Hargita Népe, 1993. november (5. évfolyam, 215-235. szám)
1993-11-06 / 219. szám
NÉPSZERŰ TUDOMÁNY Tudományos Nobel-díjak—1993 új Forradalmi csillagászati felfedezéséért két amerikai fizikus, a 42 esztendős Russel A. Hulse és az 52 éves Joseph H. Taylor kapta az idei fizikai Nobel-díjat. Hulse és Taylor a pulzárok egy új típusának 19 évvel ezelőtti felfedezéséért részesült e magas kitüntetésben. zárok lassan, tízmillió és egymilliárd év közötti idő alatt gyűjtötték össze anyagukat a környezetükből, feltehetően úgy, hogy kísérőcsillaguk anyagát szippantották magukba. A folyamat kétféleképpen mehet végbe: Az egyik során a két egymás körül keringő csillag egyikéből szupernóvarobbanással neutroncsillag jön létre. A neutroncsillag fokozatosan elszívja társa anyagát. Az anyag a parányi csillagra hullva gyorsítja annak pörgését és így a pulzár ismét működni kezd, de immár milliszekundumos pulzárként újjászületve. A másik csoportban a két csillag fokozatosan közelebb kerül egymáshoz. Erre egy érdekes relativisztikus jelenség ad lehetőséget. Az Einstein féle általános relativitáselmélet értelmében ugyanis a mozgó tömegek gravitációs hullámokat bocsátanak ki. Ezáltal megteremtődik az anyag átáramlásának a lehetősége. A milliszekundumos pulzárok puszta létezése egyúttal a relativitáselmélet eme következményének közvetett igazolását is jelenti. 11 A kémiai Nobel-díj idei kitüntetettjei a 48 éves Katy B. Mullis, aki a Kaliforniai Egyetemen dolgozik és a 70-es években a polimeráz láncreakciót fedezte fel, valamint a 61 éves kanadai Michael Smith, aki a Brit Kolumbiai Egyetem professzora és az irányított mutagenezis nevű módszert fejlesztette ki. Kary Mullis és munkatársai egy kémcsőben végrehajtható DNS-sokszorozási eljárás hívét fektették le 1985-ben és valószínűleg álmukban sem gondolták, hogy ötletük néhány éven belül forradalmasítja az orvosi-biológiai kutatások és a klinikai diagnosztika szinte minden területét. Számos olyan öröklődő betegség van, amelynek az oka egy adott gén egyetlenegy nukleotidjának a megváltozása (az úgynevezett pontmutáció). Az egészséges és a beteg ember sejtjeiben levő gén csak egyetlen nukleotidban különbözik. Ennek a kimutatása elrettentően nehéz feladatnak látszik, hiszen az emberi génállomány mérete óriási (hárommilliárd nukleofidnyi). Ebben kell megtalálni az egy nukleotidnyi különbséget, ráadásul mindehhez csak a lehető legkevesebb biológiai minta használható fel. Mullis ötlete szerint a pontmutációt magába foglaló DNS-régiót sokszorozzák meg több ciklusban, így a mondjuk százmilliószorosára megsokszorozódott DNS-szakaszban a betegséget okozó pontmutáció már könnyűszerrel analizálható. Michael Smith a másik Nobel-díjas, a hetvenes évek végén egy olyan kísérleti technikát dolgozott ki, amelynek segítségével a tanulmányozni kívánt DNS-régiók bármelyik nukleotidja egy másik nukleotidra cserélhető ki. Ez a módszer az irányított mutagenézis. Laboratóriumi módszere a mindennapi életben is szerephez juthat. Ill két amerikai kutatóorvos, az 50 esztendős brit születésű Richard J. Roberts és az egy évvel fiatalabb Philip Sharp kapta az idei orvosi Nobel-díjat a génkutatásban elért eredményeikért. Az indoklás szerint a díjat azért kapták, mert 1977-ben egymástól függetlenül olyan felfedezést tettek, amely megváltoztatta a tudomány addigi felfogását. 1977-re többé-kevésbé megszilárdult a molekuláris biológiának az a világképe, melynek lényege, hogy az élőlények legfontosabb tulajdonságait megszabó fehérjék szerkezetét gének határozzák meg. Roberts és Sharp rájött, hogy a fehérjék felépítéséhez szükséges Információ nem feltétlenül egyetlen DNS-szakasztól származik. Az információátadásba beiktatódik egy korábban ismeretlen művelet, ami összemontírozza a különböző sorrendeket. A különböző DNS-szakaszoktól származó elsődleges információ „vágással - ragasztással'' egy másik szerkezetté alakul át és ez kerül a fehérjébe. Ez volt a szokatlanul új gondolat, ennek biokémiája változtatta meg a korábbi világképet és mindennek az élővilág evolúciójának szempontjából van jelentősége. Ez Amerikai gazdaságtörténészek kapták az idén a közgazdasági Nobel-díjat is. A 67 éves Robert W. Foges és a 70 éves Douglass C. North azonban nem a hagyományos módszerek alkalmazásával keltett© fel a szakemberek figyelmét: mindketten matematikai statisztikai eljárásokat is bevetettek az általuk vizsgált eredeti témák elemzésébe. North munkái, a gazdaság teljesítmény és a humán szféra, azaz az intézmények, a kultúra és az ideológia kapcsolatait vizsgálták. Az elemzésekből azt a tapasztalatot szűrt© le, hogy a hagyományok, a hosszú időn át kialakuló üzleti etika és az emberi viselkedés alapvetően határozhatják meg a gazdaság működését, ezért nem lehetne másolni! a máshol sikeres A rádiócsillagászat egyik meglepő felfedezése volt, amikor 1967-ben J. Bell és A. Hawish nagyon szabályosan ismétlődő, pulzáló jeleket kibocsátó égi rádióforrásokattaláltak. A jelek olyan szabályosak voltak, hogy a felfedezők eleinte mesterséges — Földön kívüli — eredetre gyanakodtak. Később azonban bebizonyosodott, hogy a rendkívül szabályosan ismétlődő rádióimpulzusok forrása, természetes égitestek. Ezek lettek a pulzárok. Az eleinte felfedezett pulzárok periódusa negyed és két másodperc között volt- Mái ismereteink szerint ezeket a rádióimpulzusokat szupernova-robbanás következtében elpusztult csillagok maradványai, az úgynevezett neutroncsillagok bocsátják ki. A 80-as évek elején egyremásra fedezték fel a csillagászok a néhány ezredmásodperc periódusú pulzárokat. Ezek mágneses tere gyenge és ez a fény kizárja, hogy ezek is csillagok felrobbanásával jönnének létre A csillagászok feltételezik, hogy a gyors pul-modelleket. Ez a tanulság a kelet-európai új demokráciák számára különösen értékes lehetFog© professzor azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés mutatható ki a vasútépítés és a modern amerikai gazdaság kialakulása között. Később az éhezés megszűnésének és az életkor kitolódásának a gazdaságra gyakorolt hatásával foglalkozott. Használati utasítás a Földhöz Két év után kijött a gigantikus üvegházból az a négy férfi és négy nő, aki „használati utasítást“ akar mellékelni a Földhöz. A százötvenmillió dolláros Bioszféra—2 kísérlet az 1. számú bioszféra — vagyis bolygónk — futurisztikus víziója: megmaradhat-e az emberiség a víz, a fény, az élet zárt rendszerében. A nyolc amerikai — stílszerűen .— Orákulumvárosban, Tucson mellett rendezte be az óriási üvegházat, amit hermetikusan el akartak zárni a külvilágtól. 3800 növény- és állatfaj tartott velük. Élelmüket, vizüket maguk termelték és bevetettek szinte minden ismert újrahasznosítási módszert a hulladékok feldolgozására. A nyolcak egészségesen, kissé lefogyva — és nagyon megkönnyebbülve — léptek ki az üvegházból. Volt, aki lelkesen a jövőről beszélt: — Így lehet megtartani a Földet és benépesíteni minden bolygót. Akadt, aki elismerte: élete leglassúbb két esztendeje volt, alig várta a végét— Féltem, hogy el fogom felejteni milyen az igazi világ — mondta. A kísérlet igazolta, hogy az ember hosszú ideig képes élni egy zárt rendszerben. Pontosabban nem teljesen igazolta: 28 alkalommal ki kellett nyitni a légmentesen lezárt ajtókat, hogy friss levegőt pótoljanak. Több tudós ettől függetlenül is kételkedik a kísérlet tudományos értékében. Szerintük elvileg és a valóságban sincs abszolút zárt rendszer, öt hónapos nagytakarítás és felkészülés után beköltözik az üvegházba a második csapat. Ez a kísérlet legalább száz évig tart — reménykedett az ügyet finanszírozó milliárdos. Élet a Mars jégsivatagában Ezzel a jó hírrel tért vissza egy hattagú brit kutatócsoport, amely a túlélés lehetőségeit vizsgálta az élet határmezsgyéjét jelentő feltételek között- Az expedíció a Viking-völgyben állította fel táborhelyét, ahol egy kicsiny gleccserből kiömlő sokágú vízfolyás táplálja a Titok tavát- igaz a Mars, amelyen életet találtak, nem a vörös bolygó, hanem az Antarktisz nyugati partjánál, a Sándor-szigeten levő Mars-gleccser, a kutatást pedig a rajta elterülő „hideg sivatagban" folytatták. A biológiai terepvizsgálatok során azt kutatták, hogyan reagál a növény- és az állatvilág együttese a környezeti változásokra, főleg a légköri melegedésekre és az ózonlyukban fellépő megnövekedett sugárzásra. A korábbi kísérletekből kitűnt, hogy a látszólag sivár, kopár talajon téli álmukat alvó mikróbák, növények és állatok csoportja képes a növekedésre és a telepek létrehozására, ha a környezetük hőmérsékletét néhány fokkal megnövelik. A kutatók seregnyi példát találtak a talajban: algák és baktériumok telepeit. A csoport vezetője szerint e sivár tájon is rengeteg a lehetőség arra, hogy az élőlényekben olyan képességek fejlődjenek ki, amelyekkel sikeresen tudnak megfelelni a sokkalta inkább túlélési stratégiákat, mint véletlen szerencsét igénylő környezeti stresszhatásoknak. A gyémánt nemcsak az ékszerek királyi ékköve, hanem az iparban is sok helyen alkalmazott fontos és értékes anyag. Az extrakemény, hajszálvékony gyémántbevonatokkal például kiváló kopásállóságuk révén sokszorosára növelhető a szerszámgépek késeinek az élettartama, más alkalmazásokban pedig a gyémánt kiváló hővezető képességét hasznosítják. Szakértők becslése szerint a század végére több milliárd lesz évente az elektronikában, optikában használt gyémántbevonatok forgalma. Nem meglepő, hogy a fejlett országokban nagy erővel kutatják azokat a technológiákat, amelyekkel nagy felületű, homo-olcsóbban. Egy hamburgi laboratóriumban sikerült egy egyszerre gazdaságos és környezetkímélő eljárást kidolgozni a gyémántrétegek előállítására. Az eddigi gyártáshoz szükséges gáz főleg hidrogént és néhány tárfogat-százaléknyi szénhidrogént tartalmaz, a gyémánt növesztésekor viszont a maradék gáz a tblintézet eljárása szerint forró aktív szénen keresztül zárt rendszerben keringteti a gázokat, és ezáltal az elhasznált gáz nem juthat ki a levegőbe. Eddig a legjobb eredményeket egy természetes anyaggal, a kókuszdióhéjból előállított szénnel érték el: egyetlen kókuszdióból kb. egy kilogramm aktív szenet lehet nyerni. gén gyémántrétegek állíthatók elő, méghozzá nagy növesztési sebességgel és egyúttal minél kókuszdióból gyémánt TALLÓZÓ AKI KEVESET ESZIK, TOVÁBB ÉL Japánban Okirowa szigetén a leghosszabb az átlagéletkor, és az itt lakók ritkábban betegek. A tokiói egyetem tudósai kutatásuk során a következőket állapították meg: Okirowa sziget lakói igen mértékletesek. Általában fele anynyit esznek, mint más japán vidékeken. Laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy kevesebb élelemmel ellátott patkányok 50—80 százalékkal tovább élnek, mint a bőségesen tápláltak. Amerikai tudósok azt állítják, hogy a rendukált táplálkozás csökkenti a rák és a vérkeringési megbetegedések esélyeit. Aki kevesebbet eszik, az testileg, szellemileg frissebb lesz. A KÁVÉ ELTÜNTETI A ZSÍRPÁRNÁKAT Amerikai tudósok kimutatják, hogy napi két csésze kájvé javítja az emberek általános közérzetét, ezenkívül meggyorsítja a szervezetben a zsír feldolgozását, avleg a sportteljesítmények is jobbak egy-egy csésze kávé után. A kávéban levő koffein növeli a szervezet Inzulintermelését, ezáltal a cukorszintet alacsonyan tartja. Több mint 60 növény tartalmaz koffeint, például a tealevél és a kóla is. Az oldalt szerkesztette NAGY ZSUZSANNA . Őserdők természetgyógyászai A világszerte reneszánszát élő természetgyógyászatot a modern orvostudomány és gyógyszervegyészet részben vitatja , sőt kuruzslásnak tartja. Részben azonban kénytelen elismerni annak hatásosságát, és kutatja is tudományos magyarázatát. Egy francia kutatóintézet, az Yves Rocher — a növényi alapanyagokból dolgozó világhírű kozmetikumgyár — nagyarányú támogatásával tudósokból álló expedíciót küldött Francia-Guyanába, a bennszülöttek gyógynövényeinek tanulmányozására. Francia-Guyana Dél-Amerika északi szegélyén fekszik. Területét mindössze 50 ezer ember lakja. Egykor ide deportálták azokat, akiket a francia bíróságok kényszermunkára ítéltek. Ma innen Indítják a francia űrrakétákat Az már kevésbé ismert, hogy trópusi őserdeiben, amelyek Brazíliával határosak, becslések szerint 5—6 ezer növényfajta él. Több, mint bárhol másutt a földön. Évente átlag 12, addig ismeretlen fajtát fedeznek fel a kutatók — jegyzi meg a párizsi Le Figaro Magazine. Az e tájon élő wayampi törzs 232 növényfajtát alkalmaz emésztő-, légző-, mozgásszervi megbetegedések, korbántalmak gyógyítására, hallucináció felkeltésére („a szellemekkel való találkozásra"), fájdalomcsillapításra, kábításra vagy nagyobb adagban nyílvesszőbe tett méregként. Több növénykivonat gyógyítását (kinin, coca, speca, lepraolaj, továbbá szívbántalmak, a szklerózis, a Parkinson-kór kezelésére) már régen felismerte a modern orvostudomány, és széles körben alkalmazza azokat. Néhány növénykivonat mos® van kísérleti stádiumban: az amerikai Bethesda Kórház Országos Rákkutató Intézete például kimutatta, hogy némelyek hatásosak a daganatok bizonyos fajtái ellen. Sok növénykivonat titkát azonban a wayampik féltékenyen őrzik, s ezeket csak a törzs varázslói alkalmazhat ,ják. Házi használatra tilosak. A francia expedíció nagy reményeket fűz jelenlegi őserdei kutatásaihoz. A laboratóriumi vizsgálatokat otthon, francia intézetekben végzik el. Biztosra veszik, hogy számos betegség ellen található orvosság „fűben-fában" a guyanai őserdőben. KOVÁCS LÁSZLÓ I les hidrogénmennyiséggel kikerül a levegőbe, ahol a környezetet terheli. A hamburgi