Hargita Népe, 1994. május (6. évfolyam, 85-105. szám)

1994-05-03 / 85. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP VI. évfolyam 85. (1117) szám 1994. MÁJUS 3., KEDD­I OLDAL­ÁRA 80 LEJ CHiBHja ■ Al A '•l '1 nWUUuf­­ z 1». «T* Szombaton ünnepelt Gyergyószentmiklós Tanílmányházat avattak a Csiky-kertben A nap címzetes kanonok-ava­tással és oltárszenteléssel kezdő­dött Idmar HadzackBadTölz-i állandó diakónus sugárzó öröme nem volt véletlen, hiszen az a nap számára a szürke eminenciások ritka napjait hozta el: értelmet nyert a fáradozás. Mert nélküle Hans Kalmund kanonok nem fordítja tekintetét temesvári kitérő után Gyergyó­szentmiklós felé és nem avathat­tak volna ezen a napon Szent Be­­nedekről elnevezett tanul­mányházat sem a Csiky-kertben a gyergyóiak. Hans Kalmund fizette ki az épület árának és rendbetételének a felét. De gyen­gébben haladt volt rá az Idmar Hadzack által támogatott és szá­mos ötletével elindított Agro- Caritas szekere is. Szombaton a több ezres tömeg nem láthatott volna iffersheimi Kolping család és gyergyószentmiklósi Kolping család közötti zászlócserét, nem hallhatta volna Joseph Salomon vagy dr. Anton Grimm szavait, amelyek a gyergyói Agro-Cari­­tas és a Bajor Gépkör mozgalom egyre teljesebbé váló kapcsolata­it dicsérték. A diakónus öröme azért is sugárzó lehetett, mert hit­vese, Hatzackné Lukácsovits Magda képzőművész alakítgatja immár 30 esztendeje a gyergyó­szentmiklósi római katolikus templom belső hangulatát - las­san vissza az eredeti barokk stí­lus követelte hangulat felé -, amelynek új oltárát a művésznő tervei és felügyelete alatt elké­szíthették (Kereső Lajos kőfara­gómester érdemeiről ne feledkez­zünk itt meg!) és új érsekünk első útján felszentelhette. Meg kell szoknunk az új oltárt is, miként meg kellett szoknunk annak ide­jén a nyers színű freskókat a templom mennyezetén. Gyönyö­rű napjuk volt a gyergyószent­miklósi római katolikus hitűek­­nek. Ennyi egyházi méltóság ed­dig még nem tisztelte meg egy­szerre városunkat. (Barth Otto főtisztelendő és Hajdó István főesperes, valamint káplánjai ki­tűnő szervezőmunkáját méltán illeti dicséret!). Hiszen az érsek urat elkísérte Gyergyószentmik­­(Folytatás a 2. oldalon ) BAJNA GYÖRGY Szakszervezeti siker­ ­ A Szabad Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége - Fratia konföderáció Hargita megyei vezérkara sikerként könyveli el azt, hogy bérkiegészítést harcolt ki a megyei tanfelügyelőség­től a Bélborban dolgozó tanügyi al­kalmazottak számára. Április 8-án átiratban fordultak a megyei tanfelügyelőséghez, amely­ben kérték. Hogy április 1. hatállyal Bélbor valamennyi tanügyi alkalma­zottja - beleértve a nevelő és kisegítő személyzetet is - részesüljön alapbére­k 15%-át jelentő bérkiegészítésben, lé­vén, hogy a megyei tanfelügyelőség által megszabott normák alapján e te­lepülés a VIL körzetbe (elszigetelt te­lepülések körzete) tartozik. Továbbá a megyei konföderáció kérte, hogy a Bélborba ingázó tanügyiek részesül­jenek részleges utazási bérletköltség­térítésben. Végezetül kérték, hogy a bélbori tanügyi alkalmazottak része­süljenek anyagi segélyben elsőfokú rokonuk elhalálozása esetén. A megyei tanfelügyelőség válasza nem késett: április 26-án keltezett 738. sz. átiratukban tájékoztatják a megyei szakszervezeti konföderáci­ót, hogy a 15%-os bérkiegészítést áp­rilis 1. hatállyal megkapja vala­mennyi bélkoli tanügyi alkalmazott. Az ingázóknak kért részleges költ­ségtérítést nem áll módjában megad­ni a tanfelügyelőségnek, a temetkezé­si segély pedig a tanügyi alkalmazott és az iskola igazgatója által megkötött munkaszerződés tárgyát képezi, tehát ennek megadása az iskola vezetősége hatáskörébe tartozik. A tanfelügyelő­ség átiratát Beder Tibor fő- és Kar­­dalus János személyzeti tanfelügye­lő írja alá - tájékoztatott Stan Vasile, a megyei szakszervezeti konföderá­ció titkára. SURÁNY ISTVÁN Nyilatkozat Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) 1994 április 30.-án Gyergyószentmiklóson meghívottak részvételével tartotta Közgyűlését. Az EMK szükségét érzi a keresztény és nemzeti értékeket vállaló erőknek sorskérdéseinket érintő aktuálpolitikai kérdésekben való közös fellépését. Minden szélsőségességet kerülve, az összeurópai fejlődést követve, a "rólunk - nélkülünk - soha" alapelv tiszteletben tartását szorgalmazva, alapvető érdekeinket határozottan képviselve keressük ma­gunk ügyeire a megoldásokat. Az Európai Stabilitási Egyezmény 1. év május 25.-26.-i párizsi ülésén való részvétel legyen a má­­­jus 20.-i SzKT első napirendi pontja. Az EMK úgy döntött, hogy javasolni fogja: az RMDSZ a három­­lépcsős autonómia-igényünket tartalmazó előter­jesztéssel vegyen részt a párizsi ülésen. Szülessen tehát az SzKT-a határozat a részvételről, az előter­jesztés tartalmáról és bemutatásának mikéntjéről. A Közgyűlés az EMK programnyilatkozatával kapcsolatos módosító javaslatokat vitatott meg és hagyott jóvá. Gyergyószentmiklós, 1994. április 30. Az EMK Közgyűlésének résztvevői W­bU bC SZERETETBEN, MEGÉRTÉSBEN EGYÜTT MARADNI Falutalálkozó Oklándon Beke Gyula tanító falumonográ­fiájából a népességre vonatkozó néhány adatot jegyzek le: Oklánd­­nak 1910-ben 1072 lakója volt, 1930-ban 950, 1941-ben 1069, 1979-ben 719 és jelenleg a lélek­­­szám 444. Az iskola I-IV osztály­ában 17, az V-Vin osztályban 11 oklandi gyermek tanul. Az 50-es években még párhuzamos osztá­lyok voltak. Elöregedett, elnépte­lenedett a falu, az utóbbi 30 évben 183-an szóródtak szét az ország­ban, a 89-es események után 27- en telepedtek le külföldön. Április 30-ra találkozóra hívták haza a fa­lu szülöttjeit. Alkalom volt a szám­bavételre s az elmélkedésre afö­lött, miért fogyatkozik a falu. Is­tentisztelettel kezdődött az ünnep­lés. Öregek mondották el, hogy máskor vasárnaponként 30-40-en vannak a templomban, most zsúfo­lásig megtelt, legalább 800-an vol­tak. Egyed Dániel alsórákosi, de oklándi születésű lelkész mondott szép prédikációt, sokakat meg­­könnyeztetett, amikor felemlegette (Folytatás a 2. oldalon) REBENDICS JÓZSEF A csíksomlyói búcsú­járók könyve pünkösdre Dr. P. Boros Fortunát történész, ferences rendtartományfő­nök, lapszerkesztő és a kolozsvári Szent Bonaventura nyomda igazgatója. Zetelakán született 1895. június 3-án, meghalt Capul Midia­n 1952. március 16-án, kényszermunkára ítélt politikai fogolyként. A híradások szerint halálát oktalan erőszak okozta: őrei mint gyengélkedő beteget lapáttal agyonütötték. Cikkeinek és könyveinek számottevő része foglalkozik a csíksomlyói ferences rend történetével, a rendhez kapcsolódó művelődéstörténeti adalékokkal, valamint a székelyföldi kato­likus hitélettel. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában most Csíksomlyó, a kegyhely című könyve jelent meg hason­más kiadásban. A könyv ünnepélyes bemutatója, a pünkösdi búcsús áhítat jegyében, május 18-án, délután 17 órakor lesz a Csíkszeredai Petőfi utcai Kriterion Házban. KOZMA MÁRIA SPORT 9 SPORT [~ lapunk 3. oldalán ] Egy mondatban a nagyvilág H Az ortodox húsvét éjféli miséjén megkondították a Kreml legnagyobb harangját, amely 76 éven át hallgatott, Lenin paran­csa némította el. H A tiranai kormány megtiltotta az Albánia déli részén élő ortodox görög kisebbségieknek a húsvét megün­neplését, a görög külügyminiszter ezért nem utazik ma Zürich­be, ahol albán kollégájával kellett volna tárgyaljon. III. Alek­­szij, görög pátriárka pásztori üzenetében egyetértésre hívta fel híveit , emlékeztetve arra is, hogy a húsvét egybeesik május elsejével. Ennek ellenére 12000-en tüntettek Jelcin ellen Moszkvában. 9 Holnap Melescanu román külügyminiszter is jelen lesz Kairóban,, több mint 40 ország államférfija mellett a palesztin-izraeli egyezmény aláírásánál. 9 Dél-Afrikában Man­dela pártja 57,4%-ot ért el a választásokon, de Klerk pártja 26%-ot. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetője, Nelson Mandela, az elnöki cím várományosa, szeretne fátylat borítani a múltra.­­ Jelcin elnök szombaton bocsánatot kért a lett néptől a Sztálin éra gaztetteiért, s ígéretet tett, hogy a 12000 orosz katonát kivonja Lettországból augusztus 31 előtt. 9 A Bizton­sági T­anács elítélte a ruandai vérengzéseket, de egyelőre békefenn­tartókat nem küldenek oda. 9 Boross Péter magyar és Moravcsik szlovák kormányfő Komarnóban­ Komáromban találkozott, a nem­­zetiségi kérdés megoldásáról is tárgyaltak. 9 Tuzlában dán kéksi­sakosok visszalőttek, 9 szerb katona meghalt, 5 megsebesült. MÁJUS 20-21-ÉN: SZKT-ülés - Közlemény a Szövetségi Képviselők Tanácsa tagjainak­ Az SZKT Állandó Bizottsága elnökével folytatott egyeztetés alapján 1994. május 20- án, pénteken reggel 8 órára, Marosvásárhelyre összehívom a Szövetségi Képviselők Taná­csának rendes ülésszakát. Az ülésszak kétna­pos lesz, és május 21, szombat délután 14 óráig tart. Az Állandó Bizottság a következő napiren­di pontokat javasolta: 1. Az ügyvezető elnök jelentése a Szövet­ség állapotáról; 2. Az Ügyvezető Elnökség beszámolója a féléves tevékenységről; 3. Határozattervezet az RMDSZ belső po­litikai formációs státusának rendezéséről; 4. A területi szervezetek Működési Sza­bályzat-tervezetének ismertetése; 5. Interpellációk; 6. A területi szervezetek Működési Sza­bályzat-tervezetének vitája; 7. Határozattervezet a Területi önkor­mányzati Konferenciák helyének és szerepé­nek szabályzásáról az RMDSZ-struktúrák­­ban, valamint a Területi önkormányzati Kon­ferenciák (testületek) Országos Szövetségé­nek létrehozásáról; 8. Az SZKT Működési Szabályzatának VII/43/2 pontjának a módosítása (az Egyezte­tő Kerekasztal összehívásáról); 9. Javaslat a XIV. sz. Határozat ül. cikke­lyének módosítására;­­ 10. Az Ellenőrző Bizottság szabályzatának megvitatása és elfogadása; 11. Az Ellenőrző Bizottság jelentése; 12. Különfélék. Az Ügyvezető Elnökség ugyanakkor kéri a napirend kiegészítését az Európai Stabilitási Egyezmény tervezetére vonatkozó állásfogla­lással. Az Állandó Bizottság javasolja, hogy má­jus 19-én, csütörtökön du. 18 órától Marosvá­sárhelyen üljön össze az Egyeztető Kerek­asztal a területi szervezetek Működési Sza­bályzat-tervezetének előzetes megvitatására. Kérem az SZKT-frakciók vezetőit, hogy jelenjenek meg ezen a tanácskozáson. A szervezés megkönnyítése érdekében kérem a területi szervezeteket és társ­­szervezeteket, hogy időben jelezzék a képvi­selők érkezésének idejét és elszállásolási igé­nyeit. MARKÓ BÉLA szövetségi elnök Bukarest 1994., április 28. 2000 a Tilosban Úton-útfélen az objektivitást kérik számon az újságírótól, lap­­szerkesztőtől. És a deklaráltan vagy valóban objektív lapok, fo­lyóiratok garmadájában - ame­lyek a sajtószabadság Magyar­­országra való betörése után je­lentek meg - egy olyan folyóirat tartja magát a piacon, amely tel­jesen szubjektív. A 2000 című társadalmi és irodalmi folyóirat­ról van szó. Szombat este a 2000 két szerkesztője nem törzshelyü­kön, a budapesti New York ká­véház karzatán találkozott az olvasókkal, hanem a Csíkszere­dai Tilos emelvényről próbált dialogizálni a jelenlévő érdek­lődőkkel. Margócsy István és Horváth Iván bemutatták a fo­lyóiratot, szerkesztőségét. A 2000 magánvállalkozás, a szerkesztők viszont nem alkal­mazottjai a folyóiratnak. Vala­mennyinek tisztes polgári állá­sa van. A két jelenlévő törté­netesen az ELTE tanára... Fő­szerkesztő nincs, felelős szer­kesztője évenként cserélődik. (Meghatározásuk szerint az a fe­lelős szerkesztő, akit a cenzúra­­törvény megjelenése után le­csuknak.) A folyóirat tematikai­lag három nagy fejezetre tagoló­dik: társadalom­­politológiai, társadalom-elméleti írásokkal), irodalom (próza és vers) és ve­gyesfelvágott (kultúrtörténet, irodalom-elmélet, publicisztikai írások). Hogy mi kerül a lapba? Ami tetszik szerkesztőinek. Fen­nen hangoztatják, hogy ők nem a nemzet lelkiismeretének a leté­teményesei, nem birtokolják a bölcsek kövét, de teljesen szub­jektív értékítéletük piacossá te­szi a lapot. Ötéves fennállásuk alatt pedig elérték, hogy rangot jelentsen a szerzőnek az, ha egy írását hozza a 2000. Sikerült irodalmi életet csinálnunk - vallják. S ha ők mondják, hagyjuk rájuk. SURÁNY ISTVÁN

Next