Hargita Népe, 1995. január (7. évfolyam, 1-20. szám)

1995-01-04 / 1. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP VII. évfolyam 1. (1292) szám 1995. január 4., SZERDA­I OLDAL ÁRA 100 LEJ­T*I: 163-664. ie3-Q*gj 1995 Egy boldogabb, örömteljesebb új esztendőre koccintottuk poha­runkat szilveszteréjszakáján. Ar­ra, hogy jobban éljünk. De hogy jobban élhessünk, ahhoz jobb po­litikai-társadalmi légkör is szük­ségeltetik, jobb törvények, jobb munka, jobb minőség, jobb gaz­dálkodás. Azaz hatékonyabb, eredményesebb tevékenység az élet valamennyi területén. Kezd­ve a törvényhozástól el egészen az éjjeliőrig. És hogy valóban így lesz-e, arra talán most, az eszten­dő első napjaiban nehéz lenne vá­laszolni. Hisz már annyiszor annyi mindent elképzeltünk, el­terveztünk, de az élet sokszor - akaratunktól függetlenül - mást produkált. Tehát a magunk részéről nem is­­ találnánk szerencsésnek a jóslatok­ba való bocsátkozást, de itt van kéz­ügyben egy nemrégiben készült ha­zai közvéleménykutatás (amelyet a külföldön is elismert és megbízha­tónak tekintett bukaresti MIA Mar­keting független román-angol ku­tatóintézet készített): a megkérde­zettek 21,5%-a véleménye szerint 1995-ben Románia általános gaz­dasági helyzete jobbulni fog, ám 36,4%-uk szerint rosszabbodni fog, 25,6%-uk szerint pedig ugyan­olyan lesz, mint 1994-ben; ami pe­dig saját családjuk anyagi helyzetét illeti, 25,8%-uk véleménye szerint javulás várható, ennek ellenkezőjét­­éli 25,4%-uk, míg 31 %-uk szerint ■j­ elmúlt esztendő szintjén marad. A megkérdezettek közül a leg­­■ pesszimistábbaknak a szakképest­tlen személyek, a munkanélküli­­ek, a nagycsaládosok, valamint a óvárosi lakosok bizonyultak...­­ És hadd vessünk egy pillantást egy másik előrejelzésre is, a The Economist tekintélyes angol szaklapéra: Románia belső ipari bruttó termelése 1995 folyamán feltételezhetően 3 százalékkal fog növekedni, az inflációs ráta 50 százalék körül lesz, a dollár árfo­lyama meghaladja majd a 2­000 lejt. S még távolabbra is tekinte­nek: 1996-ban Románia külföldi adósságállománya meg fogja ha­ladni a 7,4 milliárd $-t. Csak örül­ni lehet(ne) annak, ha beválna el­ső két jóslatuk, ám a másik kettő aggodalomra adhat okot... Reménykedni lehet és kell is! Bizakodni is! Végeredményben ez tűnik ki azokból a nyilatkozatokból is, amelyeket mai lapszámunkban közlünk megyénkbeli lakosok, tisztségviselők részéről. A magunk részéről kívánunk ol­vasóinknak, a megye lakosainak beteljesülésekben gazdagabb esz­tendőt, mint amilyen 1994 volt! HECSER ZOLTÁN. Mit vár az új esztendőtől? Dr. Ferenczi Ferenc, Székelyud­varhely polgármestere:­­1994 a bi­zonytalanság és feszültségek éve volt. Pénzügyi vonalon is működött a településeknek sok bajt okozó köz­pontosított intézményrendszer. Meglehetősen rossz körülmények között, különböző együttműködések révén valósíthattunk meg közel egy­­milliárd lejes beruházást (városfej­lesztés). Hozzájárultunk újabb vál­lalkozások indulásához, működtet­tük az ingyenkonyhát minden beér­kezett jogosult kérelemnek eleget té­ve, a kanadai vállalkozóval közös erőfeszítésünk nyomán mintegy két­ezer új munkahely létesítéséről be­szélhetünk, foglalkoztunk a munka­­nélküliség csökkentésével (PREM- program), eredményeink vannak­ a művelődési és sportélet támogatá­sában, az ifjúság bizonyos gondjai­nak megoldásában. Belföldi és kül­földi kapcsolataink jók, számos ran­gos fórumon elismeréssel beszéltek Székelyud­var­helyről. 1995-ben eddigi tapasztalataim alapján pénzügyi téren javulás ha­marosan nem várható, hisz még nem is tárgyaltak az idei költségve­tésről­!). Önerőből lakásépítési programokat nem lehet kivitelezni, márpedig az és bizonyos szociális kérdések a legégetőbbek. Nem re­mélem a magánosítás felgyorsítását sem. A Parlament - legalábbis az első félévben - sem hozza meg a demokratikus fejlődéshez szükséges­­ törvényeket. Az udvarhelyi önkor­mányzat igyekszik minden adódó le­hetőséget a város javaira fordítani, például az remélhető, hogy a földki­mérések a tulajdonjogi bizonylatok­kal együtt megoldódnak a tavasszal. Amit még inkább remélhetek ebben az évben, az a város szép kulturális programjának a megvalósítása, va­lamint a tőlünk függő gazdasági­szociális kérdések rendezése. A kor­mány gazdaságpolitikájának köze­lebbi javulásában már nem hiszek. Major Sándor, a székelyudvar­helyi Kereskedelmi Bank igazgató­ja: -1994 nagy fiikája volt, hogy a kormány leállította a magánosí­tást azzal az indoklással, hogy ki­hoznak egy olyan jó törvényt, amely elősegíti, felgyorsítja a nagy privatizációt. Ezt úgy fel­gyorsították, hogy azóta is áll. Ami jó volt, az infláció visszafogá­sa. Igaz, ez összefüggésben van a Nemzetközi Valutaalap követel­ményével, különben szükséghite­leket kaphatott volna Románia. Reménykedek a '95-ös javulás­ban, muszáj lesz olyan törvényeket hozni (privatizáció, csődtörvény stb.), amelyek előbbre lendítik a gazdasági életet, egyéb pedig utá­na igazodik. Antal András, a Csíkszeredai közüzemek vezérigazgatója: - Gaz­dasági fellendülést, a lakosságnak munkahelyet és munkakedvet, ugyanakkor fizetést, hogy a szolgál­tatási egységeknek is legyen pénzük feladataik elvégzésére, költségeik törlesztésére, a javításokra és a kor­szerűsítésre. Vagyis kevesebb pa­naszt, de esetenként sokkal több megértést, hisz az örökség mindnyá­junké, a nehézségek leküzdésében a lakosság viszonyulása, erkölcsi tá­mogatása is sokat jelenthet. A magánéletben mind a magam, mind mások családjában jó egész­séget, hogy a hétköznapok küzdel­meit győzhessük, hogy fejeinket, elképzeléseinket megvalósíthassuk. Molnár Imre, építészmérnök Csíksomlyó: - Mint építész, azt kí­vánom, hogy az embereknek legyen anyagi erejük (beleértve az állam által nyújtott kölcsönöket is) az épít­kezésekre, az otthonteremtésre, ugyanakkor nagyobb haladást a Csíkszeredán megkezdett templomok és más közfontosságú épületek épí­tésében. Mint egyháztanácsos, na­gyobb megértést és türelmet a hívek között és a papság iránt, és azt, hogy mindenik egyház vezetője a megbé­kélést, a szer­etet­et szolgálja. Mint munkatárs, azt kívánom, hogy min­den alkalmazott lelkiismeretesen dolgozzék. Mint édesapa és kereszt­apa, gyermekeinknek jó tanulmányi eredményeket, sikeres felvételi vizs­gákat. Dr. Jakubinyi György, gyulafe­hérvári érsek: - Éppen most olvas­tam el a Szentatya körlevelét. Fel akarja készíteni a kereszténységet a kétezredik esztendőre. Nagy jubile­umi év lesz, a távolabbi előkészület­re a '94-'95-ös évet jelöli meg. Pon­tosan ez a mi feladatunk: megélni a mi kereszténységünket. S ha a jövő esztendőben, 1995-ben tudatosíta­nánk magunkban azt, hogy a jövőnk attól függ, hogy mennyire leszünk még keresztények, akkor komolyab­ban vennénk a hitünket. S gondo­lom, hogy ez a legjobb előkészület, ahogy a Szentatya mondja, a kétez­redik jubileumi esztendőre is. Cs. E., egyetemet végzett munka­­nélküli: - Amire vágynék, úgy sem teljesedik be... Árus Zsolt, informatikus, vállal­kozó: - Jobb évet, több értékesített saját terméket, az általános életszín­vonal emelkedését. L. L., 22 éves munkanélküli: - Minél hamarabb juthassak vissza Érdre dolgozni. Balázs István, vállalkozó: - De­rűsebb lesz ez az év. Gazdasági fel­lendülésre várok. A fotóspiac évvégi mozgását nézve ez várható! (Igaz ebben minőségi munkánk sem elha­­nyagolható). Kívánom, hogy ebben ne tévedjek! Kereső Attila, ny. orvos, költő: - Gyermekkötetem kiadását, s egy nem remélt nyugdíjemelést várok. G. A., háziasszony: - Úgy is mondhatnám, hogy koporsót. A lá­tásom gyengül, az orvosnő szerint még gyengülnie kell, hogy valami segélyhez juthassak. Egyébként Is­ten kezében vagyunk... Összeállította: BAJNA GYÖRGY, FERENCZ IMRE, KOMORÓCZY GYÖRGY, METZ. A. MÁRTON Folytatás vagy kezdet? Ezt nem tudja eldönteni nagyon sok gyergyói ember. Mert mi kezdő­dik egy munkanélkülinek vagy mi kezdődik egy gazdának, akinek a mai napig sem oldották meg kérése­it? Mi kezdődik és mi folytatódik an­nak, aki 1994-ben még naponta be­járhatott egy­ munkahelyre, de min­den percben­ várhatja, hogy esetleg nem lesz elég a mérleg serpenyőjé­ben az a 35 becsülettel ledolgozott év, ha ismét mennie kell valakinek? "Mi kezdődik és mi folytatódik ér­dekvédelmi szervezetünknél, ahol 5 esztendő után a bűnbakot keresik és nem azt, hogy mit kellene tenni a tagságért bár most, ameddig még nem késő? Mi kezdődik az ingázó diákok és szüleik életében? A város évvégi ünneplőbe öltöz­tetése megpróbálta elterelni - bár néhány napra - a válaszkeresés­től a lakosság figyelmét. És biz­tosan állíthatom, sikerült is ez, hiszen az utcákon reménykedő emberek arcát láthatta a figyel­mes, a sokszor kételkedve néze­lődő ember is. (Folytatás a 3. oldalon) BAJNA GYÖRGY Nyolc oldalon Mától minden alkalommal nyolc oldalon jelenik meg a Hargita Népe. A nagy lapokhoz mérten szerény ez a gazdagodás, de egyelőre ennyire telik lehetőségeinkből. Jogos olvasói elvárásoknak teszünk eleget ezzel a bővítéssel, velük együtt reméljük, így több terünk lesz a megye, az­­ág és a nagyvilág eseményeinek bemutatása mellett azok értékelé­si is. A bővülés a­lapszerkezet változásával jár együtt, nagyobb hely jut a bel- és külpolitikának, több tematikus oldalt közölhetünk, megnő a művelődésre fordított spácium, áttekinthetőbb, bővebb lesz a heti tévé­műsorokból válogatott összeállítás. Szándékunk, hogy a terjedelmi nö­vekedés minőségi jobbu­nással járjon együtt. Eleinte lehetnek, lesznek zavarok az átállás miatt, kérjük, nézzék el botlásainkat. Természetesen szívesen fogadjuk észrevételeiket, hogy azok figyelembe vételével jobb lapot készíthessünk. Két nap alatt 47 baleset Az Országos Közlekedésrendészet tájékoztatása szerint az óesztendő utolsó napján az ország területén 22 közlekedési baleset történt, amely so­rán 10 személy vesztette életét, s több mint 30-an súlyos sérüléseket szen­vedtek. Január 1-én 17 balesetet je­gyeztek, a halálos áldozatok száma 4, a súlyos sérülteké pedig 15 volt. Az új esztendő első balesete a Kolozs me­gyei Mihai Vite­azul területén követ­kezett be 2 óra 40 perckor. Szomorú e statisztika. S egyben figyelmeztető is! Áremelések és forintleértékelés Január 2-től jelentős áremelések­re került sor Magyarországon: nö­vekedett a földgáz, az áram (65 %­­kal), a tejtermékek (20 %-kal), a hús (2 %-kal), a távolsági autóbusz- és a vasúti viteldíj (20 %-kal), a postai és távközlési szolgáltatások (15 %­­kal) ára, a benzin litere pedig 4,6 forinttal kerül többe, mint a múlt esztendő végén. Január közepére várható a kenyér árának 20 %-os emelése, de drágulni fog a liszt, a cukor és az étolaj is. Ezzel egyidejűleg számos ponton módosultak az áfa-fizetés szabályai. A leglényegesebb az, hogy a 10%-os kedvezményes adókulcs 12%-ra emelkedett, s a kedvezmé­nyes kulcs köréből­ kikerült a táv­közlési szolgáltatás (vagyis­­ezen szolgáltatások után is 25%-os kul­csot alkalmaznak). Ami az áfa­­visszafizetést illeti, csak azok igé­nyelhetik, akik bevétele meghaladja az 1 millió forintot, vagy akkor, ha beszerzés miatt az áfa összege meg­haladja a 100 ezer forintot. Tegnaptól a Magyar Nemzeti Bank 1,4%-kal leértékelte a forin­tot. Ezt megelőzően olyan vélemé­nyek láttak napvilágot, miszerint ja­nuár folyamán a forintleértékelés 5%-os lesz. Egyébként december végén az árfolyam-politika ügyében nyilatkozott Hárshegyi Frigyes, a jegybank alelnöke is, aki azt nyoma­­tékolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank árfolyam-politikája változat­lan marad, ami azt jelenti, hogy idő­közönként korrigálják a forint árfo­lyamát, vigyázva, hogy a változás ne okozzon inflációs h­atásokat. Jókívánságok sokasága érke­zett szerkesztőségünkhöz kará­csony és az új év alkalmából. Köszönet érte, biztatásnak érez­zük valamennyit. Mai lapszámunkat a hozzánk érkezett üdvözlőlapokkal il­lusztráljuk.

Next