Hargita Népe, 1993. október (5. évfolyam, 193-214. szám)

1993-10-01 / 193. szám

Kevés a papi... Szerda éjjel 2.04 órakor Slo­bozia környékén gyenge föld­rengés volt. Kár nem történt. Mától erős áremelések kezdődnek. A földgáz állító­lag 40 %-kal drágul, vagyis köbméterenként 50 lejre (plusz értéknövekedési adó). Ma a kormány arról határoz, hogy liberalizálja-e a marha­hús árát, ami az ellenőrzés megszűnését és az árak elsza­badulását jelenti. Azt is tár­gyalják, hogy 80 százalékkal emeljék-e a diszn­óhús árát, 65 százalékkal a szárnyashúsét a termelőknek. A termelést kí­vánják serkenteni, mert a tejtermékek, disznó- és juh­hús ára továbbra is állami ellenőrzés alatt maradna.­­- gyébként tegnap a mezőgaz­dasági miniszter a mezőgaz­daság tologatásáról beszélt, s a búza Tej vásárlásának meg­gyorsításánál (eddig 1,7 mil­lió tonnát vásároltak fel). Hát ez éppen szeptember vé­gi, októberi aktualitás, arról is beszélhetett volna a mi­niszter úr, hogy üzemanyag, gépek (no meg a pénz) hiá­nyában rengeteg gabona még lábán áll, aratatlan. Említet­te viszont Hargita megyét, a­­hol lemaradtak a búzával. Az lehet, de ha a mi búzánk hi­ányzik az országos hombár­ból, akkor éhkoppon mara­dunk. Inkább a pityókánkkal foglalkozzék, miniszter úr, mert abból van elég, nincs a­­kinek eladni, s félős, hogy hosszú távon f­agy böjtje lesz a mostani burgonyabőség­nek, s eljuthatunk oda, hogy porciózni fogják a pityókát is. De ne tegyünk rosszmájúak: egyelőr­e csak a kenyérjegy bevezetéséről rebesgetnek. Ez lenne a sokat emlegetett visz­­szarendeződés papija. Nyelni pedig kaja nélkül is tudunk... BÁLINT ANDRÁS Százéves az udvarhelyi szakoktatás Újból, ünnepre készül az iskolaváros. Négyszáz éves gimnáziuma és negyedik év­századát taposó református kollégiuma, illetve tanítókép­zője mellett középfokú szak­irányú oktatási intézménye is figyelemre méltó. Jó három hét múlva, október 21-e és 23-a között rendezik meg a mai Bányai János Ipari Szak­­középiskolában — mint jog­utód intézményben — a haj­dani Állami Kő- és Agyag­ipari Szakiskola alapításának századik évfordulóját, a szer­vezőbizottság egyebek mellett azért tartja fontosnak már most szólni az eseményről, hogy a városból elkerült vén­diákoknak legyen idejük fel­készülni a hazautazásra kö­zelebbi vagy távolabbi hely­­ségekből is. Gagyi József iskolaigazga­tó vázlatos tájékoztatója sze­rint az ünnepre készülő" is­kola 1893-ban létesült, első igazgatója Hargita Nándor volt. Az első világháború u­­tolsó két évében csak néhány osztállyal működött az iskola. 1922-ben Zalatnára, majd Cimpulungra helyezték át. 1940-től újra Székelyudvar­­helyen­­ nyitotta meg kapuit agyagipari, faipari, épületasz­talos és villamossági szak­ok­ (Fo­lytatás 1 3 oldalon) KOMORÓCZY GYÖRGY Kolping család A Kolping Család katoli­­­kus-szociális egyesület, mely az egész társadalom szolgá­latában áll. Célkitűzése az e­­gyén keresztényi szellemben való nevelése. Az alapító Kolping Adolf (1813—1865) sokgyermekes csa­­ládból származott Kitanulta a cipész mesterséget, majd le­érettségizett, 1845-ben pedig pappá szentelték Ettől kezd­ve életét a sokféleképpen ve­szélyeztetett helyzetben és nehéz viszonyok között élő fiatalemberek felkarolásának áldozta. Az általa­’ alapított legényegyletek célja, otthont biztosítani ezeknek a fiata­loknak és képessé tenni őket arra, hogy saját egyéniségük kibontakoztatásán munkálkod­janak és felismerjék lehető­ségeiket, de felelősségüket is. A Kolping-mozgalom kiszé­lesedett, és legfontosabb cél­ja a társadalom belülről való megváltoztatása lett, az egyes ember megváltoztatása által. A­­Kolping Családokban olyan hasznos polgárokat kell ne­velni, akik képesek kereszté­nyi alapokon a munkában és hivatásban, a házasságban és családban, az egyházban és társadalomban felelősen helytállni. Ma ez a mozgalom különö­sen a szociálisan hátrányos helyzetű csoportoknak kínál konkrét segítséget. Az elmúlt héten, szeptem­(Folytatás a 3. oldalon) TAKÁCS ÉVA A testvérvárosi kapcso­latok hasznosságának ú­­jabb szép bizonyságaként két új cukorrépa-kombájn érkezett az ausztriai Kis­martonból. A város püs­pöksége melletti segély­szervezet a csíksomlyói és csíktaplocai társulásoknak juttatta a gépeket. Telje­sítményük egyenként 3,5— 4 óra alatt egy hektár. Ér­tékük 35 000 schilling. mondatban a nagyvilág • Moszkvában havazik, fagypont körül jár, de a Fehér Ház körül továbbra is meleg a helyzet és eléggé kilátásta­lan a képviselők sorsa. Tegnap Csernomirdin miniszterei,­nök tárgyalt velük, de a honatyák megkutyálták magukat, mert nem adták vissza a vizet, a villanyt, s a Jelemnnek hivő hangját. Állítólag a pátriárka vállalja el a közvetí­tést. Nehezen hihető, hogy Jelcin valamiben is enged, s ha a nagy többség, s a nagyvilág szimpátiája mellette is van, azért azt se feledjük, hogy módszerei a diktátorokra jel­lemzőek. Í. Y. Rabin, izraeli miniszterelnök Kínába uta­zik, nagy ország, nélküle elképzelhetetlen a béke akár Kö­zel-Keleten is, akárcsak Kambodzsában. ) Az abházok meg egy várost elfoglaltak. (­ Az örmények és azed­ek megegyeztek, hogy november 5-ig nem lőnek­ egymásra. 4. A ceyloni, azaz Sri Lanka-i tamil kisebbség viszont nem alkuszik, a kormány csapa­tokat az ország fővárosánál­ tá­madta meg. Eltérítettek egy kínai repülőgépet 61 uta­sával, szerencsésen leszálltak Tajvánban. (g Moszkva körül 21 000 katona szedi a cukorrépát. ) Közel 5 százalékkal leértékelték a forintot, bizonyára emelkedni fog a benzin, kőolajipari termékek ára.­­ Líbia ellen újabb ENSZ- szankciókat vezetnek be, mert továbbra sem hajlandó ki­adni azt a két biztonsági tisztet, akik angol repülőgépeket robipantgattak.­­ Salman Rushdie angol írót, a Sátáni ver­ses­­kötetért halálra ítélte a muzulmán világ, az angol kor­mány elítéli a négy éve tartó üldözést, de a British Air­ways utasszállító nem veszi fel a gépeire a bujkáló írót. Bibliotac" g®£K"iSití-5áCvj KÖZÉLETI NAPILAP V. évfolyam 193. (970.) sz­ám 1993. OKTOBER L. PÉNTEK 4 OLDAL ARA 18 LEJ A hétvége ran­gos megyénkbeli eseménye lesz a holnap Székely­udvarhelyen kez­­dő­dő magyar ter­mékbemutató. E­­zen 40 magyar cég­ jelentkezik áruival, termé­szetes, hogy az üzletkötés remé­nyében, de amint arról értesültünk, nem kizárt ve­­gyesvállalatok létrehozásának, befektetések esz­közlésének a szándéka sem. A maga nemében a legjelentő­sebb ilyen rendezvény egyik szervezője a debreceni IN­­TERCONT Kft, melynek ügy­vezető igazgatóját, NAGY JÁNOST kértük meg, ismer­tesse kezdeményezésüket: — Tulajdonképpen nincs szó kezdeményezésről, inkább föl­dtálásról. Ugyanis az au­gusztusban, Debrecenben megrendezett nemzetközi FARMER-Expo kiállításon va­ló székelyföldi cégek részvé­telének biztosításában, mi is közre játszód­tunk. Ez al­kalom­­mal született meg­ a gondola­ta a székelyudvarhelyi ren­dezvénynek, s a szervezésben úgy vélem jó partnerre talál­tunk a helyi IMPAR Kft-ben. Tehát a mostani kiállítás a­­molyan folytatása lesz a deb­receninek, s ez alkalommal ki­zárólag magyar cégek mutat­koznak be. Egyébként már rendeztünk Romániában, 1992 decemberében Nagyváradon, hasonló bemutatót. Igen nagy sikerrel, így például a mi cé­­günk­ romániai forgalma azt követően mintegy 45 száza­lékkal növekedett. S ha már erről esett szó, megjegyez­ném, hogy a debreceni In­­tercont 1989-ben létesült kül­kereskedelmi vállalkozás, te­vékenységünk elsőszámú cél­országai Románia, Németor­­szág, Belgium, de ezeken kí­vül számos európai céggel tartunk kapcsolatot. Úgyszin­tén foglalkozunk vállalkozá­sok­­ szervezésével, alapításán­­al, menedzselésével, s ügy­feleink kívánságait a világ jelentős részén képesek va­gyunk teljesíteni. Az elmúlt két esztendő sem ván Románia 20 legjelentő­sebb magyar kereskedelmi, (Folytatás a 8. oldalon) Lejegyezte! HECSER ZOLTÁN MAGYAR TERMÉKBEMUTATÓ ÉS GAZDASÁGI NAPOK S­zombaton estefelé Büdösfürdőn össze­találkoztam erdész barátommal. — Nem vol­na kedved egyet elmenni szarvaslesre? — kérdezi. Nem kellett kétszer mond­ja, perc múlva teljes fegy­verzettel, azaz egy vil­­lanylámpával és kisfej­­szével kezemben, útra ké­szen voltam. Háromnegyed órányi járat után a Bánya patoka feje felé kiértünk a tisztásra. Lesállást vá­lasztottunk magunk­nak és az erdő szélén egy árokban megbújva figyelőik a moz­gást Síri csend volt a környéken. Fél óra eltelté­vel mondom, nincs sze­rencsénk, nem látunk mi szarvast Egyszer csak a tá­voliban, tőlünk 500 méter­nyire, a bokrok közül elő­jön őkelme. Kecsesen lép­kedett, meg-megállt és vi­­gyázkodott. Olyan volt, mintha divatbemutatót tartana a természet nagy színpadán. Keresztbe állva fejét felénk fordítva, tel- Szarvaslesen­ yes pompájában láthattuk agan­sait — ebben a póz­ban állt percekig. Aztán a másik szép mutatványa következett. Mintha a­ le­vegőbe szagolna, fejét ma­gasra emelve, agancsait hátára fektetve, mintha úszni készült volna fel a fellegekbe. Ez a pozíció, amikor a szarvas belebőg a nagy csendbe. Mit nem adtam volna ha fültanúja vagyok a szarvasbőgésnek. De nem. Ökelme még né­hány mozdulatot tett a tisztáson, aztán las­san az erdő felé vette út­ját és elnyelték a bokrok. Sötétig várakoztunk, nem jött elő újabb szarvas. Messziről, valahonnan a Bánya pataka fejéből hal­latszott a bőgés és ezzel be kellett érnünk. Erdész barátom mondta, a szarvas akkor bőg, amikor látja saját leheletét. Szombaton meleg volt, lehet a szarva­sok is kedvezőbb időre várva, elhalasztották a bőgéit. REBENDICS JÓZSEF Hívatlan vendég Székelyudvarhelyen, a teg­napi ülés napirendi pontjaival könnyen megbirkózott volna az önkormányzat, hisz a '93-­ as költségvetés kisebb mó­dosítása, a város szabályren­deletének (statútumának)­­ szakvéleményezése, az Orbán Balázs szoborterv,pályázat e­­lemzése volt a három fontos­­­abb téma. A nyugodt légkört Nagy Sándor kommunista al-­ prefektus jelenléte zavarta,­ ugyanis a híres-hírhedt 68-as törvény szerint a kormány képviselete beleütheti az or­s­zát az önkormányzatok dol­gaiba. Szünetben a tanácsra­(Folytatás a 2. oldalon) |$| KOMORÓCZY GYÖRGY

Next