Hargita Népe, 1995. augusztus (7. évfolyam, 148-170. szám)

1995-08-01 / 148. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP VII. évfolyam 148. (1439.) szám 1995. augusztus 1., KEDD­I OLDAL­ÁRA 200 LEJ K UPC-s jonjdait megoldja az 5 éves CHS !! Gyógyteenimklól.SataMitérZ Jl Tel/fax: (066) 163-864 Júliustól ismét: Számító­ részle Debrecen­ Tulajdonképpen nincs abban semmi meglepő, hogy a román szélsőségesek ismételten heves ma­gyarellenes kampányba kezdtek a debreceni Református Nagytemp­lomban a nyelvháború elleni tiltako­zásként tartott nagygyűlés hallatán. Becsmérelték az összejövetelt már akkor is, mikor semmi konkrétat nem tudhattak annak céljáról, tartalmáról, kígyót-békát összehordtak, tengernyi valótlanságot állítottak róla. Innen adódik a következtetés: ha netán egyébről se lett volna szó Debrecen­ben, mint a román tanügyi törvény magasztalásáról, a minden magyarban Románia ellenségét látó román nacio­nalisták akkor is a magyar revizioniz­­mus megnyilvánulásának tartanák az összejövetelt. Igen, mert a most tapasztalható Debrecen-szindróma része annak a beteges magyar­­ellenes tünetegyüttesnek, mely az utóbbi időben egyre inkább hatal­mába keríti a szélsőjobboldal által hol nyíltan, hol rejtetten irányított román kormányköröket. Ezért aztán nem jelenthet meglepetést, hogy a bukaresti lapok egymással verseng­ve szidják, mocskolják, gúnyolják a debreceni nagygyűlés szónokait, s hogy az államfőtől kezdve a minisz­terelnökig minden véleményt nyil­vánító román politikus erélyesen el­ítéli az összejövetelt. szindróma Aki a Duna Tévé egyenes adásá­ból végigkövette a nagygyűlést vagy olvasta a lapunkban is megje­lentetett nyilatkozatot (holnapi lap­számunkban az elhangzott beszé­dekből is közlünk), meggyőződhe­tett arról, hogy Debrecenben szó sem volt román- vagy szlovákelle­­nességről, még kevésbé a fennálló határok megváltoztatásának köve­teléséről, csupán az utódállamok­ban élő magyarság jogainak védel­mében emeltek szót a nagygyűlés szónokai, amit gyakorta felcsattanó tapssal erősítettek meg a jelenlé­vők. Kemény hangok voltak, igen, a felszólalók nevükön nevezték a dolgokat, felpanaszolták bajain­kat, sérelmeinket és az egyetemes emberi jogokra hivatkozva köve­telték igazunkat. Gondjainkról, a bennünket ért sérelmekről szólva persze, hogy bírálták, elmarasztalták az egyre nyíltabban nacionalistává vá­ló román vagy szlovák kormánypoliti­kát, de egyetlen mondattal sem sértet­ték a román vagy a szlovák népet. Ez pedig óriási különbség, hisz lénye­gében ugyanazt mondták, mint amit időnként, igaz még eléggé erőtlenül, az európai gondolkodású román és szlovák ellenzéki politikusok, ve­zető értelmiségiek hangoztatnak. (Folytatás a 2. oldalon) BORBÉLY LÁSZLÓ Tanulmányi napok Székesfehérvárott Múlt hét végén a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, az Interconfessio és a Vörösmarty Társaság szervezésében a magyar paradigma témakörben tanulmányi napokat tartottak Székesfehérvá­rott. Az összejövetelen Borbély Im­re, Hargita megyei képviselő, az In­­terconfessio Társaság elnöke tartott vitaindító előadást. A székesfehérvári találkozó a má­sodik volt e tárgykörben, az elsőre tavaly novemberben került sor Ko­lozsvárott Magyar paradigma és posztmodern jövőkép címmel. Akárcsak akkor, a mostani összejö­vetel is a paradigma fogalmi tisztá­zását (paradigma - bizonyításra vagy összehasonlításra alkalmazott példa; paradigmatikus - mintaszerű, szabályszerű, példaszerű), valamint egy lehetséges dinamikus magyar paradigma körvonalazását szolgál­ta. A tanulmányi napok következte­téseként, ahhoz, hogy a magyarság egy tartalmasabb és gazdagabb jövő felé közeledhessen, nem a mennyi­séget, nem a katonai szupremációt, nem a területnövekedést, nem is a gazdasági monopóliumokat kell hogy megcélozza, hanem a minőség, a tudás, az információfeldolgozás, a térség közös konfliktuskezelésének irányába kell hogy haladjon. Tündérálom Amint azt olvasóinknak ígértük, mai lapszámunktól kezdve folytatá­sokban közöljük Bereczki Károly Tündérálom című regényét,a Rapson­­­né várához fűződő történelmi mesefűzért. "Elindulok s odamegyek tavasszal, ahol a Juhod megnő a Szitással, s patakösvény lesz a vezetőm, Rapsonné asszony­ lesz a szeretőm''. (Áprily Lajos: Vágy) Elöljáróban Történelmünk ősködébe burkolt legendák valós emberi arcát kutatni igen háládatlan feladat. Mintha csak sűrű fenyves ösvény télen labi­rintusában botladoznánk, sötét, csillagtalan éjszakában. Szülőföld­jét, anyanyelvét, magyar közösségét szerető ember azonban kapaszkodik ezekbe a legendákba, hogy rájuk tá­maszkodva kitaláljon az éjszakás ködből a jelen nappalába. Rapsonné vára ma is létezik, ter­mészetesen történelmi viharok ci­­bálta romos állapotban. Erdélyben, a Görgényi-havasok nyugati lábá­nál, égnek meredő sziklacsúcson néhány falmaradvány tekint le a Ju­hod és Szilas völgyébe. Lejjebb Pa­­rajd és még tovább Szováta fogadja szeretettel a Juhodba simult Szilas vizét, s engedik tágabb kebellel a Kisküküllőbe, ami aztán nyugat felé haladtában székely, szász és román falvakat mos alá, hogy Balázsfalvá­­nál nagyobb testvérét kézenfogva, "beletáncolja magát a Marosba" - idézem Kányádi Sándor Nagykü­­küllő című gyönyörű versét. Rapsonné legendáját már Orbán Balázs följegyezte, nyomában Bene­dek Elek is megírta székely népmon­da gyűjteményében. A legenda évszá­zadokon át élt a Sóvidék népének aj­kán, volt aki szó szerint vette és húsz esztendeig vájta a szikla gyomrát, a mesés kincsre akart rábukkanni. Ho­lott a kincs éppen a legenda szépsége volt,­­ dolgos székely atyámfiai lelké­ben és kövös fantáziájában virágot bontott tündértörténet. Századunk hetvenes éveiben a székelyudvarhelyi múzeum régésze­ti ásatásokat végzett a várhegyen. A sziklacsúcs igen szűkmarkúnak bi­zonyult leletadogatá­s dolgában. A mégis előkerült néhány kerámiada­rab, vasszerszám tanuulmányozása nyomán a régészek megállapították, hogy XI-XII-XIII-ik századi leletekről van szó, a XIII. század derekán min­den jel szerint magva szakadt a vár­beli életnek. A történelmi azonosítás kézenfekvő: a tatárjárás nyomán pusztulhatott el a vár és környéke is! A történelmi források így nem te­szik lehetővé azt, hogy a vár és kör­nyékének kora középkori világát emberarcúan hitelessé formálhas­suk. A hézagokat azonban pótolhat­ja a képzelet és a már föltárt XIII. századi históriai kép díszlete. Annyi bizonyos, hogy hús-vér emberek születtek, szerettek és haltak meg már akkor is a Juhod és Szilas völgyében, s a szerző nem tesz mást, mint történelmi mesét írva, emléket állít sóvidéki őseinek. Akik annyi vérzivatar és hiábava­lónak látszó küzdelem árán is, de nemzedékek során mindmáig fönnmaradtak, utódaikra testálva a szülőföld és édes magyar anya­nyelvünk őrzésének, szeretmének, a megmaradásnak munkás hétköz­napjait. És ünnepeit. Fogadja úgy szívébe történetüket a Kedves Olvasó, ahogyan eszten­dőkön át melengette magában, a Szerző Parajd, 1982. április 4. (Első rész lapunk 3. oldalán) Egymás mellett­­ barátságban • Idő előtti választási kampá­nyuk során a kormánypárt vezetői az elmúlt hét végén észak-erdélyi körúton jártak. A. Nastase ügyveze­tő elnök Szilágy megyében kijelen­tette, hogy pártjának nagyobb hatá­rozottságot kell tanúsítania a Romá­nok Nemzeti Egységpártja iránt és ismernie kell a politikai kompromisszumok határait. • Az elmúlt szombaton és vasárnap Maros­­vásárhelyen tartotta első országos konferenciáját a Vatra Romaneasca ifjúsági szervezete. Úgy határoztak, hogy a szervezet központi székháza Marosvásárhelyen lesz. • Ugyancsak a hét végén tartotta Bukarestben első kongresszusát a Román Munkáspárt, amely egy felhívásban az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelte. • A Társadalmi Demokrácia Pártjá­nak 27 999 tagja van, ebből 9 699 tagdíjat is fizet. A párt 474 falusi és városi szervezetben fejti ki tevé­kenységét - közölte a párt ügyvezető elnöke. • Sheila Widnall asszony, az USA védelmi minisztériuma lé­gierejének titkára kétnapos látoga­tást tett Bukarestben, amely során a két ország légierejének együttmű­ködési programját egyeztették. Az amerikai vendég megbeszélést foly­tatott a honvédel­mi minisztérium vezető személyi­ségeivel, elutazá­sa előtt sajtóértekezletet tartott. • Tegnap a bukaresti m­agyar követsé­gen tartott sajtóértekezleten beje­lentették, hogy augusztus 25-27. kö­zött Szegeden polgári fórumot tart a Magyar-Román Baráti Társaság. Az Egymás mellett­­ barátságban jelmondattal sorra kerülő fórumra nem hívnak meg pártokat és politi­kai szervezeteket. • Tegnap Sucea­­ván megkezdődött a március 9-én elkövetett bombamerénylet tettesei­nek pere. Mint ismeretes egy autóra rögzített bomba robbanása során egy rendőrtiszt életét vesztette, öten megsebesültek. Ablak az országra Határátlépési illeték Mint már megírtuk, augusztus 1 -től a turisztikai vagy magáncélból kül­földre utazó román állampolgárok­nak határátkelési díjat kell fizetniük. Az országból való távozáskor (minden alkalomkor) 15 000 lejt, míg a kishatárforgalom esetében 5 000 lejt kell fizetni. A díjakat a CEC- vagy a kincstári egységeknél kell befizetni, s az elismervényt a határátkelőknél kell felmutatni. Az alábbi kategóriák mentesülnek a határátkelési díjtól: a külföldön ta­nuló diákok, a 67/1995. számú tör­vény értelmében társadalmi segély­ben részesülő személyek, az orvosi kezelésre utazó betegek és a törvény értelmében erre jogosult kísérőik (a külföldön elhunyt személy házastársa és rokonai negyedik fokig). Kórházi papokat az igények szerint Július elsejei hatállyal megegye­zés jött létre az Egészségügyi Mi­nisztérium és a Román Ortodox Pat­­riarkátus között az egészségügyi in­tézmények vallásos ellátásáról és ortodox papok működéséről a kór­házakban. Ennek értelmében 1995 harmadik évnegyedétől a Csíkszere­dai Megyei Kórházhoz kineveznek egy ortodox papot, akinek köteles­sége az intézmény körzetébe, tartozó egészségügyi egységek vallásos el­látását (tehát a megye kórházaiét) biztosítani. Az Egészségügyi Minisztérium és a Román Ortodox Patriarkátus közötti egyezség 13 pontja többek között magába foglalja, hogy a val­lásos ellátás programját az egy­házmegye szervezi meg, figyelembe (Folytatás a 3. oldalon) TAKÁCS ÉVA Értelmiség ’95 Nyári Egyetem Kultúra és/vagy üzlet címmel hir­dették meg az idén Szegeden az Értel­miségi Nyári Egyetemet. A József At­tila T­udományegyetem Dugonics-téri Aulájában tartott kurzusok hallgatói szociológusok, filozófusok, közgaz­dászok, politikusok, közművelődési szakemberek előadásai révén, szak­mai vitákon igyekeztek nyomon kö­vetni azokat a jelenségeket és folya­matokat, amelyek a jelenlegi áru- és pénzviszonyok között jellemzik a ma­gyarországi és ennek határain túli ma­gyar kultúrát A Nyári Egyetem alap­funkciója - mondotta megnyitóbeszé­dében Besenyi Sándor, az intézmény igazgatója­­ a kulturális modernizáció kapcsolatrendszerének vizsgálata. A július 23-29. között megrendezett elő­adások tehát a gazdaság és kultúra viszonyát elemezték, többször is ki­térve arra a sajnálatos és veszélyes tendenciára, miszerint a kultúra anya­gi forrásai egyre apadnak, követke­zésképpen szegényedik a kulturális piac. Az előadások további témái a kultúra és a politika viszonya, a kultu­rális intézményrendszer átalakulása, a nonprofit szféra változásai, az állami és önkormányzati szerepvállalás a fi­nanszírozásban, a kisebbségi magyar kultúra voltak. Az idén kolozsvári, temesvári, Csíkszeredai, marosvásár­helyi, pozsonyi, kassai, ungvári, sza­badkai vendégek vettek részt a meg­beszélés-sorozaton, hallgatóként vagy előadóként Lengyel László és Ágh Attila előadásai a kultúrára ható társadalmi, gazdasági közeget tekin­tették át Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor, Csepeli György, Martonffy Marcell művelődésszociológiai ke­resztmetszetet adtak a kultúra átalaku­lásairól, a kultúraközvetítés és -finan­szírozás tárgykörét a tévés főszerkesz­tő Érdi Sándor, a rádióelnök Szirányi János, a pozsonyi kiadói főszerkesztő Koricsol László, az EMKE-főtitkár Kötő József merítette ki. A Nyári Egyetemen előadást tartott még Po­­mogáts Béla akadémikus, Kántor La­jos, a Korunk főszerkesztője, Katona Tamás országgyűlési képviselő és Ba­kos István, a Magyarok Világszövet­ségének főtitkára. SZATMÁRI LÁSZLÓ Emlékezés Petőfire Eltűnésének 146. évfordulóján, szombaton és vasárnap ismét a nagy forradalmár költőre emlékezett a környék magyarsága és a távolabbi vidékekről ide zarándokoltak sere­ge. Szombaton, az ispánkúti emlék­műnél, Zeyk Domokos héjtesfalvi emlékművénél és a segesvári várbe­li Petőfi-szobornál koszorúztak, délután pedig a művelődési házban megjelentek előtt Oláh Tibor ny. egyetemi tanár Petőfi és Európa címmel tartott előadást, Máthé And­rás pedig az első "szabad" Petőfi­­ünnepségre emlékezett Segesváron és Fehéregyházán, majd a helyi is­­(Folytatás a 3. oldalon) BÖLÖNI DOMOKOS Kerékpárral jön Csíkszeredába Csütörtökön reggel indul öt tár­sával Csíkszereda testvérvárosba Gödöllő polgármestere. Különös út, azaz vállalkozás lesz: a 700 kilométeres utat kerékpárral te­szik meg. A tíznapos út felhívja a figyelmet a jövőre Gödöllőn meg­rendezendő magyar polgármeste­rek világtalálkozójára. Hozzáve­tőleges adatok szerint az öt világ­részen mintegy háromezer település élén áll magyar származású polgár­­mester. Gödöllőnek négy határon túli te­lepülés a testvérvárosa, s Gémesi György polgármester tervei szerint valamennyit meglátogatja kerék­párral. Csíkszereda után Dunaszer­­dahely, Zenta, majd Beregszász kö­vetkezik. Az ország egyes helységeiben, illetve megyéiben megkezdték a névre szóló tulajdonszelvények kiosztását. Megyénkben előre­láthatólag erre egy héten belül sor k­erül. Időközben elkészült A NÉVRE SZÓLÓ TULAJDONSZEL­VÉNYEK HARGITA MEGYEI ELOSZTÓ KÖZPONTJAI­NAK A LAJSTROMA, amelyet lapunk 5. és 6. oldalán közlünk.

Next