Hargita Népe, 1995. április (7. évfolyam, 64-83. szám)
1995-04-01 / 64. szám
ÜLÉSEZTEK AZ ÁLLANDÓ KÜLDÖTTEK Kevés pénzt kaptunk beruházásra Kövér és velős napirenddel tegnap ülést tartott a Megyei Tanács Állandó Küldöttsége. Elsőként a megyei rendőrfelügyelőség tájékoztatóját hallgatták meg, amelyet Butnaru Ştefan ezredes, megyei alparancsnok terjesztett elő. Erre részletesen visszatérünk, ízelítőnek hadd emeljek ki néhány dolgot. A múlt évben a megyében 3 314 bűncselekményt jegyeztek, közel 600- zal többet, mint az előző évben. Gyilkosság következtében 12 ember vesztette életét, 28-an haltak meg közlekedési balesetben. A rendőrök 70 százalékát 1990 után alkalmazták, legtöbb menetközben kapott kiképzést. Sok közülük az alkalmatlan, különböző vétségekért, túlkapásokért több tucatot tartalékba helyeztek. Okos kérdés volt, hogy tette valamit a maga során a rendőrség a különböző Funar-féle híresztelések cáfolásáért az állítólagos etnikai és más jellegű feszültségekről. Itt a megyében sokkal kevesebb dolga van a rendőrségnek, mint máshol, mert törvénytisztelő, becsületes emberek élnek. A lakosság egy része elégedetlen a rendőrökkel, mert visszaélnek beosztásukkal. A továbbiakban a megyei tanácsnak a lakosággal való kapcsolatáról hangzott el tájékoztató. A múlt évben 220 személy fordult panasszal a megyei tanács vezetőségéhez, sok kérdés megoldódott, volt olyan, amelyben illetéktelen a megyei tanács és máshová igazították a kérelmezőt. Az ülés folytatásaként az 1995-ös megyei költségvetés-tervezetet vitatták meg, amelyet a megyei tanács plénuma elé terjesztenek. Karcsú ez a költségvetés, beruházásra a megyének 7,6 milliárdot irányoztak elő, ez "csak" 10 milliárddal kevesebb, mint amennyi az induláshoz szükséges. Ezután a tanácsosok több végzéstervezetet vitattak meg és fogadtak el. A legfontosabb az, hogy a megyei útügy megszűnik és helyébe autonóm ügyigazgatóság létesül. Nagy lépés ez a jobb utak felé, amihez nemcsak új szervezési forma, hanem sok pénz is kell. REBENDICS JÓZSEF A honpolgár biztonsága, a bűnözés megelőzése - volt aki eljött, volt aki nem - A Pro Demokrácia Egyesület Csíkszereda klubja csütörtökön délután A honpolgár biztonsága az utcán és a bűnözés megelőzésének módozatai témával megbeszélést tartott a Zöld Péter utcai Depressió kávéházban. A brassói székhelyű Soros Alapítvány és más alapítványok által támogatott egyesület rendezvényét megtisztelte jelenlétével dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, a helyi tanács, a törvényszék, a tanfelügyelőség, a Renel, a sajtó számos képviselője és más érdeklődők. A rendőrség és a polgári őrség az ígéretek ellenére nem tett eleget a meghívásnak. Forró Miklós és Bíró József ismertették az egyesület eddigi munkáját, célkitűzéseit, törekvéseit, a napi témát, majd nyár, építő jellegű dialógusra került sor. Érvek és ellenérvek hangzottak el Csíkszeredár témakörben foglalkoztató gondjairól. Vitatémáját képezte az ifjúság helyzete, a szociális problémák, a család, a vallás és az iskola szerepe a nevelésben, a közbiztonság legfontosabb tényezői, a rendőrség, csendőrség, polgári őrség, közlekedés, köz- és mentőszolgálat pillanatnyi helyzete. Szóvá tették a város apró, egyszerű embereken és nem a központi költségvetésen múló - közvéleménykutatás alapján - aggasztó gondjait, mint a köztisztaság, viselkedés az utcán, parkokban, tapstéren (egyik felszólaló az itt erőbem utalványokat produkáló kerékpárosokra, másik a gazda nélküli kutyákra neheztelt), a játszóterek krónikus hiányára, az utcai világítás helyzetét stb. Érdekesnek tűnt, többek között, dr. Csedő Csaba, Bíró Albin, Hajdú Dezső, Birtok József és Proca Ioan hozzászólása, az önkormányzat - rendőrség közötti viszonyról, a diákoknak a társadalom működésével kapcsolatos hiányosságairól, valamint a bűnözés Csíkszeredái helyzetéről. Egyik felszólaló zárómondata, általános vélemény szerint, tükrözi az itteni viszonyokat: "Egy riasztóberendezéseket forgalmazó budapesti vállalkozó pár hetes piackutatás után kijelentette, hogy nálunk amatőrök a betörők, bűnözők, neki itt, nálunk nincs piaca." DOBOS LÁSZLÓ Valahányszor Gyergyóban járok, s szóba elegyedem egy gyergyói atyafival, megkérdezem tőle, hogy vajon Dobribánék mit csinálnak? Megnéz engem rendszerint ilyenkor az öreg székely, s azt mondja: De hát Dobribánék örmények! Nem arról van szó - mondom -, hanem a földjeiket rendezték, mert tudom, hogy sok volt, de a kevésért most igencsak körül kell nézniük, cirkusz nekik is az élet... A cirkusz fogalma s a Dobribán név évekkel ezelőtt egy Bodor Ádám elbeszélésben társult a fejemben, egy irodalmi olvasmányban, aminek bizonyára nem volt valóságos alapja, csak az író találta ki. Az elbeszélés címe Gyergyói tél, s a történetben Dobribánék nagyon melegszívű családként jelentek meg. Gyergyói hideg éjszakán vagy hajnalon indult át a Libán-tetőn egy cirkuszista egy nővel, kezében kicsike bőrönd. A trupp valahol a Küküllő mentén tanyázhatott, Gyergyó felé amikor a férfi megszökött a nővel (kötéltáncos lehetett?), s forró szerelmükkel a farkasordító hidegben valahogy átvergődtek a hegyen, mint akik csak úgy vaktában nekivágnak... Végül lakott település szélére értek, leszedtek valami léceket a kerítésről, s a fagy halál elöl bebújtak egy nyúlketrecbe. Nos, az öreg Dobribán portájára tévedtek be, Dobribánék nyúlpajtájába, ahol meg is fagytak becsületesen. Ott találtak rájuk Dobribánék, s gyorsan vendéglátó szeretettel bevitték őket a házba. Hogy melegedjenek meg, olvadjanak ki. Amikor a cirkuszista kiolvadt annyira, hogy már mozogni tudott, fogta a nőt, nekitámasztotta a falnak, utána kinyitotta a bőröndöt és elővett egy rakás kést. A késekkel aztán mesteri módon körbehajigálta a nőt Dobribánék nagy-nagy ámulatára. Késdobáló volt az illető a cirkuszban, nem vitás... Mondom, személyesen nemigen ismerem Dobribánékat, de a nevük fel-felhangzik Gyergyóban. Tudom, hogy az elbeszélés szerint volt részük Cirkuszi jelenetben. Hát ezért jutnak eszembe most is, amikor arra járok... FERENCZ IMRE Alkotmányossági óvást kezdeményeznek Március 30-án, az RMDSZ képviselőházi csoportja a Képviselőház épületében tartott sajtóértekezleten foglalt állást a szociális segély folyósítását szabályozó törvénybe a fő kormánypárt kezdeményezésére beiktatott határálépési illetékkel kapcsolatban. Mint ismeretes, a Képviselőház, a kormánykoalíciós pártok szavazatával kedden, március 28-án ismét beiktatta az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített határátlépési illetéket a szociális segélyről szóló törvénytervezetbe. A kérdés megvilágítására összehívott sajtóértekezleten az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében Kerekes Károly nyilatkozatot olvasott fel, amely miután hangsúlyozza, hogy szövetségünk támogatja a szociális segély folyósítását az arra rászorulóknak, ám ennek anyagi alapjait az állami költségvetésből kell fedezni, nem pedig - mint szövetségünk meglepetéssel vehette tudomásul - az Alkotmánybíróság által többször is alkotmányellenesnek minősített határátlépési illeték újrabevezetéséből. Miután megállapítja, hogy a kormány, a kormánykoalíció pártjai nem tettek le arról, hogy mindenáron kompromittálják az alkotmányosság szavatolására létrehozott Alkotmánybíróságot, az RMDSZ képviselőházi frakciójának nyilatkozata leszögezi: "Az állampolgárok alkotmányos jogainak védelmét továbbra is következetesen szolgáló politikai alakulatuntalak eltökélt szándéka újból kezdeményezni az alkotmányossági óvást az Alkotmánybíróságon, abban a reményben, hogy törölik a törvényből az említett alkotmányellenes előírást." Szakszervezetiek számonkérése Tegnap délelőttre rendkívüli ülést hívott össze a Hargita Megyei Szabad Szakszervezetek Szövetsége. A tagszervezetek képviselőin kívül a meghívott parlamenti képviselők és a megyében tevékenykedő politikai pártok vezetői közül csupán Hajdú Gábor szenátor, Nagy Benedek képviselő, Pap Előd, a Csíki területi RMDSZ ügyvezető elnöke és Filimon Nicolae, a Demokrata Párt megyei vezetője tett eleget a meghívásnak. A szakszervezetiek kérdésfelvetése meglehetősen számonkérő volt: mit tettek a megye politikusai és parlamenti képviselői az életszínvonal állandó romlása ellen, illetve szavazatukkal hatálytalanítják-e - mármint a parlamenti képviselők - a kormány 1/1995. sz. sürgősségi rendeletét. A válaszadás nem váratott magára, a jelenlévők beszámoltak tevékenységükről, nagyon sok kérdéskört sikerült tisztázni. Abban mindenki egyetértett, hogy hasonló találkozókra szükség van. Végül a jelenlévők közös nyilatkozatot írtak alá. SURÁNY ISTVÁN Emlékmű Cseres Tibornak A polgármesteri hivatal és a helyi RMDSZ-szervezet közös fáradozása eredménye az az ünnep, amelyre annyi jeles személyiséget várnak e hazából és Magyarországról egyaránt Gyergyóremetére. Az ünnepség egyébként 9 órakor kezdődik szentmisével. 10 óra 30 perckor leleplezik azt a domborművet, amelyet Burján Gál Emil szobrászművész készített, s amelyet a Barabás Béla szárhegyi kőfaragót dicsérő emlékműre fogattak fel. Emlékbeszédek, emlékműszentelés, ünnepi műsor teszi feledhetetlenné e napot Délután 15 órától a művelődési ház nagytermében emlékülést tartanak, amelyen Cseres Tibor munkásságát méltatják. Kiváló alkalom lesz a mai a Cseres Tibor Egyesület bemutatkozására is, amelynek törvényes bejegyzése folyamatban van, s amelynek tiszteletbeli elnöke Cseres Tibor özvegye, Nóra néni lesz. BAJNA GYÖRGY HUMOR 7. oldal Lezuhant egy Airbus • Tegnap reggel az Otopeni repülőtér közelében felszállás után mintegy 4-5 perccel lezuhant a Tarom légitársaság Airbus 310 A típusú repülőgépe. Fedélzetén 49 utas (32 belga, 9 román, a többi más állampolgárságú) és 10 főnyi személyzet tartózkodott, valamennyien életüket vesztették. A gép Bangkokból jött és Brüsszelbe tartott. A Tarom igazgatója közölte, hogy a gépet 1986-ban gyártották, eddig 31 000 órát repült, gyakorlott pilótája volt, aki mögött 15 000 óra repülés van. A sze Ablak az országra rencsétlenség körülményeinek kivizsgálására kormánybizottság alakult, szakértők érkeztek a gyártó cégtől is. • Tegnap ülést tartott a kormány (a baleset miatt késett a kezdés). Napirendjén több határozattervezet megvitatása és elfogadása szerepelt a bérek indexálásáról. • Tegnap a Román Televízió székháza előtt Dumitru Iuga éhségsztrájkot folytató szakszervezeti vezetővel szolidarizáló tüntetés volt. • Az RMDSZ honatyái panaszt emelnek az alkotmánybíróságnál a társadalmi segélyre vonatkozó törvény ellen. Mivel ez ismert, érvénybe lépteti a határátlépési díjat Kerekes Károly képviselő csütörtöki sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem tekinthet el egy alkotmányos előírás megszegésétől, lévén, hogy a határátlépési díj alapvetően sérti a szabad közlekedéshez való jogot Vida Gyula szerint a kormányzó pártok és implicite a kormány valóságos politikai zsaroláshoz folyamodnak, amikor a társadalmi segély megadását a határátkelési díj visszaállításától teszik függővé.A polgári szövetség pártja szerint itt az ideje szétzúzni a korrupciót hazugságot és rablást övező hallgatás falát, és az állampolgárok rendelkezésére bocsátja valamennyi polgármesterét, helyi tanácsosát, képviselőit és szenátorait egész hatáskörükkel együtt. Ünnepre készülő iskola A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben nagyok az előkészületek a tanintézet közelgő ünnepének szervezésére. Május 19-én és 20-án emlékeznek meg az alapítás 325. évfordulójáról. Előzetes hírként csupán annyit, hogy tartalmas műsor készül. Istentisztelettel kezdődik a jeles rendezvénysorozat a főtéri református templomban, mely alkalommal Erdély püspöke, dr. Csiha Kálmán hirdet igét. Ennek a templomnak tetőzetén a zöld cserepekből kirakott "K.G.1781" feliratban a mai tanítóképző elődje, a Református Kollégium rector-professzorának, Kis Gergelynek neve rejlik. Az évforduló szervezői terveztek emlékbeszédeket, tudományos előadásokat, kulturális műsorokat, és természetesen zarándoklatot Kisbaconba Elek Apó szülőházához és sírjához. Ahhoz a sírhoz, amelynél a nagy Mesemondó temetésén Tamási Áron egyebek mellett ezt mondta: "Hős volt, bátor és igaz: ennek a földnek egyetlen szemünk előtti vértanúja, testvére a régieknek, akiket úgy szeretett: Apáczainak, Mikes Kelemennek, Körösi Csomának, a keveseknek, az örökké élőknek." Néhány fontosabb adat: iskolatörténeti munkák szerint a kollégium egyidős a székelyudvarhelyi reformációval, és az 1500-as évek közepén már működő elemi fokú iskola továbbfejlesztéséből alakult ki. A fejlesztésre, vagyis az elemi iskola gimnáziumi rangra emeléséhez gróf Bethlen János, Erdély kancellárja, Udvarhelyszék főkapitánya adta a pénzt 1670-ben. 1682-ben már írások emlegetik az iskola könyvtárát, és ma a város, valamint a környék nagyrabecsült tudományos könyvtáraként tartják számon. Az ősi tanintézetnek olyan jeles diákjai is voltak, mint például Benedek Elek, Orbán Balázs, Kányádi Sándor, Ravasz László, Haáz Ferenc Rezső, Palló Imre, Toró Tibor, Dávid Gyula. Az ő alkotó szellemük ma is él az iskolában. A tudás megszerzésére egészséges versenyszellem észlelhető. Erről ezúttal csupán azt említem meg, hogy a középiskolások anyanyelvi versenyének megyei fordulóját a Benedek Elek Tanítóképző csapata nyerte, ők utazhatnak április 21-én Nagyenyedre a Bethlen Kollégiumban tartandó országos döntőre, az egyre inkább népszerűsödő Körösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyre. KOMORÓCZY GYÖRGY