Hargita Népe, 1995. május (7. évfolyam, 84-104. szám)
1995-05-03 / 84. szám
Hecckampány Klézsén A moldvai csángómagyarság kulturális képviseletét a Moldvai Csángómagyar Szövetség látja el. Ebben a törekvésében támogatja az RMDSZ ügyvezető elnökségének művelődésügyi főosztálya. A helyi fiókok szervezése a moldvai csángómagyar falvakban folyamatban van. Szombaton Klézsén került volna sor a tisztújító közgyűlésre. Hogy miért csak került volna sor? A választ dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főjegyzője, az RMDSZ ügyvezető elnöksége művelődésügyi főosztályának vezetője adta meg tegnap délelőtt telefonon feltett kérdésünkre: Klézsén 20-30 főből álló feltüzelt csoport várt bennünket. Negyedük körülbelül nagyon ittas, háromnegyedük pedig csupán ittas volt. A csángó szövetség elnökének testvérét megkergették, az Utolsó pillanatban sikerült neki beugrani egy autóba. Egy ember rámrontott, azonban az ott tartózkodó rendőr megvédett. Megjegyzem, hogy az incidenst parlamenti interpelláció, zajos sajtókampány előzte meg a nemzetféltők részéről. Klézsén azt kérték tőlünk számon, hogy miért nem kértük a helyhatóság engedélyét, illetve a rendőrség védelmét. Engedélyekre nincs szükségünk, hisz az önazonossághoz való jog, illetve az egyesülési jog az alkotmány által szavatolt alapvető emberi jogok. A csángómagyar szervezet pedig nem alkalmaz erőszakot a tagtoborzásnál, csupán azokra számít, akik vállalják magyarságukat. Hogy miért nem kértük a rendőrség védelmét? Ez számunkra érthetetlen kérdés volt. Utólag tudtuk meg, hogy a községben egy csendőrkülönítmény állt készenlétben, meg hogy magasrangú rendőrtisztek és egy nagyromániapárti szenátor is a községben tartózkodtak. Eddig a dr. Kötővel folytatott telefonbeszélgetés. Állítását, miszerint jól előkészített és összehangolt hecckampányról van szó, erősíti az a tény is, hogy a helyi román lap, az Adevărul Harghitei péntek szombati számában közli Emil Gopea magyarellenes hangvételű, dr. Kötő Józsefhez intézett nyílt levelét. SURÁNY ISTVÁN Beruházási szakemberek összejövetele Kolozsváron Tegnap Kolozsváron(a Transzilvánia Üzletközpont szervezésében és a Román Fejlesztési Ügynökség támogatásával) üzletemberi összejövetelre került sor a kis- és középvállalkozások beruházásai finanszírozása, garantálása és biztosítása témakörben. A szervezők elképzelése szerint az összejövetel célja azon konkrét utak kitapintása volt, amelyek a pénzügyi-, bankintézmények, a beruházások részvételét segíthetik elő az erdélyi kis- és középvállalkozók beruházási tervei véghezvitelében. Számos illetékes - a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a PHARE- program, az Országos Privatizálási Ügynökség, a Román Nemzeti Bank, a Nemzetközi Menedzsment Alapítvány stb. - képviselői voltak jelen, valamint kis- és középvállalkozók (köztük megyénkbeli cégek képviselői is). Az összejövetel keretében a különböző pénzügyi-banki intézmények képviselői érdekes és célravezető értekezéseket tartottak, egyes cégek képviselői pedig beruházási programjaikat ismertették. Ezt követően tárgyalásokra került sor a pénzügyi-banki intézmények képviselői és a hitelek potenciális kedvezményezettei közt. A Transzilvánia üzletközpontnak az utóbbi időben több rangos rendezvénye volt, s a jelek szerint tagságának egyre érdemlegesebb szolgáltatásokat képes nyújtani, kezdve a tájékoztatástól el a tegnapihoz hasonló rendezvényekig. HECSER ZOLTÁN ele,születünk egy szövevényes, ír bonyolult világba. Körülnézünk és feltesszük a kérdést. A sokak közül melyik az az egyéniség, akihez legszívesebben hasonlítanánk? Kinek ne lenne gyermekkorából, az iskolából, közvetlen vagy távoli környezetéből kiragadható olyan személyiség, aki gyökeret vert emlékezetében, akihez közel érzi vagy érezte magát, akit hajlandó lenne követni. Az ember nem születik légüres térben.Egyének forgataga veszi körül s keresi az ösvényt a nagy útvesztőben, fogódzók után kutat. Útkeresés közepette villannak fel azon egyéniségek, akik mintaképpé, eszményképpé nemesülnek. Amikor megkérdezzük gyermekünktől, hogy ki a kedvenc óvónénije, tanítója, tanára, barátja, meseírója stb. más-más mintakép körvonalait érjük tetten. Kiki a hozzá hasonlót vagy éppen a vele ellentétest csodálja, bámulja s tartja követendőnek. Ha elfogadjuk a mintakép fogalmát valósnak, már csak annak megválasztása marad nyitott. Van-e ahonnan ma (a kritika burjánzásának idején) olyan eszményképet válasszunk vagy segítsünk annak megválasztásában, aki érdemes erre? Az igenlő válasz adódik, még akkor is ha netán rég letűnt korokból hívjuk elő az illető személyt. A követendő példa értéke már mindenkinek "ízlése szerinti" elbírálás tárgya. Ezt az ízlést formálni, igényessé tenni, helyére terelni a gyermekkorban lehetséges és szükséges, ameddig "hajlik a vessző", használhatjuk a mondást képletesen. Később ugyanis rádöbbenhetünk arra, hogy a történelem torzszüleményei is feliratkoznak olykor a követendő példák sorába. Hogy csak a "legklasszikusabbakat " említsem: Hitler, Mussolini, Sztálin, esetleg a felejthetetlen Ceauşescu stb. Látunk ezekre számos példát napjainkban. Minden nemzetnek, nemzetiségnek vannak sajátos példaképei is. A sokáig elnyomásban sínylődő népek szabadsághőseiket emelik be a halhatatlanság pantheonjába. Az alacsony műveltség”“—“—gi szinten tengődök egy-egy kiemelkedőbb szellemiségüket tartják követendőnek. Anélkül, hogy a vidékiesség hibájába esnénk, jó hallani, hogy számosan saját népük csúcsszellemiségeit teszik meg ideálnak. Nem feledhetjük el azonban, hogy eszményképünk is egy ember (volt) s közhellyel élve: azt is hibáival, bukásaival együtt kell elfogadni, mint szinte mindent ebben a nehezen kiismerhető világban. KERCSÓ ATTILA Eszménykép, mintakép Román-magyar egyezmény a diplomák kölcsönös elismeréséről Tegnap hivatalos látogatáson járt Bukarestben Fodor Gábor magyar művelődési és közoktatásügyi miniszter. A Liviu Maior román oktatásügyi miniszter meghívására sorra került látogatáson a miniszterek véleménycserét folytattak a két ország közti kulturális együttműködés javításának lehetőségeiről és aláírták a román-magyar oktatásügyi együttműködési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv aláírása után Liviu Maior rámutatott, hogy a protokoll kölcsönösségi alapon előúja a diákok, tanárok és szakemberek cseréjét, megoldja a magyarországi román nyelvű, illetve a romániai magyar nyelvű lektorátusok kérdését, valamint a nyári tanfolyamokon való részvételt. Fodor Gábor művelődési és közoktatásügyi miniszter fontos hozzájárulásnak minősítette a jegyzőkönyv aláírását ahhoz, hogy a két állam fiataljai jobb képet alkossanak a másik országról, figyelemre méltónak tartva, hogy a dokumentum egyik szakasza előírja a diplomák kölcsönös elismerését Mindkét fél késznek mutatkozott feljavítani a tankönyveket, főképp történelemből. Liviu Maior ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az új oktatási törvénynek megfelelően a romániai történelemtankönyvekbe fejezeteket iktatnak be a kisebbségek történelméről is. A magyarországi román kisebbség anyanyelvi oktatási kedvezményeire vonatkozó kérdésre válaszolva Fodor Gábor rámutatott, hogy nem lehet összehasonlítani a két ország kisebbségeit, mivel nagyság szempontjából a romániai magyar kisebbség jóval számosabb. Hazautazása előtt Fodor Gábort fogadta Văcaroiu román miniszterelnök is, aki értékelve a jegyzőkönyv aláírását, rámutatott, hogy az ilyen dokumentumokkal az alapszerződésekkel kapcsolatos román-magyar tárgyalásokat mozdítják elő. Keresztúri üvegházak feltámadása Közismerten az 1989 előtti megyevezetés Székelykeresztúrt és környékét Hargita megye éléskamrájává léptette elő. Itt létesült a szarvasmarha- és sertéshizlalda, az Avicola komplexum és a zöldségtermesztésre hivatott hajtatóház. A ’89-et követő években valamennyi összeomlott. Az egy más kérdés, hogy miért és melyiket lehetett volna túléltetni, mint sok más hasonlót szerte az országban, hogy ne szoruljunk behozatalra olyan élelmiszertermékekből, amiből bőven megterem vidékünkön is. Itt van például a korai zöldség. A piacokat török és arab áruval árasztották el, miközben a keresztúri fűtött hajtatóház a teljes csődbe jutott. Adósságai évről évre növekedtek, bankhitelt senki nem nyújtott, megszűnt a villanyáram-, gáz-, vízszolgáltatás, az ottani alkalmazottak üvegleme(Folytatás a 3. oldalon) REBENDICS JÓZSEF Hajdú Gábor alkotmánybírójelölt Hajdú Gábort jelölte az RMDSZ szenátusi frakciója az alkotmánybíróságban megüresedő három hely egyikének betöltésére. A jelölést a Hargita megyei szenátor elfogadta - adták hírül a médiák a múlt hét folyamán, a hírt pedig maga Hajdú szenátor erősítette meg az RMDSZ Csíki Területi Választmánya keddi ülésén. - Mi az alkotmánybíróság szerepe, szenátor úr? - Az alkotmánybíróság a jogállam egyik legfontosabb intézménye. Az alkotmány az alaptörvény és az alkotmánybíróság hivatott egyedül arra, hogy a parlament által meghozott törvények alkotmányosságát felülbírálja. Létezik egy olyan védelem, miszerint a törvények alkotmá(.Folytatás a 3. oldalon) Kérdezett: SURÁNY ISTVÁN Gyergyói bútorok árverése Nicolae Ceauşescunak a gyergyószentmiklósi bútorgyártól megrendelt hálószobabútorát a Debrecenben május 5-7 között sorra kerülő Közfogyasztási Cikkek Nemzetközi Vásárán állítják ki. A vendéglátó ország kiállítóin kívül saját standdal rendelkeznek angol, holland, svájci, német és román bútorgyártó cégek is. Nicolae Ceauşescu hálószobabútorát 1989 decembere után a gyergyói gyár egyik raktárában helyezték el. A szobabútort valószínűleg a debreceni vásáron fogják elárverezni, s a kiindulási ár egymillió forint (az árfolyam 119 forint - 1 dollár) lesz. (Rompres) Sörfesztivál Tusnádfürdőn Szombaton hangulatos sörfesztivállal nyitott a tusnádfürdői kemping. Volt ott minden, ami az ilyen eseményhez igényeltetik: Galbeck recept szerint készült ingyensör, jóízű ételek, vidám zene, tombola, tánc, mulattató nóta, akkor még a szép tavaszi idő sem számított hiánycikknek. Az Univers Kft. jól felkészült a nyitásra, kicsinosított kempingházakkal, megnövelt vendéglővel várja az egész turistaidényben a vendégeket. (NAGY P. ZOLTÁN felvételei)