkolói előtt. Az el­ső menet mérkőzéseinek idő­pontja szeptember 18—19, 25— 26 október 2—3, 16—17 és 23—24. A november-decemberi visszavágók utáni rangsor a­­zért fontos, mert január kö­zepétől (15—16, 22—23, 29— 30. február 5—6. és 12—13) bo­nyolítják le a rájátszás mér­kőzéseit. Ennek végén alakul ki a végleges rangsor és is­­merjük meg a bajnokot Az ifjúsági bajnokság rendszeré­ben is lesz változás. Az fjú­sági játékoskategóriák módo­sításával az európai érték­­rendben alkalmazott életkori korcsoportokat veszik figreg­iembe. Ennek meg­felelően kell kiállítani a csapatokat: nagyifjúságiak (18 év) ifi I (171, Ifi TI (16) kadett I (151, közlett II (14), gyermek I (13), gyermek II (12) remény­ségek I (11) és reménységek II (10. vagy fiatalabbak) FÜLÖP ZOLTÁN Az oldalt szerkesztette: KOVÁCS L­ÁSZLÓ

Next