Hargita Népe, 1995. július (7. évfolyam, 127-147. szám)
1995-07-01 / 127. szám
Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP VII. évfolyam 127. (1418.) szám 1995. JÚLIUS 1. SZOMBAT 8 OLDALÁRA 200 LEJ Májvselteléstől nagyárengednény!" Tol: 163-864; 163-946 Megalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa Tegnap délelőtt közel másfél órás késéssel kezdte meg munkálatait az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának alakuló ülése, a szövetség marosvásárhelyi székháza üléstermében. A munkálatokat Markó Béla szövetségi elnök nyitotta meg. Rövid felszólalásában hangsúlyozta, hogy rendkívüli, ünnepi a pillanat, hisz először ült össze az új felállítású SZKT, az a döntéshozó testület, amely a kolozsvári kongresszus határozatainak szellemében az előző SZKT munkáját hivatott folytatni az új alapszabályzat szerint, az új program megvalósítása érdekében. Mint mondotta, nehéz és felelősségteljes munka vár a testületre, hisz nagyon rövid idő, alig 11 hónap áll rendelkezésére. A rövid megnyitóbeszéd elhangzása után a testület hozzálátott a munkához. Öttagú igazolóbizottságot választottak, amely megvizsgálta a küldöttek mandátumát. A bizottság jelentése szerint 132 küldött mandátumát igazolták, ebből 21-et a területi szervezetek, 26-ot a területi önkormányzati konferenciák, 7-et a platformok és a pártok, 20-at a Magyar Ifjúsági Tanács, 21-et a kongresszus delegált a testületbe, 37-en pedig a két parlamenti csoport tagjai. Két parlamenti mandátummal rendelkező személy nem tagja az SZKT-nak, Markó Béla szövetségi elnök és Nagy Benedek parlamenti képviselő. Egyébként több mint 20 megyénkbeli tagja van az új SZKT-nak. A mandátumigazolás megejtésének hosszas procedúrája közben Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a jelenlévőket, a szövetség által a kongresszus óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységről. Mint mondotta, az RMDSZ a kolozsvári kongresszuson pozitív üzenetet fogalmazott meg a román politikai élet és a nemzetközi közvélemény felé önmeghatározása és koncepciója megfogalmazása által, mégis ennek ürügyén mindeddig előzménytelen magyarellenes kampány bontakozott ki. Ehhez társult a román-magyar alapszerződés kérdése és a tanügyi törvény kapcsán kialakult helyzet. A szövetségi elnök aggasztónak ítélte a kormánypárt és a nacionalista szövetségesei retorikáját, fasiszta hangvételűnek minősítve azt Véleménye szerint a közeljövőre vonatkozó prognózis negatív előjelű. A mandátumok igazolása és a jelenlét megvizsgálása után - az igazolóbizottság jelentése szerint 96 képviselő foglalt helyet a teremben, számuk később 101-re emelkedett-a testület megvitatta a Markó Béla által előterjesztett napirend-javaslatot A módosító javaslatok megvitatása és megszavazása után a testület elfogadta a kétnaposra tervezett ülés napirendjét Első napirendi pont az SZKT Állandó Bizottsága elnökének megválasztása lett Három jelöltet javasoltak a szövetségi képviselők: a marosvásárhelyi Kelemen Attilát, a gyergyószentmiklósi Dézsi Zoltánt és a kolozsvári Somai Józsefet A képviselők titkos szavazással kellett eldöntsék az SZKT ÁB új elnöke kilétét. A szavazás eredménye: Dézsi Zoltán - aki egyébként a régi SZKT ÁB elnöki tisztségét töltötte be - 51, a másik két jelölt 23-23 szavazatot kapott. Tehát egyik jelölt sem kapta meg a tisztség betöltéséhez szükséges 2/3-os szavazattöbbséget, ezért újabb fordulót kellett elrendelni. Közben Kelemen Attila visszalépett, így a második fordulón csak Dézsi Zoltán és Somai József indult. A forduló eredménye: Dézsi 66 (Folytatás a 3. oldalon) SURÁNY ISTVÁN ÖTÉVI KÉNYSZERŰ TÁVOLLÉT UTÁN ✓ Újra hazalátogatott Kincses Előd Ötévi kényszerű távollét után újra hazalátogatott Kincses Előd. Mint ismeretes, a neves politikusnak, Tőtvös László védőügyvédjének az1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben vállalt szerepéért a magyarság jogaiért való bátor kiállásáért kellett távoznia a szülőföldjéről. A hatóságok koholt vádak alapján bűnvádi eljárást indítottak ellene, amit az RMDSZ szorgalmazására, a nemzetközi nyomás hatására csak pár hete szüntettek meg. Kincses Előd csütörtökön érkezett vissza Marosvásárhelyre, s még aznap megjelent egy képzőművészeti kiállítás megnyitóján. Amint ott elmondotta, a sikeres szívműtéten átesett idős édesanyja meglátogatására érkezett haza. A kiállítás részvevőinek spontán köszöntésére válaszolva a következőket mondotta: "Kedves vásárhelyiek, ugyanúgy fogalmazom a megszólítást, mint annak idején 1990. március 20-án. Tudom, hogy ma már a helytállás mást jelent: a mindennapok küzdelmét, az aprómunkát, a kis lépések taktikáját, a kitartást, s az újrakezdést. Ami a terveimet illeti, szeretnék Marosvásárhelyen is ügyvédi irodát nyitni, három hetet töltök el minden hónapban Budapesten, az utolsó negyedik hetet pedig Marosvásárhelyen. Gazdasági joggal kívánok foglalkozni, a román-magyar gazdasági kapcsolatok jogi hátterét szeretném biztosítani, mert szent meggyőződésem, hogy a gazdasági kapcsolatok mentén lehet a leghamarabb a régi történelmi görcsöket lazítani." Véget ért az érettségi Pénteken befejeződött az érettségi. A diákok általában optimisták, bíznak abban, hogy jól szerepeltek. Az eredményhirdetésre azonban egyelőre még várniuk kell, erre a tervek szerint kedden, július 4-én kerül sor. Hiába vannak túl az érettségin, iskoláink többségében meglehetősen nyomott a hangulat, a nemzetiségieket sújtó új tanügyi törvény beárnyékolta a pedagógusnapi megemlékezéseket is. Felvételünk a Csíkdánfalvi Petőfi Sándor Gimnáziumban, a választott szak szóbeli vizsgáján készült. Fotó: SÍPOS GÁBOR Biblioteca municipală OSW«GiU-Ma*WH út Befejeződött az ásványvízkiállítás Tegnap délben a résztvevők értékelésével befejeződött a Hargita Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara, valamint a Csíkszentkirályi Hargita Gyöngye Rt által a Csíkszeredai Hargita szálló emeleti halljában rendezett ásványvíz- és üdítőital-kiállítás. A háromnapos rendezvény eredményeiről szólva, Füstös József, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara képviselője elmondotta: a jelenlévő cégek megelégedésüket fejezték ki a rendezvénnyel kapcsolatosan. Külön értékelendő a színvonalas szimpózium, ahol többek között nagyon értékes javaslatok születtek az ásványvizek ésszerűbb értékesítéséről, illetve a források megfelelő kihasználásáról, karbantartásáról. Külön kihangsúoznám a Megyei Környezetvédelmi Eynökség előadását, segítségét, amely filmet mutatott be Hargita megye ásványvizeinek helyzetéről. Szó esett az ásványvíz- és üdítőipari termékek új perspektívájáról, lehetőségeiről és mindenki örömmel nyugtázta, hogy az inkább kereskedelmi jellegűnek elképzelt találkozónak tudományos arculata is volt. DOBOS LÁSZLÓ Úgy tudtam, hogy a hippokratészi eskü a világ minden orvosának az esküje, nem kell elvenni abból semmit, és nem kell ahhoz hozzátoldani semmit. Egyetemes, az orvosi hivatás, az emberség egyértelmű megfogalmazása, kifejezése. Ezért lep meg, hogy Szlovákiában az emberség nyelvét csupán szlovákra akarják korlátozni, egyfajta pótesküt kell tenniük az orvosoknak, hogy csakis a nemzet nyelvén kommunikálnak a beteggel. Márpedig ez összeegyeztethetetlen a hippokratészi esküvel és alig hiszem, hogy ennek betartása lehetséges. Mert nem lehet csak szlovákul betegnek lenni még Szlovákiában sem, mint ahogy sem magyarul, vagy sem románul nem. Mert akkor ajánlatos, hogy az orvosi rendelők, a poliklinikák bejáratánál először nyelvvizsgán menjenek át a betegek. Ami ugye kizáró jellegű, különben beszélhet, tudhat a beteg tucatnyi nyelvet is, hogy megértesse magát az orvosokkal, de a tapasztalat azt mutatja, hogy vajúdni és agonizálni, egyáltalán szenvedni csak anyanyelven lehet. S lám, vannak okosak, akik ezt is eltiltanák, elvárván, hogy az állam, vagy a nemzet nyelvén törjön ki az emberből az utolsó faj is... A tolerancia évében az ilyen intézkedések, rendelkezések nem éppen vetnek jó fényt azokra, akik mindezeket kitalálják és alkalmazni kívánják. Mert ha így van, akkor beteg a világ, beteg a hatalom... Mert valóban ez már a legutolsó resztrikció, amit a nyelvi korlátozások terén ki lehet találni! Az iskolák után a kórházakban is... De hát egy nemzet civilizációskulturális színvonalát többek között azzal is lemérhetjük, hogy miként viszonyul a kisebbségekhez... ____________FERENCZ IMRE_ Ezer székely leány napja Vasárnap 10 órakor várják a vendégcsoportok érkezését Csíksomlyóra. Fél 11-kor ünnepi szentmisével kezdődik az Ezer székely leány nap. Hármas ünnepe lesz e napon Csíksomlyónak, hiszen búcsús nap is, Sarlós Boldogasszony ünnepe, és ugyanakkor tartja Daczó Lukács atya aranymiséjét, egyben köszönti a népi kultúra seregszemléjére összegyűlteket A hagyományőrző csoportok műsora délután két órakor kezdődik a két Somlyó közötti nyeregben. Fellépnek a marosvásárhelyi főesperesség alá tartozó községek közül Jobbágyfalva, Szászrégen, Görgényüvegcsűr, Barátos, Nyárádselye és Nyárádremete képviselői, valamint a Maros Népi Együttes. Csíkmadéfalva magyarországi testvérközsége, Mogyoród is jelezte részvételi szándékát az Ezer székely leány napon. A marosi kerület néprajzi sajátosságaihoz tartozik a nádfonás. Ennek művészetét mutatja be Szegedi László és felesége, akik kész termékeket is hoznak, melyekből eladással egybekötött kiállítást rendeznek. Az előadás után bál következik a borvízforrásnál vagy a kegytemplom előtti téren. A szervezők szeretettel várják a csíki falvak képviselőit, fiatalokat, időseket egyaránt, mindazokat, akiknek szívügyük népi kultúránk, hagyományaink megőrzése, éltetése, továbbadása. TAKÁCS ÉVA Sarlós Boldogasszony Ma Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg az egyház. A keleti egyházban 469-ben ezen a napon - július 2-án - helyezték el Konstantinápolyban a blachernai bazilikában Mária ruháját. A ferencesek közvetítésével jutott el a nyugati egyházba ez a Mária-ünnep. VI. Orbán pápa 1389-ben általános egyházi ünneppé emelte az egykori keleti ünnepet Szűz Mária látogatása címmel. S mivel ősienk az aratás kezdetét kötötték hozzá, lett az ünnep magyar neve Sarlós Boldogasszony, az aratás munkáját megkönnyítő ősi munkaeszközről elnevezve, a sarlóról. A Látogatás napján egyes helyeken fodormentát szenteltettek a régiek. Nem véletlenül. A mai természetes gyógymódokat összefoglaló könyvek is felsorolják, hogy mi mindenre jó a fodormenta teája. Sok helyen aratókoszorút szoktak fonni nem csak dísznek, hanem szentelménynek, hálaadásul a jó termésért a Sarlós Boldogasszonynak. MŰSOROK 4-5 oldal Menjetek békével haza, mert község maradtok Nyomós okai vannak a madarasiaknak, hogy településük községi státusát visszaszerezzék: több évszázados történelmi múlt és önállóság Felesik falvai között, gazdasági és művelődési hagyományok, szinte korlátlan lehetőségek a vállalkozói kezdeményezések kibontakoztatásához. Ha majd a prefektúra a kormány helyi közigazgatási főosztályának felkérésére javaslatokat terjeszt fel új községek létesítésére, Madarasnak az elsők között kell lennie - mondotta Ördögh Imre megyei tanácsos, a helyi iskola igazgatója. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Madarasnak 2 297 lakója van, jóval több, mint azt a megszabott kritériumok előírják. A volt tanácsi épületben megfelelő helyiség van a polgármesteri hivatalnak és itt kaphat székházat a rendőrség is. Madaras rendelkezik kellő egészségügyi hálózattal, iskolaépületekkel, óvodával. Az önállósulás tágra nyitja a kapukat a gazdasági fellendülés előtt. Már üzemel itt egy sajtgyár, melynek termékei túl a megye határán is ismertek, magyar-román vegyes vállalkozásban fűrészüzem létesült, újra lehetne nyitni a kőbányát, hasznosítani lehetne a (Folytatás a 3. oldalon) REBENDICS JÓZSEF A Corvina Könyvklub vendégei Tegnap délután a Csíkszeredai Corvina Könyvklub Csordás Gábort, a pécsi Jelenkor Kiadó igazgatóját, Kovács András Ferenc költőt, a Marosvásárhelyen megjelenő Látó szerkesztőjét és Koszta Gabriellát, a Jelenkor Kiadó szerkesztőjét látta vendégül. Ez alkalommal mutatták be a pécsi Jelenkor Kiadó és a Kriterion közös kiadásában megjelent köteteket, Lászlóffy Aladár Symphonia antiqua és Kovács András Ferenc És Christophorus énekekt című versgyűjteményeit. Koszta Gabriella a bemutatást követően a kötetek verseiből válogatva személyes hangvétellel tolmácsolta a költők üzenetét Kötetlen beszélgetéssel folytatódott az est, a jelenlévők kérdéseket intéztek a vendégekhez, s az asztalok köré csoportosultak betekintést nyerhettek az erdélyi irodalmat is jelentősen pártoló pécsi kiadó további terveibe, szándékaiba