Hargita Népe, 1995. október (7. évfolyam, 193-213. szám)

1995-10-03 / 193. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP VH. évfolyam, 193. (1484.) szám 1995. OKTÓBER 3., KEDD 8 OLDAL­ÁRA 200 LEJ i^C-s h gon­dait megoldja ai ^ 5 éves VHJ 1 GyergyófaTtmldó«, Sutweg tér 21 i Tel/fax: (066) 163-864 Júliustól ismét: Számítógépek­ .j Parlamenti és sajtósztrájkot helyez kilátásba az ellenzék - A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének nyilatkozata -A román ellenzéki pártok erélyesen tiltakoznak a büntető törvénykönyv azon szakaszainak megszavazása el­len, melyek súlyosbítják az újságírók­ra kiróható büntetéseket. Múlt heti ta­lálkozójukon az ellenzéki pártok ve­zetői felhívták a közvélemény figyel­mét az említett módosítások elfogadá­sának következményeire a sajtósza­badság s implicite az újságírói státus szempontjából. Megállapodtak ab­ban, hogy a törvény elfogadása napján egyidőben parlamenti és sajtósztráj­kot szerveznek. Akárcsak az RMDSZ, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is mindenben osztja az ellenzéki pár­tok és a nem kormánypárti vezető bukaresti lapok álláspontját. Ezzel kapcsolatosan a MURE az alábbi nyilatkozatot tette közzé. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete aggodalomm­al figyeli a bukaresti parlamentben zajló tör­vényhozási folyamatot, amely ko­rántsem a jogállamiság és a civil társadalom kibontakozását szolgál­ja, hanem a diktatúrára jellemző meg­félemlítő és elrettentő intézkedések törvényes alapjait kívánja megterem­teni. Az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó törvény jelen for­mája, az újságírókra kiróható többlet­büntetés bevezetése súlyosan veszé­lyezteti a szabad véleménynyilvání­tás, a sokoldalú tájékoztatás és egé­szében a demokrácia ügyét Csatlakozva román kollégáink ál­lásfoglalásához, a MARE több száz fős tagsága nevében tiltakozunk új­ságírói jogaink megsértése ellen, amit egyes intézményekben még külön magyar újságírókat sújtó diszkriminatív határozatokkal tetéz­nek. Amikor Románia elnöke Was­hingtonban román - magyar törté­nelmi megbékélésről nyilatkozik, s az ország állítólag az európai álla­mok közössége és a NATO felé akar elindulni, az ilyen törvények és ilyen intézkedések egyenesen az ab­szurd kategóriájába sorolandók. Elmaradt az érdemi párbeszéd Mint már megírtuk, Honti Mária művelődési államtitkár vezetésével magyar kormányküldöttség járt Ro­mániában, hogy tanulmányozza a tanügyi törvény miatt előállt helyze­tet. Írtunk az RMDSZ aggályairól is, politikusainknak arról a megala­pozott félelméről, hogy a küldöttség ,­ kérdezés­ük nélkül dönt a romá­niai magyarságot érintő kérdések­ben. Nos, nem így történt, a küldött­ség tagjai Budapest után Bukarest­ben is tárgyaltak az RMDSZ tan­ügyi szakértőivel. Egyébként a magyar küldöttség vezetője nagyon szkeptikusan nyi­latkozott a román hivatalosságokkal folytatott megbeszéléseiről. A Ki­sebbségi Tanácsnál folytatott meg­beszélések tapasztalatairól szólva Honti Mária elmondotta, hogy érde­mi párbeszéd helyett inkább párhu­zamos monológ zajlott a két tárgya­ló fél között, pedig magyar részről világosan megfogalmazták azokat a kritikus pontokat, amelyekben a ro­mán tanügyi törvény nem egyszerű alkalmazhatóságát, hanem a benne rejlő tendenciát tartja nemkívánatos­nak. A jogszabály ugyanis - értékelése szerint - nem ad elégséges garanciát még az egyébként pozitívan hangzó kitételek megvalósulására sem. Az MTI tudósítójának értesülései szerint a magyar fél kérése ellenére a bukaresti illetékesek nem tették lehetővé a küldöttség találkozóját a román parlament két szakbizottsá­gával, s érdemi kétoldalú tárgyalá­sok helyett egynapos brassói és há­romszéki tereputat iktattak a zsúfolt programba. Márpedig a mostani te­reptapasztalatok nem lehetnek mér­vadóak az új román tanügyi jogsza­bály távlati kihatásait illetően - han­goztatta Honti Mária. Az Ifjúsági Karaván beszámolója Szeptember 29-én a Városháza dísztermében élménybeszámolót tartott a Strasbourgból hazatért Ifjú­sági Karaván néhány résztvevője. Hajdó Csaba és Nagy Pál udvarhe­lyi ifjúsági vezetők és strasbourgi küldöttek mellett jelen volt Ráduly Róbert útitársuk, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke is. A fiatalokat Fe­­renczy Ferenc polgármester köszön­tötte és bemutatta őket a jelenlévők­nek. R­áduly Róbert beszédében egye­bek mellett az út jó előkészítéséért - amely számukra fontos volt - köszö­netet mondott a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalnak is. V­alahogy, amikor a székelyek­ről van szó a konok kitartás jelzői kívánkoznak a szóhoz. Mert nem termékeny földből, de sokszor erdei talajból kell kicsikar­ _____ ni a mindennapit. Még a szekeret is másként rakják , mint az alföldiek - mondja a szomszédom. Úgy, hogy a meredek hegyoldalba vágott alig járható úton ne suvadjon le róla a sovány erdei széna. S a sáromba is "köz"­t dugnak, ha felfordul a szekér, ne verje földhöz az igavonókat. Mi­nap a csodakezű fafaragó barátom­nál voltam látogatóban, Blénessy Ig­­nácnál. Miután megcsodáltam az eredeti népművészet jegyében fogant faragványait, s azt, hogyan menti meg a fa természetadta szépségeit, egy bogot, egy érdekes ágalakzatot, a virágait mutatta meg. Többek kö­zött egy sziklakertet tekinthettem meg, ahol a havasi gyopárok látszó­lag igen jól érezték magukat. Szép a havasi gyopár a maga szerénysége- sziklán is megél­ jen, de miért éppen ezzel küszködsz? - kérdeztem a gazdától. - Azért, mert ■a sziklán is megél - volt a tömör válasz. De nézz csak odafel - s egy melléképület emeletén ü­vegházban pirosodtak már a paradicsomok, lógtak zsinegre felfuttatva az ubor­kák, büszkélkedtek a zöldpaprikák - De mutatok ennél egyebet is, nézd meg, bevezettem a szőlő egy ágát az üvegházba. S valóban szé­pen duzzadozó szőlőszemek lógtak fürtökben az üvegmennyezet alatt. - Ha megérik odaie, miért ne érne meg itt nálunk is? Két favályúban csörgedez a víz, madáritatónak, egy külön kisf­aja­­___ vágással díszített házban nagy­anyák, dédanyák szőttesei, ruhái, ágyneműi, edényei s egyéb tárgyai amolyan házi múzeumként teremtik meg egy tűnő kor hangulatát. S az ud­varon szép hasáb cserefából bon­takozik ki egy újabb kopjafa. Gyergyószentmiklós város főte­rén Blénessy Ignác kopjafája hor­dozza az üzenetet: Maradunk! Igen! Ahhoz, hogy maradhassunk és megmaradhassunk, oda munka, konok kitartás, lelemény szükségel­tetik. Olyan emberek, akiknek tetszik és nagyon szeretik a havasi gyopárt, mert az a sziklán is megél. KERCSÓ ATTILA Zászló ne lengjen, ének ne zengjen? - Tokay György a himnusz- és zászlótörvényről - - A szenátus után a képviselőház is megszavazta a himnusz- és zász­­lótörvény néven ismert jogszabályt, mely börtönbüntetéssel sújtja mindazokat, akik eléneklik más ál­lamok himnuszát, avagy más népek nemzeti színeit használják. Mit mondhat erre, képviselő úr? Zászló ne lengjen, ének ne zengjen? •­ ­ Mint afféle jogászember, s mint képviselő és az RMDSZ parlamenti csoport vezetője azon a véleményen vagyok, hogy én a Himnuszt, példá­nak okáért október 6-án, eléneke­lem, mert engem bizonyos jogok vé­denek, de másoknak is mondom, dúdolják nyugodtan. Úgy gondo­lom, az emberek azért választottak meg, hogy elintézzük, próbáljuk or­vosolni a bajaikat. Mindazt, ami ne­kik fáj, ami bántja őket. Ha ebben az országban börtönbe akarnak zárni egy dalt, csak azt mondhatom, akkor mi is menjünk börtönbe. Mert ha börtön jár egy dalért, nem tudom hol jobb, bent avagy kint. Meglehet, hogy bent Mindezt magánírói mondom, ami vá­lasztóimat, a romániai magyarságot illeti, hát számukra is kitalálok, kitalá­lunk valamit. Nem hiszem, hogy az ilyen középkori gondolkodási mód, mint amilyent ez a törvény tükröz, sokáig érvényben maradhat Addig is míg így van, énekelni kell, aztán majd meglátjuk, mi lesz. - Ez a tiltás egyértelműen csak a magyar himnuszra, a magyar nemzeti színekre vonatkozik? - Meglehet, hogy igen. Elmond­tam a parlamentben is, hogy ha én a Marseillaise-t énekelném, azzal nem volna semmi baj. Volt olyan képviselő, aki nyíltan színt vallott, megmondta, csak egyes országok himnuszai keltenek ellenérzést a ro­mánokban. Ez egy értelmetlen, os­toba rendszabály. Ha román lennék, nagyon szégyenleném magam miat­ta. Ez a tiltás valamilyen félelem megtestesítője. Mintha egy húsz­milliós nemzet félne egy kétmilliós nemzeti kisebbségtől. (Folytatás a 3. oldalon) BORBÉLY LÁSZLÓ Kapkod a kormány - Csak kivételes esetekben vehetők át október első felében a tulajdonszelvények­­Szombati lapszámunkban arról adtunk hírt, hogy meghosszabbítot­ták a tulajdonszelvények átvételé­nek idejét. Hivatalos kormányzati közlemény alapján közöltük a hírt, maga a kormányfő, Nicolae Văcăro­­iu jelentette be a televízió csütörtö­ki, késő esti adásában, s megjelent az a fránya közlemény a kormány szócsövében, a Vocea Românieiben is. Pénteken estére megváltozott a kormány álláspontja, s a késő esti órákban (lapzárta után) tudtuk meg, hogy az akció szombaton mégis be­fejeződik, befejeződött. Azaz, van néhány kivétel: továbbra is jelent­kezhetnek a szelvények átvételére az időközben külföldön tartózko­dott személyek, az elszigetelt vidé­kek lakói, a katonák, az örökösök, a súlyos, mozgásképtelen betegek, a fogvatartottak (illetve azok meg­bízottai), s azok, akik esetében el­írás történt. Egyébként a becslések szerint 1- 1,2 millió jogosult nem vette, nem veszi át tulajdonszelvényét. A kormány kapkodása megyénk­ben is érződik, mert nyomtatványok és pontosítások hiányában még nem tudni hogyan jutnak a tulajdonszel­vények azok birtokába,akik nyomós okok miatt nem vették ki azokat. Egyébiránt a tegnap már kétszer is tárgyaltak az ügyben a felelős té­nyezőkkel, mihelyt pontos informá­ciókat kapunk, tájékoztatjuk olva­sóinkat. Tüntettek a nyugdíjasok • Tegnap az ország állami egyete­mein 250 ezer, magánegyetemeken további 100 ezer főiskolás kezdte meg a tanévet. Nem gondtalan az idei ta­névkezdés, mert sokaknak nem jut bentlakási hely, magánházaknál szin­te felérhetetlen a házbér. • Az idősek világnapja alkalmából vasárnap Bu­karestben mintegy 1000 nyugdíjas vett részt a hallgatás és méltóság me­netelésen. "A tör­vényhozóknak volt idejük, hogy maguknak kivé­telesen magas fi­zetést szavazzanak meg, rólunk pedig megfeledkeztek" - nyilatkozta az egyik résztvevő. A felvonulók egy in­dítványt nyújtottak be a képviselőh­áz­­hoz, amelyben intézkedéseket szor­galmaznak e hátrányos helyzetben lé­vő kategória életkörülményeinek ja­vításáért. • Rettenetesen megharagu­dott C. V. Tudor Iliescu elnökre, aki Funarral együtt a románok Zsiri­­novszkijának nevezte őket Azzal fe­nyegetőzött, hogy pert indít az elnök ellen, ha nem kér nyilvánosan bocsá­natot. • Franciaország újabb 53 ille­gálisan bevándorolt román állampol­gárt utasított ki az országból és küldött haza egy különrepülőgéppel. • Gh. Tinca román védelmi miniszter Keleti György magyar kollégája meghívásá­ra ma Budapestre utazik. • Tegnap a kormány és a szakszervezetek képvi­selői a negyedik évnegyedre esedékes bérindexálásról tárgyaltak, ami való­színűleg 4 százalékos lesz. • Ha nem vitatják újra a büntető törvénykönyv sajtókihágásokra vonatkozó 205. és 206. szakaszát, a KDNPP nem vesz részt e két­harmados tör­vény megszava­zásán - figyelmeztetett Ion Diaco­­nescu első alelnök heti sajtóértekez­letén. • Magyarország bukaresti kulturális központjának székházá­ban hétfőn megszervezték a Magyar Napot abból az alkalomból, hogy a BMV-nek köszönhetően több mint 140 magyar cég van jelen főváro­sunkban. • Teodor Melescanu ro­mán és Kovács László magyar kül­ügyminiszter megállapodott, hogy mintegy két hét múlva találkozza­nak a két ország külügyi szakértői a történelmi megbékélést célzó, nem­rég átnyújtott dokumentumok kö­zös elemzése végett. Ablak az országig Emlékműavató Vaslábon Két világháború vaslábi áldozatai­nak állítottak emlékművet, amelyet vasárnap szenteltek fel ünnepélyes ke­retek között. A maiak tisztelegtek őse­ik előtt, akiket értelmetlen háborúkba - mert a háború mindig értelmetlen! - vittek ágyútölteléknek, elszakítva sze­retteiktől. Testben. De a lélek erős kö­teleket, tartós köteleket font E vaslábi katonák - bár főleg ro­mán nemzetiségűek - ott nyugsza­nak, ahol a környék magyar hősi halottai is. Piávétól Galíciáig, a Tát­rától a Don-kanyarig. Életükkel ki­rakott égi út figyelmeztet kései utó­dokat is. Számomra két háború min­den halottjára emlékeztet a vaslábi emlékmű, hiszen honnan tudnám ma már, hogy kik álltak egymás mellett ott a latyakos lövészárokban vagy a bőrt hasító szélben, a csont­törő fagyban vagy a perzselő na­pon? Vajon magyar vagy román kú­szott haldokló földije után, hogy ő is halálos sebet kapjon? Én minden háborús halottban Ga­líciában elveszett nagyapámat gyá­szolom, őt is úgy parancsolták had­ba, mint a vaslábi hősi halottakat. Miatta is osztozom szomszéd falum gyászában, és hirdetem: értelme csak az életnek van! (Folytatás a 3. oldalon) BAJNA GYÖRGY Őszi vásár Székelyudvarhelyen Az idén - október 12-15 között - immár harmadszor rendezik meg a nagyszabású székelyudvarhelyi őszi nemzetközi vásárt, a Hungprod­­expo ’95-öt. A sportcsarnokban megrendezendő vásár szervezői a Hargita Megyei Ipari és Kereske­delmi Kamara, a Székelyudvarhelyi Agroexpo Kft., valamint a magyar­­országi Mac-Line Studio Kft. A szervezőktől megtudtuk, hogy már­is 15 külföldi, valamint számos ha­zai cég jelentette be részvételét. Je­len lesznek élelmiszereket, háztartá­si árucikkeket, kozmetikumokat, mezőgazdasági gépeket, ruhaneműt stb., gyártó és forgalmazó cégek. A szervezők ezúton is az érdek­lődő megyénkbeli cégek tudomá­sára hozzák, hogy még elfogad­nak részvételi jelentkezéseket a Hargita Megyei Ipari és Kereske­delmi Kamara Csíkszeredai szék­helyén.

Next